A híres író fia általában a világ, valójában az uzsorásai elől menekül
Konrád József
A behajtó
Magvető, 2021, 216 oldal
-

Konrád József első regénye egyszerre tekinthető búcsúnak és indulásnak. Lezárása a hagyatéknak, az apai örökségnek, és kezdése egy különálló életnek, irodalmi pályának.

A behajtó főhőse és egyik elbeszélője Dávid, a bohém fiatalember, aki apja, a híres író, Konrád Áron halála után, általában menekül a világ és konkrétan az uzsorásai elől. Kaotikus bulik, könnyű drogok és nehéz éjszakák között bolyong. Közben közvetlen közel kerülünk a bibliai Dávid király történetéhez is. Pasarét kanyargós utcái egy mondaton belül érnek az Olajfák lejtőihez. Egy másik szálon a pénzbehajtó monoton mindennapjait ismerjük meg, aki a főhős nyomába ered. Miután megismeri Dávidot és családját, elképesztő ötlettel áll elő. Törleszteni sokféleképpen lehet.

Konrád József 1987-ben született Budapesten. Építész, ez az első regénye.

Bemutató.
Konrád József A behajtó című regényét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, a szerzővel Szegő János beszélget. Közreműködik: Figeczky Bence. Mikor? Október 17-én, vasárnap 16 órakor. Hol? A Várkert Bazár Vásárszínpadán. Részletek>>

Konrád József: A behajtó (részlet)

18

‒ Még szerencse, hogy a szülei is a második kerületben laknak! ‒ A behajtó kocsijában lévő ásványvizes flakonok maradványaival próbálja fehér lenvászon nadrágjából kiszedni az eperfagyicsöppet. A kesztyűtartóból elővesz egy sötétbarna Garibaldi-bajusszal kombinált álszakállt, kifésüli, és a visszapillantóban eligazgatja az arcán, majd útnak indul. ‒ Tudnál hozni egy zabtejet? ‒ kérdi a felesége a telefonba. ‒ Persze, szívecském, megállok a Rózsakertben, úgyis útba esik! ‒ mondja Józsi, talán egyszerre várja is, meg nem is, hogy megkérdezze, hová tart, mit fog csinálni, végül ő tudakolja meg, hogy mire kell a tej. ‒ „Vegán csokitorta”, hová keveredtem? ‒ töpreng a behajtó a parkolóházban, aztán inkább arra figyel, hogy ne üssön el egy tévelygő bácsit, aki telepakolt bevásárlókocsiját tolja.

‒ Segíthetek, kérem? ‒ tudakolja udvariasan a behajtó. ‒ Nem hinném, tudniillik elvesztettem az autómat! ‒ magyarázza az idős úr. ‒ Kellett nekem megállni! ‒ bosszankodik Józsi, de nem esik kétségbe, hiszen

az eltűnt holmik felkutatása a vérében van.

‒ Milyen kocsi volt? ‒ Az úr töpreng egy darabig, és komótosan kortyol a szekeréből előtúrt fantás üvegből. ‒ Kicsi volt, ha jól emlékszem, olyan négykerekű, a csomagtartó ajtaja rossz, úgyhogy csak az anyósülésre tudom pakolni a vásárfiát! Sajnos nem értek túlzottan a gépekhez, a feleségem autószerelő, minden ügyes-bajos dolgát ő intézte a járműnek, de tavaly elváltunk, azóta nem is volt szervizelve! ‒ magyarázza a bácsi, és lebiggyed az ajka. ‒ Igazán kár, akkor talán hívjuk fel a kedves feleségét, hátha ő emlékszik a típusára, sajnos ebben a parkolóházban sok négykerekű ácsorog. ‒ Az idős úr lesüti a szemét. ‒ Nem szereti, ha zargatom! ‒ Na adja ide a telefonját, majd én felhívom! ‒ Félve átnyújtja a huszadik századból megmaradt nyomógombos készülékét, amiről már lekoptak a számok. ‒ „Szerelmem” néven fogja megtalálni! ‒ Most egy pisztáciászacskóval bajlódik, Józsinak pedig már kicsöng. ‒ Megmondtam, hogy ne keress többet, az Icukádat zaklasd a nyavalyáiddal! Különben is nézem a Walkert, úgyhogy nyögd ki, mit akarsz, mert mindjárt kezdődik a bunyó! ‒ A pisztáciahéjak türelmetlenül zörögnek a komor aszfalton. ‒ Csókolom, én Józsi vagyok, igazán sajnálom, hogy rosszkor hívjuk, nekem is kedvencem a Walker, itt vagyunk a férjével a Rózsakert parkolójában, és elveszett a kocsi, emlékszik esetleg a típusára meg a színére? ‒ Vagy úgy, Józsi úr, elnézést, hogy magára zúdítottam a dühömet! Nyolcvanhetes narancssárga Fiat Polski, mindig az autómosó melletti zugban szokott megállni, ahová más nem fér el, ott nézzék meg először, és vegye ki a kosarából a vodkát meg a szalonnát, meg azokat a cukros löttyöket, amiket megállás nélkül iszik! Most mit csinál? ‒ kérdi a szerelme aggodalmasan. ‒ Szotyolázik! ‒ A bácsi elrejtőzik a kinyitott olajos magvak zacskói mögött, és köpköd. ‒ Jellemző! Na viszlát, Józsi úr, egyszer még megtanulom az elfordulós fejrúgást! ‒ Lerakják, és lám, tényleg ott áll az elveszett autó a száradó szivacsok és rongyok mellett. ‒ A felesége üdvözli, és azt üzeni, hogy óvatosan azzal a Fantával ‒ kiáltja a bácsi után a behajtó. ‒ Köszönöm a segítséget, fiatalember! Rendben, majd vigyázok, úgyis jobb szeretem a vodkát, viszlát!

Mire ezt kimondja, Józsi már a könyvesbolt kirakatát bámulja, és megvakarja magán a szúrós Garibaldit.

‒ Mit olvas egy irodalomtanár? ‒

Idáig csak olyan regényt volt hajlandó kezébe venni, amiben van gyilkosság, kedvenc témája. Fiatalabb korában majdnem nyomozói pályára sodródott, még a rendőrtiszti főiskolára is elment körülnézni, aztán ideges lett, mert elnyelte a pénzét az italautomata, belerúgott, hátha csak ösztönzés kell neki, mire egy buzgó professzor rögtön feljelentette rongálásért. Végül kiment a szemben lévő háztömb éjjel-nappalijába, vett magának egy barackos jegesteát, és a hideg kortyok közepette lemondott álmai munkájáról. ‒ Talán a szépirodalmi szektorban kéne válogatnom! ‒ Hamar újabb ötlete támad. ‒ Kisasszony,

van itt valami attól a Konrád nevű szerzőtől?

‒ kérdi a pisze orrú eladótól, akin alacsony termete miatt a céges póló szoknya, amit látszólag nagyon élvez, göndör szőkésbarna hajfürtjét a szájába veszi, és a könyvekkel megrakott oszlop túloldalán, ahol azt hiszi, senki nem nézi, elmerül a földrajzrészleg albumai közt kiterített regényébe. ‒ Gondolom, Konrád Áronra gondol, persze hogy van, nekem személy szerint a Kőóra a kedvencem, és nem csak a címe miatt. A látogató se rossz, bár szerintem hatásvadász, tudom, hogy épp az empátia kérdéseit feszegeti, de valahogy beborítja a könyvet a főszereplő egója, mindenesetre a régebbi műveiből csak az utóbbit tartjuk zsebkönyv formában, az újabbak közül pedig valami Ásás címűt, jöjjön, megmutatom! ‒ Már ott is teremnek a sikerlistarészlegnél, ahol a polcok pár centivel vastagabbak, alattuk rejtett LED-világítás emeli ki a szerencsés könyveket, míg a többieknek ikertestvéreikkel együtt kell sorakozniuk a méregető szemek előtt, ők magukban állnak, vízszintesen széthúzva vetélytársaiktól, hogy végre megkapják a régóta vágyott kiemelt figyelmet. ‒ Szerintem menő ez a borító, és ahhoz képest, hogy milyen vastag, hatezer forintért a hülyének is megéri, ha ajándékba adja, sokkal szebben lehet becsomagolni, én mindössze azért nem olvasom el, mert ezer oldal felett tüsszentőrohamot kapok. Segíthetek még valamiben? ‒ tudakolja, és türelmetlenül tekergeti nemrégiben benyálazott hajtincsét. ‒ Igazán köszönöm a kimerítő tájékoztatást, most már csak azt mondja el, hogy mit olvasott, mielőtt megzavartam, amit végül elrejtett A Teide Vulkán Feltámadása című képeskönyv mögött? ‒ Azt sajnos nem áruljuk, egy barátom írt egy kisregényt, annak a kéziratát olvasom. ‒ És van benne gyilkosság? ‒ Ahogy vesszük, kihalnak az emberek Budapesten, mert egy kisebb atombombát dobnak a Parlamentre, de valamiért a galambok életben maradnak, a könyv második felében már az ő szemszögükből van bemutatva a város, sok turbékolás, csipegetés, új perspektívák a villanyoszlopról, igazán kalandos írás! ‒ Milyen kár, hogy még nem kapható, akkor további jó olvasást!

A behajtónak kezd korogni a gyomra, a Júlia utcában ráüvölt a jobbkéz-szabályt figyelmen kívül hagyó sportkocsira, majd a Nagyajtai utcában a játszótér mellett talál magának parkolót, ahonnan a szülők lakása már csak egy köpésnyire van. Csenget. ‒ Halló, tessék? ‒ szól bele a kaputelefonba egy nő a természetesnél érezhetően mélyebb hangon, amit a váratlan vendég érkezése vált ki. ‒ Én vagyok! ‒ feleli Józsi gyerekkorából rajta ragadt szokása szerint,

nem mutatkozik be, csak várja, hogy hangjából felismerjék,

aztán hirtelen kapcsol, és folytatja. ‒ Frigyes vagyok, az irodalomtanár ‒ mondja közönyösen, majd szünetet tart, a kertben terjengő édes akácillattól egyre jobb kedve lesz. ‒ Dávid gimnáziumi tanára voltam, épp erre jártam a közeli Vasas-pályán kipróbálni az új futópályát, ahol korábban gyakran összetalálkoztam vele, mindig mondta, hogy erre laknak a szülei, és látogassam meg őket, ha már úgyis nagy tisztelője vagyok Konrád úrnak, hát gondoltam, most szaván fogom. ‒ Jöjjön fel, a második! A ház ajtaján még egyszer kell csengetni! ‒ A következő csengő nem működik, úgyhogy Józsi leül a téglával burkolt, vadszőlővel benőtt, vaskos pillérek támasztotta erkélyek alatt a rozzant fapadra, és megsimogatja az odagyűlt cicákat. A bejáratot közrefogó díszes betonlépcső két oldalán rózsabokor, a partvisnyélre akasztott fekete zászló úgy nő ki a virágok közül, mint egy ottfelejtett játék. ‒ Jöjjön be! ‒ hallatszik a lépcsőház felől. ‒ Elnézést, de nem akarok papucsban kimenni ‒ teszi hozzá, majd kezet nyújt a felbukkanó behajtónak. ‒ Lakner Zsuzsi. ‒ Második Frigyes, örvendek ‒ hadarja az irodalomtanár, de a bajusz miatt egy szavát se lehet érteni. ‒ Épp ebédelünk, ha van étvágya, szívesen látjuk egy medvehagymás-zöldséges bulgursalátára konfitált kacsacombbal. ‒ Ez szenzációsan hangzik, korog a gyomrom, maga Konrád úr lánya? ‒ kérdi Józsi, ahogy felkapaszkodnak a lépcsőn, és jelentősen lemarad a fiatalosan mozgó farmernadrág mögött. Zsuzsi a lakás előtt bevárja, mert ki akarja fújni magát, mielőtt válaszol. ‒ A felesége vagyok! ‒ Ó, pardon, hölgyem! ‒ Zsuzsi rámosolyodik, inkább illendőségből, mint kedvesen. ‒ Ki kell vegyem a kacsát a sütőből, tegye le nyugodtan a táskáját, és jöjjön! ‒ mondja, aztán elviharzik.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Nemzedékek adják át egymásnak a sváb hangszereket és a családi legendákat

Kollár-Klemencz László két izgalmas elbeszéléskötet után egy több évszázadot átölelő családregénnyel jelentkezik. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Tisza Kata új könyve az élet második felének dilemmáihoz ad útmutatást

Az Egyedül a gyászról, az öregedésről, a túlélésről és a megbékélésről szól. Olvass bele! 

Hírek
...
Hírek

Gabriel García Márquez legféltettebb titka volt egy házasságon kívül született gyermek

...
Hírek

Kanadai egyetem szerezte meg Shakespeare Első Fólióját

...
Hírek

Robert Burnst levélben figyelmeztették, hogy ne írjon skót dialektusban

...
Hírek

Bookline top50: Orvos-Tóth Noémi nyerte a decembert

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli meseregény lett január könyve

...
Hírek

Magyarul is megjelenik „az életben maradt Anne Frank” regénye

...
Szórakozás

Nézz bele a Moon Knight sorozatba!

...
Hírek

Egy zsidó közjegyző árulhatta el Anne Frank búvóhelyét

...
Hírek

A gyöngyösi könyvtár berúgta a hetet: az orosz irodalomról rappelnek

...
Hírek

10 klasszikus krimi, aminek 2022-ben felszabadultak a jogai

Január elsejével az Egyesült Államokban szabadon felhasználhatóvá váltak Agatha Christie, Ernest Hemingway és Arthur Conan Doyle egyes könyvei.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

A halállal játszanak a gyászukkal magukra hagyott gyerekek

...
Hegyi Ede

Hegyi Ede: Az úszóverseny (9.)

...
Ruff Orsolya

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az elveszített pénisztől a szövetkezetbe tömörülő táltosokig - 2021 magyar SFF novellái

A Gabo antológiája negyszerre is bizonyítja, hogy a magyar fantasztikus irodalom sokszínűen virul, köszönhetően nemcsak a már ismert szerzőknek, hanem a meglepően jól indító újoncoknak is.

...
Nagy

Újévi fogadalom: ismerjük meg idén a sémáinkat!

Sokak újévi fogadalma szokott az önismerethez és a személyes fejlődéshez kapcsolódni. Remélhetőleg ez idén sincs másképp, hiszen ezen az úton sose érhetünk teljesen célba, mindig lesznek újabb kihívások, újabb fordulópontok, újabb kérdések és újabb nézőpontok. Ha még nem ismerjük, legyen az egyik ilyen nézőpont a sématerápia!

...
Nagy

Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven

2022-ben jelenik meg Veres Attila angol nyelvű debütáló kötete,  a The Black Maybe a Valancourt Booksnál. Az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb írója ezzel az első magyar SFF szerző lesz, aki teljes kötettel jelenik meg Amerikában. Interjú.