Szűcs Péter: Regényben lehet a legjobban elmesélni egy történetet

Szűcs Péter: Regényben lehet a legjobban elmesélni egy történetet

Elsőkönyvesként debütált szombat délután a Margón Szűcs Péter, aki bár húsz éve ír és szerkeszt (újságot, blogot), viszont ő maga is vallja, hogy az egészen más jellegű írás, mint mikor regényt ír az ember. A Dharma több kontinensen átívelő, három idősíkban játszódó történet, amelyet végül esővédett helyen mutattak be a fesztivál harmadik napján.

Fotó: Posztós János/Margó Irodalmi Fesztivál

Ruff Orsolya | 2021. június 13. |

Szűcs Péter kertésztechnikusként végzett, és így ment az ELTE-re, magyarszakra, ami csak azért érdekes, mert a bemutatón viszonylag nagy figyelmet kapott a sárga pillangóvirág magja (magyar nemesítés), amit kis zacskóban meg is kaptak a bemutató résztvevői, Szűcs Péter pedig egy rögtönzött gyorstalpalót is tartott, hogyan lehet nevelni és sokáig életben tartani egy ilyen növényt (a jelszó: másodvirágzás). De ez már az este lecsengése volt, addig viszont kiderült, hogy Szűcs Péter már akkor tudta, hogy írni akar, amikor 2004-ben megnyerte egy irodalmi pályázat közönségdíját, és azóta is folyamatosan gyűjti a mondatokat. Felelevenített egy esetet, amikor rádiósként illatokról kérdezte a hallgatókat, ő pedig megőrizte az sms-ben érkezett válaszokat. Utóbbiakat végül nem tudta felhasználni a regényhez, mivel a paksamétát csak utólag találta meg („Nem engedte meg a regény, hogy ne magamból szedjek ki minden mondatot.”)

Szűcs Péter
Dharma
Libri, 2021, 324 oldal
-

Ott Anna kérdésére Szűcs elmondta, hogy szerinte regényben lehet a legjobban elmesélni egy történetet, és bevallotta, hogy óriási hatással volt rá a latin-amerikai irodalom. Név szerint Maria Vargas Llosát emlegette és García Márquezt – utóbbi miatt tanult meg például spanyolul. Az írásban amúgy fegyelmezett, és ennek megfelelően a napirendje is az. Hajnali 5-6 körül szokott kelni, és a reggeli kávé után egy órát olvas, majd utána következik az írás. Ha utazik, akkor általában a vonaton ír, és az első regényében is sok olyan mondat van, amely útközben („Budapest-Debrecen viszonylatban”) született. 3-4 óra írás után könnyűnek érzi magát, mint amikor sokat fut vagy úszik az ember. Sokszor érezte menet közben, hogy a regény önmagát kezdte el írni, az emlékezést pedig a legtöbbször az illatok és a zene indukálják nála. A regénybeli cselekményhez ugyanakkor a családja történetéhez nyúlt vissza: a nagybátyját 1956-ban Biharnagybajomból vitték Budapestre katonának: „kivezényelték a nép ellen”, de ő inkább átállt, később pedig a megtorlás áldozata lett, a család pedig sokáig nem tudta, mi történt vele.

-

Szűcs Péter elmondta, hogy a regénybeli történetek összekapcsolása évekig tartott, és fontos impulzusként említette egy 94 éves Rio de Janeiro-i nő, Lucia üzenetét: ő egy olyan Biharnagybajomból származó férfihoz ment feleségül, aki 1956-ban menekült el az országból. Így aztán a regényben a nagybátyja nem halt meg, hanem egy másik biharnagybajomi fiatalember életét éli tovább. A különböző narratívák összeillesztését Szűcs Péter a varráshoz hasonlította – ahogy fogalmazott: összevarrta a történeteket.

A levelezés fontos motívum a regényben, mire a szerző elmesélte, hogy kertésztechnikus-tanulóként sertésmáj-konzervekért cserébe írt szerelmesleveleket a kollégiumban. Majd ismét Márquezre terelődött a szó, egészen pontosan a Szerelem kolera idején című regényre, még pontosabban Cartagena városára, ahol a mai napig szerelmesleveleket dugdosnak az emberek a fák odvaiba. Vajon mindig is így kommunikáltak? Vagy csak Márquez miatt történik így? A bemutatón ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ, a regényből ugyanakkor Gálffi László olvasott fel részleteket.

-

A történet nyolcvanas évekbeli idősíkja kapcsán Szűcs Péter elmesélte, hogy nagyon izgatja, mihez kezdünk azokkal az élethazugságokkal, amelyekkel körülbástyázzuk magunkat. Azon a véleményen volt, hogy ezek egy idő után ledőlnek, és nem lehet fenntartani őket. A jelenbeli síkról, amelynek központi figurája egy y-generációs lány, azt mondta, hogy ez a nemzedék már nagyon másképp nyúl a traumákhoz, másképp is kommunikál – szerinte szabadabban. Szó esett még a mesék jelentőségéről („a mese minden”), és a szerző búcsúzóul még elárulta, hogy a latin-amerikai művek mellett azok a mesék jelentettek hatalmas inspirációt számára, amelyeket a cigányok meséltek egymásnak, és amelyek lényegében sosem voltak lejegyezve.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

A 2001-ben tragikusan fiatalon elhunyt Simon Balázs rendhagyó költészetéről és intellektualitásáról emlékeztek meg tegnap este a Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol az idén megjelent összegyűjtött verseit mutatták be. 

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

A tavalyi Margó-díjas Harag Anitával beszélgetett Valuska László arról, hogy segíti vagy nehezíti-e az írást az elismerés, hogy mit tud a novella a regényhez képest, vagy hogy mi bosszantó lehet abban, ha az írót az inspiráló szerzőkről kérdezik.

...
Hírek

Rényi Ádám: Minden akkor működik, ha van tétje, és a tét az életünk

Rényi Ádám első könyve, az Osztálytalálkozó bemutatóján kiderült, hogyan lett kommunikációs szakemberből kiadóvezető, majd író, ahogy megtudhattuk azt is, miért halnak meg a hősök és miért könnyű Magyarországon abszurdot írni.

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...
A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]