Szűcs Péter másfél évtizede vadássza a mondatokat az első regényéhez

Szűcs Péter másfél évtizede vadássza a mondatokat az első regényéhez

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Szűcs Péter mesélt a regénybe beszüremkedő családi történetekről, a kollégiumi évek alatt megbízásból írt szerelmes levelekről és persze az első könyv megírásának tapasztalatairól (a kötet bemutatója még a nyári Margón volt, ITT írtunk róla). A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

Könyves Magazin | 2021. szeptember 30. |

Szűcs Péter
Dharma
Libri, 2021, 324 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Talán az a legfontosabb, hogy az inspiráció és az ihlet mellett leginkább fegyelemre, szigorú napirendre és csendre van szükség.  

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

A kötet alapötletét a családi legendárium adta,

abból is elsősorban a nagybátyám története, akit 56-ban katonának hívnak Biharnagybajomból Budapestre. Még a kétezres években sem tudtuk, hogy mi történt vele pontosan. A nagyszüleimtől hallott anekdotákból és az utazásaim alatt gyűjtött történetekből kezdett el összeállni a történet, de ezen túl legalább másfél évtizede vadászom a mondatokat, neveket és történeteket az első regényemhez. A történetszövéshez, a történet elmeséléséhez szavaknál persze sokkal többre van szükség. 

A történetekre rátalálok, a saját, személyes örökségemből és az utazásaim alatt megtaláltakat fűztem össze regényfolyammá. Inspiráció és ihlet persze folyamatosan szükséges ahhoz, hogy az ember mesélni kezdjen, de az első könyvem megírása közben többször azt tapasztaltam, hogy

a történetek önmagukat írják.

Egy idő után azt vettem észre az utazásaim közben, hogy szinte észrevétlenül elkezdenek egymáshoz kapcsolódni a körülöttem lévő történetek. Ahol véget ér az egyik, ott egyszer csak elkezdődik a másik. Ahol a nagybátyám története véget ért, éppen ott kezdődött el egy másik. Amikor például Rióban jártam, a nagyszüleim falujából kaptam egy üzenetet, hogy találkoznom kell Luzíával, aki kilencven körül jár és a Copacabanán vár. Kiderült, hogy egy bajomi fiatalemberhez ment férjhez, akivel az esküvő előtt mindössze egyszer találkoztak, majd évekig leveleztek. Nem volt más dolgom, mint hogy tovább kutassak, majd összefűzzem az igaz történetekből építkező szálakat egy nagy fiktív egésszé. Az első mondatokat a regény elején arról eperfáról, ami egyszerre terem fekete és fehér gyümölcsöket, egy vonaton írtam le Budapestről Debrecen felé menet, míg a regény utolsó sorait pedig valahol Püspökladány és Karcag között, már Budapest felé. Összesen egy év és két hónap munka van a Dharmában. 

Mit vártál az első könyvedtől? 

Nem voltak elvárásaim. 44 éves korára megtanulja az ember, hogy az elvárások semmire sem jók és inkább vezetnek csalódáshoz, mint örömhöz, de abban őszintén hittem, hogy biztosan lesz legalább egy olyan olvasó, aki érteni, érezni és igazán szeretni fogja a regényt. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön? 

Pont az a nagyszerű egy könyvben, mint ami az életben is, hogy visszamenőleg már nem lehet rajta változtatni, viszont mint ahogyan az életünket is lehet minden egyes új nappal másképpen folytatni és lehet fejlődni, úgy

az első könyv megjelenése után születő történeteket is el lehet mesélni más módon.

Nagyon sokat tanultam magamról és az írásról is az első regényem megszületése közben. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet? 

A kötet szerkesztését Gyuricza Eszter vállalta, itt is köszönöm neki, hogy majd egy évig együtt lélegzett a regénnyel, értelemszerűen ő olvasta először egyben a kész regényt is. Az ötvenes években játszódó jeleneteket írás közben egyeztettem még olyan emberrel, aki jól ismeri azt a kort. Akiknek pedig inspiráló gondolatokat köszönhetek egy-egy beszélgetésből, vagy akihez segítségért fordultam a regény megírása közben – például a New York-i nagybőgős jelenet miatt zenei kérdésben akadt konkrét kérdés –, annak is köszönetet mondtam a regény végén található köszönetnyilvánításban. Köztük vannak olyanok is, akik már nem élnek, de korábban biztattak az írásra vagy tanítottak valami olyat, aminek a regény írása közben nagy hasznát vettem.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán? 

Emlékezetesből van több, az egyik olvasó azt írta nekem a könyv elolvasása után, hogy nagyobb lett a szíve és az olvasottak után már több minden belefér, mint korábban, mert végleg leszámolt az előítéleteivel. Meglepett, amit egy egyébként kifejezetten korrekt olvasói visszajelzésben olvastam, miszerint ebben a könyvben tudatosan csak a tuti van benne, hogy eladható legyen. Szerintem egy elsőkötetes szerző, aki el akarja mesélni a családja és a saját történetét, egyáltalán nem gondol az eladásra, miközben ír, nekem legalábbis egyszer, egy pillanatra sem jutott eszembe ilyesmi.  

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla? 

Mark Twaintől a Huckleberry Finn kalandjai volt az első regény, amit elolvastam, emlékszem, először szerettem volna olyan lenni, mint a főhős,

aztán pedig úgy írni, mint a szerző.

Nem is olyan régen egy könyvszekéren szembe is jött velem az a kiadás, amit gyerekként először kézbe vettem. Azonnal megvettem és újra olvastam. Ugyanolyan magával ragadó, mint egykor, de felnőtt fejjel már nemcsak szórakoztatónak, hanem nagyszerű alkotásnak is tartom ezt a könyvet.

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad? 

Nem tudom, hogy hány éves az ember akkor, amikor az interjú műfaját tanítják neki az általános iskolában, de emlékszem, egyszer az volt a feladatunk, hogy írjunk a dolgozatfüzetbe egy kitalált interjút. Az én fiktív interjúm egy kertésszel készült, az első mondat maradt meg a legjobban, valahogy így szólt: „Ma egy kertésszel készítek interjút, szívemben ünnepi öröm.” Arra emlékszem még, hogy az interjú készítője rákérdez a kertésznél arra is, hogy nem fáj a szíve, amikor meg kell válnia egy évekig nevelgetett citrusfélétől? Nem tudtam, hogy mi számít irodalomnak, de megtudtam, hogy a magyartanárom, a volt osztályfőnököm évekkel később sokáig abból az írásból tanította az interjú műfaját a diákjainak. Kár, hogy már nincs meg sehol, elveszett az a füzet. Később kertésztechnikusnak tanultam Gyulán, a kertészeti technikum és a húsipari szakképző intézet kollégiumában laktam. Előfordult, hogy

az ott lakóknak sertésmájkonzervért írtam szerelmes verseket vagy megcsináltam a magyarházit.

Évekkel később Mario Vargas Llosa regényében, A város és a kutyákban találkoztam egy hasonló karakterrel, aki hasonló szolgáltatást nyújtott egy bentlakásos fiúiskolában, nyilván Llosa magáról mintázta a figurát. 1994-ben, már egyetemista koromban a Litera.hu és a berlini Kafka folyóirat pályázatára küldtem el az első irodalminak szánt szövegemet, a Kafka a fa alatt címűt, amivel megnyertem a közönségdíjat. 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért? 

Debütáló kötetet nem tudnék mondani, olyat viszont igen, hogy nekem fontos íróknak melyik könyvét olvastam el először. Mindenből meghatározó lehet az első, Gabriel Garcia Márqueztől A szerelemről és más démonokról, Zolától pedig a Párizs gyomra volt az első és meghatározó. Egyik kedvenc könyvem Michael Tournier Rémkirálya a szerző második könyve volt. Fontos és emlékezetes az első Háy János kötet is az életemben, A bogyósgyümölcskertész fia. A könyv elolvasása után döntöttem el végleg, hogy magam is regényt írok egyszer.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szűcs Péter: Regényben lehet a legjobban elmesélni egy történetet

Elsőkönyvesként debütált szombat délután a Margón Szűcs Péter, aki bár húsz éve ír és szerkeszt (újságot, blogot), viszont ő maga is vallja, hogy az egészen más jellegű írás, mint mikor regényt ír az ember. A Dharma több kontinensen átívelő, három idősíkban játszódó történet, amelyet végül esővédett helyen mutattak be a fesztivál harmadik napján.

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (4. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk, kiket neveztek!

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2021 Margó-díjasa!

Idén hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk a legjobb tíz nevezettet.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...
ko

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

...
Valuska László

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Hírek
...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Beleolvasó

Időutazók süllyesztették el a Titanicot? Olvass bele egy őrült elméletbe!

...
Hírek

Agatha Christie rajongói egy új, tavaszi novelláskötetnek örülhetnek

...
Hírek

Bár Stephen King 50 éve írta a Carrie-t, Margaret Atwood rémisztően időszerűnek tartja