Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

Visky András Kitelepítés című könyve egyrészt családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe, miután a református lelkész édesapát, Visky Ferencet bebörtönzik. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” – ahogyan azt a szerző vele készített interjúnkban megfogalmazta. Leginkább azonban egy elemi – zsigeri – példázat hitről, szeretetről és szabadságról, szétszóratásról és egybegyűjtésről, csupa olyan fogalomról, ami egyben érzet is, és amit elmagyarázni hívőként a nem hívőnek tulajdonképpen lehetetlen. De ha bárki mostantól megkérdezné, mit jelent hinni, azt válaszolhatjuk, olvassa el a Kitelepítést, ami most a hét könyve.

Laborczi Dóra | 2022. október 03. |
Visky András
Kitelepítés
Jelenkor, 2022, 439 oldal
-

A bevezető után gyorsan tegyük is hozzá, hogy bár a könyv valóban a legelemibb hitről és szeretetről, valamint az apavárásról és az anya szenvedéstörténetéről – sőt, elvesztéséről és feltámadásáról is – szól a fiú szűrőjén keresztül, a regény nem akar téríteni: elsősorban mint szépirodalmi alkotás értékes és érdekes.

Olyan szöveg, amely folyamatos és tágas párbeszédben áll a Szentírással, amely az egyetlen könyve volt a családnak a kitelepítés során, mégis a legemberibb rétegeinket éri el és mozgatja meg.

De ezt úgy tudja megtenni, hogy folyamatosan ott lebeg fölötte valami ősi és misztikus kapcsolódás az üdvtörténethez, pusztai vándorláshoz, és az összes bibliai karakterhez, akit fel tudunk idézni.

Családtörténetét korábban is feldolgozta már a szerző versekben, illetve Júlia című drámájában, ám a történet útja most ide vezetett, ehhez a különleges formátumú és nyelvezetű regényhez, melyben egyszerre kell valahogyan viszonyulnunk Visky András gyerekkori történetéhez és annál sokkal ősibb szövegekhez. A szerző több interjúban is hangsúlyozta, hogy a regény formátuma szándékosan a Bibliára hajaz, nincsenek benne mondatkezdések, se mondatvégek, számozott gondolatok kerülnek egy-egy gondolati blokkba, mintha inkább egy-egy levegővétel tagolná a gondolatmeneteket, nem a mondatvégi írásjelek. Azt is elmondta, hogy egy trilógia első része készült el ezzel a kötettel és, hogy „világosan látja maga előtt a feladatot” a folytatásra. 

A történetben a bonyodalmak nagyjából onnan indulnak, amikor a református lelkész édesapa szolgálatának következményeképpen 1955 pünkösdjén „a falu népe elhatározta, hogy a názáreti Jézus feltétlen uralma alá veti az életét, így a jegyzőkönyv, és ez azonnal a Román Munkáspárt tudomására jutott, a Názáreti feltétlen uralma futótűzként terjedt a faluban, az emberek örültek a gyors uralomváltásnak” ( 37.o.)

Ez a jelenet is szemlélteti, miért foghatták perbe Visky Ferencet több társával együtt. A pert egyébként az egyház kezdeményezte, és nem esett nehezére a korabeli államapparátusnak elítélni őket. Visky Ferenc és társai azt vallották és hirdették, hogy egy nyíltan egyház- és vallásellenes rendszertől a keresztények ne fogadjanak el semmiféle támogatást. Az apát 22 év börtönre ítélték, feleségét és hét gyereküket – köztük a legkisebb Visky Andrást – kitelepítik. A család egyetlen könyve, amit magukkal visznek, a Biblia.

„[B]eleszülettem a fogságba a hetedik és utolsó gyermek eltökéltségével, foglyok tanítottak meg járni, nézni, beszélni, a jelekből olvasni és a némaságba menekülni, közvetlen szomszédságban éltem a felkelő nappal” (379. oldal)

A legmélyebb kitaszítottságban is megélt szeretet, valamint a láger mint alapélmény (éhezés, didergés, apavárás, anyaféltés) és a Biblia mint nyelv és mint őstörténet tehát az a közeg, ahonnan a gyermek Visky András beszél. A könyvben ez a két réteg áll egymással folyamatos és szeretetteljes párbeszédben, ettől lesz egyszerre letaglózó és felemelő olvasmányélmény. Mert az, akit efféle gondoskodó, bátor szeretet vesz körül, mint a Kitelepítés nőalakjai a rájuk bízott a gyerekeket, az a lágerben is otthon lehet, akit viszont nem így szeretnek, az otthonában is számkivetett.

Ami a nőket illeti, feltétlenül szólni kell az édesanyáról és a kötet másik meghatározó karakteréről, Nényuról, vagyis Márikáról, aki még a kitelepítés előtt kéthetes szolgálatra érkezett egy másik lelkész ajánlására Székelyföldről a Visky családhoz, ám nem tágított mellőlük akkor sem, mikor a Securitate szekérre parancsolta a gyerekeket.

Szabad emberként távozhatott volna, mégis végig velük maradt.

Olyannyira, hogy mikor az édesanya annyira legyengült a munkaszolgálattól és a lágerbeli körülményektől, hogy nemcsak a lágerkórházat, de a hullaházat is megjárta (ahonnan aztán majd gyermekei menekítik ki és hozzák vissza szó szerint az életbe), előtte hivatalosan Nényu gondjaira bízta őket, legyen a gyámjuk és örökbefogadó anyjuk.

„Az édesanyám egyszerre volt törékeny testében, ugyanakkor a hitében nagyon kemény. Ő tulajdonképpen akkor omlik össze, fizikailag a napi kényszermunka miatt, lelkileg azért, mert fölismerte, hogy nem tud bennünket életben tartani. Szembenézett akkor azzal, hogy teljesen magára van hagyva. Akkor kétségbe vonta Isten professzionalizmusát, vagy az ígéreteinek a szó szerinti értelmezését. Átmegy a klinikai halálon is, amit ő úgy él meg, hogy folyamatos beszélgetésben marad a saját Istenével, és a saját Istene visszaküldi őt az életbe” – mondta a szerző a már idézett interjúban. Az Anya történeteket mesél, sőt a veretes Károli-bibliát lefordítja a gyerekek nyelvére, énekel és nevet, mikor ereje engedi. Akinek szenvedését, gyermekei iránti állandósult aggodalmát csupán testén keresztül érzi a gyermek, mert szavak szintjén soha meg nem fogalmazódik. Ez az anyai minta olyasfajta szeretettel és gondviseléssel egyenértékű, amit a teológiatörténet során többnyire Istennek szokás tulajdonítani.

Ha pedig egy élet az őstörténethez kapcsolódik, akkor időn kívülivé is válik, önkéntes számkivetettséggé, ami a szabadulás pillanatában sem jár katarzissal, hiszen tulajdonképpen a főszereplők rabságban is szabadok tudtak maradni.

Ez a jelenet talán még érzékletesebbé teszi ezt az alapélményt:

„Kihirdették a lágerben, hogy aki megbánja rendszerellenes bűneit, kérheti felvételét a frissen megalapított Kommunizmust Támogató Politikai Foglyok Országos Szövetségébe, a K.T.P.F.O.SZ.-be, más szelek fúnak Bukarest felől, állapította meg Goma író úr, lépjen be a szövetségbe, Júlia asszony, javasolta Goma író úr Anyánknak, ártani nem árt, ha nem is használ, Anyánk csak legyintett, én már két szövetségnek vagyok a tagja, Goma úr, az Ószövetségnek és az Újszövetségnek, ez a kettő kitölti az életemet, hova sietnék?, ha jól számolom, nekünk még pontosan tizennyolc évünk van hátra, mármint a férjemnek, de hát az ugyanaz, semmi ok elkapkodni ezt a szabadulás dolgot, nekünk aztán van időnk, a halálból visszatérők fölényével beszélt Anyánk, mint aki megszerezte a hatalmat az idő felett” (328. oldal)

Nem sokkal ezután – több mint négy év lágeréletet követően – a családot egy lelkész utasítására kihozzák a romániai gulagról és egy „józsefházi szalmatetős vályogházban” kapnak lakhatást. Ide érkezik aztán végül meg az apa, akit úgy várt a gyermek, hogy ez a várakozás még az éhezésnél is alapvetőbb volt, és akit tulajdonképpen soha nem ismerhetett, de egy ponton a jelenléte mégis valósággá lesz.

Szeretetről, fájdalomról, halálról és más irodalmi szempontból túlterhelt fogalmakról írni nem egyszerű vállalkozás, a Kitelepítés azonban nemhogy elkerüli ezeket, hanem egyenesen a tengelyükbe áll. Ezzel a könyvvel viszont magasra került a léc – ezekről írni ezután sem lesz könnyebb.

Margó
Visky András Kitelepítés című könyvéről október 16-án 19:00-tól Tompa Andrea beszélget a szerzővel a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Hírek

Református osztrák-magyar család a román gulágon – szeptemberben jelenik meg Visky András új könyve

Egy osztrák–magyar család a román gulágon. Szeptember elején jelenik meg Visky András Kitelepítés című regénye. A szerző szerint „a könyv fikció, nevezetesen egy – valamiképpen felnőttkort megért – gyermek képzeletének a szülötte, aki a többéves gulágtapasztalatát sehogyan sem tudja szétválasztani a fantazmáitól. A fikció egyezéséért a valósággal a valóság a felelős”.

...
Nagy

Visky András: A szeretetet én nem szónak látom, hanem beteljesülésnek

...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Valuska László

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Panodyssey

Závada Péter: Érthető ellenszenv – A magyar rapről és slam poetry-ről (1. rész)

Hírek
...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Hírek

Könyvesblokk: Jocó bácsi, Laár és Matthew Perry

...
Könyves Advent

Semmihez sem vagyunk öregek, és sosem késő változtatni

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.