Blaskó Béla Ferenc Dezsőként született. Művésznevét szülőhelye, az erdélyi Lugos után vette fel, egy ideig Olt Arisztid néven is filmezett. Pék apja rossz szemmel nézte színészi ambícióit, ezért 12 évesen elszökött otthonról, és egy bányában vállalt munkát. A Szegedi Nemzeti Színház és a Magyar Színház után 1913-ban lett a Nemzeti Színház tagja, itt még Shakespeare Hamletjének címszerepét, Rómeót és Schiller Tell Vilmosát is eljátszotta, és több mint 170 alkalommal állt színpadra. Az első világháborúban önkéntesként harcolt, a Tanácsköztársaság alatt aktív szerepet vállalt, színházi szakszervezetet hozott létre.
A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe, majd Németországba emigrált, majd mivel ott sem érezte magát biztonságban, egy Amerikába tartó kereskedelmi hajón vállalt állást.
Amíg nem beszélte a nyelvet, az ott élő magyarokból szervezett társulattal lépett fel, angol nyelvű szerepeit fonetikusan leírt szöveg alapján tanulta meg. Idővel egyre több szerepet kapott színházban és filmen,
a sikert az 1927-es év hozta meg számára, amikor a Broadwayn ráosztották Drakula gróf szerepét.
A darabot 500 alkalommal játszották, országos turnét is szerveztek belőle és a hollywoodi filmstúdiók is lecsaptak a témára.
A Drakula 1898-ban jelent meg magyarul, számos szövegváltozata elérhető, idén pedig Bartók Imre új fordításában jelent meg ismét. De mitől imádunk borzongani rajta még ma is?
Tovább olvasokA távoli havasokból származó vámpírnak az ügyeletes horrorsztár Lon Chaney-t szemelték ki, az ő halála miatt kapta meg a szerepet az ekkor még erős magyar akcentussal beszélő Lugosi. 1931-es alakítása Tod Browning rendezésében legendává, számos mondata - köztük a "soha nem iszom bort" - szállóigévé vált. Kevesen tudják, hogy sminkjét ő maga készítette el, magára haragítva a stúdió neves sminkmesterét. Az első filmek után több levelet kapott női rajongóitól, mint Clark Gable, neve olyan biztos sikert jelentett, hogy még mellékszereplőként is a plakát tetejére nyomtatták.
A siker azonban tragédiát is jelentett a csaknem 190 centiméter magas színész számára, mert soha többé nem tudott kibújni a horrorfilmes skatulyából.
Több Frankenstein-filmben, később néhány Poe-feldolgozásban is szerepelt, pályafutása során több mint száztíz filmet forgatott.
Az erős dohányos, súlyos drogfüggővé vált, zaklatott magánéletű Lugosi olyan szegényen halt meg 1956. augusztus 16-án, 73 éves korában, hogy temetését Frank Sinatra fizette ki. Színészi pályájának legmeghatározóbb szerepe még a túlvilágra is elkísérte, ugyanis
kívánsága szerint Drakula jelmezében temették el, a köpeny azonban nem került vele együtt a sírba.
Ő maga soha komoly díjat nem kapott, de az Ed Wood című filmben Lugosit megformáló Martin Landaut 1995-ben Oscar-díjjal jutalmazták. A tengerentúlon még mindig hihetetlen népszerűségnek örvendő Drakula-Lugosit rajongói a Filmakadémiánál posztumusz életműdíjra is javasolták, sajnálatos módon azonban a tiszteletbeli Oscart a kialakult gyakorlat szerint csak élő filmes legendák kaphatnak.
Lugosi Béláról, aki az egyik legismertebb magyar a világon, mi, magyarok többnyire csak közhelyeket tudunk, pedig az életéből több film vagy regény is kitelne. Gyurkovics Tamás most megírta az egyiket. Olvass bele az Akcentusba!
Tovább olvasokA legenda szerint négy feltörekvő angol rockzenész 1969-ben egy Lugosi-film megtekintése után döntött úgy, hogy együttesük addigi Earth nevét Black Sabbathra változtatja. További érdekesség, hogy Raul García spanyol filmrendező Lugosi hangját használta fel az Edgar Allan Poe novellája alapján készült Az áruló szív című animációs filmjéhez. Az addig kiadatlan félórás felvétel, amelyre egy internetes árverésen bukkant, 1947-ből származik, amikor Lugosi monológokkal szerepelt az amerikai rádióban. Garcia Rendkívüli mesék című ötrészes alkotásának további részeiben olyan Oscar-díjas hírességek mesélnek, mint az angol Sir Christopher Lee, Drakula másik híres megformálója és Guillermo del Toro mexikói rendező.
A román Florin Iepan 2007-ben Lugosi, a bukott vámpír címmel forgatott róla dokumentumfilmet. Müller Péter: Lugosi (A vámpír árnyéka) című darabját a Madách Színház mutatta be, a címszerepben Darvas Ivánnal. Lugosi Béla csillaga 1960 óta díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát, Budapesten, a Vajdahunyad várának egyik sarkában mellszobra található. A fővárosi, Erzsébet körúti Art+ Cinema mozi nagytermét 2015-ben róla nevezték el. Tóth Roland Bela című alkotása, amely némafilmes stílusban dolgozta fel életét, a legjobb rövidfilm díját nyerte el a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon 2019-ben.
Lugosi Béla életéről Gyurkovics Tamás írt könyvet, az Akcentusba itt tudtok beleolvasni, a kötet margós bemutatójáról pedig itt írtunk. A Drakuláról tavaly egy nagyobb cikkben emlékeztünk meg, mivel a gótikus irodalom iskolapéldája, az angolszász irodalom egyik legismertebb műve új fordításban jelent meg.
„Már a korabeli olvasók is elégedetten borzongtak Drakula rémtettein, és a betetőzést a filmes adaptációk hozták el, élükön Lugosi Bélával, akire később rá is égett a szerep. Magyarországon már a 19. század végén hirdették a könyvet, a Kakas Márton című élclapban megjelent hirdetés szerint 1 forintba került az „igen vastag kötet”. Később – mások mellett – Bartos Tibor és Sóvágó Katalin is lefordította a regényt, idén pedig Bartók Imre új fordításában jelent meg” – írtuk akkor.
A Drakula előzményregényéről pedig itt írtunk:
Forrás: MTVA Sajtóarchívuma
