Szűcs Péter: Regényben lehet a legjobban elmesélni egy történetet

Szűcs Péter: Regényben lehet a legjobban elmesélni egy történetet

Elsőkönyvesként debütált szombat délután a Margón Szűcs Péter, aki bár húsz éve ír és szerkeszt (újságot, blogot), viszont ő maga is vallja, hogy az egészen más jellegű írás, mint mikor regényt ír az ember. A Dharma több kontinensen átívelő, három idősíkban játszódó történet, amelyet végül esővédett helyen mutattak be a fesztivál harmadik napján.

Fotó: Posztós János/Margó Irodalmi Fesztivál

Ruff Orsolya | 2021. június 13. |

Szűcs Péter kertésztechnikusként végzett, és így ment az ELTE-re, magyarszakra, ami csak azért érdekes, mert a bemutatón viszonylag nagy figyelmet kapott a sárga pillangóvirág magja (magyar nemesítés), amit kis zacskóban meg is kaptak a bemutató résztvevői, Szűcs Péter pedig egy rögtönzött gyorstalpalót is tartott, hogyan lehet nevelni és sokáig életben tartani egy ilyen növényt (a jelszó: másodvirágzás). De ez már az este lecsengése volt, addig viszont kiderült, hogy Szűcs Péter már akkor tudta, hogy írni akar, amikor 2004-ben megnyerte egy irodalmi pályázat közönségdíját, és azóta is folyamatosan gyűjti a mondatokat. Felelevenített egy esetet, amikor rádiósként illatokról kérdezte a hallgatókat, ő pedig megőrizte az sms-ben érkezett válaszokat. Utóbbiakat végül nem tudta felhasználni a regényhez, mivel a paksamétát csak utólag találta meg („Nem engedte meg a regény, hogy ne magamból szedjek ki minden mondatot.”)

Szűcs Péter
Dharma
Libri, 2021, 324 oldal
-

Ott Anna kérdésére Szűcs elmondta, hogy szerinte regényben lehet a legjobban elmesélni egy történetet, és bevallotta, hogy óriási hatással volt rá a latin-amerikai irodalom. Név szerint Maria Vargas Llosát emlegette és García Márquezt – utóbbi miatt tanult meg például spanyolul. Az írásban amúgy fegyelmezett, és ennek megfelelően a napirendje is az. Hajnali 5-6 körül szokott kelni, és a reggeli kávé után egy órát olvas, majd utána következik az írás. Ha utazik, akkor általában a vonaton ír, és az első regényében is sok olyan mondat van, amely útközben („Budapest-Debrecen viszonylatban”) született. 3-4 óra írás után könnyűnek érzi magát, mint amikor sokat fut vagy úszik az ember. Sokszor érezte menet közben, hogy a regény önmagát kezdte el írni, az emlékezést pedig a legtöbbször az illatok és a zene indukálják nála. A regénybeli cselekményhez ugyanakkor a családja történetéhez nyúlt vissza: a nagybátyját 1956-ban Biharnagybajomból vitték Budapestre katonának: „kivezényelték a nép ellen”, de ő inkább átállt, később pedig a megtorlás áldozata lett, a család pedig sokáig nem tudta, mi történt vele.

-

Szűcs Péter elmondta, hogy a regénybeli történetek összekapcsolása évekig tartott, és fontos impulzusként említette egy 94 éves Rio de Janeiro-i nő, Lucia üzenetét: ő egy olyan Biharnagybajomból származó férfihoz ment feleségül, aki 1956-ban menekült el az országból. Így aztán a regényben a nagybátyja nem halt meg, hanem egy másik biharnagybajomi fiatalember életét éli tovább. A különböző narratívák összeillesztését Szűcs Péter a varráshoz hasonlította – ahogy fogalmazott: összevarrta a történeteket.

A levelezés fontos motívum a regényben, mire a szerző elmesélte, hogy kertésztechnikus-tanulóként sertésmáj-konzervekért cserébe írt szerelmesleveleket a kollégiumban. Majd ismét Márquezre terelődött a szó, egészen pontosan a Szerelem kolera idején című regényre, még pontosabban Cartagena városára, ahol a mai napig szerelmesleveleket dugdosnak az emberek a fák odvaiba. Vajon mindig is így kommunikáltak? Vagy csak Márquez miatt történik így? A bemutatón ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ, a regényből ugyanakkor Gálffi László olvasott fel részleteket.

-

A történet nyolcvanas évekbeli idősíkja kapcsán Szűcs Péter elmesélte, hogy nagyon izgatja, mihez kezdünk azokkal az élethazugságokkal, amelyekkel körülbástyázzuk magunkat. Azon a véleményen volt, hogy ezek egy idő után ledőlnek, és nem lehet fenntartani őket. A jelenbeli síkról, amelynek központi figurája egy y-generációs lány, azt mondta, hogy ez a nemzedék már nagyon másképp nyúl a traumákhoz, másképp is kommunikál – szerinte szabadabban. Szó esett még a mesék jelentőségéről („a mese minden”), és a szerző búcsúzóul még elárulta, hogy a latin-amerikai művek mellett azok a mesék jelentettek hatalmas inspirációt számára, amelyeket a cigányok meséltek egymásnak, és amelyek lényegében sosem voltak lejegyezve.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

A 2001-ben tragikusan fiatalon elhunyt Simon Balázs rendhagyó költészetéről és intellektualitásáról emlékeztek meg tegnap este a Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol az idén megjelent összegyűjtött verseit mutatták be. 

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

A tavalyi Margó-díjas Harag Anitával beszélgetett Valuska László arról, hogy segíti vagy nehezíti-e az írást az elismerés, hogy mit tud a novella a regényhez képest, vagy hogy mi bosszantó lehet abban, ha az írót az inspiráló szerzőkről kérdezik.

...
Hírek

Rényi Ádám: Minden akkor működik, ha van tétje, és a tét az életünk

Rényi Ádám első könyve, az Osztálytalálkozó bemutatóján kiderült, hogyan lett kommunikációs szakemberből kiadóvezető, majd író, ahogy megtudhattuk azt is, miért halnak meg a hősök és miért könnyű Magyarországon abszurdot írni.

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

Polc

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...

Stanley Tucci a főzés-ízlelés-evés hármasán szűri át az életet

...

A Szív utca szerzőjének új könyvében a megszállott szenvedélyé a főszerep

...
A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?