Puskás Panni: Azt vártam a könyvtől, hogy hatással legyen az olvasóira

Puskás Panni: Azt vártam a könyvtől, hogy hatással legyen az olvasóira

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Puskás Panni mesélt arról, hogyan lett újságíróból író, miként hatott a kötetre rossz politikai és társadalmi közérzete, és hogy mennyire érezte magát szabadnak írás közben. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

Fotó: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2021. október 01. |
PUSKÁS PANNI
A rezervátum visszafoglalása

Magvető, 2021, 112 oldal

-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Hogy újságíróból is válhat író. Ebben nem voltam egészen biztos. Én sem hittem eléggé magamban, és talán mások is bedobozoltak engem kicsit. Hogy ez mégis megváltozott, az a Független Mentorhálózatnak, és legfőképp mentoromnak, Kiss Tibor Noénak köszönhető. Az ő bátorítása nagyon sokat segített.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

Pillanatnyi hangulatingadozásaim, rossz politikai és társadalmi közérzetem, az igazságtalanságok miatt érzett dühöm.

Nyolc évig készült ez a kötetet, és bár a novelláknak van közük egymáshoz, nem tudnék egy darab kiindulópontot mondani, hacsak nem azt, hogy rettentően szeretek írni.

Mit vártál az első könyvedtől? 

Hogy akik olvassák, azok örömüket lelik majd benne. Hogy velem együtt lesz gyomorgörcsük, hogy együtt izzad vagy viszket majd a tenyerünk, egyszerre húzunk be egyet gondolatban valakinek, meg hogy együtt nevetünk a sok hülyeségen, amit kitaláltam. Szóval azt (inkább reméltem, mint) vártam a könyvtől, hogy hatással legyen az olvasóira. És hogy

 szabadítsa fel őket annyira, amennyire én szabadnak érzem magam írás közben.

Mostanában úgy tűnik, hogy ez sikerült, és nem tudok elég boldog lenni miatta.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön? 

Van benne egy súlyos hiba. Eddig már ketten észre is vették. Nem merem kinyitni a könyvet azon az oldalon. Ha megéri a második kiadást, azt bizony úgy kijavítom benne, mint a huzat. És egy vicces elgépelés is maradt benne. Azt elmondom, mert nem szégyellem, hanem nagyon viccesnek találom: Üdvözlégy helyett Üdvözlény szerepel az utolsó novellában. Ez olyan ufós dolog.

Különben elégedett vagyok egyelőre. Nem vagyok nagy javítgató. Ami nem lett eléggé kifejtve, azt majd kifejtem a következő kötetekben – hosszú még az élet.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet? 

Kiss Tibor Noénak, akit feljebb már említettem. Ezenkívül Szivák-Tóth Viktornak, aki a pasim. De nemcsak ezért, hanem azért is, mert Viktornak kiváló az ízlése, és ő maga is író, mégpedig elég jó. És végül, de nem utolsósorban Németh Bálint költőnek, aki az egyik legrégebbi barátom. Ezúton is köszönöm a türelmüket, mert nagy szükségem van az instant visszajelzésre, és mindig addig maceráltam őket, amíg meg nem kaptam.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán? 

Nagymamám: Elolvastam a Panni kötetét.

Apám: És tetszett?

Nagymamám: Kicsit sok volt benne a fasz…

Apám: De tetszett?

Nagymamám: Tetszett, persze.

Apám: (könnyezik a nevetéstől) Mi, anyu?

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla? 

A Pál utcai fiúk. Arra gondoltam, hogy ez veszett unalmas, és hogy magasról teszek ezeknek a srácoknak a háborúsdijára, továbbá, ha a gitt tényleg egy ragasztóanyag, ahogy a tanító néni mondta, akkor baromi undorító, hogy azt rágják. Ugyanez az idegenségérzés kísért végig a legtöbb általános és középiskolai olvasmányélményemen egészen addig a napig, amíg valaki a gimiben a kezembe nem adta Sylvia Plath Az üvegbúra című könyvét. Akkor rájöttem, hogy eddig nem is a könyvekkel volt a baj. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad? 

Ó, jaj. Tizennégy évesen egy verset. Emlékszem, sírtak rajta a tesi öltözőben a lányok. Még mindig fel tudok belőle idézni részleteket, borzasztó volt! 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Halász Rita Mély levegő című kötete. A látásmódja érzékeny és eredeti, remekül van megírva, egy percre sem unatkoztam rajta. És nagy teljesítmény az is, hogy bár a téma alapvetően a nők elleni erőszak és egy bántalmazó párkapcsolat, elbeszélője mégsem merül el az önsajnálatban, és pláne nem hagyja, hogy hosszú távon áldozat váljon belőle. Nagyon drukkolok neki a Margó-díjon! Vagy várjunk csak…

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2021 Margó-díjasa!

Idén hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk a legjobb tíz nevezettet.

...
Hírek

Jennifer Teege, Jón Kalman Stefánsson és Iréne Solà a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron

Október 14-17. között a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, a Müpával közös szervezésben kerül megrendezésre az idén 10 éves Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár a Várkert Bazárban. 

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (4. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk, kiket neveztek!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

...
Szórakozás

Ezeket az irodalmi adaptációkat nézzük májusban!

Mutatunk öt adaptációt, amit nem érdemes kihagyni májusban. 

...
Nagy

A Tokyo Vice felfedi Japán másik arcát a szexipartól a szervezett bűnözésig

Egy amerikai oknyomozó újságíró, Jake Adelstein bennfentesként írt memoárt Japán éjszakai életéről és alvilágáról. A történetből, amely kendőzetlenül mesél az ezredfordulós japán valóságról, az HBO készített tévésorozatot .

...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

...
Bányász Attila

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

...
Kolozsi Orsolya

A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Kritika

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban. Kálváriájuk feszültséggel teli, már-már abszurd túszdrámában csúcsosodott ki a hegyek közt, amelyről két történész írt könyvet.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!