Vonnák Diána novellái kitágítják a világot, mégis klausztrofób érzést hagynak maguk után

Vonnák Diána novellái kitágítják a világot, mégis klausztrofób érzést hagynak maguk után

„A megérkezés pillanata sokszor arról szól, ahonnan az utazó megérkezik” – mondta Vonnák Diána első novelláskötetének bemutatóján, az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon. A Látlak című kötet tizenhét történetének ez a kiindulópontja, a szövegek elbeszélői olyan figurák, akik idegen környezetben próbálják megállni a helyüket, ki- vagy bevándorlók, külföldön tanulnak vagy dolgoznak. És miközben szemlélik a körülöttük lévő másmilyen tereket és életeket, viszik magukkal a gyökereiket, a honvágyukat, az otthontalanságukat, a kívülálló nézőpontjukat. Az érzékletes és költői novellák bolyongásra invitálnak a világban, és miközben kitágítják a perspektívánkat, azt is megmutatják, hogy bárhová is sodor minket az élet, saját magunktól nem tudunk távolabb kerülni. A Látlak a hét könyve. 

Forgách Kinga | 2022. február 07. |
VONNÁK DIÁNA
Látlak
Jelenkor, 2021, 220 oldal
-

Kirják József Vízér című díjnyertes fotója került Vonnák Diána debütáló kötetének borítójára, amelynek tervezője Féder Márta volt. A képet maga a szerző választotta, a Kiskunság látható rajta, amely felülnézetből szinte egzotikus tájnak látszik: a szikes, töredezett talajon átszalad egy világoskék folyó, amelynek elágazásai aztán belefutnak egy élénksárga mezőbe. Fentről nézzük a tájat, mintha csak repülőn ülnénk, ez a perspektíva pedig nagyon jól illik a Látlak novelláihoz, amelyekben a szereplőkkel együtt gyakran landolunk más országokban, néha pedig haza is térünk Magyarországra. Bár a bevándorlás és a kivándorlás az utóbbi években központi téma volt, érdekes módon viszonylag kevés lenyomata van a hazai irodalomban a külföldre költözés hatásainak, azoknak az ellentmondásos érzéseknek, amelyek az otthon elhagyását kísérik: a kívülállásnak, a szabadság és idegenség megélésének, vagy épp a honvágynak. Vonnák Diána – aki maga is több helyen, Ukrajnában, Magyarországon és az Egyesült Királyságban élt – arra tett kísérletet, hogy ezeket a tapasztalatokat ragadja meg a szövegeiben.

A Látlak tizenhét novelláját leginkább a sokféleségük köti össze.

Minden egyes írásban teljesen más térbe érkezünk meg és más elbeszélő kísér minket végig. Mindenféle korú és nemű narrátorunk van, akik a világ legkülönbözőbb országaiban keresik a helyüket. Akad köztük olyan, aki egy közép-ázsiai buddhista kolostorban él, van kiküldetésben lévő építészmérnök, Közel-Keleten tanuló egyetemista és az ukrán helyzetről tudósító riporter is. A lehető legkülönbözőbb nézőpontok kerültek egymás mellé a kötetben, és ezek a szereplők mind cipelik is a maguk E/1. személyű perspektíváját, amelyen keresztül ránéznek az idegen országokra és életekre. „Éreztem, hogy idegen vagyok, akkor is csak kívülálló, ha ott állok vele a tömegben mindennap.”

Vonnák Dianát érdekelte, mit lehet kezdeni a hatalmas hullámzó történeti pillanatokkal
Vonnák Dianát érdekelte, mit lehet kezdeni a hatalmas hullámzó történeti pillanatokkal

Az őszi Margóra időzítve jelent meg Vonnák Diána első novelláskötete (Látlak), a szerzővel Tompa Andrea beszélgetett. Utóbbit most teljes terjedelmében vissza lehet hallgatni, mi pedig pontokba szedtünk néhány érdekes megállapítást. (Korábbi beszámolónkat ITT olvashatjátok).

Tovább olvasok

Nekünk, olvasóknak nincs mindig könnyű dolgunk, hogy rásimuljunk ezekre a nézőpontokra. A novellák rövidek és sűrűek, sok sejtetéssel dolgoznak, sokszor oldalakba telik, mire megtudjuk, ki az elbeszélőnk és merre járhatunk. Bolyongunk a szereplőkkel együtt otthontalanul a világban, és ahogyan ők is, úgy mi is a kívülállók közönyével és távolságtartásával nézünk rá az eseményekre, amelyek egyszerre érződnek nagyon ismerősnek és mérhetetlenül idegennek.

Minden egyes történetben külön világok épülnek fel,

ezek főként benyomásokból, érzésekből rajzolódnak ki. Ezek a világok sokszor kissé nyomasztónak, álomszerűnek és kiismerhetetlennek tűnnek. Bodor Ádám prózáit olvasva érez az ember hasonlót. „Ha megvan a ritmus, álomszerű a séta, egy videoklip az egész.”

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett
Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

A Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Vonnák Diána kulturális antropológus első novelláskötetét. A Látlak nézőpontjairól, tágasságáról és idegenségélményéről Tompa Andrea faggatta a szerzőt, közreműködött Jéger Zsombor.

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

Az írások nyelvezete sűrű, enigmatikus, sokszor már-már költői. Erősen otthagyta a nyomát a köteten, hogy a szerző kulturális antropológus. Tulajdonképpen tekinthetünk úgy a Látlak novelláira, mint egy művészi kísérletre, amely az antropológiai nézőpontot szépirodalmi eszközzé alakítja át: olyan közel megyünk egy másik közösséghez, hogy belelássunk az életükbe, a problémáikba, a kultúrájukba, de annyira távol maradunk, hogy le tudjuk írni, mit látunk, mi mindent figyeltünk meg. Ennek a kettőssége és ellentmondásossága végigkíséri az egész kötetet. „Addig gondolkodtam rajta, elmúlik-e valaha, eltűnik-e az otthon háttere, amihez képest más itt, hogy talán éppen a figyelmem tette ilyenné. Már mindig kontrasztokban fogok látni, kétszer olyan élesen mindent, ami más.” (Az egyes novellákat egyébként kis fekete-fehér fotók vezetik fel, ezek azonban nem tesznek hozzá sokat a kötethez.)

Témáit tekintve a novellák szintén nagyon sokfélék, a közös bennük a társadalmi problémák iránti érzékenység, emiatt sok nehéz, szélsőséges élethelyzet szűrődik be a kötetbe az epilepsziától az anorexián át, az érzelmi elhanyagoltságtól a béranyaság utóhatásain keresztül egészen a háborús konfliktusokig. Közben

végig meghatározó marad otthon és az otthontalanság kontrasztja,

a bűntudat, az elveszettség, a veszélyérzet, a szabadság és az elkerülhetetlen veszteségek elegyéből áll össze a kötet alaphangja. „Az ember csak szédül ezekben a túlságosan tágas mikrovilágokban, elveszett, kapaszkodik, hová is kapjon, kihez, már billen is le a kőről, amire felállt hegedülni. Zuhan, mert az ember lába alatt a tér mégis oly szűk” – fogalmazta meg Tompa Andrea a fülszövegben. Ennél pontosabban nehéz is megragadni, milyen kötet a Látlak, olvasás közben az emberre egyszerre nehezedik rá a Föld tágassága és szűkössége, mintha egyszerre érne utol a tériszony és klausztrofóbia, illetve a tudat, hogy valójában nincs biztos helyünk a világban. 

Fotó: Máté Péter/ Jelenkor Kiadó

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Vonnák Dianát érdekelte, mit lehet kezdeni a hatalmas hullámzó történeti pillanatokkal

Az őszi Margóra időzítve jelent meg Vonnák Diána első novelláskötete (Látlak), a szerzővel Tompa Andrea beszélgetett. Utóbbit most teljes terjedelmében vissza lehet hallgatni.

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

A Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Vonnák Diána kulturális antropológus első novelláskötetét. A Látlak nézőpontjairól, tágasságáról és idegenségélményéről Tompa Andrea faggatta a szerzőt, közreműködött Jéger Zsombor.

...
Összekötve

Népirtás, emberiesség elleni büntett és családtörténet - Összekötve Vonnák Diánával

Philippe Sands Kelet-nyugati utca című kötete egyszerre 20. századi történelem, családtörténet, krimi és jogtörténeti munka. A világhírű regényről Park Kiadó gondozásában idén magyarul is megjelent kötet szerkesztőjével, Vonnák Diánával beszélgettünk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Olvass!
...
Könyvtavasz

A rejtélyes amulett szabad utat nyit egy párhuzamos valóságba

A Lapozz és Parázz!-sorozat legújabb kötetének története ezúttal párhuzamos világokban játszódik. Olvass bele Holden Rose regényébe!

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...