Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

Veres Attila az Éjféli iskolák után öt évvel érkezett új kötettel, A valóság helyreállítása az ősz egyik nagyon várt magyar megjelenése és az év egyik legerősebb koncepciója – a spekulatív fronton mindenképp –, tartalmi és formanyelvi szempontból is. A mostanra nemzetközileg elismert, Zsoldos Péter-díjas horror és weird író Verest továbbra sem szelidítheti meg semmilyen elvárás, meglepő és kidolgozott fordulatokkal építkező novellái magyar valóságok során át vezetnek az emberi lét széthasadásaiba, majd azokon túl egy új létezésbe. A valóság helyreállítása a hét könyve.

A kötetbe itt beleolvashattok, Veres Attilával pedig október 15-én találkozhattok a Margón

Sándor Anna | 2022. október 10. |
VERES ATTILA
A valóság helyreállítása
Agave, 2022, 405 oldal
-

Leszálltam a villamosról és megláttam a plakátot, rajta a pénzköteget lobogtató fiatal modellel: “Kell a pénz rezsire? Adj vérplazmát! Mi adjuk a legtöbbet!“ A pillanatnyi sokk nem a reklámban bujkáló etikátlanság miatt érkezett, hanem mert egy perccel előtte még Veres Attila Tranzisztor című történetét olvastam. A cselekmény egy olyan magyar valóságban játszódik, amiben a legkiszolgáltatottabb, legszegényebb társadalmi rétegből toborozzák azokat, akik munkavégzés gyanánt a saját anyagcsere-funkcióikat bocsátják áruba, hogy egy olyan értékes anyagot termeljenek, amivel világok nyithatók össze. A munkához csupán enniük kell, a sárszerű anyag viszont felemészti a testüket, miközben a fizetésük túl alacsony ahhoz, hogy valaha megválthassák vele az ellátásuk költségeit – a legtöbben a halálukig a telepen maradnak. Nem tudom, hogy a plakát és a novella ilyesfajta találkozásánál mutathatja-e jobban bármi, mennyire eltalált és aktuális Veres kötete, pedig még ennél is több van benne. 

Margó
Veres Attilával A valóság helyreállításáról a Margón Sepsi László beszélget. Mikor? október 15. 18:00 Hol? Nemzeti Táncszínház, Kamaraterem Részletek erre>>>

A valóság helyreállítása összetett és szövevényes könyv, próbálok úgy írni róla, hogy ne leplezzem le a fordulatait és ne vegyem el az ötletei erejét, de mivel szeretném kiemelni az értékeit, a cikk végén írok arról, aminél nem tudom garantálni a spoilermentességet – ezt jelzem is majd.

A The Black Maybe című kötete amerikai megjelenése kapcsán az elmúlt időszakban többször is írtunk Veres Attiláról, és interjúban is kérdeztük, hogyan sikerült magyar SFF szerzőként először egy tengerentúli kiadást összehoznia. A kötetet nemrég a Guardian is méltatta, kiemelve, hogy ez az elmúlt évek legeredetibb weird debütgyűjteménye. Az itthon forgatókönyvíróként és horror-weird íróként ismert Veres tehát 2022 őszén duplán robbant: a nagyvilágban és itthon is. Míg a The Black Maybe-ben régebbi és új novellák is olvashatók, A valóság helyreállítása 14 friss történettel jelent meg (ezek egyike a címadó darab, ami Zsoldos Péter-díjat nyert 2021-ben), és tulajdonképpen nem is lehet igazán novelláskötetnek nevezni, mert Veres koncepciója annál nagyívűbb és komplexebb, de erről később.

Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven
Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven

Ahogy arról mi is hírt adtunk, 2022-ben jelenik meg Veres Attila angol nyelvű debütáló kötete a Valancourt Booksnál. A novelláskötet munkacíme The Black Maybe, a gyűjtemény történeteiről a kiadó elöljáróban annyit közölt, hogy azok vadak, félelmetesek és riasztóan eredetiek. Az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb írója ezzel az első magyar SFF szerző lesz, aki teljes kötettel jelenik meg az USA-ban. Veres Attilát emailben kérdeztük arról, milyen út vezetett az amerikai kiadásig, hogyan zajlottak a fordítói munkálatok, és mely történetek kerültek be a kötetbe. Az író elárult néhány részletet hamarosan megjelenő Volt idő című regényéről is.

Tovább olvasok

A kötet nagy témái közül kiemelkedik a magány, a kizsákmányolás, a hatalom. Ezek vissza-visszatérnek a történetekben valamilyen formában és válaszolnak is egymásra. Veresnél a létezés megélése alapvetően magányos állapot, amit még tovább tágít a valóságok megsokszorozódása. A Láss engem úgy, ahogy vagyok! első blikkre lehetne covidnovella, hiszen a történet Magyarországán egy különös betegség – mások szerint megszállottság – terjed. A fertőzöttek kifordulnak önmagukból, a régi ördögűzős sztorikat idézve a plafonon mászkálnak, a levegőben pörögnek, különös mozdulatokat tesznek, és látszólag semennyire nem reagálnak a külvilágra. A történet először mintha azt a kétségbeesett őssikolyt nagyítaná fel, ami a szeretetben megtapasztalható elfogadás rettenetes hiánya miatt fakadhat belőlünk, de aztán tovább építi a kapcsolódásaink elemi képtelenségévé. “Görnyedten állt, az egyik karját bizonytalanul kinyújtotta, 

mintha könyörögne, hogy az a valaki a távolban, a falakon és az életen túl ragadja őt meg és rángassa ki ebből a világból.

Hogy ne kelljen egyedül lennie.” (78. o.)

Erre az egzisztenciális hiányra a Gestalt című novella ad választ, ami egy másik nézőpontból lép be az események sorába, már a járvány után. A megoldás az egyének összekapcsolódása csoportokká, ám a létezés magányát csak az individuum feloldása és elvesztése szüntetheti meg. Az emberben hordozott üresség taszítja a másik ürességét, Veresnél a vonzás a tudatosságnál nagyobb és másabb erő. És ugyan az emberi elvesztése lehetne egyfajta visszafejlődés, a Megharapni egy kutyát narrátora szerint valójában a nyers hatalom, a potensség meg-, illetve visszaszerzésének eszköze is, ami által világosan elválik, ki ragadozó és ki préda (a novellát itt elolvashatod). Az, hogy ki képes azokkal tartani, akik egy bizonyos útra lépnek, a kötet visszatérő motívuma, ahogy az is, hogy hányféle módon és síkon választódnak szét az emberek egymástól.

Így néz ki Veres Attila Amerikában megjelenő könyvének borítója
Tovább olvasok

A trauma és a pszichózis különböző formái, a fizikai és a mentális valóságok kölcsönhatása, ütközése és egymásra cáfolása szintén markáns történetszervező motívumok. Ide tartozik a kötet gyengébb darabja, a Sebzés, ami eredetiségben nem igazán tesz hozzá ahhoz a szerepjátékos kliséhez, amiben a képzelt kaland valósággá válik. De ide tartozik a Méltósággal viselt is, amiben a szülő rákényszeríti a saját traumáját a gyerekre azzal, hogy lassan megöli a kisfiú plüssállatkáját. Ez volt egyébként az a novella, ami annyira megtetszett az amerikai Valancourt Booksnak, hogy végül leszerződtek egy teljes kötetre.

A gyerekeiket jóindulattal vagy ostobán tönkretevő szülők egy másik nagy múlttal rendelkező típusa tűnik fel a Fekete talánban - ez a novella adta az amerikai kötet címét. A vidéki, bio, hagyományos életmód iránti felületes rajongástól megszédült anya és az apa ebben felkínálja a saját lányát egy helyi gyakorlatra, és az anya meg is magyarázza magának, miért van joga erre:

“De milyen jogon küzd ez a test, nem Andreából szakadt-e ki, nem az ő húsából húzták-e ki szakértő kezek az üvöltő csecsemőt, ahogy az őstermelők is a talajból a lárvákat?

Nem Andrea a gazdája Emese testének; nem birtokolja-e anya a lányát?” (349. o.)

Ebben a keretrendszerben az, ahogyan a fiatalok megszerezhetik a saját maguk feletti kontrollt, egy szintén régi szülői-társadalmi büntetést helyez új megvilágításba, ez Veres egyik nagyon szép ötlete, elrejtve a nyomasztó fordulatok tengerében. 

Veres történeteinek evilági helyszíne mindig Magyarország, az ismerős magyar valóság, és nincs ez másként most sem. Ám Veres Magyarországa, sőt, Magyarországai nem jó helyek az életre. Számtalan finomabb vagy egészen közvetlen magyarságtudat-, társadalom- és politikakritika olvasható a novellákban, kezdve a félelemmel gyűlölködésre hergelő plakátkampányoktól, annak kedvező lakossági fogadtatásán át a fojtogató közegig.

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

Már az HBO Maxon is látható a Veres Attila forgatókönyvéből készült Második kör című kisfilm, amelyben a túlnépesedés miatt egy bizottság dönti el, hogy ki alkalmas szülőnek, és milyen gyerekeket kell nevelni.

Tovább olvasok

A Gabo tavalyi horrorantológiája kapcsán írtam, hogy simán lehetne Magyarország horrornagyhatalom, annyi itt a fortyogó indulat, a kezeletlen trauma, az elfojtás és az elhallgatás, ami mind termékeny talaja a testi, lelki és természetfölötti borzalmaknak. Ám ahogy Roboz Gáborral, a horrorantológia szerkesztőjével beszéltünk erről, valahogy a műfaj nálunk még nem igazán tudott sem írói, sem olvasói oldalról átbillenni egy szükséges mennyiségi és minőségi határon. Ebből a szempontból Veres abszolút kivétel. Nem egyszerűen a történeteiben olvasható izgalmas őrület vagy iszonyat miatt, hanem mert egészen szokatlan szabadsággal rúgja fel az elvárásokat. És miközben a kis magyar személyes és szituációs valóságok ismerős nyomorait tárja fel, el is emelkedik tőlük.

Ez a függetlenség pedig olyan, mint a friss levegő.

És itt térek át a kötet szerkezeti megoldásaira, amik miatt nekem ez a kötet az év egyik nagy olvasmányélménye. Viszont ez az, amiről nem tudok anélkül írni, hogy le ne lőném a poént, úgyhogy ide ki is teszek egy figyelmeztetést. Illetve, ha itt fejezed be a cikk olvasását, csak annyit tanácsolok, hogy hiába áll novellákból, A valóság helyreállítását érdemes az elejétől kezdeni, és sorban haladni az olvasással.

 

SPOILER

 

Veres könyve valójában egy hibrid novellaregény, azaz sikeres irodalmi kísérlet a regény és a novella párosítására. A keretet két olyan novella adja, amiben a narrátor maga az író. Az első még egy szórakoztató kikacsintásokkal és beszólásokkal teletűzdelt, az írásra és a magyar írói létre is reflektáló darab, amiben például megjelennek Veres szintén magyar SFF-író barátai is. Az utolsó egy fiktív interjú Veressel, amiben nemcsak spekulatív toposzok bukkannak fel, hanem a saját, az írói és az olvasói valóságunkat is rákapcsolja a kötet valósághasadásaira és a novellákban kibontakozó kozmikus eseménysorra. 

Veres Attila: Konda
Veres Attila: Konda
Tovább olvasok

Ahogy haladunk a könyvben előre, a novellák elkezdenek feleselni egymással: fel-feltűnik egy-egy motívum korábbi történetekből, vagy éppen folytatást kap egy korábbi novella egy másik szereplő szemszögéből (hasonlót láthattunk az Éjféli iskolákban is). Veres a kötetben egyre szorosabbra húzza ezt a belső rendszert a látszólag független novellák között. A Gestalt című persze a nálam szemfülesebb olvasónak jelezheti már korábban is, hogy mivel van dolga - nekem izgalmasan fokozatos volt a felismerés és olvasói élményként nagyon megragadott.

A gestaltpszichológia vagy alaklélektan 20. század elején jött létre, és a mintafelismerési képességeinket vizsgálja. Az alapgondolata az volt, hogy az egész több, mint a részek összessége. Tehát az egész alak észlelete többet jelent számunkra, mint azoknak a részeknek az összege, amikből összeállt, és az egész a részekhez képest elsődleges. A novellákban szereplő, a transzcendens tapasztalatban összeálló, gestaltoknak nevezett embercsoportokhoz hasonlóan Veres könyve maga is egy gestalt - egy önállóan is olvasható novellákból lazán felépülő regény. 

Az utolsó novellára Veres gestaltja is összeáll, ő pedig szintet lép íróként.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Veres Attila novellájában egy kutyát megharapni szerelmi zálog és hatalmi aktus

Veres Attila, a horror és a weird irodalom hazai mestere és nemzetközileg is elismert szerzője egy új novelláskötettel tér vissza. Olvass bele!

...
Zöld

Veres Attila: Konda

A Bookline és a Könyves Magazin együttműködésében indítottuk el Zöld rovatunkat, ennek keretében Moskát Anita és Veres Attila havonta egy-egy novellát jelentet meg nálunk. 

...
Hírek

Soundtrack készült Veres Attila novellájához

A Borostyán komplex című novellához készült a zenei album, amely az Éjféli iskolákban jelent meg. 

Hírek
...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Hírek

Könyvesblokk: Jocó bácsi, Laár és Matthew Perry

...
Könyves Advent

Semmihez sem vagyunk öregek, és sosem késő változtatni

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.