Huxley már 60 éve látta, hogy felfal bennünket a technológia

Huxley már 60 éve látta, hogy felfal bennünket a technológia

A Szép új világ szerzője, Aldous Huxley egy BBC-interjúban arról beszélt, hogy az emberiséget szerinte foglyul ejtették a saját találmányai.

vn | 2024. május 16. |

Most, amikor a villamoson kapaszkodunk, a memóriahabos ágymatracunkra dőlünk vagy éppen az előre programozott jacuzzinkba lógatjuk a lábunk, és az okostelefonunk képernyőjén olvassuk ezeket a sorokat, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a technológia csakis a javunkat szolgálhatja. Aldous Huxley viszont, ha élne, alighanem mást vallana.

A technológia törvényei nem egyeznek meg a miénkkel

Erre következtethetünk legalábbis, ha megnézzük a BBC-nek 1961-ben adott interjúját. Ebben a beszélgetésben a Szép új világ szerzője úgy fogalmaz: „ha elültetjük az alkalmazott tudomány vagy technológia magját, az növekedni kezd, és a saját törvényei szerint szökken szárba. Márpedig ezek a törvények nem feltétlenül azonosak az emberiség javának törvényeivel.”

aldous huxley
Szép új világ
Ford. Totth Benedek, Cartaphilus, 2018, 317 oldal
-

A beszélgetés éppen harminc évvel azután készült, hogy a Szép új világ megjelenésével Huxley a technológia által vezérelt totalitárius disztópiák látnokává vált. Amikor arról kérdezik, hogy a regényben megjövendölt, és a kötet megjelenése óta eltelt évtizedek alatt valósággá lett újítások melyik országokat jellemzik leginkább látványosan, az író azt válaszolja,

ez politikai akarat kérdése mindenekelőtt.

Egy probléma, ami a fejünkre nőtt

Majd sietve hozzáteszi, hogy a technológia feletti kontroll a hatvanas évek első felének tán legfőbb problémája. (Gondoljunk csak az 1964-ben bemutatott Kubrick-filmre, a Dr. Strangelove-ra, amely ugyanezt tematizálja, természetesen hidegháborús díszletek között. És hát hasonló felvetéssel él egy jóval frissebb filmsiker, az Oppenheimer is.)

Így képzelte el a 25. századot egy 1771-es francia sci-fi
Így képzelte el a 25. századot egy 1771-es francia sci-fi

Louis-Sébastien Mercier regénye hat és fél évszázaddal küldi előre az időben főszereplőjét. Az ős-sci-fi hőse mély álomba merül egy kimerítő vita után, és 2440-ben találja magát.  

Tovább olvasok

Huxley úgy fogalmaz, a technológiának az ember javát kellene szolgálnia, elvégre nem az ember van a technológiáért. Egy olyan korban mondta ezt, amikor az algoritmusok nem számolták a lépéseinket és nem találták még ki a gondolatainkat. Gondoljunk csak bele: 1961-ben még nem voltak idehaza fridzsiderek, az 1957 óta sugárzó Magyar Televízió adása pedig

az ötvenes évek legvégén még csupán ötvenezer előfizetőt ért el.

A kenyeret és cirkuszt modern változata

A nyugati demokráciák és az orosz totalitárius berendezkedés közötti különbséget az író abban látja, hogy míg előbbiek az alkotmányaik, a közgazdasági elméleteik, valamint a releváns szellemi áramlataik nevében határt szabnak a technológia terjedésének,

addig a szovjetek kérdés nélkül kipréselik a technológiából, amit lehet.

Huxley úgy látja, az ókor óta alkalmazott „kenyeret és cirkuszt”-elv a modern korban is hatásosnak bizonyul, csak éppen a gladiátorjátékok helyét a lakosságot megtévesztő propaganda vette át.

Mindezek értelmében az író megkongatja a vészharangot, és azt tanácsolja: komolyan gondoljuk újra a technológiához fűződő viszonyunkat. Azonban mintha mindez pusztába kiáltott szó maradt volna, hiszen a nyilatkozata óta eltelt hat évtized alatt szép új világunk még inkább a kütyük rabjává vált.

Forrás: Open Culture

Nyitókép: Flickr / Thierry Ehrmann

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Aldous Huxley a saját vízióját a jövőről jobbnak találta Orwellénél

Az 1984 megjelenése után Orwell küldött egy példányt egykori tanárának is, aki levelében dicsérte ugyan a könyvet, de nem fukarkodott a kritikával sem. 

...

Hallgasd meg, hogyan narrálta Huxley a Szép új világot!

1956-ban izgalmas rádiójáték készült a Szép új világból, amelyhez Aldous Huxley nemcsak egy izgalmas felvezetőt mondott, de ő maga volt a történet narrátora is. Hallgass bele!

...

50 éve hunyt el Aldous Huxley

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

A Könyves Magazin podcastjének vendége iamyank, akivel STNTLN című albumáról beszélgettünk.

Szerzőink

sza
sza

Focilegendák, lakótelepek és őrjöngő diktátorok – A Margó Könyvek 6 kötete 2025-ben

bzs
bzs

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

...

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

A Könyves Magazin podcastjének vendége az Illegalisták írója, Visky András.