A kapcsolatok nagy részében nem fizikai, hanem érzelmi a távolság

Elsőkötetes szerzőként szerepelni az Aegon Irodalmi Díj shortlistjén (Barnás Ferenc, Láng Zsolt, Nádasdy Ádám és Csabai László mellett) nem kis dolog, még akkor sem, ha Harag Anita már ezt megelőzően is sok elismerést kapott: Móricz - ösztöndíjas, Petri György díjas, és 2019-ben elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat is. Első kötete, az Évszakhoz képest hűvösebb a Magvetőnél jelent meg.

Kolozsi Orsolya | 2020. április 02. |

A novelláskötet tizenhárom elbeszélést tartalmaz, narrátorai (hol egyes szám első, hol harmadik személyben) minden esetben fiatal nők. A könyv nem a kilométerekben mérhető, hanem a belső távolságokról beszél, arról, hogy egymás mellett ülve is milyen messze lehetünk - szülőktől, nagyszülőktől, szerelmektől, saját vágyainktól. A címben szereplő hűvösség jelenik meg az emberi kapcsolatokban; és láthatóvá válnak azok a terek, melyek nem összekötnek, hanem elválasztanak. A hideg egyébként fontos motívuma a könyvnek,a távolság metaforájaként több novellában is előkerül, ugyanúgy, mint a meleg, mely a közeledés szinonimája lehetne: „Hogy tudsz így fázni, kérdezte, dörzsölgette a karomat, mondd meg magadnak, hogy ne fázzál. Én mindig egy réteggel kevesebb ruhát veszek fel, hozzá kell szokni a hideghez. Ilyeneket mondott, közben a karomat dörzsölgette, néha a nyakamba lehelt. Olyankor az egész testemet átjárta a meleg.”

Harag Anita
Évszakhoz képest hűvösebb
Magvető Könyvkiadó, 2019, 132 oldal
-

A legtöbb szöveg a családi kapcsolatokra koncentrál, és jellemzően a gyerek, kamasz, fiatal felnőtt szemszögéből világítja meg az eseményeket.  Apákhoz, anyákhoz, nagyszülőkhöz fűződő, többnyire gyenge, sérült, diszfunkcionális kapcsolatok jelennek meg az írásokban. Kevés a történés, nem a cselekmény a fontos, és nem is a társadalomábrázolás, sokkal inkább lélektani sckiccek, vázlatok készülnek Harag Anita műhelyében. Láthatóan sokat tanult Szvoren Edinától (például a lezáratlanság feszültségteremtő hatásáról), bár témái nem annyira meghökkentőek, mint idősebb pályatársáé. Szövegei köthetőek Tóth Krisztina írásaihoz is, hiszen mindkettejüknél a lélekábrázolás a tét, még ha egészen más módon is közelítik meg azt.

Margó-díj 2020: elindult a jelentkezés!
A Margó Irodalmi Fesztivál - a Könyves Magazin szakmai együttműködésével - 2020-ban ismét a legjobb első prózakötetet keresi! A díj célja, hogy a pályakezdő szerzők minél nagyobb reflektorfénybe kerüljenek. A nyertes így a díjjal járó 500 ezer forint mellett nagy-nagy médiafigyelemre, próbafordításra és mentorra számíthat. A Bookline 15 millió Ft értékű médiatámogatással járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. További részletek és információk a nevezésről ITT.

Harag Anita is nagyszerűen sűrít, egy-egy hétköznapi jelenetből képes egy egész élet, sőt akár több generáció történetét kibontani, de a lélekben zajló folyamatokat másképp láttatja, mint Tóth Krisztina. Puritán, minimalista nyelvhasználata, dísztelen mondatai összhangban vannak lélekábrázolási módszereivel. Nem magyaráz, nem értelmez, az elbeszélők ritkán reflektálnak önmagukra; nem gondolják végig, mert legtöbbször ők maguk sem értik, mit miért tesznek, illetve miért érzik azt, amit. Hasonló ez az eljárás ahhoz, amit Kosztolányi használt az Édes Anna esetében, hiszen a nyugatos szerző sem mondatja ki Annával, még gondolatban sem, mi zajlik benne; az olvasó mégis érteni véli, miért jutnak el az események végül a „váratlan” kettős gyilkosságig. Harag hősnői sem interpretálják, „csupán” éles megfigyelőképességgel előadják a történéseket, a gesztusokat, a párbeszédeket, de az értelmezést a legtöbb esetben az olvasóra bízzák. Olyan lélektani novellák ezek, melyekben, paradox módon nincs kimondva, szavakra fordítva, mi folyik a lélekben – kimondás helyett a láttatásé a főszerep.

Harag Anita novellái velünk is megtörténhetnek [Aegon Irodalmi...

Harag Anita novelláiról Szabados Ágnesnek az volt a legerősebb benyomása, hogy olyanok, mintha már vele is megtörténtek volna. Az Évszakhoz képest hűvösebb egyik legnagyobb mondanivalója szerinte az, hogy mennyire sokszor akadály a kommuniláció, hogy mennyi gát van akár a szüleinkkel vagy nagyszüleinkkel való kommunikáció kapcsán, de akár egy párkapcsolatban is.

Két szöveg a munkahelyi beilleszkedés problémájának egy-egy lehetséges változatát mutatja be: a Magyarul című elbeszélésben egy ukrán lány nyelvi akadályok miatt nem képes integrálódni magyarországi munkahelyére, a Cerasela című pedig egy beszédhibából adódó elzárkózást állít a középpontba. A szövegek nagy része azonban családi színterekre vezet: a halott apa lepusztult házában selejtező lány mozdulataiban az apa és lánya közötti hűvös, távolságtartó, soha fel nem épített kapcsolat rajzolódik ki (Székesfehérvártól Nyugatra). A nagymamák és lányunokáik közötti személyiségbeli és generációs szakadékokat választja témául több szöveg is (Ásványvíz, A krumpli kicsírázik; Nyaralás, hat betű). Kicsit más a tematika A kutya a szőnyegre pisil című elbeszélésben, melyben a felelősségvállalás kérdése merül fel nagyon erősen egy kutya örökbefogadása kapcsán. Egy kétéves párkapcsolatban élő lányt szerelme egy francia bulldoggal ajándékoz meg, de a kutyával kapcsolatos problémák megijesztik a lányt, arra gondol, mennyivel könnyebb lenne, ha esetleg mégsem lenne ez a kis kutya. Minderről persze nem beszél a szerelmének, sőt, a felbukkanó vágyat maga elől is elrejti. A kutyához fűződő viszonyban az elköteleződéssel, a felelősségvállalással kapcsolatos félelmek válnak láthatóvá, de az is egyértelművé válik, hogy mindez a párkapcsolat instabilitásával kapcsolatos. Ebben a kapcsolatban mintha csak az egyik fél beleegyezésével és tervei szerint történne minden, ami ezzel ellentétes, arról hallgatni illik. Ez a párkapcsolaton belüli passzivitás (minden esetben női részről) több szövegben is tetten érhető.  Bár a nézőpont minden esetben a nőé, rajta keresztül mégis a férfit halljuk több elbeszélésben. A Lánchíd északi oldala például egy olyan kapcsolatot mutat be, melyben az én-elbeszélő a nő, de az ő szövegébe függő beszédként illeszkednek a férfi monológjai. A lány nem csak grammatikailag, de szinte egész énje feladásával átereszti magán a férfit, aki valószínűleg nincs is tisztában azzal, mennyire terhes és fárasztó a jelenléte: „Fázom, már megint fázom, pedig ő szólt, hogy vegyek fel még egy pulóvert. Tudja, hogy fázós vagyok, amint két fok alá süllyed a hősmérséklet, máris vacogok, lilul a szám. Adjam oda a kezem, a balt, bedugja a zsebébe. lehet, hogy van benne egy használt papír zsebkendő. Nem baj, ő sem undorodik az én taknyomtól. Akkor én se undorodom az övétől.” Meglehet persze, hogy a lány sincs tisztában ezzel, legalábbis tudatosan nem.

Szabados Ági: Aki szeret olvasni, az most nem tud unatkozni -...

A tavalyi év legjobb kortárs magyar irodalmi alkotását keresi az Aegon Irodalmi Díj. Az öt döntős művet a zsűri tagjaival tekintjük át. Az Összekötve hétfői adásában Szabados Ágnes az RTL Klub híradósa, a Nincs időm olvasni kihívás elindítója, az Aegon Irodalmi Díj zsűritagja mutatta be Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című döntőbe került novelláskötetét.

Az olvasó számára azonban nagyon hamar érzékelhető a kiegyensúlyozatlan, túlságosan egyoldalú párkapcsolati dinamika, az egyik fél érzéketlen dominanciája. Igazán nagy kapcsolati problémák egyébként nem bukkannak fel a kötetben, szó nincs abúzusról, erőszakról, kényszerítésről, hétköznapi, teljesen átlagos történetek ezek, átlagos kapcsolati problémákkal, messze a tragikumtól. De talán épp ezért torokszorítóak mégis – az olvasó sokkal könnyebben ismer magára itt, mint szélsőségesen tragikus eseményekben. A legerőteljesebb érzelmi hatást az anyák betegségével és halálával kapcsolatos szövegek (Családi anamnézis; Nyaralás, hat betű; Huszonöt méter) váltják ki, itt nem csak kapcsolati hiányok, hanem a halál megjelenésével konkrét fizikai hiány is kialakul. Az egyes, témájukban sok hasonlóságot mutató szövegeket lazább motivikus kapcsolódások is összekötik, de ezek nem elég erősek ahhoz, hogy novellafüzérként olvassuk a kötetet. Szomorú, kiválóan megírt könyv ez az érzelmi távkapcsolatokról, a hallgatásokról, a ki nem mondott vágyakról, az emberi kapcsolatok huzatos réseiről, melyeken beszivárog a hideg.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Harag Anita nyerte idén a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

...
Hírek

Harag Anita novellái velünk is megtörténhetnek [Aegon Irodalmi Díj]

Szabados Ágnes szerint az Évszakhoz képest hűvösebb történeteinek fő mondanivalója, hogy sokszor mennyire akadályoztatott a kommunikáció az emberek közt. 

...
Hírek

Öt könyv verseng a 2020-as Aegon-díjért

A korábbi évektől eltérően nem tíz, hanem öt könyv jutott fel az Aegon-díj szűkített listájára.

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Hálózatok Éjszakája
...
Nagy

Barabási Albert-László szerint idén márciusban kezdődött a 21. század

Melyik hálózatképből lett először műalkotás, mit jelent a vizualizáció a kutatásban, és milyen következményekkel járhat, ha egy globális hálózat túlontúl besűrűsödik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetésén.

...
Hírek

Barabási: Felégettük azt az egészségi tőkét, amelyért tavasszal megdolgoztunk

Az újbóli maszkviselésre buzdít friss posztjában Barabási Albert-László, a hálózatkutató ugyanis ijesztőnek tartja a friss megbetegedések magas számáta, de szerinte még megelőzhető a nagyobb baj.

...
Hírek

Barabási: A vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni

Barabási Albert-László hálózatkutató szerint egyszer vége lesz a jelenlegi járványhelyzetnek, de az életünk szerinte utána sem fog visszatérni a régi mederbe.

Polc

Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

...

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

...

A sötétség azért van, hogy könnyebben meglássuk a jót

...

Az erőszakot semmilyen szinten nem lehet elfogadni - #olvass Ott Annával

...