Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

Visky András Kitelepítés című könyve egyrészt családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe, miután a református lelkész édesapát, Visky Ferencet bebörtönzik. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” – ahogyan azt a szerző vele készített interjúnkban megfogalmazta. Leginkább azonban egy elemi – zsigeri – példázat hitről, szeretetről és szabadságról, szétszóratásról és egybegyűjtésről, csupa olyan fogalomról, ami egyben érzet is, és amit elmagyarázni hívőként a nem hívőnek tulajdonképpen lehetetlen. De ha bárki mostantól megkérdezné, mit jelent hinni, azt válaszolhatjuk, olvassa el a Kitelepítést, ami most a hét könyve.

Laborczi Dóra | 2022. október 03. |
Visky András
Kitelepítés
Jelenkor, 2022, 439 oldal
-

A bevezető után gyorsan tegyük is hozzá, hogy bár a könyv valóban a legelemibb hitről és szeretetről, valamint az apavárásról és az anya szenvedéstörténetéről – sőt, elvesztéséről és feltámadásáról is – szól a fiú szűrőjén keresztül, a regény nem akar téríteni: elsősorban mint szépirodalmi alkotás értékes és érdekes.

Olyan szöveg, amely folyamatos és tágas párbeszédben áll a Szentírással, amely az egyetlen könyve volt a családnak a kitelepítés során, mégis a legemberibb rétegeinket éri el és mozgatja meg.

De ezt úgy tudja megtenni, hogy folyamatosan ott lebeg fölötte valami ősi és misztikus kapcsolódás az üdvtörténethez, pusztai vándorláshoz, és az összes bibliai karakterhez, akit fel tudunk idézni.

Családtörténetét korábban is feldolgozta már a szerző versekben, illetve Júlia című drámájában, ám a történet útja most ide vezetett, ehhez a különleges formátumú és nyelvezetű regényhez, melyben egyszerre kell valahogyan viszonyulnunk Visky András gyerekkori történetéhez és annál sokkal ősibb szövegekhez. A szerző több interjúban is hangsúlyozta, hogy a regény formátuma szándékosan a Bibliára hajaz, nincsenek benne mondatkezdések, se mondatvégek, számozott gondolatok kerülnek egy-egy gondolati blokkba, mintha inkább egy-egy levegővétel tagolná a gondolatmeneteket, nem a mondatvégi írásjelek. Azt is elmondta, hogy egy trilógia első része készült el ezzel a kötettel és, hogy „világosan látja maga előtt a feladatot” a folytatásra. 

A történetben a bonyodalmak nagyjából onnan indulnak, amikor a református lelkész édesapa szolgálatának következményeképpen 1955 pünkösdjén „a falu népe elhatározta, hogy a názáreti Jézus feltétlen uralma alá veti az életét, így a jegyzőkönyv, és ez azonnal a Román Munkáspárt tudomására jutott, a Názáreti feltétlen uralma futótűzként terjedt a faluban, az emberek örültek a gyors uralomváltásnak” ( 37.o.)

Ez a jelenet is szemlélteti, miért foghatták perbe Visky Ferencet több társával együtt. A pert egyébként az egyház kezdeményezte, és nem esett nehezére a korabeli államapparátusnak elítélni őket. Visky Ferenc és társai azt vallották és hirdették, hogy egy nyíltan egyház- és vallásellenes rendszertől a keresztények ne fogadjanak el semmiféle támogatást. Az apát 22 év börtönre ítélték, feleségét és hét gyereküket – köztük a legkisebb Visky Andrást – kitelepítik. A család egyetlen könyve, amit magukkal visznek, a Biblia.

„[B]eleszülettem a fogságba a hetedik és utolsó gyermek eltökéltségével, foglyok tanítottak meg járni, nézni, beszélni, a jelekből olvasni és a némaságba menekülni, közvetlen szomszédságban éltem a felkelő nappal” (379. oldal)

A legmélyebb kitaszítottságban is megélt szeretet, valamint a láger mint alapélmény (éhezés, didergés, apavárás, anyaféltés) és a Biblia mint nyelv és mint őstörténet tehát az a közeg, ahonnan a gyermek Visky András beszél. A könyvben ez a két réteg áll egymással folyamatos és szeretetteljes párbeszédben, ettől lesz egyszerre letaglózó és felemelő olvasmányélmény. Mert az, akit efféle gondoskodó, bátor szeretet vesz körül, mint a Kitelepítés nőalakjai a rájuk bízott a gyerekeket, az a lágerben is otthon lehet, akit viszont nem így szeretnek, az otthonában is számkivetett.

Ami a nőket illeti, feltétlenül szólni kell az édesanyáról és a kötet másik meghatározó karakteréről, Nényuról, vagyis Márikáról, aki még a kitelepítés előtt kéthetes szolgálatra érkezett egy másik lelkész ajánlására Székelyföldről a Visky családhoz, ám nem tágított mellőlük akkor sem, mikor a Securitate szekérre parancsolta a gyerekeket.

Szabad emberként távozhatott volna, mégis végig velük maradt.

Olyannyira, hogy mikor az édesanya annyira legyengült a munkaszolgálattól és a lágerbeli körülményektől, hogy nemcsak a lágerkórházat, de a hullaházat is megjárta (ahonnan aztán majd gyermekei menekítik ki és hozzák vissza szó szerint az életbe), előtte hivatalosan Nényu gondjaira bízta őket, legyen a gyámjuk és örökbefogadó anyjuk.

„Az édesanyám egyszerre volt törékeny testében, ugyanakkor a hitében nagyon kemény. Ő tulajdonképpen akkor omlik össze, fizikailag a napi kényszermunka miatt, lelkileg azért, mert fölismerte, hogy nem tud bennünket életben tartani. Szembenézett akkor azzal, hogy teljesen magára van hagyva. Akkor kétségbe vonta Isten professzionalizmusát, vagy az ígéreteinek a szó szerinti értelmezését. Átmegy a klinikai halálon is, amit ő úgy él meg, hogy folyamatos beszélgetésben marad a saját Istenével, és a saját Istene visszaküldi őt az életbe” – mondta a szerző a már idézett interjúban. Az Anya történeteket mesél, sőt a veretes Károli-bibliát lefordítja a gyerekek nyelvére, énekel és nevet, mikor ereje engedi. Akinek szenvedését, gyermekei iránti állandósult aggodalmát csupán testén keresztül érzi a gyermek, mert szavak szintjén soha meg nem fogalmazódik. Ez az anyai minta olyasfajta szeretettel és gondviseléssel egyenértékű, amit a teológiatörténet során többnyire Istennek szokás tulajdonítani.

Ha pedig egy élet az őstörténethez kapcsolódik, akkor időn kívülivé is válik, önkéntes számkivetettséggé, ami a szabadulás pillanatában sem jár katarzissal, hiszen tulajdonképpen a főszereplők rabságban is szabadok tudtak maradni.

Ez a jelenet talán még érzékletesebbé teszi ezt az alapélményt:

„Kihirdették a lágerben, hogy aki megbánja rendszerellenes bűneit, kérheti felvételét a frissen megalapított Kommunizmust Támogató Politikai Foglyok Országos Szövetségébe, a K.T.P.F.O.SZ.-be, más szelek fúnak Bukarest felől, állapította meg Goma író úr, lépjen be a szövetségbe, Júlia asszony, javasolta Goma író úr Anyánknak, ártani nem árt, ha nem is használ, Anyánk csak legyintett, én már két szövetségnek vagyok a tagja, Goma úr, az Ószövetségnek és az Újszövetségnek, ez a kettő kitölti az életemet, hova sietnék?, ha jól számolom, nekünk még pontosan tizennyolc évünk van hátra, mármint a férjemnek, de hát az ugyanaz, semmi ok elkapkodni ezt a szabadulás dolgot, nekünk aztán van időnk, a halálból visszatérők fölényével beszélt Anyánk, mint aki megszerezte a hatalmat az idő felett” (328. oldal)

Nem sokkal ezután – több mint négy év lágeréletet követően – a családot egy lelkész utasítására kihozzák a romániai gulagról és egy „józsefházi szalmatetős vályogházban” kapnak lakhatást. Ide érkezik aztán végül meg az apa, akit úgy várt a gyermek, hogy ez a várakozás még az éhezésnél is alapvetőbb volt, és akit tulajdonképpen soha nem ismerhetett, de egy ponton a jelenléte mégis valósággá lesz.

Szeretetről, fájdalomról, halálról és más irodalmi szempontból túlterhelt fogalmakról írni nem egyszerű vállalkozás, a Kitelepítés azonban nemhogy elkerüli ezeket, hanem egyenesen a tengelyükbe áll. Ezzel a könyvvel viszont magasra került a léc – ezekről írni ezután sem lesz könnyebb.

Margó
Visky András Kitelepítés című könyvéről október 16-án 19:00-tól Tompa Andrea beszélget a szerzővel a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Hírek

Református osztrák-magyar család a román gulágon – szeptemberben jelenik meg Visky András új könyve

Egy osztrák–magyar család a román gulágon. Szeptember elején jelenik meg Visky András Kitelepítés című regénye. A szerző szerint „a könyv fikció, nevezetesen egy – valamiképpen felnőttkort megért – gyermek képzeletének a szülötte, aki a többéves gulágtapasztalatát sehogyan sem tudja szétválasztani a fantazmáitól. A fikció egyezéséért a valósággal a valóság a felelős”.

...
Nagy

Visky András: A szeretetet én nem szónak látom, hanem beteljesülésnek

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...
Zöld

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

A Bookline Zöld új podcastjában Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről beszélget Litkai Gergely és Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa, környezetvédelmi influenszer.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

...
Horányi Hanna Zelma

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

...
sa

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

A hét könyve
Kritika
Anyává válni egy korábbi világ darabokra törését is jelenti
...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

Hírek
...
Hírek

Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film

...
Hírek

Micimackót, Tandorit és Parti Nagyot posztoltak a költészet napján a művészek

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Hírek

Alekszej Navalnij posztumusz memoárja még idén megjelenik

...
Hírek

Mutatjuk Szép Heléna elrablását egy Pompejiben most feltárt freskón

...
Gyerekirodalom

Berg Judit két kis dínója a Holdra téved – Olvass bele!

...
Szórakozás

A Bridgerton 3. évadában egy váratlan szerelmi szál borzolja a kedélyeket

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Olvass!
...
Beleolvasó

A trauma ott mélyül el, amikor anyáddal sem tudsz beszélni arról, mi történt veled – Olvass bele Amber Smith regényébe!

Amber Smith provokatív bemutatkozó regénye feltárja az egyik legsúlyosabb trauma által ejtett mély sebeket, és megmutatja egy fiatal lány erejét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Édes Anna tragikus sorsán cselédek sora osztozott – Olvass bele az Ismeretlen Budapestekbe!

Budapest elfeledett, ismert és ismeretlen titkait, lakói történetét és mindennapjait tárja fel neves történészek sora a kötetben. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Herczeg Ferenc két fontos műve – nézd meg, mit olvasnak a most érettségizők!

Herczeg Ferenc neve a közeledő, megújult érettségi kapcsán kerül elő egyre gyakrabban. Két legfontosabb, a középiskolások számára ajánlott műve a Bizánc című dráma és Nobel-díjra is jelölt kisregény, Az élet kapuja, melybe most bele is olvashatsz!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

...
Hírek

Az úttörő CIA-ügynök szerint a Bond-filmek borzasztóan ábrázolják a női kémeket

Jonna Mendez önéletrajzában megírta, milyen volt 27 évig titkosügynökként dolgozni és nőként feljebb jutni a ranglétrán, de a Bond-filmek és Hollywood is megkapta a magáét.

...
Nagy

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Fehér Renátó Holdosi József egyik regényéről írt.

...
Nagy

5 könyv, amit valószínűleg nem olvastál, mégis azt mondod, hogy igen

Vannak könyvek, melyek egyebek mellett arról is híresek, hogy sokkal többen vannak, akik úgy tesznek, mintha olvasták volna őket, mint amennyien valójában olvasták. Nézd meg, melyik az az öt, ami egész biztosan közöttük van. 

...
Nagy

Judith Butler: A gender kifejezést világszerte a félelemkeltés eszközeként használják

A genderelmélet egyik megalkotója, Judith Butler eredeti, nagy hatású könyve után 34 évvel újra a genderről írt, ám ezúttal azt vizsgálja, mi lett ebből a kifejezésből olyanok keze között, akik szerint társadalmilag konstruált nemekről beszélni veszélyes.

...
Nagy

Amber Smith bátran ír a traumáról, ami felszabdal egy lányt

Amber Smith debütáló könyve, az Amilyen akkor voltam a nemi erőszak traumájáról ír szívszorító pontossággal.