Vonnák Diána novellái kitágítják a világot, mégis klausztrofób érzést hagynak maguk után

Vonnák Diána novellái kitágítják a világot, mégis klausztrofób érzést hagynak maguk után

„A megérkezés pillanata sokszor arról szól, ahonnan az utazó megérkezik” – mondta Vonnák Diána első novelláskötetének bemutatóján, az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon. A Látlak című kötet tizenhét történetének ez a kiindulópontja, a szövegek elbeszélői olyan figurák, akik idegen környezetben próbálják megállni a helyüket, ki- vagy bevándorlók, külföldön tanulnak vagy dolgoznak. És miközben szemlélik a körülöttük lévő másmilyen tereket és életeket, viszik magukkal a gyökereiket, a honvágyukat, az otthontalanságukat, a kívülálló nézőpontjukat. Az érzékletes és költői novellák bolyongásra invitálnak a világban, és miközben kitágítják a perspektívánkat, azt is megmutatják, hogy bárhová is sodor minket az élet, saját magunktól nem tudunk távolabb kerülni. A Látlak a hét könyve. 

Forgách Kinga | 2022. február 07. |
VONNÁK DIÁNA
Látlak
Jelenkor, 2021, 220 oldal
-

Kirják József Vízér című díjnyertes fotója került Vonnák Diána debütáló kötetének borítójára, amelynek tervezője Féder Márta volt. A képet maga a szerző választotta, a Kiskunság látható rajta, amely felülnézetből szinte egzotikus tájnak látszik: a szikes, töredezett talajon átszalad egy világoskék folyó, amelynek elágazásai aztán belefutnak egy élénksárga mezőbe. Fentről nézzük a tájat, mintha csak repülőn ülnénk, ez a perspektíva pedig nagyon jól illik a Látlak novelláihoz, amelyekben a szereplőkkel együtt gyakran landolunk más országokban, néha pedig haza is térünk Magyarországra. Bár a bevándorlás és a kivándorlás az utóbbi években központi téma volt, érdekes módon viszonylag kevés lenyomata van a hazai irodalomban a külföldre költözés hatásainak, azoknak az ellentmondásos érzéseknek, amelyek az otthon elhagyását kísérik: a kívülállásnak, a szabadság és idegenség megélésének, vagy épp a honvágynak. Vonnák Diána – aki maga is több helyen, Ukrajnában, Magyarországon és az Egyesült Királyságban élt – arra tett kísérletet, hogy ezeket a tapasztalatokat ragadja meg a szövegeiben.

A Látlak tizenhét novelláját leginkább a sokféleségük köti össze.

Minden egyes írásban teljesen más térbe érkezünk meg és más elbeszélő kísér minket végig. Mindenféle korú és nemű narrátorunk van, akik a világ legkülönbözőbb országaiban keresik a helyüket. Akad köztük olyan, aki egy közép-ázsiai buddhista kolostorban él, van kiküldetésben lévő építészmérnök, Közel-Keleten tanuló egyetemista és az ukrán helyzetről tudósító riporter is. A lehető legkülönbözőbb nézőpontok kerültek egymás mellé a kötetben, és ezek a szereplők mind cipelik is a maguk E/1. személyű perspektíváját, amelyen keresztül ránéznek az idegen országokra és életekre. „Éreztem, hogy idegen vagyok, akkor is csak kívülálló, ha ott állok vele a tömegben mindennap.”

Vonnák Dianát érdekelte, mit lehet kezdeni a hatalmas hullámzó történeti pillanatokkal
Vonnák Dianát érdekelte, mit lehet kezdeni a hatalmas hullámzó történeti pillanatokkal

Az őszi Margóra időzítve jelent meg Vonnák Diána első novelláskötete (Látlak), a szerzővel Tompa Andrea beszélgetett. Utóbbit most teljes terjedelmében vissza lehet hallgatni.

Tovább olvasok

Nekünk, olvasóknak nincs mindig könnyű dolgunk, hogy rásimuljunk ezekre a nézőpontokra. A novellák rövidek és sűrűek, sok sejtetéssel dolgoznak, sokszor oldalakba telik, mire megtudjuk, ki az elbeszélőnk és merre járhatunk. Bolyongunk a szereplőkkel együtt otthontalanul a világban, és ahogyan ők is, úgy mi is a kívülállók közönyével és távolságtartásával nézünk rá az eseményekre, amelyek egyszerre érződnek nagyon ismerősnek és mérhetetlenül idegennek.

Minden egyes történetben külön világok épülnek fel,

ezek főként benyomásokból, érzésekből rajzolódnak ki. Ezek a világok sokszor kissé nyomasztónak, álomszerűnek és kiismerhetetlennek tűnnek. Bodor Ádám prózáit olvasva érez az ember hasonlót. „Ha megvan a ritmus, álomszerű a séta, egy videoklip az egész.”

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett
Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

A Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Vonnák Diána kulturális antropológus első novelláskötetét. A Látlak nézőpontjairól, tágasságáról és idegenségélményéről Tompa Andrea faggatta a szerzőt, közreműködött Jéger Zsombor.

Tovább olvasok

Az írások nyelvezete sűrű, enigmatikus, sokszor már-már költői. Erősen otthagyta a nyomát a köteten, hogy a szerző kulturális antropológus. Tulajdonképpen tekinthetünk úgy a Látlak novelláira, mint egy művészi kísérletre, amely az antropológiai nézőpontot szépirodalmi eszközzé alakítja át: olyan közel megyünk egy másik közösséghez, hogy belelássunk az életükbe, a problémáikba, a kultúrájukba, de annyira távol maradunk, hogy le tudjuk írni, mit látunk, mi mindent figyeltünk meg. Ennek a kettőssége és ellentmondásossága végigkíséri az egész kötetet. „Addig gondolkodtam rajta, elmúlik-e valaha, eltűnik-e az otthon háttere, amihez képest más itt, hogy talán éppen a figyelmem tette ilyenné. Már mindig kontrasztokban fogok látni, kétszer olyan élesen mindent, ami más.” (Az egyes novellákat egyébként kis fekete-fehér fotók vezetik fel, ezek azonban nem tesznek hozzá sokat a kötethez.)

Témáit tekintve a novellák szintén nagyon sokfélék, a közös bennük a társadalmi problémák iránti érzékenység, emiatt sok nehéz, szélsőséges élethelyzet szűrődik be a kötetbe az epilepsziától az anorexián át, az érzelmi elhanyagoltságtól a béranyaság utóhatásain keresztül egészen a háborús konfliktusokig. Közben

végig meghatározó marad otthon és az otthontalanság kontrasztja,

a bűntudat, az elveszettség, a veszélyérzet, a szabadság és az elkerülhetetlen veszteségek elegyéből áll össze a kötet alaphangja. „Az ember csak szédül ezekben a túlságosan tágas mikrovilágokban, elveszett, kapaszkodik, hová is kapjon, kihez, már billen is le a kőről, amire felállt hegedülni. Zuhan, mert az ember lába alatt a tér mégis oly szűk” – fogalmazta meg Tompa Andrea a fülszövegben. Ennél pontosabban nehéz is megragadni, milyen kötet a Látlak, olvasás közben az emberre egyszerre nehezedik rá a Föld tágassága és szűkössége, mintha egyszerre érne utol a tériszony és klausztrofóbia, illetve a tudat, hogy valójában nincs biztos helyünk a világban. 

Fotó: Máté Péter/ Jelenkor Kiadó

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Vonnák Dianát érdekelte, mit lehet kezdeni a hatalmas hullámzó történeti pillanatokkal

Az őszi Margóra időzítve jelent meg Vonnák Diána első novelláskötete (Látlak), a szerzővel Tompa Andrea beszélgetett. Utóbbit most teljes terjedelmében vissza lehet hallgatni.

...

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

A Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Vonnák Diána kulturális antropológus első novelláskötetét. A Látlak nézőpontjairól, tágasságáról és idegenségélményéről Tompa Andrea faggatta a szerzőt, közreműködött Jéger Zsombor.

...

Népirtás, emberiesség elleni büntett és családtörténet - Összekötve Vonnák Diánával

Philippe Sands Kelet-nyugati utca című kötete egyszerre 20. századi történelem, családtörténet, krimi és jogtörténeti munka. A világhírű regényről Park Kiadó gondozásában idén magyarul is megjelent kötet szerkesztőjével, Vonnák Diánával beszélgettünk.

Kiemeltek
...

P. Szathmáry István: Izgatott, hogy milyen lehet alkotóként a frontvonalba kerülni

A jó krimiről és a rögös alkotói folyamatról mesél a Margó-díj shortlistese, P. Szathmáry István. 

...

A könyvek, amikért érdemes elindulni: október 9-én jön az Őszi Margó!

60 program, 11 külföldi szerző, 4 zenei-irodalmi est és középiskolásoknak szóló alternatív irodalomórák is lesznek.

...

Halász Rita: Holttér

Halász Rita novellája.

Olvass!
...

R. F. Kuang hőse leereszkedik a Pokolba, hogy megmentse a mentorát – Olvass bele a Katabasis című regénybe!

Könyvrészlet!

...

Egy kiégett nő titokban csak arra vágyik, hogy fantáziáljanak róla – megérkezett Miranda July sikerkönyve!

Amerikai sikerönyv a női szexualitás, anyaság és házasság tabuiról. 

...

A migrénnel küzdő emberek felét nem diagnosztizálják, és nem is kezelik megfelelően

Virginia Woolf, Charles Darwin és Friedrich Nietzsche is migrénben szenvedett.

SZÓRAKOZÁS
...

Új Stephen King-thriller készül: te eladnád a lelkedet egy gonosz patkánynak?

Egy alkotói válsággal küzdő írót sok mindenre rá lehet venni.

...

A Facebook piszkos ügyeit mutatja be A közösségi háló folytatása

A film a 2021-es Facebookot leleplező újságcikkeket dolgozza majd fel. 

...

Szexinek és letaglózónak látja Brontë regényét az új Üvöltő szelek rendezője

Emerald Fennel már 14 évesen is imádta az Üvöltő szeleket. 

Polc

Így válik rémálommá egy reményteli szerelem az NDK árnyékában

...

Folytatható felnőttként egy gimiben abbamaradt szerelem? – Rainbow Rowell: Lassúzás

...

„Szeretheted, vagy gyűlölheted”, avagy egy észak-magyarországi falu látképe

...

Hiába menekülsz otthonról, utolér a szégyen – Didier Eribon könyvéről

...