Idén 10 éves a Margó-díj: ez idő alatt rengeteg könyv született rengeteg műfajban, csak győzzön az ember olvasni. Márpedig mi minden nap arra biztatunk titeket, hogy olvasni kell!
Egy évtized alatt összesen 100 könyvet jelöltek a díjra, ez rengeteg kiváló történet. Ahogy az a versenyeknél lenni szokott, mindig csak egy győzhet, de ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna kellemes meglepetések, váraltan irodalmi megoldások, és olyan évek, amikor szívünk szerint több győztest láttunk volna. Íme 30 meghatározó kötet a Margó-díj történetéből.
Totth Benedek: Holtverseny
„Úgy karcol, mint marokra fogott kulcs a frissen dukkózott karosszérián” – írtuk Totth Benedek Holtverseny című könyvéről. A krimi és a
lélektani thriller műfaji elemeit is felvonultató, géppuskanyelvű regény
azóta megjelent angol, francia és lengyel nyelven is, készült belőle színdarab, nemrég pedig felkerült a Közép-Európa legrangosabb irodalmi kitüntetései között számontartott Angelus-díj shortlistjére. Az elsöprő sikert arató első könyve előtt mások mellett Cormac McCarthy, Chuck Palahniuk vagy Aldous Huxley fordítójaként ismert Totth Benedek a Holtverseny megjelenése óta írt és fordított színdarabot, szerkesztett folyóiratot, készített sorozattervet, és új könyvet is írt.
Babiczky Tibor: Magas tenger
Bűnregény, amiből hiányzik a tettes és a nyomozás? Az ilyesmi csak egy költő ötlete lehet. Magas tenger című rendhagyó krimije előtt Babiczky Tibor írt négy verseskötetet, fordított Nick Cave-et és Scott Pilgrim-képregényt, vezetett kritikai beszélgetéssorozatot, szerkesztett versrovatot, valamint kapott Junior Prima Díjat és Móricz Zsigmond-ösztöndíjat.
Fölösleges a bűn nyomába eredni
‒ olvassuk az első Margó-díj legjobb 3 könyve közé választott regényben. A Magas tenger óta megjelent négy és fél lírakötete (az egyik András Lászlóval közös).
Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok?
A dalszerzőként, frontemberként és filmesként is ismert Kollár-Klemencz László novellaciklusában az elbeszélések közötti folytonosságot az írások állandó hőse, Toszka biztosítja. Egy hétköznapi, vidéki ember, akiben „egyszerre van benne a lóról leszálló férfi balladája, illetve a Kisvakond tanácstalansága, amikor köré építik a várost” – írtuk a kötetről. A Miért távolodnak a dolgok? melankolikus, meditatív, nyugodt prózájától messze állnak a hatásvadász elemek vagy az olvasó megnyerésére irányuló erőltetett kísérletek,
helyettük a puritán, természetközeli élet mindennapjai és a bennük tetten érhető varázslat áll a fókuszban.
A Kistehén korábbi frontembere debütkötete után sem szakított az irodalommal, A műanyag kerti székek élete (2018) és az Öreg Banda (2021) után tavaly ősszel megjelent az Anyám tenyere című regénye.
Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen
Amikor a legkisebb királyfinak a bulimiás és a depressziós közül kell választania, az annyira rémületes, hogy már kacagtató. Többek között az ehhez hasonló, mesésen groteszk helyzetek miatt lett a Boldogtalanság az Auróra-telepen a
2010-es évek közepének egyik legsikeresebb magyar novelláskötete.
Mán-Várhegyi Réka bemutatkozó könyve először JAKkendő-díjat, majd 2014-ben Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat kapott, a szerzőt meghívták vele az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára, illetve a Holtverseny és a Magas tenger mellett az első Margó-díj legjobb három könyve közé is bekerült. Mán-Várhegyi Réka azóta több gyerekkönyvet, regényt, novelláskötetet és forgatókönyvet írt, tavaly a Budapest Nagyregény egyik szerzőjeként találkozhattunk vele.
Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai
Az Andalúz lányai című debütáló regényében Péntek Orsolya érzésekből és érzetekből építette fel Szterke, és a fiatal nő szűrőjén keresztül ikertestvére, Dorka életét. A családtrilógia második része már a címében is jelezte a fókusz megváltozását (Dorka könyve), míg a harmadik kötet (Hóesés Rómában) a lányok édesanyjának és nagynénjének sorsát mutatta be.
Péntek Orsolya trilógiájában a 20. századi magyar történelem útvesztőibe invitálta olvasóit, de sosem tévesztette szem elől az egyéni életutakat, különösen a női életsorsokat.
Negyedik prózakötete, a Vénusz jegyében (részlet itt) című városregény ugyanakkor jóval messzebbről indít, és nagyobb ívet is jár be. Péntek Orsolyának festőként több kiállítása is volt az elmúlt években, jelentkezett fotográfiatörténeti munkával, várostörténeti írásokkal és több tanulmányt publikált női írók és képzőművészek életművéről. Irodalmi munkásságáért 2023-ban Békés Pál-díjat kapott.
Milbacher Róbert: Szűz Mária jegyese
A Szűz Mária jegyese lendületes, ironikus, különleges nyelven meséli el egy meg nem nevezett magyarországi falu történeteit. Milbacher Róbert 2016-ban Margó-díjjal kitüntetett
elbeszélésciklusa azt vizsgálja, miként kapcsolódik össze a trauma, az amnézia és a közösségi emlékezet a pletykák és a mendemondák működésmódjaival.
A szerző, aki korábban postásként, gyógynövénygyűjtőként, illetve erdei segédmunkásként dolgozott, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem docense. Emlékezetes előadásai mellett közéleti és ismeretterjesztő esszéket, gyerekkönyveket és regényeket jegyez. Keserű víz (részlet itt) című, 2023-ban megjelent kötete Artisjus-díjban részesült.
Molnár T. Eszter: Stand-up! – Egy majdnem normális család
Molnár T. Eszter volt az első, aki ifjúsági regénnyel került be a Margó-díj top 3-jába. A 2016-ban megjelent Stand-up! tizenéves hősnőjének többek között
az aranyhörcsöge segít megoldani a kamaszkora, valamint a rokonsága által okozott gondokat.
A biológus végzettségű, immunológiából doktorátust szerzett írónak a Merítés-díjas debütkönyvét követően számos gyerek- és felnőttkötete is megjelent, volt, amiből színházi előadást is rendeztek. Bemutatkozó művéhez hasonlóan a családi kapcsolatok dinamikájáról szól a 2022-es év végi listánkra felkerült Hidegkút (részlet itt) című regénye is.
Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje / Josef M. két halála
Gyurkovics Tamás első kötetét 15 évnyi nem írás vezette fel: az egyetemen írt utoljára. Két könyvből álló debütálásában Josef Mengelével mesélteti el dél-amerikai bujkálása történetét, és elképzeli, mit mondott volna „a halál angyala”, ha rátalálnak, és őt állítják bíróság elé Jeruzsálemben. A páros regény első része a dél-amerikai bujkálás krónikája, a második alternatív történelem:
megmutatja, hogyan zajlott volna a jeruzsálemi per, ha nem Adolf Eichmann, hanem a nácik hátán felkapaszkodott mészáros ül a vádlottak padján.
Gyurkovics első prózakötete sokadik kiadásánál tart, Migrén című regénye olaszul és franciául is megjelent, a legutóbbi pedig Lugosi Béla történetével foglalkozik, Akcentus (részlet itt) a címe.
Pető Péter: Leshatár
Kit érdekel egy játékvezető élete, ha az egész lelátó tudja, hogy mi az anyja foglalkozása? A Leshatár az amúgy is erős magyar fociirodalom egyik kiemelt regénye: mikrosztorikon keresztül mutatja meg egy játékvezető felnövéstörténetét a magára hagyott Észak-Magyarországon. Melankolikus tájképek rangadók után:
Esterházy Péterrel abban egyetérthetnek, hogy a foci segítségével az élet is jobban érthető.
Pető Péter ma a 24.hu főszerkesztője, rendszeresen jelennek meg fikciós és nem fikciós könyvei.
Mécs Anna: Gyerekzár
A matematika–magyar tanári tanulmányokat követően Mécs Anna eleinte tudományos újságíróként és szövegíróként dolgozott, novellái a 2017-ben megjelent Gyerekzárban (részlet itt) jelentek meg, a kötet Margó-díjas lett. „Mécs Anna
lendületesen és izgalmasan ír nagyapáról, Tinder-kapcsolatról, rákról, szívásról, szexről vagy autóvezetésről.
Egyéni hang, magabiztos sztiló a kötet 24 novellájában, ami a sok nézőponttól függetlenül Mécs Anna coming-of-age történetévé válik” – írtuk korábban a kötetről. A szerzőnek ezt követően a Könyves Magazinon Kapcsolati hiba címmel indult tárcasorozata, 2020-ban ugyanezen a címen jelent meg kötete, amely részben ezeket a tárcákat, részben pedig újonnan született novellákat tartalmazott.
Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni
Komplexusok és szorongások, kompromisszumkészség és az elvárásoktól való félelem kölcsönhatásai kerülnek színre a Nagypénteken nem illik kertészkedni lapjain. Czakó Zsófia 2019-ben megjelent bemutatkozó kötetében
gyermek- és felnőttkori novellák váltják egymást.
A szerző gyerekként színésznőnek készült, dolgozott a milánói dóm jegyszedőjeként, a történetmesélés erejét pedig felnőttként fedezte fel. Spanyolul, olaszul és angolul egyaránt jól beszél, a Covid idején egy kis matyó faluba költözött, a vírus elvonulása óta újra Budapesten él. Ír és városnéző túrákat vezet. Szívhang című, második kötete készítése idején a Mastercard Alkotótárs ösztöndíjasa volt. Debütkönyvéből angol és cseh nyelven is jelentek meg részletek.
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása
A társadalmi igazságtalanságok miatt érzett düh jelentette Puskás Panni debütáló, nyolc éven át írt novelláskötetének kiindulópontját. „Már az első szöveg teljesen a földhöz vágja az olvasót, a Charles Bukowskival töltött bizarr randevú után pedig további vad történetek következnek” – írtuk A rezervátum visszafoglalásáról, mellyel a szerző 2021-ben elnyerte az Írók Boltja könyvösztöndíját. Az izgalmas, abszurd, sokszor egészen megdöbbentő írásokat tartalmazó kötet egyszerre
érzékeny és ironikus megvilágításban mutat rá az emberek életét érintő társadalmi és egyéni problémákra, miközben a szabadság lehetőségeit kutatja.
Puskás Panni második kötete 2023-ban jelent meg Megmenteni bárkit (részlet itt) címen, jelölték az Európai Unió Irodalmi Díjára is.
Gurubi Ágnes: Szív utca
A szerkesztő-újságíró első regénye egy terápiás munka szépirodalmi lenyomata. A szöveg elbeszélője, Anna családjának, elsősorban női felmenőinek múltján keresztül próbálja megérteni és gyógyítani önmagát. A múlt nem múlik el nyomtalanul:
a transzgenerációs traumák, az ősöktől örökölt félelmek, vágyak, kudarcok mind tovább élnek bennünk
– ez az elképzelés az alapja a Szív utca (részlet itt) című többgenerációs napló- és családregénynek, mely 2020-ban a Margó-díj legjobb 3 könyve közé került, 2023-ban pedig Las chicas Bergman (A Bergman-lányok) címen spanyolul is napvilágot látott. 2022-ben megjelent Gurubi Ágnes második regénye, a megszállott szenvedéllyel, a túlfűtött női szexualitással és az apa hiányával foglalkozó Másik isten (részlet itt), és a szerző Volt értelme megőrülni címen tízrészes tárcasorozatot írt portálunkra.
Bognár Péter: Hajózni kell, élni nem kell
Több verseskötet után Bognár Péter 2022-ben jelentkezett prózával: a Hajózni kell, élni nem kell (részlet itt) narrátora
egy ókorrajongó polgárőr, akinek élete a feje tetejére áll, amikor a faluban váratlan és megdöbbentő helyzetek sorával szembesül.
„Mindent, amit tudtam, félretettem, és sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen” – mondta a prózaírás kezdeti szakaszáról a szerző, aki ezzel a művével a top 3-ban végzett a Margó-díjért folyó versenyben. Bognár Péter ezt követően Minél kevesebb karácsonyt címmel írt tárcasorozatot a Könyves Magazinon, majd azonos címmel 2023-ban jelent meg prózakötete, és ugyanebben az évben munkásságát Zelk Zoltán-díjjal ismerték el.
Borda Réka: Égig érő csalán
„Mint egy fojtogató inda, úgy vonul végig Borda Réka első regényén a fájdalmat okozó, bőrt felsértő, burjánzó csalán motívuma” – írtuk a kötetről megjelenésekor kritikánkban. A gyerekkori emlékbetörések indítják be a regény picit sem nosztalgikus hangulatú, hanem őszintén szembenézős történetfolyamát. A fiatal felnőtt nő emlékei elhomályosultak az évek során, így derülhet ki, hogy
a nagymamánál, vidéken töltött vakációk mélyen elrejtett eseményeket hoznak a felszínre.
Töredékes elbeszélés, fantasztikus motívumok és a gyerekkori abúzus témája jellemzik a költőien megírt regényt.
Tóth Kinga: Holdvilágképűek
A Holdvilágképűek sűrű, nehéz szövegeiben Tóth Kinga azt vizsgálja, hogyan kényszeríti mutálódásra a társadalom az immunológiai betegséggel élőket, és
mi történik akkor, ha elveszítik a kontrollt a testük fölött.
A Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját elnyerő, 2022-ben német nyelven is kiadott, grafikákkal és röntgenfelvételekkel kiegészülő prózakötet a szerzőnek minden bizonnyal műfaji kirándulást kínált, témái azonban visszaköszönnek Tóth Kinga magyar, angol és német nyelven írt verseiben, performanszaiban, vizuális és hanginstallációiban is. 2023-ban megjelent művében (AnnaMaria sings/singt/énekel) a tradicionális imákat, valamint az apácák mindennapjait hozza párbeszédbe a modern nők életének kereszteződéseivel.
Veres Attila: Odakint sötétebb
„A lényegi, összefogó ötlet, tehát a cellofoidák és az őket gondozó Gábor figurája egy szilveszteréjszaka jutott eszembe, egy beszélgetés közepén. Nagyon viccesnek találtam a helyzetet, hogy csápos szörnyek alól kelljen valakinek trágyát lapátolnia.
Senki sem hitte, hogy ezt meg lehet írni, úgyhogy megírtam
– nyilatkozta a forgatókönyvíróként itthon és külföldön egyaránt foglalkoztatott Veres Attila az Odakint sötétebb keletkezéstörténetéről, amely 2017-ben felkerült a Margó-díj shortlistjére. A regényt 2018-ban követte az Éjféli iskolák, 2022-ben pedig A valóság helyreállítása (részlet itt) című novelláskötet. A Zsoldos Péter-díjas szerző angolszász nyelvterületen először a Valancourt Books A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról című antológiájában mutatkozott be. Ezt követte 2022 őszén a The Black Maybe című önálló gyűjtemény, melyet a horror legnagyobb nevei méltattak.
Babarczy Eszter: A mérgezett nő
Erős, új hangként jelent meg Babarczy Eszter, pedig irodalomkritikusként, publicistaként és egyetemi tanárként is ismerhettük előtte. A nővé válásnak nincs egyféle története, Babarczy ebben a novelláskötetben, melyet akár posztmodern regényként is olvashatunk, különböző nézőpontokból közelít a nőiséghez. Az anyaság, a szülés, az anya-gyerek kapcsolat, a szerelmi viszony, az áldozati szerep is megjelenik ebben a kőkemény kötetben, amely
önmarcangolva hántja le azokat a rétegeket a női testről, amelyek sok-sok évtized alatt íródtak rá.
Azóta megjelent Néhány szabály a boldogsághoz című prózakötete, részben a Könyves Magazinra írt tárcasorozat alapján.
Szöllősi Mátyás: Váltóáram
A költőként indult, azóta fotóriporterként is karriert építő Szöllősi Mátyás Margó-díjas kötetének mindahány novelláját egy felrobbant csillag fénye világítja be.
Ám a kozmikus háttér dacára a kisprózák hétköznapi történeteket mesélnek el.
A 2016-ban megjelent Váltóáram után Szöllősi egy, a főváros arcaira fókuszáló fotóalbummal (Budapest Katalógus), két regénnyel (Simon Péter, Fóbia), két kisregénnyel (Vendégjáték, Illegál) és egy versgyűjteménnyel (Szabad) jelentkezett.
Fehér Boldizsár: Vak majom
A #Sohavégetnemérős forgatókönyvírójaként nevet szerzett Fehér Boldizsár csavaros, egzisztenciális problémákat feszegető, 2019-ben Margó-díjjal jutalmazott kötete rengeteg humorral közelíti meg a „ki vagyok én?”, a „mi a boldogság?” és „mi az élet értelme?” típusú kérdéseket. A Vak majom kifordított fejlődésregény,
főszereplője ugyanis megkap mindent, mégis összeomlik az élete.
A színházi szerzőként, forgatókönyvíróként és standuposként is keresett Fehér második, Nem nagy ügy (részlet itt) című prózakötetében az élet kis kérdéseinek nyomába ered.
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb
Harag Anita bemutatkozó novelláskötetének tizenhárom írása egy-egy lélektani vázlat, munkahelyi, családi, párkapcsolati problémák bemutatása a női elbeszélők nézőpontjából és hangján. „A könyv nem a kilométerekben mérhető, hanem a
belső távolságokról beszél, arról, hogy egymás mellett ülve is milyen messze lehetünk
– szülőktől, nagyszülőktől, szerelmektől, saját vágyainktól” – írtuk kritikánkban, utalva arra a hiányra, mely szinte minden novella kiindulópontja. A kötet Margó-díjas lett, de az Aegon Irodalmi Díj rövidlistáján is szerepelt (olyan szerzők mellett, mint Nádasdy Ádám, Barnás Ferenc, Láng Zsolt és Csabai László). Az író második novelláskötete, a Valakire mindig gondolni kell 2023-ban jelent meg.
Halász Rita: Mély levegő
„A Mély levegő tétje az volt, tudok-e regényt írni” – mondta interjúnkban a művészettörténész végzettségű Halász Rita, az olvasók, valamint a Margó-díj szakmai zsűrijének verdiktje pedig egyértelműen az volt, hogy nagyon is tud. Az író a regényt saját bevallása szerint hosszú évekig formálta magában: központi figurája Vera, aki a
gyerekeivel egy kapcsolat széthullása után próbál felépíteni egy új életet.
A Mély levegő színházi adaptációját ősszel mutatták be, a regény várhatóan jövőre francia és angol nyelven is megjelenik.
Szűcs Péter: Dharma
Saját családja történetéhez nyúlt vissza a Dharma megírásakor Szűcs Péter, akit sokan újságíróként, fotósként vagy épp világutazóként ismernek. Eredetileg kertésztechnikusként végzett, azután magyar szakon diplomázott, és saját bevallása szerint óriási hatással volt rá a latin-amerikai irodalom. Megjelenését követően a Dharma igazi bestseller lett, az olvasók jól rezonáltak a több idősíkon játszódó családregényre. Pedig súlyos témákat érint:
az elhallgatások, a titkok kitörölhetetlenek, ahogy a régmúlt traumái is, amelyeket, még ha sokszor észrevehetetlenül is, de magában hordoz minden család.
A szerző a Margó-bemutatón elmondta, hogy a nagybátyját 1956-ban Biharnagybajomból vitték Budapestre katonának, később a megtorlás áldozata lett, a rokonok pedig sokáig nem tudták, mi történt vele. A regényíráshoz sok inspirációt merített az utazásaiból is.
Vonnák Diána: Látlak
Az otthon és az otthontalanság, a honvágy és az idegenség a legfontosabb témák Vonnák Diána első kötetének tizenhét novellájában. A költői hangú, sűrített szövegekben sokféle helyet (Anglia, Ukrajna, Közel-Kelet, Ázsia, Magyarország) bejárnak az elbeszélők, miközben történeteik
rámutatnak arra, milyen hatalmas a világ, és milyen nehéz dolgunk van akkor, ha nem tudunk benne otthonra találni.
A Látlak című kötet bezsebelte a 2022-es Margó-díjat, és ugyanebben az évben bekerült a Libri Irodalmi Díj legjobb 10 kötete közé is. A kulturális antropológusként is dolgozó szerző ezenkívül a Mastercard Alkotótárs ösztöndíját is elnyerte Vajna Ádámmal együtt. Vonnák Diána költőként, publicistaként és műfordítóként is alkot.
Konrád József: A behajtó
Az építész Konrád József első regénye egyszerre volt búcsú és indulás. Lezárása a hagyatéknak, az apa, Konrád György örökségének, és kezdése az irodalmi pályának. Megjelenésekor úgy fogalmaztunk, hogy A behajtó (részlet itt) kísérletező, sokkoló, kalandvágyó próza: a kis magyar Trainspotting az apa nélküli univerzumot tapogatja le, a hiány felől beszél. Az egyik szálon Dávid szex- és drogjelenetei ritmusában haladunk a mélypont irányába, amelybe beleíródik a bibliai Dávid király története, a másik szálon a behajtó kvázi nyomozati munkáját ismerjük meg.
Az elbeszélő általában be van tépve, kiderül róla, hogy bipoláris, egyébként meg ki sem lát a gyászából,
néha álmok, néha hallucinációk szakítják meg az elbeszélését.
Aradi Péter: A csend, amire vágytál
Első regény ritkán szokott nekimenni a rendszernek, de Aradi Péter ezt teszi: a harmincas kommunikációs szakembert felfalta a magyar valóság, ami egy zajos, mocskos környezet. „Lehet, hogy ebben a regényben végig káromkodnak, ekiznek, arcoskodnak vagy rabolnak, mégis, a történet azért fájdalmas, mert
láthatóvá teszi, ahogy egy rendszer megszünteti egy generáció jövőjét.
Dénesék küzdenek az áldozatszerep ellen, de nemcsak áldozatok, hanem elkövetők is. Aradi Péter első regénye lendületes, akciódús és érzelmes is, szórakoztató és nyomasztó a maga módján, egy elveszett generáció búcsúbeszéde” – írtuk kritikánkban.
Visky András: Kitelepítés
Az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere volt a drámaíróként és dramaturgként évtizedek óta jól ismert Visky András első regénye, a Kitelepítés. A marosvásárhelyi születésű szerző mostanra már több kiadást megért művében családja történetét dolgozta fel, azt az időszakot, amikor református lelkész édesapját 1956 után huszonkét év börtönre ítélték, őt és hat testvérét pedig édesanyjukkal együtt kitelepítették a Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe. A kisgyermek nézőpontjából bemutatott eseményeket bibliai történetek keretezik,
a történelem legsötétebb pillanataiban a hit és az anyai szeretet őrzi meg a gyerekeket, és tartja össze a világot.
A regény elnyerte a 2023-as Margó- és Artisjus-díjat, a Könyves Magazin 2022-es év végi könyves listájának első helyére került. Visky András eddigi életművéért 2024-ben Kossuth-díjat kapott.
Kemény Lili: Nem
Egy harmincéves nő, Kemény Lili megírja az életét, amiben van irodalmi család, drog, szex és önmegvalósítás is, szerelmi háromszög, meg az utóbbi évek legszimbolikusabb politikai ellenállása, az SZFE elfoglalása. Ez a könyv nem politizál, miközben minden elemében politikus: a női szerepmintáktól a társadalmi működésen át az alkotótársadalom felelősségvállalásáig sok mindenről beszél. A Nem lendületes és erős elbeszélői nyelve
minden alakoskodást lerombol, és megenged magának mindent:
sztorizásokat, voyeurködést, hosszabb elméleti rugózásokat Freudról vagy a fordításról, esetleg bevisz egy kisfilm vagy egy színházi előadás gyártási fázisaiba is.
Kovács Dominik, Kovács Viktor: Lesz majd minden
Kovács Dominik és Kovács Viktor nemcsak egypetéjű ikrek, hanem alkotótársak is, akik drámáikkal futottak be, 2023-ban pedig megírták első közös regényüket is. A Lesz majd minden (részlet itt) egyszerre családtörténet, lélektani és faluregény, mely egy Balogh Simon nevű hős életútját mutatja be az 1900-as és az 1940-es évek között. A kisemmizett árvából Égetthalom nagygazdájává váló férfi (és családja) történetében
a humor és a tragikus elemek sajátos feszültséget teremtve vegyülnek.
Sziporkázóan szellemes, kreatív, nyelvi leleményekben gazdag alkotás, melyben a magyar falu, a korszak történelme, életmódja, szokásai is megjelennek, nem kevés megmagyarázhatatlan és mágikus elemmel fűszerezve.
Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek
A forgatókönyv- és drámaíróként is aktív Biró Zsombor Aurél első regénye, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek (részlet itt) autofikciós mű, egy család históriája, középpontjában egy felnőtté válás történetével. A lendületes, tempós szövegben a címben is megjelölt macsó vízilabdázó apával való ellentmondásos viszony kapja a főszerepet, de a huszonöt éves férfi tágabb környezete is szerephez jut, ugyanúgy, ahogy a Z generáció mindennapjainak tipikus eseményei, problémái és dilemmái. A regény mindezek mellett fineszes
játékot űz az olvasó elbizonytalanításával, folyamatosan rákérdez a valóság és a fikció viszonyára,
és elmossa az önéletrajziság határait is.
