Visky András József Attila-díjas író, dramaturg értékes dramaturgi tevékenysége és írásművészete, különösen a diktatúra megaláztatásai közepette hitben megélt szeretet erejét, a megingathatatlan emberi tartás és a magyar identitás megőrzését például állító remekműve, a Kitelepítés című regénye elismeréseként vehette át a kitüntetést.
A Kitelepítés családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe, miután a református lelkész édesapát, Visky Ferencet bebörtönzik. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” – ahogyan azt a szerző vele készített interjúnkban megfogalmazta.
Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 
Visky András mellett más irodalmárok is részesültek állami elismerésben, kiemelkedő színvonalú irodalmi - költői, írói, irodalomtörténészi - tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült:
Bálint Tamás költő, író, lapszerkesztő;
Bánki Éva író, költő, irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense;
Goretity József irodalomtörténész, műfordító, a Debreceni Egyetem habilitált egyetemi docense;
Hafner Zoltán irodalomtörténész, szerkesztő, az Evangélikus Országos Gyűjtemény tudományos munkatársa;
Kötter Tamás író;
Mirtse Zsuzsa író, költő, szerkesztő;
Szávai Géza író, műfordító, kritikus, a PONT kiadó főszerkesztője;
Vincze Ferenc szépíró, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bécsi Egyetem egyetemi adjunktusa.
