Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

„Akik a múltban vannak, meghaltak, még azok is jelen vannak.” Gurubi Ágnes szerkesztő, újságíró első regényének főhőse fogalmazza meg ezt a mondatot, mely a könyv lényegét ragadja meg. A Szív utca egy terápiás munka szépirodalmi lenyomata, melyben a negyvenes éveiben járó, kétgyermekes én-elbeszélő, Anna igyekszik helyret enni az életét. Megpróbálja kibogozni a szálakat, megérteni saját érzéseit, reakcióinak mozgatórugóit – önmaga megértéséhez pedig a családi múlt megismerésén keresztül közelít.

Kolozsi Orsolya | 2020. szeptember 24. |

Nem véletlen, hogy a hátsó borítóra tett ajánlót az az Orvos-Tóth Noémi jegyzi, aki hónapokra kibérelte a bestsellerlisták első helyét a transzgenerációs pszichológia alapvetéseit összefoglaló és illusztráló Örökölt sors című könyvével. Bár mindig is világos volt, hogy a múlt, az ősök élete, traumái, sikerei, elakadásai meghatározzák az egyén sorsát, a téma az elmúlt években vált közismertté, jutott el az emberek széles rétegeihez. Az, hogy a fényképek, az anekdotikus történetek, a közös emlékek és a fizikai hasonlóságok mellett olyan örökséget is kapunk őseinktől, mely a tudatalattiban, búvópatakként van jelen bennünk, ma már elfogadott vélekedés. 

A nagyszülők, dédszülők félelmei, vágyai, rossz döntései szinte zsigeri módon élnek bennünk, még akkor is, ha ők egyébként hallgatnak életüknek ezekről az eseményeiről – sőt, talán akkor a leginkább.

Gurubi Ágnes
Szív utca
Kalligram, 2020, 191 oldal
Gurubi Ágnes: Szív utca

Az erősen önéletrajzi ihletettségű Szív utca főhősének nagyanyja, Bella is a hallgatag ősök sorát gyarapította, soha nem beszélt a tragédiákról, az erős érzelmi nyomokat hagyó történésekről. Az ő hallgatását nyitotta fel az elbeszélő, amikor a családi múlt nyomába eredt, idős rokonokat keresett meg Amerikában, Argentínában, levéltári adatok és történelmi dokumentumok között kutatott, hogy legalább negyedízig visszajusson anyai családjának történeteihez. A szerző célját egy saját könyve kapcsán íródott cikkében így összegzi:  „Meg akartam fejteni a közös vérkeringés titkát, felfedni a láthatatlan vérszerződést, a titkos összetevőt, a képletet, ami magyarázatot ad a miértjeimre.” A terápiás írásként indult generációs családregényben a jelenre vetülő árnyak megismerése, a család történetének feltárása volt a cél. Hamar kiderült, hogy ezekben a történetekben a nőké a főszerep (és nem csak azért, mert alapvetően „lányos” családról van szó, ahol sokkal több lány születik, mint fiú), mert a férfiak itt szinte csak hibázni tudnak: isznak, hűtlenek, vagy egyszerűen meghalnak hirtelen, és csak hűlt helyük marad.

A regény lapjain női történetek sorakoznak, az elbeszélő egészen 1881-ben született ükanya történetéig megy vissza, az ő tragikus halála (nyilasok lövik tarkón egy Városmajor utcai kórházban), a zsidó származású család üldöztetése a családi történeteket tágabb perspektívába helyezi, helyenként történelmi szövegeket is beilleszt az elbeszélő.

A zsidó szál hangsúlyosan jelen van, de nem válik uralkodóvá, mert nem a zsidó identitás vagy sors a könyv lényege. A regénybeli család történetesen egy zsidó család, de lehetne más is, akkor legfelejbb másfajta tragédiák épülnének bele a generációk történetébe, hiszen minden családnak kijut tragédiákból, nincsen olyan (vagy ha akad is, elenyészően kevés), mely ne hurcolná a maga terheit, elhallgatott drámáit, sorscsapásait.

A családi múltat meg kell fejteni ahhoz, hogy továbbléphessünk - Könyves magazin

Gurubi Ágnes első regénye, a Szív utca női történet; egy családregény, amelyben nők generációi örökítik át egymásnak tapasztalataikat, élményeiket, szenvedésüket, örömüket, fájdalmukat, dühüket - mindazt, amit a magyar történelem viharaiban megéltek. Sorsuk egymásra montírozódik, oda-vissza hat. Pedig történeteiket nem mesélik el, nem beszélik ki, nem osztják meg egymással, mégis nemzedékről nemzedékre újraélik.

A matriarchális alapon szerveződő család tagjai közül az ükanya, a dédanya, a nagymama, és az ő testvére, Ilona kapják a vezető szerepet, az ő történeteik bomlanak ki legrészletesebben.

Anna a gyógyulás reményében ás a család történetének mélyére, de az is látható lesz, hogy gyakran sokkolják, megbetegítik a múlt homályából felszínre hozott események. Az ősök sorsaiban felismert mintázat alapja a félelem, a menekülés és az élmény, hogy a férfiak nem képesek támaszként szolgálni. Ezek a visszatérő elemek a nők történeteiben, talán éppen ezek okozzák azt, hogy az elbeszélő szíve „fagyott szív”, nem képes elköteleződni, bízni senkiben. Saját problémáinak okát kutatja, és a család nőtagjainak problémáit találja meg: „… idézzem fel, mikor fagyott meg a szívem! Menjek mélyre, derítsem ki, találjam meg a többi megfagyott szívű nőt a családban.” Miközben felismeri és újra akarja írni a mintázatot, nemcsak keserű, tragikus dolgokkal találkozik, hanem rájön arra, hogy rengeteg erőt, életvágyat, életben maradási ösztönt is örökölt ezektől a megtartó nőalakoktól. És kiválóan felismeri azt is, hogy hátranézni, a múltat megismerni nagyon fontos, de ugyanolyan fontos az is, hogy előre nézzen, és az ősök és saját maga mellett az utódokkal is foglalkozzon. Nagyobbik lányához fűződő viszonya is nagy hangsúlyt kap, önmaga gyógyításával lánya is gyógyul (konkrét fizikai betegségből és lelkiből egyaránt), a közöttük lévő kapcsolat is javul. 

A múlt történetei ugyanis nemcsak a jelenbe, hanem a jövőbe is továbbgyűrűznek, a múltat nem elég megismerni és megérteni, tovább is kell adni, hogy a következő generációknak már ne legyen ennyire nehéz feltárni és feldolgozni.

A kötet családregény, naplóregény, egy terápiás munka dokumentációja, és mint ilyen, dokumentumregény. Egyértelmű (néha talán túl direkten ki is mondja és sulykolja), hogy a múlt megismerésének fontosságát hangsúlyozza, nyilvánvalóvá teszi, hogy amíg nem otthonos és ismert a távolabbi múlt, addig maradni fognak problémák. A regény legfeljebb azért okoz némi csalódást, mert szövege egyenetlen, sok helyen inkább vázlat, mint kidolgozott, végleges alkotás. A cím az elbeszélő nagyanyjának lakhelyét jelöli, de metaforikus jelentést is hordoz; a szív kiemelt terület, itt lakozik ugyanis a múlt, ide szivárognak be és itt élnek az elhallgatások, a család nagy megrázkódtatásai. Ha a racionalitás, az elme számára is láthatóvá és feldolgozhatóvá válnak, akkor talán a szív is könnyebben birkózik meg velük, nem szakad bele a múlt súlyába és nem is dermed jéggé tőle.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A családi múltat meg kell fejteni ahhoz, hogy továbbléphessünk

Gurubi Ágnes első regénye, a Szív utca a transzgeneráció témáját feszegeti, és annak próbál utána járni, hogyan öröklődik nemzedékről nemzedékre a nők minden fájdalma és öröme. Olvass bele!  

...
Nagy

Ezeket a könyveket keresd az Ünnepi Könyvhéten!

Elkezdődött a 91. Ünnepi Könyvhét, amelyet most rendhagyó módon a virtuális térben rendeznek meg szeptember 17-20. között. A rendezvényre számos izgalmas könyv jelenik meg, ezekből válogattunk most. 

...
Nagy

Borítópornó: 10 új könyvborító, ami megvett minket

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítókra szoktuk felhívni a figyelmet. Ezúttal tíz olyan friss könyv borítóját mutatjuk meg, amely elnyerte a tetszésünket, mert kifejező, látványos vagy vizuális szempontból izgalmas. 

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

...
Nagy

Németh Róbert: Van egy fény, ami sosem alszik ki

"Valójában az élet csak úgy lopja a távolságot előre, mint egy jobbhátvéd bedobáskor, a partvonal mellett, amikor csalna még pár métert" - Németh Róbert és A táguló idő című tárcasorozat új részéből kiderül, milyen félelmetes egy katonai sorozás. Az aláfestő zenét az Editors adja.

Szerzőink

...
Valuska László

Hogyan kokainozik a magyar?

...
Bányász Attila

Mi az ára a művészetnek? - Itt járt Martin Eden

...
Ruff Orsolya

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

Olvass!
...
Beleolvasó

A tárgyalóteremben az igazság néha különösen rossz védelem

Graham Moore egy olyan „ki tette?” típusú krimit alkotott, ami mindamellett, hogy fontos témákat boncolgat a törvény, igazságosság, lelkiismeret és rasszizmus tengelyén, veszettül szórakoztató is - írtuk kritikánkban a Bűnösökről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje

Závada Pál legújabb regényében a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Végre itt a lehetőség, hogy megmentsük Nemecsek Ernőt!

Interaktív könyv készültt Molnár Ferenc kultikus regénye nyomán. A Pál utcai küldetésben az olvasónak minden fordulópontnál lehetősége van dönteni arról, hogy miként folytatódjon a történet. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Woody Allen: Mindig utáltam a valóságot, de máshol nem lehet jó csirkeszárnyat kapni

Októberben magyarul is megjelenik Woody Allen életrajza, amelyben a rendező családról, forgatásokról, filmekről, barátokról és filmes barátokról mesél. Amerikában a könyv megjelenését kisebb botrány övezte, ti viszont már bele is olvashattok - mutatunk egy részt az Apropó nélkülből!

...
Beleolvasó

Hogyan őrizzük meg humorunkat és ép eszünket vesztegzár idején?

Mihez kezd egy nagymama, ha karanténba kerül? Pataki Éva sok humorral átszőtt regényéből ez is kiderül. Mutatunk egy részt belőle.

...
Beleolvasó

Már megjelenésekor az amerikai kortárs költészet klasszikusaként emlegették

A háború utáni amerikai és egyetemes líra legnagyobb hatású alkotóinak egyikeként tartják számon John Ashberyt, akinek végre magyarul is megjelent az Önarckép konvex tükörben című könyve.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Boldizsár Ildikó: Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz

Napok óta a Meseország mindenkié című mesekönyv tartja lázban az országot. Boldizsár Ildikó író-meseterapeuta azonban megszerezte és elolvasta a kötetet, majd egy Facebook-posztban fejtette ki, miről is szólnak a mesék, és mi a véleménye a botrányról.

...
Gyerekirodalom

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Manó]

Mindig élénk figyelem kíséri és parázs vita zajlik akörül, hogy mi kerüljön fel az iskolai kötelező olvasmányok listájára. A téma örök, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, ha tehetnék, a hazai gyerekkönyvkiadók vajon milyen kortárs műveket ajánlanának a tanárok figyelmébe. Ezúttal a Manó Könyvek alternatíváit mutatjuk.