A Szívhangban a beszéd segít visszaszerezni a kontrollt, amit a vetéléssel elveszítünk

A Szívhangban a beszéd segít visszaszerezni a kontrollt, amit a vetéléssel elveszítünk

Elmondható-e - illetve sokkal inkább: hogyan mondható el, mit jelent átélni a vetélést? Mit jelent egy gyerek elvesztése annak, aki várta, és annak, aki nem? Kiállják-e a valóság próbáját a sztereotípiáink árnyalatlanságai anyaságról, társadalmi hátterekről, testi és lelki folyamatok egymásba gubancolódásáról, amikor egy nőnek be kell feküdnie a nőgyógyászati patológiára? Új kötettel jelentkezett Czakó Zsófia, akinek Nagypénteken nem illik kertészkedni című könyve felkerült a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díj rövidlistájára (akkori interjúnkat itt olvashatod vele). A Szívhang regénytervével Czakó Zsófia 2021-ben a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj egyik első nyertese volt. 

Sándor Anna | 2022. június 08. |
Czakó Zsófia
Szívhang
Scolar, 2022, 172 oldal
-

Amikor André Ferenc és Czakó Zsófia 2021-ben a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj első nyertese lett, az őszi Margón Valuska László a készülő köteteikről kérdezte őket. Itt Czakó Zsófia elmesélte, hogy a regény traumaszövegként indult: elvetélt, ezt pedig írással próbálta feldolgozni. Emellett foglalkoztatta az is, hogy vajon hogyan éli meg ugyanezt más nő, és mit él át az, aki abortusz miatt fekszik ugyanabban a szobában, valamint hogyan viszonyul ehhez az a vidéki szomszéd néni, aki szerint a gyereket Isten adta, Isten elvette. Czakóban aztán az is elkezdett mozogni, hogyan lehetne ezt a nyers szöveget szépirodalommá formálni, ennek adott lökést a pályázat. Mikor az őszi margós beszélgetés zajlott, Czakó már ismét kisbabát várt, és mesélt arról is, hogy tartott tőle, milyen lesz veszélyeztetett terhesként vetélésről írni, de a folyamat végül inkább felszabadítónak bizonyult. Ez a felszabadultság pedig a szövegben is tükröződik.

Margó

Czakó Zsófia Szívhang című könyvét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, a szerzővel Ott Anna beszélget. Hol? A Városmajori Szabadtéri Színpad - Kisszínpad. Mikor? Június 10-én 19.30-kor. Részletek erre>>

A Szívhang egy nő lendületes sodrású, őszinte belső monológja a gyászról, a kiszolgáltatottságról, a kontroll elvesztéséről, majd ennek visszaszerzési lehetőségeiről, illetve lehetetlenségeiről - mindezt egy olyan élethelyzetben, amikor az intézményi rendszer, a trauma és a mindent jobban tudó ismerősök is alárendelt pozícióba taszítják őt:

“ekkor értettem meg, hogy ezzel a pálcikával és az élettelen magzattal a méhemben innentől kezdve nem én irányítok. Nem én döntöm el mikor, hova és miért megyek, mások vették át az irányítást a testem fölött.”

A kötet erős gesztusa maga a beszéd, a szavakban megragadott saját tapasztalat, amivel a főszereplő visszaveszi az irányítást a saját megélése felett. Tabuktól megfosztott és nyílt beszéd ez, ami provokáció nélkül képes kendőzetlenül megnevezni fiziológiai és érzelmi állapotokat, és számos olyan társadalmi problémára is rámutat, amit természetesnek veszünk, önigazolásokkal megmagyarázunk vagy inkább nem is veszünk róla tudomást - tesszük persze mindezt túlnyomórészt jóindulatúan. A Szívhangban nincsenek is antagonisták, csak ismerős karakterek, hétköznapi emberek és gesztusok - még az is hétköznapi, hogy milyen gesztusokra nincs idő, erő, illetve néha akarat vagy tudás sem.

A vetélés feldolgozásáról és Rammsteinre legózásról is beszéltek az Alkotótárs nyertesei
A vetélés feldolgozásáról és Rammsteinre legózásról is beszéltek az Alkotótárs nyertesei

Valuska László az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon Czakó Zsófiát és André Ferencet, az Alkotótárs nyerteseit kérdezte. Most meghallgathatod a beszélgetést.

Tovább olvasok

“Missed ab, élettelen embrió a méhben, öt milliméter, kaparásra előjegyezni” - kapja meg a diagnózist a harmincas, házas főszereplő az orvostól, az izgatott készülődést pedig egészen másfajta várakozás váltja fel. A helyszín ezután alapvetően a hatágyas C szoba - nem mintha ez lenne a hivatalos neve, de a kórházi dolgozók egymás közt így nevezik, a főszereplőt leszámítva ugyanis roma nőket helyeznek el benne. Az ágyakból visszanéző arcok váltják egymást, hiszen az abortusz, a kaparás vagy a “majóma”-műtét nem igényel hosszabb kórházi kezelést, így a főszereplő fiatal, szinte gyerek roma lányok és meghatározhatatlan korú asszonyok életébe pillant be a félnapos-napos közös benntartózkodás alatt. Míg a saját műtétjére vár, gondolatban végigjárja a terhessége stációit, ám mivel a cselekményben több idősík keresztezi egymást, a kórházi jelen és a vetéléssel végződő terhesség múltjához képest egy újabb jelen is társul: a második, sikeres terhesség és az arra való készülődés története. Felbukkan a diéta (és a homlokegyenest különböző tanácsok a vidéki szomszéd nénitől és a fővárosi barátoktól), kisgyerekes családok, az érintőlegesen említett lombik, majd a magánklinikai közeg, ami felidézi a C szobában töltött napokat és az ott megismert nőket is.

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Czakó Zsófia
Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Czakó Zsófia

Érdekel minket, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. 

Tovább olvasok

A cselekmény idősíkjainak sűrű szőttesében néha egy kicsit nehéz eligazodni, de a történet végül kirajzolódik a maga összetettségében. A Szívhang ráadásul nemcsak a vetélés traumájának rétegeit tárja fel, hanem erős korlenyomat is, hiszen a koronavírus-járvány idején játszódik. És ugyan a Covid közvetlenül nem cselekményformáló tényező benne, a történelmi pillanat jellegzetességei egyre-másra felbukkannak: az oltás és az oltásellenesség, a maszkviselés, a kórház előtti csoportos tülekedés-várakozás.

A múltak és jelenek váltakozása csupán egy az ellentétpárok sorából, amik sokszorosan kettéhasítják a szöveget és nézőpontokat ütköztetnek benne. Ilyen például a felnőttből gyerekké degradálódás érzete abban az intézményi és társadalmi helyzetben, amikor gyereket szeretnél, és kiveszik, illetve ki akarják venni az irányítást a kezedből, illetve amikor elveszettnek és bizonytalannak érzed magad. De ennél is élesebben rajzolódik ki az ellentét hatalom és kiszolgáltatottság; hagyományosabb és modernebb életmód; intézményi bánásmód roma és nem roma páciensekkel, akart baba és nem akart baba elvesztése, gyerekesség és gyerektelenség kettőseiben.

Czakó Zsófia: A szomszéd kertje [Mastercard® – Alkotótárs]
Czakó Zsófia: A szomszéd kertje [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® - Alkotótárs ösztöndíjat. A két szerző a Könyves Magazin oldalán írói levelezésbe kezd - ennek az első darabját olvashatjátok most, mégpedig Czakó Zsófiától.

Tovább olvasok

A fővárosból vidékre költöző házaspár és régi-új ismeretségi körük magától értetődően mozgatja a városi-vidéki élet különbözőségeinek témáit is, a szereplők viszont gyakran életre keltett sztereotípiákként felskiccelt figurák. A legújabb táplálkozási trendeket követő, jógázós, meditálós fővárosi barátok karikaturisztikus túlzásainál eggyel összetettebben sikerült megragadni a szomszéd Ilus nénit, aki a maga hagyományosabb, tenyeres-talpasabb módján mondja el a véleményét például a teherbeesésről:

“Aznap este még Ilus nénit is felhívtam, nincs-e véletlenül piros bazsarózsája a kertben, amit kiszárított, 

és akkor Ilus néni azt felelte, ugye tudom, hogy nem a bazsarózsától leszek terhes,

és hogy a paradicsom igenis zöldség, akkor is, ha Ila meg a kínaiak szerint gyümölcs, ki hallott már ilyet, hogy délután ne egyek paradicsomot, kiabálta felajzottan, az én időmben bármit megettünk, azt ettük, ami volt, három gyerekem van, és elhiheted nekem, nem a kelbimbótól lettem terhes, hanem a férjemtől, minden háznál volt két macska, azzal se volt gond, most meg ezzel is riogatják a lányokat, akiket kocsival hord a férjük ide-oda, hát elmondom neked, én aznap, amikor megszültem Ilát Miskolcon, reggel még biciklivel mentem munkába, nem volt divat ennyire boldognak meg kényelmesnek lenni, nem, édes lelkem, hogy miket találnak ki jó dolgukban az emberek!”

A kötetet áthatja a Czakó Zsófiától már ismert, fanyaran ironikus humor, amivel együttérzéssel, de mégiscsak kidomborítja az emberi esendőségeket és az élethelyzetek abszurditásait.

Ami emellett kifejezetten jóleső a Szívhangban, az 

a támogató és empatikus férfi megjelenítése.

A kötet fókuszában egyértelműen a vetélés megélésének női szemszöge áll, a férfié háttérbe szorul, de amit látunk, érzékelünk ebből a férfiból, az alapján ő egy érett társ. Majdnem idealizált figura, de szerencsére több szituációban látjuk cselekedni, így egy olyan hús-vér ember képe rajzolódik ki, aki a gyerek elvesztésének megrázó érzelmi és testi tapasztalatában is képes egyenrangú partnerként osztozni, és jól segíteni. Sőt, gyakorlatilag ő az egyetlen, aki a környezettől, rokonoktól, barátoktól, intézményi dolgozóktól eltérően képes végig felnőttként kezelni a feleségét, és rá figyelni, nem hiedelmek, rutinok vagy önigazolások mentén viselkedni vele. 

Az őszi Margón Czakó kifejtette, hogy ugyan a feminizmust szerinte főleg nők képviselik, az nemcsak a nőkről szól, hanem az egyenjogúságról. Ennek kapcsán említette, hogy foglalkoztatja, hogyan lehet olyan férfiszerepet konstruálni, ami nem a toxikus maszkulinitás felől indul. A Szívhangban pedig adott erre egy működőképes mintát.

Kapcsolódó cikkek
...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Ginkgo biloba [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek kilencedik darabját olvashatjátok most, mégpedig Czakó Zsófiától.

...
Nagy

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Czakó Zsófia

Érdekel minket, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. 

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Feltámadtunk [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek hetedik darabját olvashatjátok most, mégpedig Czakó Zsófiától.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!