Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.
„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel
Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le.
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
A háborúban eldönthetetlen: férfivá válsz éppen, vagy őrültté. Emberség és embertelenség, közösségi normák és egyéni mérlegelés, pszichotikus kényszer és józanság ütközik David Diop egyszerre brutális és lírai regényének lapjain. Ez a hét könyve.
Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember
Jeroen Olyslaegers Vadasszony című regénye tablószerűen tárja elénk a 16. századi Antwerpen belső működését, olyan, mint egy színes-szagos, vértől és árulástól tocsogó képeskönyv, de valójában a mindig is aktuális széthúzásról, bizalmatlanságról, meg az újrakezdés esélyéről mesél, miközben felbukkan benne Bruegel és egy bolond magyar is. Ez a hét könyve.
A sorozatgyilkos az erőszakos fantáziáihoz kényszeríti a valóságot
Ann Wolbert Burgess évtizedekig dolgozott az FBI különleges ügynökeivel a sorozatgyilkosok elemzésén. A Gyilkos mintázatok az ő különleges memoárja, ami bepillantást nyújt a gyilkosok és az ügynökök gondolkodásába, és bemutatja, hogyan gátolták a társadalmi tévhitek az igazság felderítését.
