Az Öreg Banda a zenész férfiak és az erős nők regénye

Az Öreg Banda a zenész férfiak és az erős nők regénye

Gyerekkori emlékek, családi anekdoták, legendák, fikciók és dokumentumok adják az alapját Kollár-Klemencz László új regényének – erről maga a szerző ír egy rövid utószóban. Az Öreg Banda egyszerre család- és zeneregény, egyúttal pedig Újhartyán fiktív krónikája is.

Nyitókép: Posztós János/Margó

Ruff Orsolya | 2021. november 12. |
Kollár-Klemencz László
Öreg Banda
Magvető, 2021, 357 oldal
-

Egy nagy veszteségtörténetként indul Kollár-Klemencz László új regénye: a módos sváb gazda, Kaldenecker Miklós minden ingó és ingatlan vagyonát pénzzé teszi, hogy egy tanyát vegyen belőle Újhartyánban, és családjával egy sokkal nyugalmasabb életre rendezkedjen be. Viszont mielőtt nyélbe üthetné az üzletet, a forint egyik napról a másikra leértékelődik, és a pénzük, amiből van egy egész ládányival, nem ér már semmit. Rokonaik jóindulatában sem bízhatnak, így a nulláról kell kezdeniük mindent, és a paraszti társadalom csúcsáról a legalján találják magukat. Keserves évek jönnek, ami alatt csak a zene okoz örömöt. Josef nevű fiuk igazi tehetség, a regényben fligliharninak nevezett hangszerével pedig hamarosan közösséget teremt, egy komplett zenekart épít maga köré: ez lesz Öreg Banda, amely először a faluban, majd a környéken lesz népszerű, ezzel pedig az amúgy napszámból élő család bevételei is ugrásszerűen megnőnek.

Nemzedékek adják át egymásnak a sváb hangszereket és a családi legendákat
Nemzedékek adják át egymásnak a sváb hangszereket és a családi legendákat

Kollár-Klemencz László két izgalmas elbeszéléskötet után egy több évszázadot átölelő családregénnyel jelentkezik. Olvass bele!

Tovább olvasok

A zene tehát érzelmileg és egzisztenciálisan is összetartja a családot, amely traumák sorát kénytelen elszenvedni: Josef ugyanis váratlanul meghal tüdőgyulladásban, az Öreg Bandában betöltött helyét pedig visszahúzódó öccse, Hans kénytelen elfoglalni. Az ő leszármazottainak történeteit meséli tovább a regény – így például Rozináét, aki lány létére nem zenélhet („Nőnek nem illik csücsöríteni”), helyette pedig férje áll be a bandába. A férjet Hergott Miskának hívják, akit négyéves korában libapásztornak adtak a szülei, de inkább napszámosnak állt, minthogy otthon legyen, mivel már egészen fiatalon menekül a brutális apja elől. A Kaldeneckeréknél új családra lel, a háborús besorozást viszont ő sem ússza meg: harcol az első vonalban, katonaszökevény lesz, majd hadifogoly, de valahogy túléli a világháborút. Az első században huszonnégyen szolgáltak a faluból, de csak ketten térnek haza, ő az egyik. Egy sokszorosan sérült, poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő emberként látjuk viszont, és bár a családja diagnózist nem tud felállítani, csak azt látja, hogy Miska teljesen kifordul magából. Az öreg Hans az egyetlen, aki azt gondolja, hogy a zene lehet az, ami segíthet túllendülni a nehézségeken és

begyógyítani a láthatatlan sebeket.

A zene pedig nemcsak gyógyít, tartja a lelket az emberben, és nem mellesleg eltart egy családot, hanem közösséget is épít. Kollár-Klemencz ugyanis ebben a regényben nemcsak egy család – bevallottan részben a saját családja – történetét írta meg, hanem a szülőfalujáét is. Újhartyánon természetesen ugyanúgy végigdübörög a 20. század, mint a többi hasonló településen: a besorozások, a németek, a szovjetek, a kommunisták, a kitelepítők, a téeszesítők mind rajta hagyják a kezük nyomát a falun, amely azonban varázslatos módon valahogy mégis intakt marad. A regény legalábbis azt sugallja, hogy a veszteségek ellenére a közösség ereje töretlen, pedig alapvetően egy zárt, az idegeneket ferde szemmel néző faluról van szó: „Az nem is igazi hartyáni, aki innen el mer menni, az pedig nem igazi pesti, aki onnan idejön, de aki odamegy, és utána visszajön, az talán nem is ember”.

Kollár-Klemencz anekdotikus történetek sorozatában mutatja be a falut:

az egymással rivalizáló zenekarokat, a felaranyozott púpos lányt, vagy a fiúkat, akik húsvétvasárnap éjjelén trágyával szórják meg a kiszemelt hajadon udvarát. Szemlátomást élvezettel bolyong ebben az univerzumban: a legendákban bővelkedő, mágikus részleteket felvillantó történetek alapvetően nem feltétlenül görgetik tovább a cselekményt, amely ezeknél a részeknél kicsit érezhetően le is ül, viszont kétségtelenül továbbépítik ezt a világot. Mint ahogy gazdagítják azok a részek is, amelyek a falusi sváb mindennapokat mutatják be, a vásárokat, az ünnepeket, vagy akár csak a házak felépítését, a főzéseket. Az étel amúgy is központi szerepet tölt be a családoknál, hiszen a sors jobbra vagy rosszabbra fordulása elsősorban abban mutatkozik meg, hogy éppen mi kerül a tányérra: csalánleves vagy cimetkropfli (amiről csak tippelem, hogy fahéjas fánk).

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében
Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

Az Öreg Banda mindent összevetve tehát egy identitásregény is, aminek egyik nagy kérdése éppen az, hogy mi lesz azokkal a szokásokkal, világképpel, amit még a Duna mellől érkezett ősök hoztak magukkal. Mennyire adaptálható mindez a változó korhoz, ki viszi tovább a zenét, ha kihalnak már az öregek, és ki marad a faluban, ha minden fiatal elmegy a városba? A cselekmény központi alakjai alapvetően a zenész férfiak,

de az Öreg Banda mindemellett az erős nők regénye:

ők azok, akik a hátországot biztosítják, akik a férfiak távollétében vagy alkalmatlansága esetén a családot fenntartják.

„Apák még csak-csak tudták távolról figyelni a csecsemők első időszakát, de az anyáknak ez lehetetlen volt, hiszen megszülték, szoptatták, még ha mindez teher volt is a sok teher mellett, nyűg a sok nyűg mellett, a sok gyerek, a ház, mosás, főzés, mindezek ellenére nehezen tudtak elfelejteni minden egyes korai halált, nyolc-tíz gyerekből a fele, ha megmaradt, felét meg el kellett temetni, gyereksírokba ásni, apró, pici gyereksírokba, és ezt fel kellett dolgozni, túlélni, erős anyának, erős asszonynak maradni, hogy a többi élőt tudják szolgálni, márpedig muszáj volt.”

Kollár-Klemencz egységes történetet szőtt a falu köré, amelyből olvasóként képtelenség szétszálazni, mi a valós és mi a fikció, de alapvetően nem is számít, mert a kettő végeredményben egységes szövetet ad ki. Újhartyánnak így lett végül saját regénye, Kollár-Klemencz László pedig ezzel a könyvvel végleg feltette a falut a magyar irodalmi térképre.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

...
Nagy

Kollár-Klemencz László: Úgy vidékinek lenni, hogy közben városinak is

...
Nagy

Kollár-Klemencz magához lassította a világot

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

...
Szórakozás

Wes Anderson új filmjében leborul a New Yorker előtt

A Francia Kiadás egyszerre vizuális tombolda, fergeteges gegparádé, valamint főhajtás a francia film és az amerikai újságírás előtt. Wes Andersont bevallottan nagy kedvence, a New Yorker ihlette meg, a magazin legendás újságírói közül pedig néhányuk karakterét be is építette a filmbe.

...
Szórakozás

Megint dráma van a Szépművészetiben- Textúra 2021

Tavaly ősszel a második hullám elsodorta a kortárs irodalom, a színház és a képzőművészet egyik legizgalmasabb összművészeti találkozóját, a 2020-as Textúrát. Bár vígaszdíjul megnézhettük a streamelt verziót online, de lássuk be, ennek a programnak épp a felfedezős, múzeumban bolyongós, kincskeresős hangulatát szeretjük igazán, úgyhogy most itt a lehetőség, hogy bepótoljuk. 

A hét könyve
Kritika
Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát
...
Szórakozás

Lady Gaga golyóval tesz pontot a Gucci család botrányos történetének a végére

„Amit meg kell értenie a Guccikkal kapcsolatban, hogy teljesen őrültek, hihetetlenül manipulatívak és nem túl okosak. Muszáj, hogy ők irányítsanak, de amint megszerzik, amit akarnak, tönkre is teszik! Pusztító fajták, ez ilyen egyszerű!”, sommázza a véleményét Paolo Gucci neje, Jenny Garwood a Sara Gay Forden által írt A Gucci-ház című könyvben, amely Ridley Scott filmjét ihlette. Jenny ebben a három mondatban tulajdonképpen nagyszerűen össze is foglalja Scott produkciójának lényegét.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.