Huxley már 60 éve látta, hogy felfal bennünket a technológia

Huxley már 60 éve látta, hogy felfal bennünket a technológia

A Szép új világ szerzője, Aldous Huxley egy BBC-interjúban arról beszélt, hogy az emberiséget szerinte foglyul ejtették a saját találmányai.

vn | 2024. május 16. |

Most, amikor a villamoson kapaszkodunk, a memóriahabos ágymatracunkra dőlünk vagy éppen az előre programozott jacuzzinkba lógatjuk a lábunk, és az okostelefonunk képernyőjén olvassuk ezeket a sorokat, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a technológia csakis a javunkat szolgálhatja. Aldous Huxley viszont, ha élne, alighanem mást vallana.

A technológia törvényei nem egyeznek meg a miénkkel

Erre következtethetünk legalábbis, ha megnézzük a BBC-nek 1961-ben adott interjúját. Ebben a beszélgetésben a Szép új világ szerzője úgy fogalmaz: „ha elültetjük az alkalmazott tudomány vagy technológia magját, az növekedni kezd, és a saját törvényei szerint szökken szárba. Márpedig ezek a törvények nem feltétlenül azonosak az emberiség javának törvényeivel.”

aldous huxley
Szép új világ
Ford. Totth Benedek, Cartaphilus, 2018, 317 oldal
-

A beszélgetés éppen harminc évvel azután készült, hogy a Szép új világ megjelenésével Huxley a technológia által vezérelt totalitárius disztópiák látnokává vált. Amikor arról kérdezik, hogy a regényben megjövendölt, és a kötet megjelenése óta eltelt évtizedek alatt valósággá lett újítások melyik országokat jellemzik leginkább látványosan, az író azt válaszolja,

ez politikai akarat kérdése mindenekelőtt.

Egy probléma, ami a fejünkre nőtt

Majd sietve hozzáteszi, hogy a technológia feletti kontroll a hatvanas évek első felének tán legfőbb problémája. (Gondoljunk csak az 1964-ben bemutatott Kubrick-filmre, a Dr. Strangelove-ra, amely ugyanezt tematizálja, természetesen hidegháborús díszletek között. És hát hasonló felvetéssel él egy jóval frissebb filmsiker, az Oppenheimer is.)

Így képzelte el a 25. századot egy 1771-es francia sci-fi
Így képzelte el a 25. századot egy 1771-es francia sci-fi

Louis-Sébastien Mercier regénye hat és fél évszázaddal küldi előre az időben főszereplőjét. Az ős-sci-fi hőse mély álomba merül egy kimerítő vita után, és 2440-ben találja magát.  

Tovább olvasok

Huxley úgy fogalmaz, a technológiának az ember javát kellene szolgálnia, elvégre nem az ember van a technológiáért. Egy olyan korban mondta ezt, amikor az algoritmusok nem számolták a lépéseinket és nem találták még ki a gondolatainkat. Gondoljunk csak bele: 1961-ben még nem voltak idehaza fridzsiderek, az 1957 óta sugárzó Magyar Televízió adása pedig

az ötvenes évek legvégén még csupán ötvenezer előfizetőt ért el.

A kenyeret és cirkuszt modern változata

A nyugati demokráciák és az orosz totalitárius berendezkedés közötti különbséget az író abban látja, hogy míg előbbiek az alkotmányaik, a közgazdasági elméleteik, valamint a releváns szellemi áramlataik nevében határt szabnak a technológia terjedésének,

addig a szovjetek kérdés nélkül kipréselik a technológiából, amit lehet.

Huxley úgy látja, az ókor óta alkalmazott „kenyeret és cirkuszt”-elv a modern korban is hatásosnak bizonyul, csak éppen a gladiátorjátékok helyét a lakosságot megtévesztő propaganda vette át.

Mindezek értelmében az író megkongatja a vészharangot, és azt tanácsolja: komolyan gondoljuk újra a technológiához fűződő viszonyunkat. Azonban mintha mindez pusztába kiáltott szó maradt volna, hiszen a nyilatkozata óta eltelt hat évtized alatt szép új világunk még inkább a kütyük rabjává vált.

Forrás: Open Culture

Nyitókép: Flickr / Thierry Ehrmann

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Aldous Huxley a saját vízióját a jövőről jobbnak találta Orwellénél

Az 1984 megjelenése után Orwell küldött egy példányt egykori tanárának is, aki levelében dicsérte ugyan a könyvet, de nem fukarkodott a kritikával sem. 

...
Hírek

Hallgasd meg, hogyan narrálta Huxley a Szép új világot!

1956-ban izgalmas rádiójáték készült a Szép új világból, amelyhez Aldous Huxley nemcsak egy izgalmas felvezetőt mondott, de ő maga volt a történet narrátora is. Hallgass bele!

...
Hírek

50 éve hunyt el Aldous Huxley

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

...
Vass Norbert

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

...
Vass Norbert

Lányok, legyetek bátran ellenszenvesek! – Kemény Lili, Benedek Szabolcs és a Kovács ikrek a Margón

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Nagy

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

A Tavaszi Margó második napján Erdős Virág és Láng Zsolt legújabb kötetei mellett Puzsér Róbert Metafizika című könyvét is bemutatták, melyben a szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megfejtse a világ misztériumát.