Az Öreg Banda a zenész férfiak és az erős nők regénye

Az Öreg Banda a zenész férfiak és az erős nők regénye

Gyerekkori emlékek, családi anekdoták, legendák, fikciók és dokumentumok adják az alapját Kollár-Klemencz László új regényének – erről maga a szerző ír egy rövid utószóban. Az Öreg Banda egyszerre család- és zeneregény, egyúttal pedig Újhartyán fiktív krónikája is.

Nyitókép: Posztós János/Margó

Ruff Orsolya | 2021. november 12. |
Kollár-Klemencz László
Öreg Banda
Magvető, 2021, 357 oldal
-

Egy nagy veszteségtörténetként indul Kollár-Klemencz László új regénye: a módos sváb gazda, Kaldenecker Miklós minden ingó és ingatlan vagyonát pénzzé teszi, hogy egy tanyát vegyen belőle Újhartyánban, és családjával egy sokkal nyugalmasabb életre rendezkedjen be. Viszont mielőtt nyélbe üthetné az üzletet, a forint egyik napról a másikra leértékelődik, és a pénzük, amiből van egy egész ládányival, nem ér már semmit. Rokonaik jóindulatában sem bízhatnak, így a nulláról kell kezdeniük mindent, és a paraszti társadalom csúcsáról a legalján találják magukat. Keserves évek jönnek, ami alatt csak a zene okoz örömöt. Josef nevű fiuk igazi tehetség, a regényben fligliharninak nevezett hangszerével pedig hamarosan közösséget teremt, egy komplett zenekart épít maga köré: ez lesz Öreg Banda, amely először a faluban, majd a környéken lesz népszerű, ezzel pedig az amúgy napszámból élő család bevételei is ugrásszerűen megnőnek.

Nemzedékek adják át egymásnak a sváb hangszereket és a családi legendákat
Nemzedékek adják át egymásnak a sváb hangszereket és a családi legendákat

Kollár-Klemencz László két izgalmas elbeszéléskötet után egy több évszázadot átölelő családregénnyel jelentkezik. Olvass bele!

Tovább olvasok

A zene tehát érzelmileg és egzisztenciálisan is összetartja a családot, amely traumák sorát kénytelen elszenvedni: Josef ugyanis váratlanul meghal tüdőgyulladásban, az Öreg Bandában betöltött helyét pedig visszahúzódó öccse, Hans kénytelen elfoglalni. Az ő leszármazottainak történeteit meséli tovább a regény – így például Rozináét, aki lány létére nem zenélhet („Nőnek nem illik csücsöríteni”), helyette pedig férje áll be a bandába. A férjet Hergott Miskának hívják, akit négyéves korában libapásztornak adtak a szülei, de inkább napszámosnak állt, minthogy otthon legyen, mivel már egészen fiatalon menekül a brutális apja elől. A Kaldeneckeréknél új családra lel, a háborús besorozást viszont ő sem ússza meg: harcol az első vonalban, katonaszökevény lesz, majd hadifogoly, de valahogy túléli a világháborút. Az első században huszonnégyen szolgáltak a faluból, de csak ketten térnek haza, ő az egyik. Egy sokszorosan sérült, poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő emberként látjuk viszont, és bár a családja diagnózist nem tud felállítani, csak azt látja, hogy Miska teljesen kifordul magából. Az öreg Hans az egyetlen, aki azt gondolja, hogy a zene lehet az, ami segíthet túllendülni a nehézségeken és

begyógyítani a láthatatlan sebeket.

A zene pedig nemcsak gyógyít, tartja a lelket az emberben, és nem mellesleg eltart egy családot, hanem közösséget is épít. Kollár-Klemencz ugyanis ebben a regényben nemcsak egy család – bevallottan részben a saját családja – történetét írta meg, hanem a szülőfalujáét is. Újhartyánon természetesen ugyanúgy végigdübörög a 20. század, mint a többi hasonló településen: a besorozások, a németek, a szovjetek, a kommunisták, a kitelepítők, a téeszesítők mind rajta hagyják a kezük nyomát a falun, amely azonban varázslatos módon valahogy mégis intakt marad. A regény legalábbis azt sugallja, hogy a veszteségek ellenére a közösség ereje töretlen, pedig alapvetően egy zárt, az idegeneket ferde szemmel néző faluról van szó: „Az nem is igazi hartyáni, aki innen el mer menni, az pedig nem igazi pesti, aki onnan idejön, de aki odamegy, és utána visszajön, az talán nem is ember”.

Kollár-Klemencz anekdotikus történetek sorozatában mutatja be a falut:

az egymással rivalizáló zenekarokat, a felaranyozott púpos lányt, vagy a fiúkat, akik húsvétvasárnap éjjelén trágyával szórják meg a kiszemelt hajadon udvarát. Szemlátomást élvezettel bolyong ebben az univerzumban: a legendákban bővelkedő, mágikus részleteket felvillantó történetek alapvetően nem feltétlenül görgetik tovább a cselekményt, amely ezeknél a részeknél kicsit érezhetően le is ül, viszont kétségtelenül továbbépítik ezt a világot. Mint ahogy gazdagítják azok a részek is, amelyek a falusi sváb mindennapokat mutatják be, a vásárokat, az ünnepeket, vagy akár csak a házak felépítését, a főzéseket. Az étel amúgy is központi szerepet tölt be a családoknál, hiszen a sors jobbra vagy rosszabbra fordulása elsősorban abban mutatkozik meg, hogy éppen mi kerül a tányérra: csalánleves vagy cimetkropfli (amiről csak tippelem, hogy fahéjas fánk).

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében
Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

Tovább olvasok

Az Öreg Banda mindent összevetve tehát egy identitásregény is, aminek egyik nagy kérdése éppen az, hogy mi lesz azokkal a szokásokkal, világképpel, amit még a Duna mellől érkezett ősök hoztak magukkal. Mennyire adaptálható mindez a változó korhoz, ki viszi tovább a zenét, ha kihalnak már az öregek, és ki marad a faluban, ha minden fiatal elmegy a városba? A cselekmény központi alakjai alapvetően a zenész férfiak,

de az Öreg Banda mindemellett az erős nők regénye:

ők azok, akik a hátországot biztosítják, akik a férfiak távollétében vagy alkalmatlansága esetén a családot fenntartják.

„Apák még csak-csak tudták távolról figyelni a csecsemők első időszakát, de az anyáknak ez lehetetlen volt, hiszen megszülték, szoptatták, még ha mindez teher volt is a sok teher mellett, nyűg a sok nyűg mellett, a sok gyerek, a ház, mosás, főzés, mindezek ellenére nehezen tudtak elfelejteni minden egyes korai halált, nyolc-tíz gyerekből a fele, ha megmaradt, felét meg el kellett temetni, gyereksírokba ásni, apró, pici gyereksírokba, és ezt fel kellett dolgozni, túlélni, erős anyának, erős asszonynak maradni, hogy a többi élőt tudják szolgálni, márpedig muszáj volt.”

Kollár-Klemencz egységes történetet szőtt a falu köré, amelyből olvasóként képtelenség szétszálazni, mi a valós és mi a fikció, de alapvetően nem is számít, mert a kettő végeredményben egységes szövetet ad ki. Újhartyánnak így lett végül saját regénye, Kollár-Klemencz László pedig ezzel a könyvvel végleg feltette a falut a magyar irodalmi térképre.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

...
Nagy

Kollár-Klemencz László: Úgy vidékinek lenni, hogy közben városinak is

...
Nagy

Kollár-Klemencz magához lassította a világot

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Sokkal jobban hatnak a konteók, ha a közösség hiedelmeihez illeszkednek – Olvass bele az Emberarcú tudományba!

A különböző tudományterületek képviselőinek tanulmányaiból szerkesztett kötetben az alternatív világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok sorát járják körül. Olvass bele!

...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

...
Zöld

Mit tehet egy nő, ha lebénul az arca és elveszti a mosolyát? Olvass bele Sarah Ruhl könyvébe!

Sarah Ruhl az élete minden területén sikeresnek érezte magát, amikor az arca lebénult. Mi mindent jelent valójában egy mosoly? Mutatunk egy részletet a könyvéből!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Anthony Hopkins római császárt alakít egy új gladiátoros sorozatban

A színész a Those About to Die apropóján beszélt a korral járó szabadságról, a sorozatban használt CGI-ról és arról, hogy mi a közös benne és Vespasianus római császárban.

...
Szórakozás

A Dűne: Prófécia nővérei boszorkányok vagy megmentők? Nézd meg az új előzetest!

A Dűne-filmek előtt tízezer évvel játszódó sorozatban a Bene Gesserit szövetség felemelkedését és hatalmi harcát láthatjuk majd.

...
Szórakozás

A sógunt 25 kategóriában jelölték Emmy-díjra

De a televíziós díjakért más népszerű adaptációk is versenyben vannak a nagy sikerű A sógun mellett.

A hét könyve
Kritika
Sherlock Holmes, a holokauszt és egy papagáj is befért Michael Chabon nyári krimijébe
...
Nagy

Hogyan képzelték el a sárkányokat a különböző mítoszok?

Istenség vagy démon, a víz őrzője vagy lángoló szörnyeteg – a sárkány visszatérő motívum szerte a világon, feladatköre és temperamentuma azonban kultúráról kultúrára változik.

Kiemeltek
...
Kritika

Sherlock Holmes, a holokauszt és egy papagáj is befért Michael Chabon nyári krimijébe

A karcsú krimi a humor és melankolikus nosztalgia elegye a legagyafúrtabb elméket is próbára tévő kódokról és a múló időről. A végső megoldás a hét könyve.

...
Nagy

Alessandro Baricco Budapesten: Az élet egyik célja, hogy elengedjük a félelmeinket

Először járt Budapesten az ünnepelt olasz író, Alessandro Baricco. A beszélgetésen sok minden szóba került a zenétől a mesterséges intelligencián és Nemecsek Ernőn át odáig, hogy régebben jobb volt-e gyereknek lenni, mint ma.

...
Nagy

Ez a 20 legjobb könyv, amit a 21. században írtak – a New York Times olvasói szerint

A New York Times a könyvszakma prominens személyiségei után az olvasói között is megfuttatta a kérdést, hogy melyek a legjobb könyvek az elmúlt közel 25 év szép- és tényirodalmi terméséből. Mutatjuk az eredményt.