Bognár Péter: Sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen

Bognár Péter: Sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteketLichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka és Konrád József után ezúttal Bognár Péter mesél az írás közben szerzett legfontosabb tapasztalatról és a kötet alapötletéről, közben szóba kerül Zalatnay Sarolta, és kiderül az is, miért büszke az olvasókra.

Fotó: Sin Olivér

ro | 2022. október 09. |
Bognár Péter
Hajózni kell, élni nem kell
Magvető, 2022, 320 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Mindent, amit tudtam, félretettem, és sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen. Ha valami működőképesnek tűnt, megtartottam, ha később úgy éreztem, mégse jó, kezdtem elölről az egészet. A munka eredményeként létrejött szövegen kívül ezért, sajnos, nemigen tudok mit mondani. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát?

Talán az a kérdés volt a kiindulópont, hogy

szerethető-e az ember, ez a nevetséges és szörnyűséges lény, aki hajdan a világ középpontjának hitte magát,

de aki ebből a középpontból az elmúlt durván kétszáz év során folyamatosan a létezés perifériája felé csúszik. 

Mi adta a kötet alapötletét?

Nem tudom. Talán a polgárőrség intézménye. Az ember sohasem veszti el a játékra való képességét, mert jobb eszköz híján a fikció és a játék segítségével igyekszik belakni a körülötte tátongó űrt. A hazugságként is felfogható játék tehát az életünk legalapvetőbb közege, a polgárőrség pedig – számomra legalábbis – az ember e megkülönböztető jegyként is felfogható képességének egyik intézményesült, és ilyen módon meghatóan szép formája. 

Mit vártál az első könyvedtől?

A versek és a regény között van egy alapvető különbség. A vers – terjedelmi okokból kifolyólag – viszonylag behatárolt idő alatt jön létre. A regénytől a magam számító módján azt vártam talán, hogy sose legyen vége, hogy

mindig visszatérhessek hozzá,

és ne kelljen befejeznem. Csakhogy ez sem ilyen egyszerű. Egy idő után kötni kezd a cement, és megszilárdulnak a formák, és azon kapja magát az ember, hogy már nemigen tud változtatni a végeredményen. Akkor aztán két választása marad. Vagy megsemmisíti azt, ami létrejött, vagy elengedi a végeredményt, és hagyja, hogy a szöveg – ha életképes – megkezdje saját működését. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Ezt a könyvet én már csak tönkretenni tudnám, azt hiszem. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Amikor nagyjából elkészült a kézirat, több barátomnak is megmutattam. Nagyon sokat segítettek. Bent araszolva a szöveg sűrűjében sokszor nem tudtam eldönteni, hogy mi az, ami az olvasás linearitásában is érthetővé válik, és mi az a jelentés, ami csak az én fejemben képződött meg, esetleg mi van túlírva, túlmagyarázva. Ezeket a hibákat az előolvasó könnyebben észreveszi. És persze ott van a kiadó. A könyvet Turi Timi szekesztette, aki sok más segítség mellett a munka utolsó utáni fázisában – vér-verejtékes munkával – több olyan módosításról is lebeszélt, amit ma már bánnék.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Azt hiszem, az lep meg a legjobban, hogy ilyen sok embernek tetszik a könyv. Ez egy nehezen olvasható mű szerintem (ha a humor talán segíti is valamelyest a befogadást). Sokszorosan összetett, hosszú mondatok vannak benne, amelyek – polgárőr elbeszélőnk lelki alkatából kifolyólag – okosak és műveltek akarnak lenni, miközben logikai szerkezetük gyakran felszámolja saját magát, a cselekmény, bár középpontjában egy nyomozás története áll, kisszerű, a narrátor nem a fikción belül érvényes igazság feltárására törekszik, hanem arra, hogy kedvező képet fessen saját működéséről, így az olvasónak, ha egyben akarja látni a történetet,

egyedül kell rendet raknia.

Szóval nem könnyű olvasmány. Büszke vagyok az olvasókra. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál?

Nem emlékszem. Talán valami indiános kalandregény lehetett. 

Milyen emlékeid vannak róla?

Ha az volt az első, akkor egy ágyon ülünk a nővéremmel, és hol ő olvas föl, hol én (inkább ő), és a sírástól időről időre megállunk, és úgy gyászoljuk Winnetou (?) szomorú sorsát. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Hat-hétévesen, úgy emlékszem, írtam egy füzetnyi verset, amit az iskolai élmények és Zalatnay Sarolta a kor színvonalához mérten gazdag képanyaggal rendelkező Cicciolina-könyve ihletett, de ez csak most, 2017-ben jelent meg könyv formában (A fényes rend). Hogy akkor voltak-e olvasóim, már nem tudom megmondani, ahogyan azt sem, hogy tényleg azokban az években írtam-e a füzetbe vagy pedig később. 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Witold Gombrowicz Ferdydurke című regénye, amely képes a forma iránti tiszteletlenség nyelvén beszélni a formáról és a forma mindent meghatározó jellegéről, mindezt olyan humorral, hogy hirtelenjében be se tudom fejezni a mondatot.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Miként lesz a falu gazdaságának fellendítője a Hangya szövetkezet, majd a szexuális segédeszközök gyártása?

A költőként elismert Bognár Péter első regényében egymást követik a rejtélyek, és felbolydul egy falu élete. Mutatunk egy részt belőle!

...
Általános cikkek

U35: Bognár Péter

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Nagy

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón

Ügynökök, fantasy és bugyiszabályok a Margó zárónapján. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.