Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

„Akik a múltban vannak, meghaltak, még azok is jelen vannak.” Gurubi Ágnes szerkesztő, újságíró első regényének főhőse fogalmazza meg ezt a mondatot, mely a könyv lényegét ragadja meg. A Szív utca egy terápiás munka szépirodalmi lenyomata, melyben a negyvenes éveiben járó, kétgyermekes én-elbeszélő, Anna igyekszik helyret enni az életét. Megpróbálja kibogozni a szálakat, megérteni saját érzéseit, reakcióinak mozgatórugóit – önmaga megértéséhez pedig a családi múlt megismerésén keresztül közelít.

Kolozsi Orsolya | 2020. szeptember 24. |

Nem véletlen, hogy a hátsó borítóra tett ajánlót az az Orvos-Tóth Noémi jegyzi, aki hónapokra kibérelte a bestsellerlisták első helyét a transzgenerációs pszichológia alapvetéseit összefoglaló és illusztráló Örökölt sors című könyvével. Bár mindig is világos volt, hogy a múlt, az ősök élete, traumái, sikerei, elakadásai meghatározzák az egyén sorsát, a téma az elmúlt években vált közismertté, jutott el az emberek széles rétegeihez. Az, hogy a fényképek, az anekdotikus történetek, a közös emlékek és a fizikai hasonlóságok mellett olyan örökséget is kapunk őseinktől, mely a tudatalattiban, búvópatakként van jelen bennünk, ma már elfogadott vélekedés. 

A nagyszülők, dédszülők félelmei, vágyai, rossz döntései szinte zsigeri módon élnek bennünk, még akkor is, ha ők egyébként hallgatnak életüknek ezekről az eseményeiről – sőt, talán akkor a leginkább.

Gurubi Ágnes
Szív utca
Kalligram, 2020, 191 oldal
Gurubi Ágnes: Szív utca

Az erősen önéletrajzi ihletettségű Szív utca főhősének nagyanyja, Bella is a hallgatag ősök sorát gyarapította, soha nem beszélt a tragédiákról, az erős érzelmi nyomokat hagyó történésekről. Az ő hallgatását nyitotta fel az elbeszélő, amikor a családi múlt nyomába eredt, idős rokonokat keresett meg Amerikában, Argentínában, levéltári adatok és történelmi dokumentumok között kutatott, hogy legalább negyedízig visszajusson anyai családjának történeteihez. A szerző célját egy saját könyve kapcsán íródott cikkében így összegzi:  „Meg akartam fejteni a közös vérkeringés titkát, felfedni a láthatatlan vérszerződést, a titkos összetevőt, a képletet, ami magyarázatot ad a miértjeimre.” A terápiás írásként indult generációs családregényben a jelenre vetülő árnyak megismerése, a család történetének feltárása volt a cél. Hamar kiderült, hogy ezekben a történetekben a nőké a főszerep (és nem csak azért, mert alapvetően „lányos” családról van szó, ahol sokkal több lány születik, mint fiú), mert a férfiak itt szinte csak hibázni tudnak: isznak, hűtlenek, vagy egyszerűen meghalnak hirtelen, és csak hűlt helyük marad.

A regény lapjain női történetek sorakoznak, az elbeszélő egészen 1881-ben született ükanya történetéig megy vissza, az ő tragikus halála (nyilasok lövik tarkón egy Városmajor utcai kórházban), a zsidó származású család üldöztetése a családi történeteket tágabb perspektívába helyezi, helyenként történelmi szövegeket is beilleszt az elbeszélő.

A zsidó szál hangsúlyosan jelen van, de nem válik uralkodóvá, mert nem a zsidó identitás vagy sors a könyv lényege. A regénybeli család történetesen egy zsidó család, de lehetne más is, akkor legfelejbb másfajta tragédiák épülnének bele a generációk történetébe, hiszen minden családnak kijut tragédiákból, nincsen olyan (vagy ha akad is, elenyészően kevés), mely ne hurcolná a maga terheit, elhallgatott drámáit, sorscsapásait.

A családi múltat meg kell fejteni ahhoz, hogy továbbléphessünk - Könyves magazin

Gurubi Ágnes első regénye, a Szív utca női történet; egy családregény, amelyben nők generációi örökítik át egymásnak tapasztalataikat, élményeiket, szenvedésüket, örömüket, fájdalmukat, dühüket - mindazt, amit a magyar történelem viharaiban megéltek. Sorsuk egymásra montírozódik, oda-vissza hat. Pedig történeteiket nem mesélik el, nem beszélik ki, nem osztják meg egymással, mégis nemzedékről nemzedékre újraélik.

A matriarchális alapon szerveződő család tagjai közül az ükanya, a dédanya, a nagymama, és az ő testvére, Ilona kapják a vezető szerepet, az ő történeteik bomlanak ki legrészletesebben.

Anna a gyógyulás reményében ás a család történetének mélyére, de az is látható lesz, hogy gyakran sokkolják, megbetegítik a múlt homályából felszínre hozott események. Az ősök sorsaiban felismert mintázat alapja a félelem, a menekülés és az élmény, hogy a férfiak nem képesek támaszként szolgálni. Ezek a visszatérő elemek a nők történeteiben, talán éppen ezek okozzák azt, hogy az elbeszélő szíve „fagyott szív”, nem képes elköteleződni, bízni senkiben. Saját problémáinak okát kutatja, és a család nőtagjainak problémáit találja meg: „… idézzem fel, mikor fagyott meg a szívem! Menjek mélyre, derítsem ki, találjam meg a többi megfagyott szívű nőt a családban.” Miközben felismeri és újra akarja írni a mintázatot, nemcsak keserű, tragikus dolgokkal találkozik, hanem rájön arra, hogy rengeteg erőt, életvágyat, életben maradási ösztönt is örökölt ezektől a megtartó nőalakoktól. És kiválóan felismeri azt is, hogy hátranézni, a múltat megismerni nagyon fontos, de ugyanolyan fontos az is, hogy előre nézzen, és az ősök és saját maga mellett az utódokkal is foglalkozzon. Nagyobbik lányához fűződő viszonya is nagy hangsúlyt kap, önmaga gyógyításával lánya is gyógyul (konkrét fizikai betegségből és lelkiből egyaránt), a közöttük lévő kapcsolat is javul. 

A múlt történetei ugyanis nemcsak a jelenbe, hanem a jövőbe is továbbgyűrűznek, a múltat nem elég megismerni és megérteni, tovább is kell adni, hogy a következő generációknak már ne legyen ennyire nehéz feltárni és feldolgozni.

A kötet családregény, naplóregény, egy terápiás munka dokumentációja, és mint ilyen, dokumentumregény. Egyértelmű (néha talán túl direkten ki is mondja és sulykolja), hogy a múlt megismerésének fontosságát hangsúlyozza, nyilvánvalóvá teszi, hogy amíg nem otthonos és ismert a távolabbi múlt, addig maradni fognak problémák. A regény legfeljebb azért okoz némi csalódást, mert szövege egyenetlen, sok helyen inkább vázlat, mint kidolgozott, végleges alkotás. A cím az elbeszélő nagyanyjának lakhelyét jelöli, de metaforikus jelentést is hordoz; a szív kiemelt terület, itt lakozik ugyanis a múlt, ide szivárognak be és itt élnek az elhallgatások, a család nagy megrázkódtatásai. Ha a racionalitás, az elme számára is láthatóvá és feldolgozhatóvá válnak, akkor talán a szív is könnyebben birkózik meg velük, nem szakad bele a múlt súlyába és nem is dermed jéggé tőle.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A családi múltat meg kell fejteni ahhoz, hogy továbbléphessünk

Gurubi Ágnes első regénye, a Szív utca a transzgeneráció témáját feszegeti, és annak próbál utána járni, hogyan öröklődik nemzedékről nemzedékre a nők minden fájdalma és öröme. Olvass bele!  

...
Nagy

Ezeket a könyveket keresd az Ünnepi Könyvhéten!

Elkezdődött a 91. Ünnepi Könyvhét, amelyet most rendhagyó módon a virtuális térben rendeznek meg szeptember 17-20. között. A rendezvényre számos izgalmas könyv jelenik meg, ezekből válogattunk most. 

...
Nagy

Borítópornó: 10 új könyvborító, ami megvett minket

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítókra szoktuk felhívni a figyelmet. Ezúttal tíz olyan friss könyv borítóját mutatjuk meg, amely elnyerte a tetszésünket, mert kifejező, látványos vagy vizuális szempontból izgalmas. 

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

...
Nagy

Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony

Mészöly Miklós nem szeretett interjút adni – erről ő maga mesélt egyik interjújában. A magyar prózairodalom egyik legnagyobbjaként ugyanakkor sokszor volt kénytelen nyilatkozni, születésének századik évfordulója pedig jó alkalmat kínál arra, hogy az Arcanum segítségével megnézzük, milyen kép is kerekedik ki Mészölyről az interjúi alapján.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről

...
Ruff Orsolya

Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias

...
Bányász Attila

Szabad szavak: reklámfilm a múzsához

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Berény Róbert festménye ihlette a Papírszínház-mesét

A könyvmecénás program keretében jelenik meg a Csimota Kiadó legújabb Papírszínház-meséje.

...
Gyerekirodalom

A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket

A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.

...
Gyerekirodalom

Írj novellát a szerelem sötét oldaláról!

A szerelem nem csak rózsaszín címmel novellaíró pályázatot hirdet a Menő Könyvek. A nyertes pályaművek e-könyvben jelennek majd meg.