Szűcs Péter: Regényben lehet a legjobban elmesélni egy történetet

Szűcs Péter: Regényben lehet a legjobban elmesélni egy történetet

Elsőkönyvesként debütált szombat délután a Margón Szűcs Péter, aki bár húsz éve ír és szerkeszt (újságot, blogot), viszont ő maga is vallja, hogy az egészen más jellegű írás, mint mikor regényt ír az ember. A Dharma több kontinensen átívelő, három idősíkban játszódó történet, amelyet végül esővédett helyen mutattak be a fesztivál harmadik napján.

Fotó: Posztós János/Margó Irodalmi Fesztivál

Ruff Orsolya | 2021. június 13. |

Szűcs Péter kertésztechnikusként végzett, és így ment az ELTE-re, magyarszakra, ami csak azért érdekes, mert a bemutatón viszonylag nagy figyelmet kapott a sárga pillangóvirág magja (magyar nemesítés), amit kis zacskóban meg is kaptak a bemutató résztvevői, Szűcs Péter pedig egy rögtönzött gyorstalpalót is tartott, hogyan lehet nevelni és sokáig életben tartani egy ilyen növényt (a jelszó: másodvirágzás). De ez már az este lecsengése volt, addig viszont kiderült, hogy Szűcs Péter már akkor tudta, hogy írni akar, amikor 2004-ben megnyerte egy irodalmi pályázat közönségdíját, és azóta is folyamatosan gyűjti a mondatokat. Felelevenített egy esetet, amikor rádiósként illatokról kérdezte a hallgatókat, ő pedig megőrizte az sms-ben érkezett válaszokat. Utóbbiakat végül nem tudta felhasználni a regényhez, mivel a paksamétát csak utólag találta meg („Nem engedte meg a regény, hogy ne magamból szedjek ki minden mondatot.”)

Szűcs Péter
Dharma
Libri, 2021, 324 oldal
-

Ott Anna kérdésére Szűcs elmondta, hogy szerinte regényben lehet a legjobban elmesélni egy történetet, és bevallotta, hogy óriási hatással volt rá a latin-amerikai irodalom. Név szerint Maria Vargas Llosát emlegette és García Márquezt – utóbbi miatt tanult meg például spanyolul. Az írásban amúgy fegyelmezett, és ennek megfelelően a napirendje is az. Hajnali 5-6 körül szokott kelni, és a reggeli kávé után egy órát olvas, majd utána következik az írás. Ha utazik, akkor általában a vonaton ír, és az első regényében is sok olyan mondat van, amely útközben („Budapest-Debrecen viszonylatban”) született. 3-4 óra írás után könnyűnek érzi magát, mint amikor sokat fut vagy úszik az ember. Sokszor érezte menet közben, hogy a regény önmagát kezdte el írni, az emlékezést pedig a legtöbbször az illatok és a zene indukálják nála. A regénybeli cselekményhez ugyanakkor a családja történetéhez nyúlt vissza: a nagybátyját 1956-ban Biharnagybajomból vitték Budapestre katonának: „kivezényelték a nép ellen”, de ő inkább átállt, később pedig a megtorlás áldozata lett, a család pedig sokáig nem tudta, mi történt vele.

-

Szűcs Péter elmondta, hogy a regénybeli történetek összekapcsolása évekig tartott, és fontos impulzusként említette egy 94 éves Rio de Janeiro-i nő, Lucia üzenetét: ő egy olyan Biharnagybajomból származó férfihoz ment feleségül, aki 1956-ban menekült el az országból. Így aztán a regényben a nagybátyja nem halt meg, hanem egy másik biharnagybajomi fiatalember életét éli tovább. A különböző narratívák összeillesztését Szűcs Péter a varráshoz hasonlította – ahogy fogalmazott: összevarrta a történeteket.

A levelezés fontos motívum a regényben, mire a szerző elmesélte, hogy kertésztechnikus-tanulóként sertésmáj-konzervekért cserébe írt szerelmesleveleket a kollégiumban. Majd ismét Márquezre terelődött a szó, egészen pontosan a Szerelem kolera idején című regényre, még pontosabban Cartagena városára, ahol a mai napig szerelmesleveleket dugdosnak az emberek a fák odvaiba. Vajon mindig is így kommunikáltak? Vagy csak Márquez miatt történik így? A bemutatón ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ, a regényből ugyanakkor Gálffi László olvasott fel részleteket.

-

A történet nyolcvanas évekbeli idősíkja kapcsán Szűcs Péter elmesélte, hogy nagyon izgatja, mihez kezdünk azokkal az élethazugságokkal, amelyekkel körülbástyázzuk magunkat. Azon a véleményen volt, hogy ezek egy idő után ledőlnek, és nem lehet fenntartani őket. A jelenbeli síkról, amelynek központi figurája egy y-generációs lány, azt mondta, hogy ez a nemzedék már nagyon másképp nyúl a traumákhoz, másképp is kommunikál – szerinte szabadabban. Szó esett még a mesék jelentőségéről („a mese minden”), és a szerző búcsúzóul még elárulta, hogy a latin-amerikai művek mellett azok a mesék jelentettek hatalmas inspirációt számára, amelyeket a cigányok meséltek egymásnak, és amelyek lényegében sosem voltak lejegyezve.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

A 2001-ben tragikusan fiatalon elhunyt Simon Balázs rendhagyó költészetéről és intellektualitásáról emlékeztek meg tegnap este a Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol az idén megjelent összegyűjtött verseit mutatták be. 

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

A tavalyi Margó-díjas Harag Anitával beszélgetett Valuska László arról, hogy segíti vagy nehezíti-e az írást az elismerés, hogy mit tud a novella a regényhez képest, vagy hogy mi bosszantó lehet abban, ha az írót az inspiráló szerzőkről kérdezik.

...
Hírek

Rényi Ádám: Minden akkor működik, ha van tétje, és a tét az életünk

Rényi Ádám első könyve, az Osztálytalálkozó bemutatóján kiderült, hogyan lett kommunikációs szakemberből kiadóvezető, majd író, ahogy megtudhattuk azt is, miért halnak meg a hősök és miért könnyű Magyarországon abszurdot írni.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

...
Szórakozás

Ezeket az irodalmi adaptációkat nézzük májusban!

Mutatunk öt adaptációt, amit nem érdemes kihagyni májusban. 

...
Nagy

A Tokyo Vice felfedi Japán másik arcát a szexipartól a szervezett bűnözésig

Egy amerikai oknyomozó újságíró, Jake Adelstein bennfentesként írt memoárt Japán éjszakai életéről és alvilágáról. A történetből, amely kendőzetlenül mesél az ezredfordulós japán valóságról, az HBO készített tévésorozatot .

Polc

A tiltott szerelem krónikájában megingathatatlan a hit, hogy az ember szabadnak született

...

Az a kenetteljes cinizmus, amivel elveszed a másik ember életét és földjét

...

Margaret Atwood megmutatja, hogyan válunk mindannyian történetekké

...

Aki túlélte a menekülést a szaúdi Gileádból

...
A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Kritika

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban. Kálváriájuk feszültséggel teli, már-már abszurd túszdrámában csúcsosodott ki a hegyek közt, amelyről két történész írt könyvet.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Betilthatták Orwell 1984-ét Fehéroroszországban

...
Hírek

Amanda Gorman írt előszót Martin Luther King kötetéhez

...
Hírek

Krúdy és Radnóti dedikált köteteire is licitálhatnak a gyűjtők

...
Szórakozás

Love, Death & Robots: A Netflix megosztott egy epizódot premier előtt

...
Hírek

Szenzációs kiadvánnyal ünnepli a Marvel Pókember 60. születésnapját

...
Szórakozás

A Disney új feldolgozást készít a Különleges Úriemberek Szövetségéből

...
Hírek

Versterápia: „Estére megölöd a verset”

...
Hírek

Élőben követheted a Libri-díj átadóját

...
Szórakozás

Sok feszültséget ígér az Ahol a folyami rákok énekelnek új előzetese!