Péntek Orsolya: A törökök úgy tartották, hogy Pécs a Vénusz jegyében álló város

„Egy utazással indulunk, és kétezer év elmúltával hazaérkezünk a saját városunkba” – mondta Bánki Éva tegnap a Margó Irodalmi Fesztiválon Péntek Orsolya új regényéről. A Vénusz jegyében főszereplője Pécs, a könyv a város történetét meséli el különféle szereplőkön és történeti korokon keresztül az antikvitástól egészen a 20. századig (itt beleolvashatsz). A tegnapi könyvbemutatón kiderült, hogy mi köze van a Vénusznak Pécshez, és hogy miként érintette a várost a pestisjárvány, a török uralom vagy épp a délszláv háború.

fk | 2022. október 14. |

Vénusz jegyében Pécs regénye, igazi városregény, amelynek főszereplői egykori városlakók: olyan híres és kevésbé ismert alakok bukkannak fel benne, mint például Galvano da Bologna, Janus Pannonius, az egykori pestiskórház szakácsnője és sírásója vagy Klímó György. Bánki Éva a tegnapi könyvbemutatón rákérdezett a cím jelentésére, szerinte ugyanis a vénuszi utalásról a legtöbb ember arra asszociálna, hogy szerelmi történeteket olvashatunk a könyvben, ehhez képest a regényben a főszereplők szinte mind férfiak és alig vannak szerelmi szálak. Mi a Vénusz ebben a regényben? – tette fel a kérdést. Péntek Orsolya a törökökre hivatkozott, akiket foglalkoztatott a varázslás és a csillagjóslás, és akik

úgy tartották, hogy Pécs a Vénusz jegyében álló város, csakúgy, mint Róma.

Bánki Éva ezt a motívumot úgy értelmezte, hogy minden, ami a Vénusz jegyében áll, egyfajta nemes harmóniát, arányosságot hordoz. Pécs szerinte ilyen város, az égi és a földi harmónia mentén tervezték el, ez pedig a regény szereplőiben is visszatükröződik.

PÉNTEK ORSOLYA
Vénusz jegyében - Pécs regénye
Pesti Kalligram, 2022, 352 oldal
-

Péntek Orsolya sokat mesélt Pécsről, elmondta, hogy szerinte a város soha nem vált metropolisszá, élhető maradt. A beszélgetés során a könyv több fontos karaktere is előkerült, például egy Martin Tomasovics nevű horvát sírásó, akinek a nevére a szerző a korabeli pestis-jegyzőkönyvekben bukkant rá, amikor a covid-járvány alatt a kutatásait végezte a könyvhöz. Tomasovics nem kapta el a pestist, hiába dőlt ki mellőle a fél város, így sírásó és halottszállító lett belőle. A barokk kori Pécsről szóló fejezetben ő áll az elbeszélés középpontjában, aki megpróbálta akkor Pécset a halál városából a túlélők városává tenni. De szó esett Klimó György római katolikus püspökről is, akinek az író szerint nagyon sokat köszönhet a város, aki egyszerre nagyon sok fronton vívott harcot, és aki sokat gazdagította a helyi kultúrát és oktatást, egyetemet, könyvtárat, nyomdát álmodott Pécsre, és szerette volna visszaadni a város jogállását is.

A beszélgetés során az is kiderült, hogy Bánki Éva és Péntek Orsolya kicsit mást gondolnak a török uralom idejéről. Bánki Éva azt emelte ki, hogy míg a magyar történelmet hajlamosak vagyunk tragédiák sorozataként elbeszélni, addig

a Vénusz jegyében olyan történelmi regény, ahol bár van szenvedés, de a különböző rétegek békésen megférnek egymás mellett.

 „Pécsen van értelme a történelemnek” – fogalmazta meg és a török hódoltság időszakát hozta példának. Péntek Orsolya szerint Pécsnek szerencséje volt a török uralommal, mert a végvár szerepe hamar véget ért, és a törökök elkezdtek egy szellemi központot kiépíteni ott, dzsámikat építettek, szerzetesrendeket alapítottak, fejlesztették az oktatást. „Pécs olyan pozícióban találta magát a török kor végére, mint amiben Janus Pannonius idejében volt” – mondta. Arról is beszélt, hogy volt még egy oka annak, ami miatt a törökök nem pusztították el Pécset, a legendáik szerint ugyanis ott található Platón sírhelye. A török legendáriumban Platónt nem mint filozófust, hanem mint varázslót tisztelték, úgy tartották, hogy Nagy Sándortól kapta a földet, és ott temették el egy rózsakertben.

A szívrablónak mondott Pécset sokan akarták meghódítani
Tovább olvasok

A bemutató végén a délszláv háború időszakáról volt szó, az író elmondta, hogy az erről szóló fejezet személyes élményéből táplálkozik. A háború alatt sok rokona ragadt a határ túloldalán, ő pedig gyakran menekült le Pécsre, aminek az arculata abban az időben teljesen megváltozott. Katonák járkáltak az utcákon és hallani lehetett az ostromot is. Az erről az időszakról szóló fejezet főszereplője Bánki Éva szerint az egyik legizgalmasabb figura a regényben, egy fekete bőrű amerikai katona, aki kezdetben nem érti a helyi viszonyokat, de aki a város idegenségében aztán magára ismer. Szerinte a szépség mellett sok könyörtelenség is van a regényben, de 

az egymáshoz láncszerűen kapcsolódó szereplők mégis egyfajta különös elfogadással állnak a sorsukhoz, mintha Pécs a szelídek városa lenne.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

PODCAST: Péntek Orsolya a Margón

Péntek Orsolyával a Margón Németh Gábor beszélgetett a Hóesés Rómában című regényéről. 

...
Nagy

Péntek Orsolya: A szöveg öntörvényűvé válik egy idő után

Péntek Orsolya a Hóesés Rómában című könyvével trilógiává írta Az Andalúz lányaival elkezdett, majd a Dorka könyvével továbbszőtt fiktív családtörténetét. A Margón Németh Gábor beszélgetett a szerzővel soknyelvűségről, önjáró regényhősökről és az emberi kapcsolatok lehetetlenségéről.

...
Beleolvasó

A szívrablónak mondott Pécset sokan akarták meghódítani

Péntek Orsolya negyedik regénye, a Vénusz jegyében igazi városregény. Hol a reneszánsz krónikák, hol a török útleírások és mesék nyelvén megszólaló történet, amelynek főszereplője az örökké változó, mégis minden időrétegét őrző, immár közel két évezredes város: Pécs. Olvass bele!

...
Podcast

20 éves A Da Vinci-kód: Jézus feleségétől a 80 millió eladott példányig

2003-ban jelent meg angolul A Da Vinci-kód, a kötet sikerére pedig jellemző, hogy abban az évben az eladásokat tekintve csak egy másik giga-bestseller, a Harry Potter és a Főnix Rendje tudta túlszárnyalni. De mit tudott és mit tud a regény most? Podcastben kibeszéltük.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Nádas szerint elkerülhetetlen az összeomlás, de muszáj tennünk a dolgunkat

...
Valuska László

Iamyank: Ki akartam mondani, hogy mind meg fogunk halni

...
Ruff Orsolya

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Aki mesés kalanddá tette a nyelvtant - 95 éve született Varga Katalin

1928. március 26-án született Budapesten Varga Katalin, akinek olyan gyerekirodalmi alkotásokat köszönhetünk, mint a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája és az Én, te, ő – Kaland a szófajok birodalmában.

...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!

Idén is átadja a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum a legjobb szerzőknek és illusztrátoroknak járó díjakat. Mutatjuk a rövidlistára került alkotókat!

...
Gyerekirodalom

Az önkifejezésben, filmkészítésben, tudatos médiahasználatban is segít a Bookline Kids márciusi kiemelt könyve

Természetesen olvasok
...
Zöld

Magyar mesterséges intelligencia segíthet a depresszió szűrésében

...
Zöld

Peter Wohlleben elmagyarázza, hogyan erősödik meg az erdő, ha békén hagyjuk

...
Zöld

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

...
Zöld

Lenyűgözte a tengerészeket a kenu, amit Óceánia két kis szigeténél láttak

...
Zöld

Elhunyt Clause Lorius francia kutató, a klímaváltozás egyik első felfedezője

...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

...
Zöld

Megölt újságíróról és őslakos szakértőről neveztek el két élesztőgombafajt

...
Zöld

A szelíd kis faliméhek lettek idén az Év Beporzói 

...
Zöld

Évtizedekre elfeledték a koponyadarabokat, mire egy paleontológus rájött, milyen szenzációsak

...

20 éves A Da Vinci-kód: Jézus feleségétől a 80 millió eladott példányig

...

Vonnák Diána: A nyelv nagyon demokratikus dolog, mindenki használja

...

Hidas Judit: Nőként gyakran szapuljuk az apákat, különösen, ha elváltak 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom