Szöllősi Mátyás versei a szabadság mibenlétét kutatják

Szöllősi Mátyás versei a szabadság mibenlétét kutatják

„Elindulsz úgy, hogy itt maradni minden” – olvasható Szöllősi Mátyás legújabb, Szabad című verseskötetének hátsó borítóján. A biztonságot jelentő maradásból az elindulás bizonytalanságába lépni nagy kockázat, az is lehet, hogy veszteség. Viszont muszáj néha akkor is elindulni, ha nehéz. Muszáj helyet változtatni ahhoz, hogy más perspektívából tekinthessünk a megszokottra, a régire. Magunk mögött kell hagynunk, hogy értékelni és érteni tudjuk. Bátorság kell az induláshoz, mely a szabadság lehetőségét teremti meg. A szerző legújabb kötete is elindulásra hív: hétköznapi fogalmaink felülbírálatára, egyszerű, közhellyé koptatott szavaink és kifejezéseink jelentésének átgondolására, és elmélyült, lassú olvasásra.

Nyitókép: Valuska Gábor

Kolozsi Orsolya | 2022. október 13. |
Szöllősi Mátyás
Szabad
Helikon, 2022, 179 oldal
-

Bár Szöllősi Mátyás az utóbbi években prózakötetekkel jelentkezett (a 2017-es Váltóáram című elbeszéléskötete elnyerte a Margó-díjat), pályája versekkel indult (Aktív kórterem; Állapotok – negyvenöt töredék), és legújabb könyvében újra a lírikus lép elénk a prózaíró-költő-fotográfus nagyon szorosan összetartozó hármasából. A kötet az elmúlt tizenöt év terméséből válogat, valamint új verseket is tartalmaz, és csakúgy, mint a megelőzőek, ez is gyönyörű könyvtárgy, jó kézbe venni már akkor, mikor a benne olvasható szövegeket még nem is ismerjük. A szerző saját fotóját felhasználó borító lenyűgöző: hatalmas fenyveserdő közepén, a hegyek között aprócska ház, a fák teteje pedig ködbe, homályba vész. A magával ragadó kép a címmel összeolvasva még több jelentéssel gazdagodik,

a szabadság végtelensége, és egyben magányossága is ott sűrűsödik ebben a fotóban.

A természet fensége is megjelenik, és ez a versekben is hangsúlyos motívum lesz. A fák, az erdők nyugalma és transzcendens bölcsessége nemcsak a borítót, de az egész kötetet belengi.

A közel kétszáz oldalas versgyűjtemény az eddigi költői pálya összegzése, így versei sokfélék, de a különböző témák összegyűjtve, különálló ciklusokban jelennek meg. Külön blokkot kaptak a kamaszkort, az ifjúságot megidéző, az emlékezés mikéntjét és működését is firtató írások (Kamaszkor), és külön kerültek a betegséggel, a test romlásával kapcsolatosak (Gyulladás). A szerelemmel, szeretettel, szakítással foglalkozó versek a Noktürn című ciklusban olvashatóak, míg a negyedik, zárórészben (Szégyenlős álmok) olyan szövegek kaptak helyet, melyek kultúránk nagy alakjainak fiktív megszólalásait idézik. A prológusként is olvasható, a ciklusok elé szerkesztett Előhang egyfajta nyugalom, megbékélés vágyát fogalmazza meg, egy olyan léthelyzetet körvonalaz, melyben eltűnnek az álarcok, feloldhatóak és kibeszélhetőek a múlt kudarcai, sérülései, melyhez „remény” és „kegyelem” kell „és nem döfés egy félig béna szívnek”. Az emberibb, nyugodt élet ideáljával indul a kötet, melyet a fülszöveget jegyző Lator László metafizikai hangoltságúnak nevez, és mely szerinte az „elháríthatatlan szenvedésről, a lefeléről, a pusztulásról” beszél. Mintha az Előhangban megfogalmazott vágy mindörökre csak vágy maradna, a szenvedés, törés és fájdalom nélküli élet elképzelhetetlen lenne.

Margó.
Szöllősi Mátyás Szabad című kötetének bemutatója a Margón lesz, a szerzővel Darvasi Ferenc és Péczely Dóra beszélgetnek. Mikor? Október 13-án 17.15-kor. Hol? Nemzeti Táncszínház, Kávézószínpad. Részletek erre>>

Az első ciklust az emlékezés szervezi, szövegeinek szinte mindegyike múltbéli eseményekre való visszatekintés. Az ifjúkori emlékfoszlányok töredezettek, rengeteg bennük a kihagyás, de Szöllősi sokszor éppen a hiánnyal operál („üres tereivel is hat” – jegyzi meg Lator),

a hiányt szólaltatja meg.

A Válság-triptichon című versében ezt így fogalmazza meg: „…inkább a csönd/a legérthetőbb nyelv, a kimeríthetetlen.” Vagy: „A beszéd persze nem segít, /tovább a hallgatás” (Nyolc után). Az ars poeticaként is értelmezhető sorok a szerző egyik sajátos technikájára utalnak: epikus alapozású lírájának homályosan felvillantott történetdarabkáiban sok a kiegészítést igénylő hely, mely sokszor beszédesebb, mint maga a szöveg. A betegség tapasztalatával foglalkozó rövid, második ciklus azért különösen érdekes, mert megerősíti azt a szerző prózájában is alapvető felismerést, hogy a test nem különálló entitás, hanem elválaszthatatlan a szellemtől és a lélektől is. Szöllősi prózai szövegeinek jellegzetessége, hogy nagyon gyakran csak a test jeleiből következtethetőek ki az érzelmek, a félelmek, a felindulás vagy a vágy. A „Talán mégiscsak a test az egyetlen szövetségesünk” (Rajzás) is ezt erősíti meg, ezért is borzalmas dolog a betegség, a test szétesése. A fulladás és a szabad lélegzés a kötet egészén végighúzódó motívumok (a porral együtt, mely mindent megül, és melyet az idő szitál), melyek mintha testi szinten képeznék le a címben is jelölt szabadság és az ezzel ellentétes determináltság, változtathatatlanság fogalmát, működését. Nagyon sok versben, más-más összefüggésben, de megjelennek a levegőtlenség, a fulladás képei: „Hány tüdőre ereszkedett levegőtlen homály” (Szédület), „Be vagytok zárva a levegőtlenségbe” (Búcsúlevél) A harmadik ciklus szövegeiben a kapcsolatok sokfélesége tárul fel, együttlétek és szakítások, nagyon gyakran nem az érzelmek, hanem a test nyelvén elbeszélve. Ennek a ciklusnak a záróverse is azt a vágyott nyugalmat idézi, mely a kötet nyitóversében megjelent, a természet közelsége (ez is visszatérő elem, a fák, az erdő) mint a nyugalom lehetősége jelenik meg: „Lélegezz. Figyeld a fákat,/éj közeledtén lombjuk mélyre hull./Nyújtsd ki a kezed. Érints egy ágat,/de csakis úgy, mint aki ölelni tanul” (Erdő). Az ehhez hasonló versek a természethez való viszony, a természeti tárgyak antropomorfizációja, a természet földöntúli bölcsességének hangsúlyozása miatt Nemes Nagy Ágnes költeményeit idézhetik fel az olvasóban, de a szikár versmondatok, a nagy csendek, a hangsúlyos hallgatások és a reménytelen alaphangoltság miatt akár Pilinszky költészete is felmerülhet párhuzamként.

Az utolsó ciklusban több szerepvers található, általában egyes szám első személyben, valakinek a bőrébe bújva mesélnek ezek a szövegek: Schieléről, Modiglianiról, Nietzschéről, Beethovenről vagy Galileiről, Freudról, de bibliai hősökről (Ábrahám, Cirenei Simon) is. Ennek a ciklusnak és egyben az egész kötetnek a záróverse a Sziszüphosz, mely a jól ismert mitológiai hős szemszögéből mutatja meg a rá rótt büntetést, a kő felfelé görgetésének erőfeszítéseit, majd aláhullását, a teljesen hiábavaló, értelmetlen, fáradságos munkát. A kötet kezdőpontjának vágyott békéjétől jutottunk ide, ehhez a vershez, melyben a már említett légszomj, fulladás motívum szintén megjelenik: „bizonyos magasság fölött a légzés/olyan, akárha kötéllel szorítanák/ a torkom, és a tüdő tágulása/csökken, ahogy a szikla visszadől, nyom.” A test és a lélek felesleges erőfeszítései, a fullasztó kiúttalanság, az előre elrendelt végzet, az ösztönök szabta szűk, járhatatlan ösvények

mind a szabadság akadályai.

De hol van akkor a kötet címében jelölt szabadság? Ki az, aki szabad? Lehetséges, hogy éppen az, aki látja mindezt, és bár változtatni nem tud rajta, felméri és rögzíti, épp úgy, ahogyan Sziszüphosz is a visszahulló kő után bámul a kötet utolsó sorában: „És csak nézem, ahogy visszahull.” Lehet, hogy a szabadság éppen ebben a nézésben rejlik, a tárgyilagos megfigyelésben, a világ történéseinek, az emberi lét megváltozhatatlan törvényeinek tudomásulvételében.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szöllősi Mátyás: Kárpátalján rendkívül kritikus a helyzet

Szöllősi Mátyás Kárpátalján fotózott a napokban, bejegyzéséből az derül ki, hogy tragikus sorsokkal találkozott.

...
Nagy

Így néz ki Szöllősi Mátyás dolgozószobája

Tárgyalás című sorozatunkban ezúttal Szöllősi Mátyás íróasztalát mutatjuk meg nektek!

...
Kritika

Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

Megfoghatatlan, sűrű, mindent átitató feszültség telepedik az új Szöllősi-könyv hőseinek életére, ami csak néha-néha engedi, hogy lélegzethez jussanak. Az Illegál a hét könyve.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

Olvass!
...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!