Péntek Orsolya: A törökök úgy tartották, hogy Pécs a Vénusz jegyében álló város

„Egy utazással indulunk, és kétezer év elmúltával hazaérkezünk a saját városunkba” – mondta Bánki Éva tegnap a Margó Irodalmi Fesztiválon Péntek Orsolya új regényéről. A Vénusz jegyében főszereplője Pécs, a könyv a város történetét meséli el különféle szereplőkön és történeti korokon keresztül az antikvitástól egészen a 20. századig (itt beleolvashatsz). A tegnapi könyvbemutatón kiderült, hogy mi köze van a Vénusznak Pécshez, és hogy miként érintette a várost a pestisjárvány, a török uralom vagy épp a délszláv háború.

fk | 2022. október 14. |

Vénusz jegyében Pécs regénye, igazi városregény, amelynek főszereplői egykori városlakók: olyan híres és kevésbé ismert alakok bukkannak fel benne, mint például Galvano da Bologna, Janus Pannonius, az egykori pestiskórház szakácsnője és sírásója vagy Klímó György. Bánki Éva a tegnapi könyvbemutatón rákérdezett a cím jelentésére, szerinte ugyanis a vénuszi utalásról a legtöbb ember arra asszociálna, hogy szerelmi történeteket olvashatunk a könyvben, ehhez képest a regényben a főszereplők szinte mind férfiak és alig vannak szerelmi szálak. Mi a Vénusz ebben a regényben? – tette fel a kérdést. Péntek Orsolya a törökökre hivatkozott, akiket foglalkoztatott a varázslás és a csillagjóslás, és akik

úgy tartották, hogy Pécs a Vénusz jegyében álló város, csakúgy, mint Róma.

Bánki Éva ezt a motívumot úgy értelmezte, hogy minden, ami a Vénusz jegyében áll, egyfajta nemes harmóniát, arányosságot hordoz. Pécs szerinte ilyen város, az égi és a földi harmónia mentén tervezték el, ez pedig a regény szereplőiben is visszatükröződik.

PÉNTEK ORSOLYA
Vénusz jegyében - Pécs regénye
Pesti Kalligram, 2022, 352 oldal
-

Péntek Orsolya sokat mesélt Pécsről, elmondta, hogy szerinte a város soha nem vált metropolisszá, élhető maradt. A beszélgetés során a könyv több fontos karaktere is előkerült, például egy Martin Tomasovics nevű horvát sírásó, akinek a nevére a szerző a korabeli pestis-jegyzőkönyvekben bukkant rá, amikor a covid-járvány alatt a kutatásait végezte a könyvhöz. Tomasovics nem kapta el a pestist, hiába dőlt ki mellőle a fél város, így sírásó és halottszállító lett belőle. A barokk kori Pécsről szóló fejezetben ő áll az elbeszélés középpontjában, aki megpróbálta akkor Pécset a halál városából a túlélők városává tenni. De szó esett Klimó György római katolikus püspökről is, akinek az író szerint nagyon sokat köszönhet a város, aki egyszerre nagyon sok fronton vívott harcot, és aki sokat gazdagította a helyi kultúrát és oktatást, egyetemet, könyvtárat, nyomdát álmodott Pécsre, és szerette volna visszaadni a város jogállását is.

A beszélgetés során az is kiderült, hogy Bánki Éva és Péntek Orsolya kicsit mást gondolnak a török uralom idejéről. Bánki Éva azt emelte ki, hogy míg a magyar történelmet hajlamosak vagyunk tragédiák sorozataként elbeszélni, addig

a Vénusz jegyében olyan történelmi regény, ahol bár van szenvedés, de a különböző rétegek békésen megférnek egymás mellett.

 „Pécsen van értelme a történelemnek” – fogalmazta meg és a török hódoltság időszakát hozta példának. Péntek Orsolya szerint Pécsnek szerencséje volt a török uralommal, mert a végvár szerepe hamar véget ért, és a törökök elkezdtek egy szellemi központot kiépíteni ott, dzsámikat építettek, szerzetesrendeket alapítottak, fejlesztették az oktatást. „Pécs olyan pozícióban találta magát a török kor végére, mint amiben Janus Pannonius idejében volt” – mondta. Arról is beszélt, hogy volt még egy oka annak, ami miatt a törökök nem pusztították el Pécset, a legendáik szerint ugyanis ott található Platón sírhelye. A török legendáriumban Platónt nem mint filozófust, hanem mint varázslót tisztelték, úgy tartották, hogy Nagy Sándortól kapta a földet, és ott temették el egy rózsakertben.

A szívrablónak mondott Pécset sokan akarták meghódítani
Tovább olvasok

A bemutató végén a délszláv háború időszakáról volt szó, az író elmondta, hogy az erről szóló fejezet személyes élményéből táplálkozik. A háború alatt sok rokona ragadt a határ túloldalán, ő pedig gyakran menekült le Pécsre, aminek az arculata abban az időben teljesen megváltozott. Katonák járkáltak az utcákon és hallani lehetett az ostromot is. Az erről az időszakról szóló fejezet főszereplője Bánki Éva szerint az egyik legizgalmasabb figura a regényben, egy fekete bőrű amerikai katona, aki kezdetben nem érti a helyi viszonyokat, de aki a város idegenségében aztán magára ismer. Szerinte a szépség mellett sok könyörtelenség is van a regényben, de 

az egymáshoz láncszerűen kapcsolódó szereplők mégis egyfajta különös elfogadással állnak a sorsukhoz, mintha Pécs a szelídek városa lenne.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

PODCAST: Péntek Orsolya a Margón

Péntek Orsolyával a Margón Németh Gábor beszélgetett a Hóesés Rómában című regényéről. 

...
Nagy

Péntek Orsolya: A szöveg öntörvényűvé válik egy idő után

Péntek Orsolya a Hóesés Rómában című könyvével trilógiává írta Az Andalúz lányaival elkezdett, majd a Dorka könyvével továbbszőtt fiktív családtörténetét. A Margón Németh Gábor beszélgetett a szerzővel soknyelvűségről, önjáró regényhősökről és az emberi kapcsolatok lehetetlenségéről.

...
Beleolvasó

A szívrablónak mondott Pécset sokan akarták meghódítani

Péntek Orsolya negyedik regénye, a Vénusz jegyében igazi városregény. Hol a reneszánsz krónikák, hol a török útleírások és mesék nyelvén megszólaló történet, amelynek főszereplője az örökké változó, mégis minden időrétegét őrző, immár közel két évezredes város: Pécs. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Nagy

Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám

Viharos idők címmel jelent meg Hatvany Helga családtörténeti kötete. A szerzővel  megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Valuska László

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

Trogmayer Éva mesekönyvében a két kalandor madár ezúttal Szeged felé veszi az irányt, velük együtt pedig a gyerekek is felfedezhetik az alföldi város érdekességeit, titkait. Olvass bele a Frida és Gubanc Szegeden című kötetbe!

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

Az alfa generáció tagjai olyan világban élnek, ahol a vizualitás minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap. Vajon a könyvek és azok vizualitása mit tud adni ennek a korosztálynak?

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

Egy hajó megmentése, valójában egy igazi nyomozás áll Mikó Csaba balatoni kalandregényének középpontjában. A Lukrécia megmentése új könyv, szerzője ugyanakkor már jó húsz éve papírra vetette. De milyen kötődése van az írónak a Balatonhoz, és hogyan tér vissza Gergő és Zsófi a folytatásban? Mikó Csabát kérdeztük.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Zöld

Medvelepke vagy ablakosmoly? Szavazz a 2024-es év lepkéjéről!

...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Zöld

Az AI már élhetőbb várost tervez, mint az emberek

...
Zöld

Milyen szülő a bántalmazó férfi? Könyv anyáknak, hogy segíthessenek a gyerekeiknek és maguknak

...
Zöld

Boldogok a sajtkészítők! - A legrégebbi brit sajtos könyvet publikálták online

...
Zöld

Igaz történet a falkavezérről, amit a kedvessége is hozzásegített a diadalhoz

...
Zöld

Radioaktív sok európai vaddisznó a korábbi atomrobbantások miatt

...
Zöld

Vlad Dracul véres könnyeket sírhatott egy új kutatás szerint

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]