Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

Veres Attila az Éjféli iskolák után öt évvel érkezett új kötettel, A valóság helyreállítása az ősz egyik nagyon várt magyar megjelenése és az év egyik legerősebb koncepciója – a spekulatív fronton mindenképp –, tartalmi és formanyelvi szempontból is. A mostanra nemzetközileg elismert, Zsoldos Péter-díjas horror és weird író Verest továbbra sem szelidítheti meg semmilyen elvárás, meglepő és kidolgozott fordulatokkal építkező novellái magyar valóságok során át vezetnek az emberi lét széthasadásaiba, majd azokon túl egy új létezésbe. A valóság helyreállítása a hét könyve.

A kötetbe itt beleolvashattok, Veres Attilával pedig október 15-én találkozhattok a Margón

Sándor Anna | 2022. október 10. |
VERES ATTILA
A valóság helyreállítása
Agave, 2022, 405 oldal
-

Leszálltam a villamosról és megláttam a plakátot, rajta a pénzköteget lobogtató fiatal modellel: “Kell a pénz rezsire? Adj vérplazmát! Mi adjuk a legtöbbet!“ A pillanatnyi sokk nem a reklámban bujkáló etikátlanság miatt érkezett, hanem mert egy perccel előtte még Veres Attila Tranzisztor című történetét olvastam. A cselekmény egy olyan magyar valóságban játszódik, amiben a legkiszolgáltatottabb, legszegényebb társadalmi rétegből toborozzák azokat, akik munkavégzés gyanánt a saját anyagcsere-funkcióikat bocsátják áruba, hogy egy olyan értékes anyagot termeljenek, amivel világok nyithatók össze. A munkához csupán enniük kell, a sárszerű anyag viszont felemészti a testüket, miközben a fizetésük túl alacsony ahhoz, hogy valaha megválthassák vele az ellátásuk költségeit – a legtöbben a halálukig a telepen maradnak. Nem tudom, hogy a plakát és a novella ilyesfajta találkozásánál mutathatja-e jobban bármi, mennyire eltalált és aktuális Veres kötete, pedig még ennél is több van benne. 

Margó
Veres Attilával A valóság helyreállításáról a Margón Sepsi László beszélget. Mikor? október 15. 18:00 Hol? Nemzeti Táncszínház, Kamaraterem Részletek erre>>>

A valóság helyreállítása összetett és szövevényes könyv, próbálok úgy írni róla, hogy ne leplezzem le a fordulatait és ne vegyem el az ötletei erejét, de mivel szeretném kiemelni az értékeit, a cikk végén írok arról, aminél nem tudom garantálni a spoilermentességet – ezt jelzem is majd.

A The Black Maybe című kötete amerikai megjelenése kapcsán az elmúlt időszakban többször is írtunk Veres Attiláról, és interjúban is kérdeztük, hogyan sikerült magyar SFF szerzőként először egy tengerentúli kiadást összehoznia. A kötetet nemrég a Guardian is méltatta, kiemelve, hogy ez az elmúlt évek legeredetibb weird debütgyűjteménye. Az itthon forgatókönyvíróként és horror-weird íróként ismert Veres tehát 2022 őszén duplán robbant: a nagyvilágban és itthon is. Míg a The Black Maybe-ben régebbi és új novellák is olvashatók, A valóság helyreállítása 14 friss történettel jelent meg (ezek egyike a címadó darab, ami Zsoldos Péter-díjat nyert 2021-ben), és tulajdonképpen nem is lehet igazán novelláskötetnek nevezni, mert Veres koncepciója annál nagyívűbb és komplexebb, de erről később.

Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven
Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven

2022-ben jelenik meg Veres Attila angol nyelvű debütáló kötete,  a The Black Maybe a Valancourt Booksnál. Az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb írója ezzel az első magyar SFF szerző lesz, aki teljes kötettel jelenik meg Amerikában. Interjú. 

Tovább olvasok

A kötet nagy témái közül kiemelkedik a magány, a kizsákmányolás, a hatalom. Ezek vissza-visszatérnek a történetekben valamilyen formában és válaszolnak is egymásra. Veresnél a létezés megélése alapvetően magányos állapot, amit még tovább tágít a valóságok megsokszorozódása. A Láss engem úgy, ahogy vagyok! első blikkre lehetne covidnovella, hiszen a történet Magyarországán egy különös betegség – mások szerint megszállottság – terjed. A fertőzöttek kifordulnak önmagukból, a régi ördögűzős sztorikat idézve a plafonon mászkálnak, a levegőben pörögnek, különös mozdulatokat tesznek, és látszólag semennyire nem reagálnak a külvilágra. A történet először mintha azt a kétségbeesett őssikolyt nagyítaná fel, ami a szeretetben megtapasztalható elfogadás rettenetes hiánya miatt fakadhat belőlünk, de aztán tovább építi a kapcsolódásaink elemi képtelenségévé. “Görnyedten állt, az egyik karját bizonytalanul kinyújtotta, 

mintha könyörögne, hogy az a valaki a távolban, a falakon és az életen túl ragadja őt meg és rángassa ki ebből a világból.

Hogy ne kelljen egyedül lennie.” (78. o.)

Erre az egzisztenciális hiányra a Gestalt című novella ad választ, ami egy másik nézőpontból lép be az események sorába, már a járvány után. A megoldás az egyének összekapcsolódása csoportokká, ám a létezés magányát csak az individuum feloldása és elvesztése szüntetheti meg. Az emberben hordozott üresség taszítja a másik ürességét, Veresnél a vonzás a tudatosságnál nagyobb és másabb erő. És ugyan az emberi elvesztése lehetne egyfajta visszafejlődés, a Megharapni egy kutyát narrátora szerint valójában a nyers hatalom, a potensség meg-, illetve visszaszerzésének eszköze is, ami által világosan elválik, ki ragadozó és ki préda (a novellát itt elolvashatod). Az, hogy ki képes azokkal tartani, akik egy bizonyos útra lépnek, a kötet visszatérő motívuma, ahogy az is, hogy hányféle módon és síkon választódnak szét az emberek egymástól.

Így néz ki Veres Attila Amerikában megjelenő könyvének borítója

A The Black Maybe októberben jelenik meg.

Tovább olvasok

A trauma és a pszichózis különböző formái, a fizikai és a mentális valóságok kölcsönhatása, ütközése és egymásra cáfolása szintén markáns történetszervező motívumok. Ide tartozik a kötet gyengébb darabja, a Sebzés, ami eredetiségben nem igazán tesz hozzá ahhoz a szerepjátékos kliséhez, amiben a képzelt kaland valósággá válik. De ide tartozik a Méltósággal viselt is, amiben a szülő rákényszeríti a saját traumáját a gyerekre azzal, hogy lassan megöli a kisfiú plüssállatkáját. Ez volt egyébként az a novella, ami annyira megtetszett az amerikai Valancourt Booksnak, hogy végül leszerződtek egy teljes kötetre.

A gyerekeiket jóindulattal vagy ostobán tönkretevő szülők egy másik nagy múlttal rendelkező típusa tűnik fel a Fekete talánban - ez a novella adta az amerikai kötet címét. A vidéki, bio, hagyományos életmód iránti felületes rajongástól megszédült anya és az apa ebben felkínálja a saját lányát egy helyi gyakorlatra, és az anya meg is magyarázza magának, miért van joga erre:

“De milyen jogon küzd ez a test, nem Andreából szakadt-e ki, nem az ő húsából húzták-e ki szakértő kezek az üvöltő csecsemőt, ahogy az őstermelők is a talajból a lárvákat?

Nem Andrea a gazdája Emese testének; nem birtokolja-e anya a lányát?” (349. o.)

Ebben a keretrendszerben az, ahogyan a fiatalok megszerezhetik a saját maguk feletti kontrollt, egy szintén régi szülői-társadalmi büntetést helyez új megvilágításba, ez Veres egyik nagyon szép ötlete, elrejtve a nyomasztó fordulatok tengerében. 

Veres történeteinek evilági helyszíne mindig Magyarország, az ismerős magyar valóság, és nincs ez másként most sem. Ám Veres Magyarországa, sőt, Magyarországai nem jó helyek az életre. Számtalan finomabb vagy egészen közvetlen magyarságtudat-, társadalom- és politikakritika olvasható a novellákban, kezdve a félelemmel gyűlölködésre hergelő plakátkampányoktól, annak kedvező lakossági fogadtatásán át a fojtogató közegig.

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

Már az HBO Maxon is látható a Veres Attila forgatókönyvéből készült Második kör című kisfilm, amelyben a túlnépesedés miatt egy bizottság dönti el, hogy ki alkalmas szülőnek, és milyen gyerekeket kell nevelni.

Tovább olvasok

A Gabo tavalyi horrorantológiája kapcsán írtam, hogy simán lehetne Magyarország horrornagyhatalom, annyi itt a fortyogó indulat, a kezeletlen trauma, az elfojtás és az elhallgatás, ami mind termékeny talaja a testi, lelki és természetfölötti borzalmaknak. Ám ahogy Roboz Gáborral, a horrorantológia szerkesztőjével beszéltünk erről, valahogy a műfaj nálunk még nem igazán tudott sem írói, sem olvasói oldalról átbillenni egy szükséges mennyiségi és minőségi határon. Ebből a szempontból Veres abszolút kivétel. Nem egyszerűen a történeteiben olvasható izgalmas őrület vagy iszonyat miatt, hanem mert egészen szokatlan szabadsággal rúgja fel az elvárásokat. És miközben a kis magyar személyes és szituációs valóságok ismerős nyomorait tárja fel, el is emelkedik tőlük.

Ez a függetlenség pedig olyan, mint a friss levegő.

És itt térek át a kötet szerkezeti megoldásaira, amik miatt nekem ez a kötet az év egyik nagy olvasmányélménye. Viszont ez az, amiről nem tudok anélkül írni, hogy le ne lőném a poént, úgyhogy ide ki is teszek egy figyelmeztetést. Illetve, ha itt fejezed be a cikk olvasását, csak annyit tanácsolok, hogy hiába áll novellákból, A valóság helyreállítását érdemes az elejétől kezdeni, és sorban haladni az olvasással.

 

SPOILER

 

Veres könyve valójában egy hibrid novellaregény, azaz sikeres irodalmi kísérlet a regény és a novella párosítására. A keretet két olyan novella adja, amiben a narrátor maga az író. Az első még egy szórakoztató kikacsintásokkal és beszólásokkal teletűzdelt, az írásra és a magyar írói létre is reflektáló darab, amiben például megjelennek Veres szintén magyar SFF-író barátai is. Az utolsó egy fiktív interjú Veressel, amiben nemcsak spekulatív toposzok bukkannak fel, hanem a saját, az írói és az olvasói valóságunkat is rákapcsolja a kötet valósághasadásaira és a novellákban kibontakozó kozmikus eseménysorra. 

Veres Attila: Konda
Veres Attila: Konda

A Bookline és a Könyves Magazin együttműködésében indítottuk el Zöld rovatunkat, ennek keretében Moskát Anita és Veres Attila havonta egy-egy novellát jelentet meg nálunk. 

Tovább olvasok

Ahogy haladunk a könyvben előre, a novellák elkezdenek feleselni egymással: fel-feltűnik egy-egy motívum korábbi történetekből, vagy éppen folytatást kap egy korábbi novella egy másik szereplő szemszögéből (hasonlót láthattunk az Éjféli iskolákban is). Veres a kötetben egyre szorosabbra húzza ezt a belső rendszert a látszólag független novellák között. A Gestalt című persze a nálam szemfülesebb olvasónak jelezheti már korábban is, hogy mivel van dolga - nekem izgalmasan fokozatos volt a felismerés és olvasói élményként nagyon megragadott.

A gestaltpszichológia vagy alaklélektan 20. század elején jött létre, és a mintafelismerési képességeinket vizsgálja. Az alapgondolata az volt, hogy az egész több, mint a részek összessége. Tehát az egész alak észlelete többet jelent számunkra, mint azoknak a részeknek az összege, amikből összeállt, és az egész a részekhez képest elsődleges. A novellákban szereplő, a transzcendens tapasztalatban összeálló, gestaltoknak nevezett embercsoportokhoz hasonlóan Veres könyve maga is egy gestalt - egy önállóan is olvasható novellákból lazán felépülő regény. 

Az utolsó novellára Veres gestaltja is összeáll, ő pedig szintet lép íróként.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Veres Attila novellájában egy kutyát megharapni szerelmi zálog és hatalmi aktus

Veres Attila, a horror és a weird irodalom hazai mestere és nemzetközileg is elismert szerzője egy új novelláskötettel tér vissza. Olvass bele!

...
Zöld

Veres Attila: Konda

A Bookline és a Könyves Magazin együttműködésében indítottuk el Zöld rovatunkat, ennek keretében Moskát Anita és Veres Attila havonta egy-egy novellát jelentet meg nálunk. 

...
Hírek

Soundtrack készült Veres Attila novellájához

A Borostyán komplex című novellához készült a zenei album, amely az Éjféli iskolákban jelent meg. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

...
Zöld

Mit tehet egy nő, ha lebénul az arca és elveszti a mosolyát? Olvass bele Sarah Ruhl könyvébe!

Sarah Ruhl az élete minden területén sikeresnek érezte magát, amikor az arca lebénult. Mi mindent jelent valójában egy mosoly? Mutatunk egy részletet a könyvéből!

...
Zöld

A narcisztikus személyiség kinőhető? + 2 könyv a témában

Kutatás készült arról, hogyan változnak a narcisztikus személyiségjegyek az ember élete során. A cikk végén két könyvet is ajánlunk a narcizmus témájában.

Hírek
...
Zöld

Sokkal jobban hatnak a konteók, ha a közösség hiedelmeihez illeszkednek – Olvass bele az Emberarcú tudományba!

...
Szórakozás

A Normális emberek sztárja szívesen visszatérne Marianne karakteréhez

...
Beleolvasó

Örülök, hogy meghalt az anyám – Olvass bele a volt hollywoodi gyereksztár memoárjába!

...
Hírek

Gypsy Rose Blanchard maga olvassa fel memoárját hangoskönyvben

...
Hírek

Salman Rushdie ősszel érkező regénye a tökéletes birodalom bukásáról szól

...
Szórakozás

Anthony Hopkins római császárt alakít egy új gladiátoros sorozatban

Kiemeltek
...
Nagy

Ez a 20 legjobb könyv, amit a 21. században írtak – a New York Times olvasói szerint

A New York Times a könyvszakma prominens személyiségei után az olvasói között is megfuttatta a kérdést, hogy melyek a legjobb könyvek az elmúlt közel 25 év szép- és tényirodalmi terméséből. Mutatjuk az eredményt.

...
Nagy

Olvasnál egy parkban 40 másik emberrel? Irány az Olvasópiknik

Márciusban indult és sikerrel működik a Kastner Kommunity Olvasóbulija, ami a nyári hónapokra a kávézó mellett található parkba költözik. Papp Virággal, az esemény szervezőjével beszélgettünk.

...
Nagy

A 10 kedvenc idézetünk Jón Kalman Stefánssontól

Szeptemberben, a Könyvfesztivál vendégeként ismét Magyarországra érkezik Jón Kalman Stefánsson. Mutatjuk a kedvenc idézeteinket az izlandi írótól.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Dűne: Prófécia nővérei boszorkányok vagy megmentők? Nézd meg az új előzetest!

A Dűne-filmek előtt tízezer évvel játszódó sorozatban a Bene Gesserit szövetség felemelkedését és hatalmi harcát láthatjuk majd.

...
Szórakozás

A sógunt 25 kategóriában jelölték Emmy-díjra

De a televíziós díjakért más népszerű adaptációk is versenyben vannak a nagy sikerű A sógun mellett.

...
Szórakozás

Harrenhal átka kerget őrületbe a Sárkányok házában?

Különös dolgok történnek Daemon Targaryennel, aki Harrenhal baljós várában időzik a Sárkányok háza utóbbi epizódjaiban. Egy kis westerosi történelmi gyorstalpaló következik.