Bognár Péter: Sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen

Bognár Péter: Sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteketLichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka és Konrád József után ezúttal Bognár Péter mesél az írás közben szerzett legfontosabb tapasztalatról és a kötet alapötletéről, közben szóba kerül Zalatnay Sarolta, és kiderül az is, miért büszke az olvasókra.

Fotó: Sin Olivér

ro | 2022. október 09. |
Bognár Péter
Hajózni kell, élni nem kell
Magvető, 2022, 320 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Mindent, amit tudtam, félretettem, és sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen. Ha valami működőképesnek tűnt, megtartottam, ha később úgy éreztem, mégse jó, kezdtem elölről az egészet. A munka eredményeként létrejött szövegen kívül ezért, sajnos, nemigen tudok mit mondani. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát?

Talán az a kérdés volt a kiindulópont, hogy

szerethető-e az ember, ez a nevetséges és szörnyűséges lény, aki hajdan a világ középpontjának hitte magát,

de aki ebből a középpontból az elmúlt durván kétszáz év során folyamatosan a létezés perifériája felé csúszik. 

Mi adta a kötet alapötletét?

Nem tudom. Talán a polgárőrség intézménye. Az ember sohasem veszti el a játékra való képességét, mert jobb eszköz híján a fikció és a játék segítségével igyekszik belakni a körülötte tátongó űrt. A hazugságként is felfogható játék tehát az életünk legalapvetőbb közege, a polgárőrség pedig – számomra legalábbis – az ember e megkülönböztető jegyként is felfogható képességének egyik intézményesült, és ilyen módon meghatóan szép formája. 

Mit vártál az első könyvedtől?

A versek és a regény között van egy alapvető különbség. A vers – terjedelmi okokból kifolyólag – viszonylag behatárolt idő alatt jön létre. A regénytől a magam számító módján azt vártam talán, hogy sose legyen vége, hogy

mindig visszatérhessek hozzá,

és ne kelljen befejeznem. Csakhogy ez sem ilyen egyszerű. Egy idő után kötni kezd a cement, és megszilárdulnak a formák, és azon kapja magát az ember, hogy már nemigen tud változtatni a végeredményen. Akkor aztán két választása marad. Vagy megsemmisíti azt, ami létrejött, vagy elengedi a végeredményt, és hagyja, hogy a szöveg – ha életképes – megkezdje saját működését. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Ezt a könyvet én már csak tönkretenni tudnám, azt hiszem. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Amikor nagyjából elkészült a kézirat, több barátomnak is megmutattam. Nagyon sokat segítettek. Bent araszolva a szöveg sűrűjében sokszor nem tudtam eldönteni, hogy mi az, ami az olvasás linearitásában is érthetővé válik, és mi az a jelentés, ami csak az én fejemben képződött meg, esetleg mi van túlírva, túlmagyarázva. Ezeket a hibákat az előolvasó könnyebben észreveszi. És persze ott van a kiadó. A könyvet Turi Timi szekesztette, aki sok más segítség mellett a munka utolsó utáni fázisában – vér-verejtékes munkával – több olyan módosításról is lebeszélt, amit ma már bánnék.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Azt hiszem, az lep meg a legjobban, hogy ilyen sok embernek tetszik a könyv. Ez egy nehezen olvasható mű szerintem (ha a humor talán segíti is valamelyest a befogadást). Sokszorosan összetett, hosszú mondatok vannak benne, amelyek – polgárőr elbeszélőnk lelki alkatából kifolyólag – okosak és műveltek akarnak lenni, miközben logikai szerkezetük gyakran felszámolja saját magát, a cselekmény, bár középpontjában egy nyomozás története áll, kisszerű, a narrátor nem a fikción belül érvényes igazság feltárására törekszik, hanem arra, hogy kedvező képet fessen saját működéséről, így az olvasónak, ha egyben akarja látni a történetet,

egyedül kell rendet raknia.

Szóval nem könnyű olvasmány. Büszke vagyok az olvasókra. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál?

Nem emlékszem. Talán valami indiános kalandregény lehetett. 

Milyen emlékeid vannak róla?

Ha az volt az első, akkor egy ágyon ülünk a nővéremmel, és hol ő olvas föl, hol én (inkább ő), és a sírástól időről időre megállunk, és úgy gyászoljuk Winnetou (?) szomorú sorsát. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Hat-hétévesen, úgy emlékszem, írtam egy füzetnyi verset, amit az iskolai élmények és Zalatnay Sarolta a kor színvonalához mérten gazdag képanyaggal rendelkező Cicciolina-könyve ihletett, de ez csak most, 2017-ben jelent meg könyv formában (A fényes rend). Hogy akkor voltak-e olvasóim, már nem tudom megmondani, ahogyan azt sem, hogy tényleg azokban az években írtam-e a füzetbe vagy pedig később. 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Witold Gombrowicz Ferdydurke című regénye, amely képes a forma iránti tiszteletlenség nyelvén beszélni a formáról és a forma mindent meghatározó jellegéről, mindezt olyan humorral, hogy hirtelenjében be se tudom fejezni a mondatot.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Miként lesz a falu gazdaságának fellendítője a Hangya szövetkezet, majd a szexuális segédeszközök gyártása?

A költőként elismert Bognár Péter első regényében egymást követik a rejtélyek, és felbolydul egy falu élete. Mutatunk egy részt belőle!

...

U35: Bognár Péter

...

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Olvass!
...

Amikor Budapesten a gyerekeknek saját köztársasága volt – Olvass bele Miklya Luzsányi Mónika könyvébe!

Az Abszolút töri sorozat hőse saját családjának titkaira bukkan a háború utáni Budapesten.

...

A holokauszt Isten megváltási tervének része? A Nobel-díjas Jon Fosse válaszol

Miként gondolkodik a Nobel-díjas alkotó istenről, hitről és vallásról? Olvass bele!

...

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

A pénz nem boldogít, de szabaddá és függetlenné tesz. Főleg, ha egy alkoholista férj elől menekülsz. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

Kiemeltek
...

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

A vámpírtörténetekben a harc a női testért zajlik, képletesen és fizikailag.

...

Friedenthal Zoltán felolvas a Margó Könyvekből: hallgasd meg!

Az Örkény színésze olvas fel Alessandro Mari és Lars Svisdal regényeiből.

...

Tóth Krisztina disztópiáját méltatja a New York Times: orwelli és túlságosan is valóságos

Ritka az ilyen könyv - erre jut a kritikus.