A mondatokban kószálás szabadsága – Kollár-Klemencz László

A mondatokban kószálás szabadsága – Kollár-Klemencz László

„Ha hazamegyek – mesélte az nlc-nek pár évvel ezelőtt Kollár-Klemencz László ‒, »a Bori fia« vagyok meg a »Herkot Miska unokája«, senkinek eszébe nem jutna, hogy »a Kistehén énekeseként« emlegessen.” A húsz éve működő együttesét idén elbúcsúztató, a kamarazenekarával nemrég új lemezt rögzítő író, dalszerző a Pest megyei Újhartyánból hozta számos témáját ‒ a hit fontosságát, a kisközösségek megtartó erejét és a vidéki abszurdokat is. A településről, ahol a felmenői éltek, akiknek az Öreg Banda című, 2021-ben megjelent csodaszép rock and roll-családregényben írta meg a csodákkal átszőtt mindennapjait.

Fotó: Valuska Gábor

Vass Norbert | 2023. január 05. |

Írni viszonylag későn kezdett amúgy. A gimnáziumi évek alatt inkább színészettel és festészettel foglalkozott. És persze zenélt a Boann nevű formációban, aminek ‒ mint megtudtam tőle ‒ „a bánatos és varázslatos, megtört és nemtörődöm, egyszerre békés és feldúlt Kelet-Európa jelentette a táptalaját”.

Kollár-Klemencz László a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán, tájrendező szakon szerzett diplomát, és bár kertépítő mérnökként keveset dolgozott, máig vallja, hogy „az a tevékenység, aminek látható és egyértelmű eredménye van,

szép és fontos keretet ad az ember napjainak”.

1991-ben barátkozott össze az akkoriban a Gasoline nevű együttessel nyomuló, Kaliforniából a magyar gyökerei felkutatása miatt a magyar fővárosba költöző David Bornsteinnel, akivel még abban az évben megalapították az Andersent. A zenekart, amelynek jelentőségét talán az MTV-játszásoknál és a tengerentúli turnénál is jobban mutatja, hogy a kilencvenes években induló zenésznemzedék tagjai egytől egyig a rendszerváltozás utáni évek tán legfontosabb formációjaként hivatkoznak a két lemezt rögzítő Andersenre.

„Építész szerettem volna lenni, csak arra a karra nem kerültem be ‒ pont a rajz miatt, amiből aztán sokáig éltem” – mesélte a Mozinet Magazinnak Kollár-Klemencz, utalva a Varga Stúdióban töltött éveire, melyek során gyártásvezetőként, grafikai és látványtervezőként, animátorként, forgatókönyvíróként, rendezőként, illetve rövidfilmek zeneszerzőjeként is tevékenykedett. Roppant izgalmasak az animációs filmjei, és a magam részéről eléggé sajnálom, hogy a Követ a teve című terve, ami egy talkshow-műsorvezető Elvis-imitátorról szól, akinek az a fixa ideája, hogy bárhova megy, mindenhová egy teve követi, tudtommal csupán terv maradt. Igaz, ha meghallgatjuk a Csintalan című Kistehén-lemezen szereplő A teve követ című dalt, felsejlik előttünk a nem mindennapi probléma elhárítására kieszelt válasz is.

Kollár-Klemencz szívesen rendezett volna nagyjátékfilmet is, ám az előbb említett teve-terve nem bontakozott ki, a sárga színű, szertelen borjú,

a fa tetején lustálkodó-kíváncsi Kistehén-alak azonban újra a zene felé fordította őt.

Az Igor Lazin által rajzolt figura fejhangú dala hatalmasat ment húsz évvel ezelőtt, és pár hónap alatt egész album készült köré. Az alkalminak sejtett formáció Zene a Nyulaknak néven jelentette meg a legegyszerűbben tán az óvodásoknak szóló lakodalmasrock, illetve a rajz-film-zene címkékkel körülírható lemezt, amely kacsintott azért a nyolcvanas évek szentendrei neoavantgárdjaira, illetve az aktuális tánczenékre (még ha ötletesen vurstlisítva is), sőt, nyomokban felbukkant már a későbbi életművet markánsan meghatározó melankólia ‒ még ha csekély dózisban is.

A sramli, a klezmer, a ska és a cigányzene izgalmas ötvözete fedezhető fel a következő két, immár Kistehén Tánczenekar néven rögzített lemezen, amelyeknek egy régi interjú tanúsága szerint a rögzítés előtt – hogy stimmeljen a tempó ‒ Kollár-Klemencz letáncolta minden egyes tételét. Kell-e más bizonyíték, hogy amit a Csintalan, és a Szerelmes vagyok minden nőbe című albumokon hallunk, az tőről metszett tánczene? Apropó, régi interjúk. 2010-ben, a Wan2-nak arról számolt be Kollár-Klemencz, hogy a gimis kori kedvenc lemezei között ott van a Sex Pistols és a Muzsikás. Ha bandzsítunk kicsit, ennek a kettőnek az összekeveréséből szinte kész a Kistehén-recept. Persze kellettek azért hozzá az újhartyáni nyarak lagzis élményei is.

Kollár-Klemencz László ugyanis – ahogy fentebb esett már róla szó – egy szervezett, istenfélő és életigenlő kultúrából jön, és bevallása szerint máig a falu, az erdő az otthona. (Csoda-e, hogy a rengeteg mélyén, Dömörkapun látott vendégül minket is?) Azt hiszem, ez kulcsot jelent a későbbi Kistehén-lemezekhez, de a Kollár-Klemencz Kamarazenekar (számomra az eddigi zenei életmű csúcsait jelentő) felvételeihez is, ahogy megítélésem szerint kulcsregény a prózai oeuvre-ben a két novelláskötet – a 2015-ös Miért távolodnak a dolgok? és a három évvel később a könyvesboltokba került A műanyag kerti székek titkos élete ‒ után megjelent Öreg Banda is (olvass bele). Felemelő pillanat lehetett, amikor az Öreg Banda utódzenekarával együtt játszották el a könyvbemutató után a Szájbergyereket. Tényleg hazatalálhatott akkor a Kollár-Klemencz-i irodalom és zene.

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében
Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

Nemrég egy könyvtári kötetbemutatóján jártam, ahol egy elejtett félmondatból kiderült, hogy a dalszövegírás szerinte nem annyira az ő műfaja, és hogy a prózában tágasabb terek nyílnak neki. Egy korábbi interjúban kitért rá, hogy ha teheti, szívesebben van csendben beszélgetés helyett. Kollár-Klemencz László útja mostanság zenében és irodalomban is a múlt felé vezet, számomra viszont nagyon aktuálisak a szövegei és a dalai. Izgatottan vártam tehát, hogy találkozzak vele, és egy kicsit zavarban is éreztem magam amiatt, hogy elsősorban épp dalszövegírásról szeretném kérdezni. Hálás vagyok neki azért az őszinte, mély beszélgetésért, amelyben a dalok mellett szó esett a bennünk élő fizikai lény és a szellemi-érzelmi teremtmény közti egyensúly megteremtésének fontosságáról, a bennünket körülvevő világgal való harmóniáról, illetve a mondatokban való kószálás szabadságáról is. Részletek hamarosan.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kollár-Klemencz László: Úgy vidékinek lenni, hogy közben városinak is

...
Kritika

Az Öreg Banda a zenész férfiak és az erős nők regénye

Gyerekkori emlékek, családi anekdoták, legendák, fikciók és dokumentumok adják az alapját Kollár-Klemencz László új regényének – erről maga a szerző ír egy rövid utószóban. Az Öreg Banda egyszerre család- és zeneregény, egyúttal pedig Újhartyán fiktív krónikája is.

...
Nagy

Kollár-Klemencz László: Az édesanyám tette számomra is elfogadhatóvá, hogy írok

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.