Bognár Péter: Sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen

Bognár Péter: Sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteketLichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka és Konrád József után ezúttal Bognár Péter mesél az írás közben szerzett legfontosabb tapasztalatról és a kötet alapötletéről, közben szóba kerül Zalatnay Sarolta, és kiderül az is, miért büszke az olvasókra.

Fotó: Sin Olivér

ro | 2022. október 09. |
Bognár Péter
Hajózni kell, élni nem kell
Magvető, 2022, 320 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Mindent, amit tudtam, félretettem, és sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen. Ha valami működőképesnek tűnt, megtartottam, ha később úgy éreztem, mégse jó, kezdtem elölről az egészet. A munka eredményeként létrejött szövegen kívül ezért, sajnos, nemigen tudok mit mondani. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát?

Talán az a kérdés volt a kiindulópont, hogy

szerethető-e az ember, ez a nevetséges és szörnyűséges lény, aki hajdan a világ középpontjának hitte magát,

de aki ebből a középpontból az elmúlt durván kétszáz év során folyamatosan a létezés perifériája felé csúszik. 

Mi adta a kötet alapötletét?

Nem tudom. Talán a polgárőrség intézménye. Az ember sohasem veszti el a játékra való képességét, mert jobb eszköz híján a fikció és a játék segítségével igyekszik belakni a körülötte tátongó űrt. A hazugságként is felfogható játék tehát az életünk legalapvetőbb közege, a polgárőrség pedig – számomra legalábbis – az ember e megkülönböztető jegyként is felfogható képességének egyik intézményesült, és ilyen módon meghatóan szép formája. 

Mit vártál az első könyvedtől?

A versek és a regény között van egy alapvető különbség. A vers – terjedelmi okokból kifolyólag – viszonylag behatárolt idő alatt jön létre. A regénytől a magam számító módján azt vártam talán, hogy sose legyen vége, hogy

mindig visszatérhessek hozzá,

és ne kelljen befejeznem. Csakhogy ez sem ilyen egyszerű. Egy idő után kötni kezd a cement, és megszilárdulnak a formák, és azon kapja magát az ember, hogy már nemigen tud változtatni a végeredményen. Akkor aztán két választása marad. Vagy megsemmisíti azt, ami létrejött, vagy elengedi a végeredményt, és hagyja, hogy a szöveg – ha életképes – megkezdje saját működését. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Ezt a könyvet én már csak tönkretenni tudnám, azt hiszem. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Amikor nagyjából elkészült a kézirat, több barátomnak is megmutattam. Nagyon sokat segítettek. Bent araszolva a szöveg sűrűjében sokszor nem tudtam eldönteni, hogy mi az, ami az olvasás linearitásában is érthetővé válik, és mi az a jelentés, ami csak az én fejemben képződött meg, esetleg mi van túlírva, túlmagyarázva. Ezeket a hibákat az előolvasó könnyebben észreveszi. És persze ott van a kiadó. A könyvet Turi Timi szekesztette, aki sok más segítség mellett a munka utolsó utáni fázisában – vér-verejtékes munkával – több olyan módosításról is lebeszélt, amit ma már bánnék.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Azt hiszem, az lep meg a legjobban, hogy ilyen sok embernek tetszik a könyv. Ez egy nehezen olvasható mű szerintem (ha a humor talán segíti is valamelyest a befogadást). Sokszorosan összetett, hosszú mondatok vannak benne, amelyek – polgárőr elbeszélőnk lelki alkatából kifolyólag – okosak és műveltek akarnak lenni, miközben logikai szerkezetük gyakran felszámolja saját magát, a cselekmény, bár középpontjában egy nyomozás története áll, kisszerű, a narrátor nem a fikción belül érvényes igazság feltárására törekszik, hanem arra, hogy kedvező képet fessen saját működéséről, így az olvasónak, ha egyben akarja látni a történetet,

egyedül kell rendet raknia.

Szóval nem könnyű olvasmány. Büszke vagyok az olvasókra. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál?

Nem emlékszem. Talán valami indiános kalandregény lehetett. 

Milyen emlékeid vannak róla?

Ha az volt az első, akkor egy ágyon ülünk a nővéremmel, és hol ő olvas föl, hol én (inkább ő), és a sírástól időről időre megállunk, és úgy gyászoljuk Winnetou (?) szomorú sorsát. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Hat-hétévesen, úgy emlékszem, írtam egy füzetnyi verset, amit az iskolai élmények és Zalatnay Sarolta a kor színvonalához mérten gazdag képanyaggal rendelkező Cicciolina-könyve ihletett, de ez csak most, 2017-ben jelent meg könyv formában (A fényes rend). Hogy akkor voltak-e olvasóim, már nem tudom megmondani, ahogyan azt sem, hogy tényleg azokban az években írtam-e a füzetbe vagy pedig később. 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Witold Gombrowicz Ferdydurke című regénye, amely képes a forma iránti tiszteletlenség nyelvén beszélni a formáról és a forma mindent meghatározó jellegéről, mindezt olyan humorral, hogy hirtelenjében be se tudom fejezni a mondatot.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Miként lesz a falu gazdaságának fellendítője a Hangya szövetkezet, majd a szexuális segédeszközök gyártása?

A költőként elismert Bognár Péter első regényében egymást követik a rejtélyek, és felbolydul egy falu élete. Mutatunk egy részt belőle!

...
Általános cikkek

U35: Bognár Péter

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó? Olvass bele R.F. Kuang új könyvébe!

A hét könyve
Kritika
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.