Szöllősi Mátyás versei a szabadság mibenlétét kutatják

Szöllősi Mátyás versei a szabadság mibenlétét kutatják

„Elindulsz úgy, hogy itt maradni minden” – olvasható Szöllősi Mátyás legújabb, Szabad című verseskötetének hátsó borítóján. A biztonságot jelentő maradásból az elindulás bizonytalanságába lépni nagy kockázat, az is lehet, hogy veszteség. Viszont muszáj néha akkor is elindulni, ha nehéz. Muszáj helyet változtatni ahhoz, hogy más perspektívából tekinthessünk a megszokottra, a régire. Magunk mögött kell hagynunk, hogy értékelni és érteni tudjuk. Bátorság kell az induláshoz, mely a szabadság lehetőségét teremti meg. A szerző legújabb kötete is elindulásra hív: hétköznapi fogalmaink felülbírálatára, egyszerű, közhellyé koptatott szavaink és kifejezéseink jelentésének átgondolására, és elmélyült, lassú olvasásra.

Nyitókép: Valuska Gábor

Kolozsi Orsolya | 2022. október 13. |
Szöllősi Mátyás
Szabad
Helikon, 2022, 179 oldal
-

Bár Szöllősi Mátyás az utóbbi években prózakötetekkel jelentkezett (a 2017-es Váltóáram című elbeszéléskötete elnyerte a Margó-díjat), pályája versekkel indult (Aktív kórterem; Állapotok – negyvenöt töredék), és legújabb könyvében újra a lírikus lép elénk a prózaíró-költő-fotográfus nagyon szorosan összetartozó hármasából. A kötet az elmúlt tizenöt év terméséből válogat, valamint új verseket is tartalmaz, és csakúgy, mint a megelőzőek, ez is gyönyörű könyvtárgy, jó kézbe venni már akkor, mikor a benne olvasható szövegeket még nem is ismerjük. A szerző saját fotóját felhasználó borító lenyűgöző: hatalmas fenyveserdő közepén, a hegyek között aprócska ház, a fák teteje pedig ködbe, homályba vész. A magával ragadó kép a címmel összeolvasva még több jelentéssel gazdagodik,

a szabadság végtelensége, és egyben magányossága is ott sűrűsödik ebben a fotóban.

A természet fensége is megjelenik, és ez a versekben is hangsúlyos motívum lesz. A fák, az erdők nyugalma és transzcendens bölcsessége nemcsak a borítót, de az egész kötetet belengi.

A közel kétszáz oldalas versgyűjtemény az eddigi költői pálya összegzése, így versei sokfélék, de a különböző témák összegyűjtve, különálló ciklusokban jelennek meg. Külön blokkot kaptak a kamaszkort, az ifjúságot megidéző, az emlékezés mikéntjét és működését is firtató írások (Kamaszkor), és külön kerültek a betegséggel, a test romlásával kapcsolatosak (Gyulladás). A szerelemmel, szeretettel, szakítással foglalkozó versek a Noktürn című ciklusban olvashatóak, míg a negyedik, zárórészben (Szégyenlős álmok) olyan szövegek kaptak helyet, melyek kultúránk nagy alakjainak fiktív megszólalásait idézik. A prológusként is olvasható, a ciklusok elé szerkesztett Előhang egyfajta nyugalom, megbékélés vágyát fogalmazza meg, egy olyan léthelyzetet körvonalaz, melyben eltűnnek az álarcok, feloldhatóak és kibeszélhetőek a múlt kudarcai, sérülései, melyhez „remény” és „kegyelem” kell „és nem döfés egy félig béna szívnek”. Az emberibb, nyugodt élet ideáljával indul a kötet, melyet a fülszöveget jegyző Lator László metafizikai hangoltságúnak nevez, és mely szerinte az „elháríthatatlan szenvedésről, a lefeléről, a pusztulásról” beszél. Mintha az Előhangban megfogalmazott vágy mindörökre csak vágy maradna, a szenvedés, törés és fájdalom nélküli élet elképzelhetetlen lenne.

Margó.
Szöllősi Mátyás Szabad című kötetének bemutatója a Margón lesz, a szerzővel Darvasi Ferenc és Péczely Dóra beszélgetnek. Mikor? Október 13-án 17.15-kor. Hol? Nemzeti Táncszínház, Kávézószínpad. Részletek erre>>

Az első ciklust az emlékezés szervezi, szövegeinek szinte mindegyike múltbéli eseményekre való visszatekintés. Az ifjúkori emlékfoszlányok töredezettek, rengeteg bennük a kihagyás, de Szöllősi sokszor éppen a hiánnyal operál („üres tereivel is hat” – jegyzi meg Lator),

a hiányt szólaltatja meg.

A Válság-triptichon című versében ezt így fogalmazza meg: „…inkább a csönd/a legérthetőbb nyelv, a kimeríthetetlen.” Vagy: „A beszéd persze nem segít, /tovább a hallgatás” (Nyolc után). Az ars poeticaként is értelmezhető sorok a szerző egyik sajátos technikájára utalnak: epikus alapozású lírájának homályosan felvillantott történetdarabkáiban sok a kiegészítést igénylő hely, mely sokszor beszédesebb, mint maga a szöveg. A betegség tapasztalatával foglalkozó rövid, második ciklus azért különösen érdekes, mert megerősíti azt a szerző prózájában is alapvető felismerést, hogy a test nem különálló entitás, hanem elválaszthatatlan a szellemtől és a lélektől is. Szöllősi prózai szövegeinek jellegzetessége, hogy nagyon gyakran csak a test jeleiből következtethetőek ki az érzelmek, a félelmek, a felindulás vagy a vágy. A „Talán mégiscsak a test az egyetlen szövetségesünk” (Rajzás) is ezt erősíti meg, ezért is borzalmas dolog a betegség, a test szétesése. A fulladás és a szabad lélegzés a kötet egészén végighúzódó motívumok (a porral együtt, mely mindent megül, és melyet az idő szitál), melyek mintha testi szinten képeznék le a címben is jelölt szabadság és az ezzel ellentétes determináltság, változtathatatlanság fogalmát, működését. Nagyon sok versben, más-más összefüggésben, de megjelennek a levegőtlenség, a fulladás képei: „Hány tüdőre ereszkedett levegőtlen homály” (Szédület), „Be vagytok zárva a levegőtlenségbe” (Búcsúlevél) A harmadik ciklus szövegeiben a kapcsolatok sokfélesége tárul fel, együttlétek és szakítások, nagyon gyakran nem az érzelmek, hanem a test nyelvén elbeszélve. Ennek a ciklusnak a záróverse is azt a vágyott nyugalmat idézi, mely a kötet nyitóversében megjelent, a természet közelsége (ez is visszatérő elem, a fák, az erdő) mint a nyugalom lehetősége jelenik meg: „Lélegezz. Figyeld a fákat,/éj közeledtén lombjuk mélyre hull./Nyújtsd ki a kezed. Érints egy ágat,/de csakis úgy, mint aki ölelni tanul” (Erdő). Az ehhez hasonló versek a természethez való viszony, a természeti tárgyak antropomorfizációja, a természet földöntúli bölcsességének hangsúlyozása miatt Nemes Nagy Ágnes költeményeit idézhetik fel az olvasóban, de a szikár versmondatok, a nagy csendek, a hangsúlyos hallgatások és a reménytelen alaphangoltság miatt akár Pilinszky költészete is felmerülhet párhuzamként.

Az utolsó ciklusban több szerepvers található, általában egyes szám első személyben, valakinek a bőrébe bújva mesélnek ezek a szövegek: Schieléről, Modiglianiról, Nietzschéről, Beethovenről vagy Galileiről, Freudról, de bibliai hősökről (Ábrahám, Cirenei Simon) is. Ennek a ciklusnak és egyben az egész kötetnek a záróverse a Sziszüphosz, mely a jól ismert mitológiai hős szemszögéből mutatja meg a rá rótt büntetést, a kő felfelé görgetésének erőfeszítéseit, majd aláhullását, a teljesen hiábavaló, értelmetlen, fáradságos munkát. A kötet kezdőpontjának vágyott békéjétől jutottunk ide, ehhez a vershez, melyben a már említett légszomj, fulladás motívum szintén megjelenik: „bizonyos magasság fölött a légzés/olyan, akárha kötéllel szorítanák/ a torkom, és a tüdő tágulása/csökken, ahogy a szikla visszadől, nyom.” A test és a lélek felesleges erőfeszítései, a fullasztó kiúttalanság, az előre elrendelt végzet, az ösztönök szabta szűk, járhatatlan ösvények

mind a szabadság akadályai.

De hol van akkor a kötet címében jelölt szabadság? Ki az, aki szabad? Lehetséges, hogy éppen az, aki látja mindezt, és bár változtatni nem tud rajta, felméri és rögzíti, épp úgy, ahogyan Sziszüphosz is a visszahulló kő után bámul a kötet utolsó sorában: „És csak nézem, ahogy visszahull.” Lehet, hogy a szabadság éppen ebben a nézésben rejlik, a tárgyilagos megfigyelésben, a világ történéseinek, az emberi lét megváltozhatatlan törvényeinek tudomásulvételében.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szöllősi Mátyás: Kárpátalján rendkívül kritikus a helyzet

Szöllősi Mátyás Kárpátalján fotózott a napokban, bejegyzéséből az derül ki, hogy tragikus sorsokkal találkozott.

...
Nagy

Így néz ki Szöllősi Mátyás dolgozószobája

Tárgyalás című sorozatunkban ezúttal Szöllősi Mátyás íróasztalát mutatjuk meg nektek!

...
Kritika

Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

Megfoghatatlan, sűrű, mindent átitató feszültség telepedik az új Szöllősi-könyv hőseinek életére, ami csak néha-néha engedi, hogy lélegzethez jussanak. Az Illegál a hét könyve.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

A Mi ketten a barátság lényegét mutatja meg, azt a támogatást, erőt és biztonságot, amit ez a szoros kapcsolat jelenthet, és persze azt is, hogy néha bizony akadályok állnak a barátság útjába.

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

A múlthoz való kapcsolódás a gyerekeknek is fontos, de vajon a történelmi témájú gyerekkönyvek hogyan segíthetnek magának a történelemnek a tanulásában?

...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!