Fehér Boldizsár egy olyan rendhagyó művészcsoportról írt, amelynek egyetlen tagja sem volt

Fehér Boldizsár 2019-ben a Vak majom című regényével elnyerte az első prózaköteteseknek járó Margó-díjat (interjúnk ITT). Olvassatok bele friss kötetébe, a Nem nagy ügybe, amelyből többek közt még az is kiderül, melyik volt a legfurcsább és legrejtélyesebb avantgárd mozgalom. 

Könyves Magazin | 2022. május 31. |
Fehér Boldizsár
Nem nagy ügy
Magvető, 2022, 224 oldal
-

Hogyan lehet megúszni, hogy az utcán beszélgetni kelljen valakivel, akit alig ismerünk? Hogyan kell viselkedni, ha nem örülünk egy ajándéknak? Miért vág az összes fodrász rövidebbre, mint kérjük? Milyen szabályai vannak, ha valakit vissza kell hívnunk telefonon? Hogyan lehet egyáltalán íratlan szabályokat követni?

Fehér Boldizsár a Margón
A Nem nagy ügyet június 11-én 15:45-kor mutatják be a Margó Irodalmi Fesztiválon. A szerzővel Valuska László beszélget. Részletek ITT. 

Talán Szókratésznak volt igaza, és nem érdemes olyan életet élni, amelyet nem vetünk alá vizsgálatnak. De amíg Szókratész az élet nagy kérdéseit kutatta, Fehér Boldizsárt inkább az élet kis kérdései foglalkoztatják.

Fehér Boldizsár: Igyekszem a saját írásaimban nem megmondani az igazságot
Fehér Boldizsár: Igyekszem a saját írásaimban nem megmondani az igazságot
Tovább olvasok

Fehér Boldizsár: Nem nagy ügy (részlet)

Egy mozgalom születése

 

Én voltam a legjobban meglepve, amikor az egyik ebéd utáni pihenőm alkalmával a következő mondatot találtam leírva egy magazinban: „A 20. század legjelentősebb kulturális hatását a zeronizmus jelentette, az első olyan avantgárd művészeti mozgalom, amelynek egyetlen tagja sem volt.” A legjelentősebb? Hogyan lehetséges, hogy még soha nem hallottam róla? Én, aki a művészeti alapképzésen minden kurzust kétszer végeztem el (szemben azokkal az átlagos diákokkal, akik könnyelműen csupa kitűnővel száguldanak át kurzusokon). Miért nem találkoztam még soha ezzel a névvel?

A dolog furcsaságát csak tovább fokozta a rejtély, hogyan létezhet egyáltalán egy mozgalom tagok nélkül?

 Jobban mondva hány tag kell hozzá, hogy valami mozgalom legyen?

A kíváncsiság nem hagyott nyugodni, ezért a következő heteket azzal töltöttem, hogy a lehető legtöbbet próbáljam meg kideríteni erről a mozgalomról, amely a jelek szerint egyedülálló hatást gyakorolt a modern kultúrára. Csak remélni tudom, hogy egyszer egy átfogó tanulmány is készül majd erről a rendhagyó művészcsoportról.

 

A mozgalom születése

 

A zeronizmus multidiszciplináris jelenség volt, mely az első világháborút övező időszakban jött létre, február 16-án, bár pontosan nem tudni, melyik évben. New Yorkban, Párizsban és Zürichben mégis egyszerre bontakozott ki, és jelentőségét a kortársak is azonnal felismerték.

Tristan Tzara, ahogy naplójában leírta, az elsők között kívánt csatlakozni a mozgalomhoz: „Úgy volt, hogy a Cabaret Voltaire-ben találkozom a zeronistákkal, hogy megbeszéljük a belépésemet, de hiába ültem ott estig, nem jött el senki. Pedig reméltem, hogy kifizetik a vacsorámat.” Évekkel később Samuel Beckett azt állította, ez a történet inspirálta az egyik legjelentősebb drámáját, amit nem írt meg. De Tzara élménye nem volt egyedüli.

Münchenben az orosz Vaszilij Kandinszkij is sikertelenül próbált felkutatni valakit, aki a mozgalomhoz tartozik.

„Hogyan csatlakozzak, ha nincs senki, aki bevegyen?”, írta édesanyjának Odesszába egy melankolikus hangú levélben, amire azt a választ kapta, hogy keressen egy igazi munkát. „Idehaza mindenkinek azt hazudom, hogy kulcsmásoló vagy”, írta az asszony még azután is, hogy a fia nemzetközi hírnévre tett szert. Otto Dix, Hans Arp, Moholy-Nagy, Paul Klee, Francis Picabia és még sokan mások mind hasonlóan jártak, kivéve, hogy Picabia még csak választ sem kapott az édesanyjától. A zeronista mozgalom végül a legtöbb művész számára megközelíthetetlen maradt.

 

Kiállítások

 

A zeronisták nemcsak hogy soha egyetlen alkotást nem készítettek, de ezeket az alkotásokat számos alkalommal nem állították ki,

ideértve a legnagyobb presztízzsel bíró galériákat is. Miután a hivatalos párizsi Salon-kiállításokon nem szerepeltek, a lendület megállíthatatlan volt. A londoni Grafton Gallerie-ben, a weimari Bauhaus iskolában ugyanúgy nem tűntek fel képeik, ahogyan New York Cityben a Park Avenue Armoryban sem, az 1913-ban rendezett nemzetközi modernek kiállításán. Képeiket a legnagyobb kritikusok hagyták szó nélkül. Persze rövidesen a botrányok sem maradtak el. 1915-ben Szentpéterváron, ahol egy retrospektív kiállítás keretében százötven zeronista alkotást nem mutattak be, az emberek a Téli Palota elé vonultak visszakövetelni a belépőjük árát. A cárnak végül személyesen kellett kifizetnie őket, ami a háborús kiadások mellett igencsak megterhelő volt, és a cár aprópénzkészletét is felemésztette. 1932-ben a berlini Kunsthalléban sem rendeztek jelentős zeronista kiállítást, amelyet Hitler hiába szeretett volna betiltani, nem tudott. A beszámolók szerint a hír hallatán tombolni kezdett: „Nincs olyan kiállítás, amit nem tilthatok be!”, üvöltötte. A jelek szerint volt. A Német Birodalomban a zeronisták ezután már az Entartete Kunst, a degeneratív művészet jelképei lettek, Nyugaton pedig mint a „betilthatatlanokat” ünnepelték őket, akik felveszik a harcot a fasizmus ellen. Nem akadt olyan galéria, ahol ne akartak volna kereskedni a zeronista képekkel, amelyek bár nem léteztek, éppen e ritkaságuk okán egyre nagyobb értéket képviseltek a gyűjtők számára. Nem sok időnek kellett eltelnie, hogy feltűnjenek az első hamisítványok is, amelyek, mivel nem léteznek, megkülönböztethetetlenek az eredetiktől, ezzel nem kis fejtörést okozva a szakértőknek.

 

Ideológia

 

A zeronisták célkitűzéseit nehéz a mai viszonyok között megérteni, főleg, hogy az idők során sokan sokféleképp próbálták értelmezni vagy a saját érdekeiknek megfelelően eltorzítani azokat. 

Egyesek szerint a mozgalom a háborúellenes aktivizmusról szólt, mások szerint a társadalom álszentté váló, hagyományos értékrendje ellen tiltakozott,

megint mások úgy vélték, egy olyan utópisztikus társadalmat akart megvalósítani, ahol a boltok hétvégente is nyitva tartanak. Oroszországban úgy tekintettek a zeronizmusra, mint ami megszabadította a művészetet az objektivitástól, a szubjektivitástól és minden mástól, ami a kettő között van: általa létrejött „az absztrakció tökéletes formája”, hiszen az alkotás a fizikai műtárgyat és a koncepciót egyaránt nélkülözte. Ma már a legtöbb tudós egyetért abban, hogy a zeronizmus egyáltalán nem szólt semmiről, ezt pedig páratlan sikerrel volt képes megvalósítani. „Talán az egyetlen ideológia a történelemben, amely nem bukott meg”, írta róluk elismerően Gombrich.

 

Művészeti technikák

 

Fafaragás, kerámia, mozaik, freskó, olajfestészet, bábjáték, ének, vers, performansz, szőnyegszövés, monumentális szobrászat, sgraffito, üvegfúvás, ready made, fotó és kollázs – csak néhány azon számos technika közül, amelyeket a zeronisták nemcsak mesteri színvonalon, hanem egyáltalán nem műveltek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a soha egyik technikával sem készült alkotásaik.

 

Örökség

 

A zeronisták öröksége a művészettörténet máig egyik legvitatottabb kérdése.

 Egyáltalán lehetséges-e beszélni valamiről, ami nincs, vagy azáltal, hogy beszélnek róla, már lesz? – tette fel a kérdést Gottlob Frege, miután az egyik unokanővérétől egy zeronista szobrocskát kapott karácsonyra (valójában egy üres dobozt). A kor egy híres metafizikusa egyenesen Isten némaságához hasonlította a zeronisták működését, amely a posztmodern kezdetét jelentette, abban az esetben, ha azt nem valami más jelentette. Hogy ki indította el a mozgalmat, örök rejtély marad, ahogyan az is, vajon elindította-e valaki, és ha igen, véget ért-e, ha ugyan valaha is elkezdődött. De természetes, hogy a művészetben mindig maradnak nyitott kérdések.

A zeronizmus kultúrára gyakorolt hatását viszont lehetetlen elvitatni, hiszen alkotásaik még ma is a legrangosabb múzeumokból és képtárakból hiányoznak, és a legnagyobb művészekre nem voltak hatással.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fehér Boldizsár: A parti lefújva

A 35. születésnapjára készül Mendel Domos, de nem várt vendége érkezik, aki el akarja őtt vinni valahova.

...
Hírek

Fehér Boldizsár: Írásban az a bukás, ha feladod

A Könyves Magazin sorozatot indított a Delonghi támogatásával, melynek keretében egy csésze kávéra invitáljuk az írókat, hogy meséljenek az írásról és az alkotás kulisszatitkairól.

...
Nagy

Fehér Boldizsár: Igyekszem a saját írásaimban nem megmondani az igazságot

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...
Zöld

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

A Bookline Zöld új podcastjában Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről beszélget Litkai Gergely és Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa, környezetvédelmi influenszer.

A hét könyve
Kritika
Anyává válni egy korábbi világ darabokra törését is jelenti
...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

...
Horányi Hanna Zelma

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

...
sa

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

...

Orvos-Tóth Noémi 16 országban kezdi nulláról, de hogyan?

...

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

...
Hírek

Az úttörő CIA-ügynök szerint a Bond-filmek borzasztóan ábrázolják a női kémeket

Jonna Mendez önéletrajzában megírta, milyen volt 27 évig titkosügynökként dolgozni és nőként feljebb jutni a ranglétrán, de a Bond-filmek és Hollywood is megkapta a magáét.

...
Nagy

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Fehér Renátó Holdosi József egyik regényéről írt.

...
Nagy

5 könyv, amit valószínűleg nem olvastál, mégis azt mondod, hogy igen

Vannak könyvek, melyek egyebek mellett arról is híresek, hogy sokkal többen vannak, akik úgy tesznek, mintha olvasták volna őket, mint amennyien valójában olvasták. Nézd meg, melyik az az öt, ami egész biztosan közöttük van. 

...
Nagy

Judith Butler: A gender kifejezést világszerte a félelemkeltés eszközeként használják

A genderelmélet egyik megalkotója, Judith Butler eredeti, nagy hatású könyve után 34 évvel újra a genderről írt, ám ezúttal azt vizsgálja, mi lett ebből a kifejezésből olyanok keze között, akik szerint társadalmilag konstruált nemekről beszélni veszélyes.

...
Nagy

Amber Smith bátran ír a traumáról, ami felszabdal egy lányt

Amber Smith debütáló könyve, az Amilyen akkor voltam a nemi erőszak traumájáról ír szívszorító pontossággal.