Az Öreg Banda a zenész férfiak és az erős nők regénye

Az Öreg Banda a zenész férfiak és az erős nők regénye

Gyerekkori emlékek, családi anekdoták, legendák, fikciók és dokumentumok adják az alapját Kollár-Klemencz László új regényének – erről maga a szerző ír egy rövid utószóban. Az Öreg Banda egyszerre család- és zeneregény, egyúttal pedig Újhartyán fiktív krónikája is.

Nyitókép: Posztós János/Margó

Ruff Orsolya | 2021. november 12. |
Kollár-Klemencz László
Öreg Banda
Magvető, 2021, 357 oldal
-

Egy nagy veszteségtörténetként indul Kollár-Klemencz László új regénye: a módos sváb gazda, Kaldenecker Miklós minden ingó és ingatlan vagyonát pénzzé teszi, hogy egy tanyát vegyen belőle Újhartyánban, és családjával egy sokkal nyugalmasabb életre rendezkedjen be. Viszont mielőtt nyélbe üthetné az üzletet, a forint egyik napról a másikra leértékelődik, és a pénzük, amiből van egy egész ládányival, nem ér már semmit. Rokonaik jóindulatában sem bízhatnak, így a nulláról kell kezdeniük mindent, és a paraszti társadalom csúcsáról a legalján találják magukat. Keserves évek jönnek, ami alatt csak a zene okoz örömöt. Josef nevű fiuk igazi tehetség, a regényben fligliharninak nevezett hangszerével pedig hamarosan közösséget teremt, egy komplett zenekart épít maga köré: ez lesz Öreg Banda, amely először a faluban, majd a környéken lesz népszerű, ezzel pedig az amúgy napszámból élő család bevételei is ugrásszerűen megnőnek.

Nemzedékek adják át egymásnak a sváb hangszereket és a családi legendákat
Nemzedékek adják át egymásnak a sváb hangszereket és a családi legendákat

Kollár-Klemencz László két izgalmas elbeszéléskötet után egy több évszázadot átölelő családregénnyel jelentkezik. Olvass bele!

Tovább olvasok

A zene tehát érzelmileg és egzisztenciálisan is összetartja a családot, amely traumák sorát kénytelen elszenvedni: Josef ugyanis váratlanul meghal tüdőgyulladásban, az Öreg Bandában betöltött helyét pedig visszahúzódó öccse, Hans kénytelen elfoglalni. Az ő leszármazottainak történeteit meséli tovább a regény – így például Rozináét, aki lány létére nem zenélhet („Nőnek nem illik csücsöríteni”), helyette pedig férje áll be a bandába. A férjet Hergott Miskának hívják, akit négyéves korában libapásztornak adtak a szülei, de inkább napszámosnak állt, minthogy otthon legyen, mivel már egészen fiatalon menekül a brutális apja elől. A Kaldeneckeréknél új családra lel, a háborús besorozást viszont ő sem ússza meg: harcol az első vonalban, katonaszökevény lesz, majd hadifogoly, de valahogy túléli a világháborút. Az első században huszonnégyen szolgáltak a faluból, de csak ketten térnek haza, ő az egyik. Egy sokszorosan sérült, poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő emberként látjuk viszont, és bár a családja diagnózist nem tud felállítani, csak azt látja, hogy Miska teljesen kifordul magából. Az öreg Hans az egyetlen, aki azt gondolja, hogy a zene lehet az, ami segíthet túllendülni a nehézségeken és

begyógyítani a láthatatlan sebeket.

A zene pedig nemcsak gyógyít, tartja a lelket az emberben, és nem mellesleg eltart egy családot, hanem közösséget is épít. Kollár-Klemencz ugyanis ebben a regényben nemcsak egy család – bevallottan részben a saját családja – történetét írta meg, hanem a szülőfalujáét is. Újhartyánon természetesen ugyanúgy végigdübörög a 20. század, mint a többi hasonló településen: a besorozások, a németek, a szovjetek, a kommunisták, a kitelepítők, a téeszesítők mind rajta hagyják a kezük nyomát a falun, amely azonban varázslatos módon valahogy mégis intakt marad. A regény legalábbis azt sugallja, hogy a veszteségek ellenére a közösség ereje töretlen, pedig alapvetően egy zárt, az idegeneket ferde szemmel néző faluról van szó: „Az nem is igazi hartyáni, aki innen el mer menni, az pedig nem igazi pesti, aki onnan idejön, de aki odamegy, és utána visszajön, az talán nem is ember”.

Kollár-Klemencz anekdotikus történetek sorozatában mutatja be a falut:

az egymással rivalizáló zenekarokat, a felaranyozott púpos lányt, vagy a fiúkat, akik húsvétvasárnap éjjelén trágyával szórják meg a kiszemelt hajadon udvarát. Szemlátomást élvezettel bolyong ebben az univerzumban: a legendákban bővelkedő, mágikus részleteket felvillantó történetek alapvetően nem feltétlenül görgetik tovább a cselekményt, amely ezeknél a részeknél kicsit érezhetően le is ül, viszont kétségtelenül továbbépítik ezt a világot. Mint ahogy gazdagítják azok a részek is, amelyek a falusi sváb mindennapokat mutatják be, a vásárokat, az ünnepeket, vagy akár csak a házak felépítését, a főzéseket. Az étel amúgy is központi szerepet tölt be a családoknál, hiszen a sors jobbra vagy rosszabbra fordulása elsősorban abban mutatkozik meg, hogy éppen mi kerül a tányérra: csalánleves vagy cimetkropfli (amiről csak tippelem, hogy fahéjas fánk).

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében
Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

Az Öreg Banda mindent összevetve tehát egy identitásregény is, aminek egyik nagy kérdése éppen az, hogy mi lesz azokkal a szokásokkal, világképpel, amit még a Duna mellől érkezett ősök hoztak magukkal. Mennyire adaptálható mindez a változó korhoz, ki viszi tovább a zenét, ha kihalnak már az öregek, és ki marad a faluban, ha minden fiatal elmegy a városba? A cselekmény központi alakjai alapvetően a zenész férfiak,

de az Öreg Banda mindemellett az erős nők regénye:

ők azok, akik a hátországot biztosítják, akik a férfiak távollétében vagy alkalmatlansága esetén a családot fenntartják.

„Apák még csak-csak tudták távolról figyelni a csecsemők első időszakát, de az anyáknak ez lehetetlen volt, hiszen megszülték, szoptatták, még ha mindez teher volt is a sok teher mellett, nyűg a sok nyűg mellett, a sok gyerek, a ház, mosás, főzés, mindezek ellenére nehezen tudtak elfelejteni minden egyes korai halált, nyolc-tíz gyerekből a fele, ha megmaradt, felét meg el kellett temetni, gyereksírokba ásni, apró, pici gyereksírokba, és ezt fel kellett dolgozni, túlélni, erős anyának, erős asszonynak maradni, hogy a többi élőt tudják szolgálni, márpedig muszáj volt.”

Kollár-Klemencz egységes történetet szőtt a falu köré, amelyből olvasóként képtelenség szétszálazni, mi a valós és mi a fikció, de alapvetően nem is számít, mert a kettő végeredményben egységes szövetet ad ki. Újhartyánnak így lett végül saját regénye, Kollár-Klemencz László pedig ezzel a könyvvel végleg feltette a falut a magyar irodalmi térképre.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

...
Nagy

Kollár-Klemencz László: Úgy vidékinek lenni, hogy közben városinak is

...
Nagy

Kollár-Klemencz magához lassította a világot

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

...
Zöld

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

Kitől szerzett Thomas Jefferson tokajit, és miként lendítette fel a borospohárbizniszt Jackie Kennedy? Kupa Enikő és Kovács Tibor Borgőzös évszázadok című könyvének kóstolóval egybekötött bemutatóján törpebirkákról és pillangókról is szó esett, megtudtuk továbbá, mit adtak a borisszáknak a németalföldiek.

ADVENT
...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Ferencvárosi barátságok, foci, klánok ‒ ilyen volt az első pesti Sántakutya-est

A zalai Margófeszt egyik népszerű programja, a Sántakutya megérkezett Budapestre is. Az első storytelling-est, a Ferencvárosi koktélsztorik során Bezerics Dániel vendéglátós, Nagy József újságíró és Gerzsenyi Bettika improvizációs színész, ex-videotékás mesélt arról, mi minden köti őket a IX. kerülethez.

...
Szórakozás

Bodó Viktor Szentivánéjén a legnyomasztóbb rémálmaink kísértenek

A rendező Shakespeare egyik klasszikusát alapul véve készített egyszerre nagyon szórakoztató, mégis akut látleletet a mindennapjainkról. Az Örkényben bemutatott, rehabon játszódó darab egy percre nem ereszti el a nézőt: sem a vicces őrület, sem a torokszorító pillanatok közepette.

...
Szórakozás

Britney Spears memoárja rákényszeríti a médiát, hogy szembenézzen saját, ordító szexizmusával

A bennem lévő nő című könyvében a pop hercegnője végre maga meséli el a történetét, mások róla szóló fals narratívái helyett. 

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Nagy

Jeneva Rose: Ezek a nők megállás nélkül hazudnak a gyilkosság után

Az Egyikünk meg fog halni öt nő szemszögéből meséli egy kisvárosi gyilkosság történetét. Interjúnkban íróvá válásról, a kiadókkal vívott csatáiról, álnévről és a szerzők közösségi médiában betöltött szerepéről beszélgettünk Jeneva Rose-zal.

...
Panodyssey

Deres Kornélia: Irodalom és abúzus

Kérdésem az, hogy miért nincs a hazai irodalomi közegnek egészséges önvédelmi képessége? Hogy lehet az, hogy valaki, akinek az erőszakos viselkedéséről tömegek tudnak, gond nélkül menetel előre, sőt, mintha egyenesen pozitív kapcsolat volna az agresszió és a szakmai siker között?