Puskás Panni: Azt vártam a könyvtől, hogy hatással legyen az olvasóira

Puskás Panni: Azt vártam a könyvtől, hogy hatással legyen az olvasóira

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Puskás Panni mesélt arról, hogyan lett újságíróból író, miként hatott a kötetre rossz politikai és társadalmi közérzete, és hogy mennyire érezte magát szabadnak írás közben. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

Fotó: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2021. október 01. |
PUSKÁS PANNI
A rezervátum visszafoglalása

Magvető, 2021, 112 oldal

-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Hogy újságíróból is válhat író. Ebben nem voltam egészen biztos. Én sem hittem eléggé magamban, és talán mások is bedobozoltak engem kicsit. Hogy ez mégis megváltozott, az a Független Mentorhálózatnak, és legfőképp mentoromnak, Kiss Tibor Noénak köszönhető. Az ő bátorítása nagyon sokat segített.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

Pillanatnyi hangulatingadozásaim, rossz politikai és társadalmi közérzetem, az igazságtalanságok miatt érzett dühöm.

Nyolc évig készült ez a kötetet, és bár a novelláknak van közük egymáshoz, nem tudnék egy darab kiindulópontot mondani, hacsak nem azt, hogy rettentően szeretek írni.

Mit vártál az első könyvedtől? 

Hogy akik olvassák, azok örömüket lelik majd benne. Hogy velem együtt lesz gyomorgörcsük, hogy együtt izzad vagy viszket majd a tenyerünk, egyszerre húzunk be egyet gondolatban valakinek, meg hogy együtt nevetünk a sok hülyeségen, amit kitaláltam. Szóval azt (inkább reméltem, mint) vártam a könyvtől, hogy hatással legyen az olvasóira. És hogy

 szabadítsa fel őket annyira, amennyire én szabadnak érzem magam írás közben.

Mostanában úgy tűnik, hogy ez sikerült, és nem tudok elég boldog lenni miatta.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön? 

Van benne egy súlyos hiba. Eddig már ketten észre is vették. Nem merem kinyitni a könyvet azon az oldalon. Ha megéri a második kiadást, azt bizony úgy kijavítom benne, mint a huzat. És egy vicces elgépelés is maradt benne. Azt elmondom, mert nem szégyellem, hanem nagyon viccesnek találom: Üdvözlégy helyett Üdvözlény szerepel az utolsó novellában. Ez olyan ufós dolog.

Különben elégedett vagyok egyelőre. Nem vagyok nagy javítgató. Ami nem lett eléggé kifejtve, azt majd kifejtem a következő kötetekben – hosszú még az élet.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet? 

Kiss Tibor Noénak, akit feljebb már említettem. Ezenkívül Szivák-Tóth Viktornak, aki a pasim. De nemcsak ezért, hanem azért is, mert Viktornak kiváló az ízlése, és ő maga is író, mégpedig elég jó. És végül, de nem utolsósorban Németh Bálint költőnek, aki az egyik legrégebbi barátom. Ezúton is köszönöm a türelmüket, mert nagy szükségem van az instant visszajelzésre, és mindig addig maceráltam őket, amíg meg nem kaptam.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán? 

Nagymamám: Elolvastam a Panni kötetét.

Apám: És tetszett?

Nagymamám: Kicsit sok volt benne a fasz…

Apám: De tetszett?

Nagymamám: Tetszett, persze.

Apám: (könnyezik a nevetéstől) Mi, anyu?

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla? 

A Pál utcai fiúk. Arra gondoltam, hogy ez veszett unalmas, és hogy magasról teszek ezeknek a srácoknak a háborúsdijára, továbbá, ha a gitt tényleg egy ragasztóanyag, ahogy a tanító néni mondta, akkor baromi undorító, hogy azt rágják. Ugyanez az idegenségérzés kísért végig a legtöbb általános és középiskolai olvasmányélményemen egészen addig a napig, amíg valaki a gimiben a kezembe nem adta Sylvia Plath Az üvegbúra című könyvét. Akkor rájöttem, hogy eddig nem is a könyvekkel volt a baj. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad? 

Ó, jaj. Tizennégy évesen egy verset. Emlékszem, sírtak rajta a tesi öltözőben a lányok. Még mindig fel tudok belőle idézni részleteket, borzasztó volt! 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Halász Rita Mély levegő című kötete. A látásmódja érzékeny és eredeti, remekül van megírva, egy percre sem unatkoztam rajta. És nagy teljesítmény az is, hogy bár a téma alapvetően a nők elleni erőszak és egy bántalmazó párkapcsolat, elbeszélője mégsem merül el az önsajnálatban, és pláne nem hagyja, hogy hosszú távon áldozat váljon belőle. Nagyon drukkolok neki a Margó-díjon! Vagy várjunk csak…

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2021 Margó-díjasa!

Idén hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk a legjobb tíz nevezettet.

...
Hírek

Jennifer Teege, Jón Kalman Stefánsson és Iréne Solà a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron

Október 14-17. között a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, a Müpával közös szervezésben kerül megrendezésre az idén 10 éves Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár a Várkert Bazárban. 

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (4. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk, kiket neveztek!

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

...
Vass Norbert

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

...
Vass Norbert

Milyen apa volt Hemingway?

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!