Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

Szöllősi Mátyás három éve nyerte el a Margó-díjat a Váltóáram című elbeszéléskötetével, azóta megjelent a főváros arcait felvillantó Budapest Katalógusa és a Simon Péter című regénye. Új kötetébe, az Illegálba két kisregény került, melyek cselekményívüket tekintve nem is lehetnének messzebb egymástól, a történetek alanya és origója ugyanakkor nagyban hasonlít egymásra. Ahogy az a megfoghatatlan, sűrű, mindent átitató feszültség, amely rátelepszik a Szöllősi-hősök életére, és csak néha-néha engedi, hogy lélegzethez jussanak. (Enyhén spoileresek leszünk!)

Ruff Orsolya | 2020. szeptember 18. |

Nem vagyok valami nagy jós, de nagyon meg lennék lepve, ha az Illegál valamelyik történetére nem csapnának le idővel a filmesek. És ezt nem azért mondom, mert készült egy elég pazar kis trailer a kötethez, a magyarázat szimplán annyi, hogy Szöllősi szerintem még sosem írt ennyire filmszerűen. Mindkét kisregényben (Vendégjáték, Illegál) feszesen, jó ritmusban követik egymást az események, nem hiányzik a suspense, vagy épp a bizarr, nem várt fordulatok, miközben olvasóként azért lehetőségünk van arra is, hogy kicsit megkapargassuk a felszínt és némi benyomásunk alakuljon ki arról, mi mozgatja ezeket az embereket.

Szöllősi Mátyás
Illegál
Helikon, 2020, 218 oldal

A két sztori hőse ránézésre nem is különbözik annyira egymástól. Mindketten harmincasok, egyikük egy menő ügyvéd, akit egy gyilkossági ügy gyanúsítottja mellé rendelnek ki, a másik férfi pedig egy multinál pörgeti a mókuskereket. A külső szemlélő számára megállapodott, kiegyensúlyozott az életük, viszont mindkét esetben eljön az a pont, amikor a rutin kisiklik, és egy teljesen váratlan helyzetben találják magukat. Mindkettőjüknél ezt egy csattanást idézi elő (egyikük okozója, másikuk szemlélője lesz egy balesetnek), csak míg az ügyvéd egy zavartan viselkedő öregemberrel köt ismeretséget, addig az Illegál hőse egy régi graffitis haverba botlik. A házas, multivállalatnál dolgozó srác előtt ezzel felfeslik a múlt egy szövete, egy olyan emlék, amelyet még a hozzá legközelebb állóknak sem mesélt el feltétlenül: 

„Jó néhány éve nem gondoltam arra, ami azon a július végi éjszakán történt. Enikőnek, akivel most már hat éve vagyunk házasok, el se mondtam. Mélyre temettem magamban azt az egész időszakot. Most mégis újra elevenné vált, B. miatt, és azért, amit szemben, magunk előtt látunk. Mintha egy részem valahogy föltámadna hirtelen, mert volt egy pont több mint húsz éve a múltban, amikor egy kicsit meghaltam.” 

Egy régi balhé emlékképei villannak fel, a közös graffitis múlt, amikor csak azért utaznak vidékre, hogy kezelésbe vegyenek egy vonatot, közben pedig egy olyan szubkultúra elevenedik meg, amelyben

a festés izgalma és a vérben felpezsgő adrenalin tartja össze a csapatot.

Miközben a jelenben egy megállapodott, kiszámítható polgári életet sejtünk, a múlt ennél sokkal rapszodikusabbnak tűnik. Minden egyes döntés és cselekvés azért az egy-két óráért történik, amikor odaállnak a festékes flakonokkal a szerelvény mellé. Kivétel nélkül mindig gyorsnak és pontosnak kell lenni, ami teljesen más tudatállapotba löki a graffitist: „A festés nem az az állapot, amit utólag pontosan föl tudna idézni az ember”. 

A módosult tudatállapot előjön a Vendégjáték című kisregényben is (ez nem mellesleg a Váltóáram egyik történetének továbbírt és -épített változata), amelyben egy tehetséges, cigány származású zongoristát vádolnak meg azzal, hogy egy partin, ahol amúgy a szórakoztatás lett volna a dolga, megölt egy embert. Hogy pontosan mi történt a proli újgazdagok buliján, az az ügyvéd és a zongorista párbeszédéből derül csak ki: az elegáns házban a pénz és az agresszió, a rasszizmus és a hatalomvágy találkozik, ami

egy olyan elegyet alkot, ami óhatatlanul robbanni fog.

A történetben folyamatosan váltakozik a fókusz (az ügyvédről a zongoristára, majd vissza), ez a fajta perspektívaváltás pedig már a Váltóáramban is megfigyelhető volt. Kettejük legkisebb közös többszöröse ugyanakkor egy érzés, amit leginkább az elvágyódásban lehetne megfogalmazni. 

A zongorista tudja, hogy máshol kellene lennie, de nem mozdul, mert nem akarja ott hagyni a gyönyörű pincérlányt, akit a férfi vendégek egy része már leplezetlenül méreget. Az ügyvéd pedig tudja, hogy nagybeteg apja mellett lenne a helye, az ugyancsak jogász pater familias oldalán, vagy ha oda már a kórházba nem is jut el, legalább kísérletet kellene tennie, hogy végre rendezni tudja a kapcsolatát a barátnőjével, akinek egy teljes hónapra teljesen eltűnt az életéből. Mindkét kisregényben a társas kapcsolatok jelentik talán a leginkább neuralgikus pontot: az elhallgatás, a kibeszéletlenség csak egy a rengeteg feszültségforrás közül („Egy-két tőmondaton kívül semmi az elmúlt napokban. Egyszerűen nincs mit mondani most. Vigasztalni hasztalan lenne, és egyébként is, ki vigasztaljon kit, mindketten ugyanúgy részesei vagyunk a történteknek.”), bár pont ezek azok a feszültségszálak, amelyek az elejétől végighúzódnak a történeten. Tulajdonképpen

mindketten harapófogóban vannak

(az egyiknek a fogdából a megbeszélt találkozóra kellene mennie, előtte viszont hiába hívogatja telefonon a barátnőjét), a másiknak a feleségét kellene visszahívnia. Feszültségrétegek simulnak egymásra, melyeket Szöllősi folyamatosan épít – klausztrofób terek és helyzetek váltogatják egymást, játszunk az idővel, amely szorít, vagy éppen nincs, vagy kevés van belőle. 

Míg a Vendégjátékban egy adott ponton kizökkenni látszik az idő, és felsejlik egy alternatív történet lehetősége is (ami kicsit megint visszacsatol a Váltóáram történeteihez, ahol szintén megvolt ez a bizonytalansági játék, ott például néha azt sem tudtuk, hogy nappal van-e vagy éjszaka), addig az Illegálban a B.-vel való váratlan találkozás és a múlt felidézése óhatatlanul egy láncreakciót indít el, amely helyrezökkenti, ismét sínre helyezi a dolgokat. Rengeteg zsánerelem keveredik mindkét kisregényben, hiszen a családregénytől kezdve (különös hangsúllyal a diszfunkcionális apa-fiú kapcsolaton) a bűnügyi krimin és a fejlődéstörténeten át a lélektani drámáig Szöllősi Mátyás végig nagy műfaji amplitúdókkal dolgozik.

Kondenzált, sűrű szöveget kezel,

könnyű lenne belefulladni, de szerencsére nem nehezül el, és kevés kivételtől eltekintve végig dinamikus és lebilincselő marad.

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Szöllősi Mátyás: Egy krumpliszállító furgonban vittem őket az első meccsre [Képalá]

...
Nagy

Szöllősi: Én tölthetem fel tartalommal

...
Nagy

Szöllősi Mátyás: A Váltóáram történetei mögött ott lebeg-dereng a város

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Labrisz: Billogot ütne a fogyasztóvédelem az LMBTQI szereplőket is bemutató könyvekre

...
Hírek

Nem kerülhet be a párizsi Panthéonba Rimbaud és Verlaine

...
Hírek

Ősszel lesz a könyvfesztivál, nyáron az Ünnepi Könyvhét

...
Hírek

Amanda Gorman a legfiatalabb költő valaha, aki verset mondhat amerikai elnök beiktatásán

...
Hírek

Kormányhivatal: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a Meseországot kiadó Labrisz

...
Hírek

A Netflix új sorozatában Lupin palira veszi a francia elitet

...
Hírek

Amerikában nyílt levélben tiltakoznak egy esetleges Trump-memoár ellen

...
Hírek

Vihart kavart és rímes riposztokat ihletett Lackfi János rendőrös verse

...
Nagy

Versterápia: „Minden fehér, csakhogy törékeny,/ kemény fehér ez, nem puha.”

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Berény Róbert festménye ihlette a Papírszínház-mesét

A könyvmecénás program keretében jelenik meg a Csimota Kiadó legújabb Papírszínház-meséje.

...
Gyerekirodalom

A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket

A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.

...
Gyerekirodalom

Írj novellát a szerelem sötét oldaláról!

A szerelem nem csak rózsaszín címmel novellaíró pályázatot hirdet a Menő Könyvek. A nyertes pályaművek e-könyvben jelennek majd meg.