A Szív utca szerzőjének új könyvében a megszállott szenvedélyé a főszerep

A Szív utca szerzőjének új könyvében a megszállott szenvedélyé a főszerep

Szenvedélyes szerelem, túlfűtött szexualitás, az apa hiánya, a hétköznapokba való beleszürkülés, a vágyott és a valódi élet közötti ellentét egyaránt fontos kérdései Gurubi Ágnes második regényének. Az író első könyve, a Szív utca óriási sikert aratott, az örökölt családi traumák működését feldolgozó szöveg női hősei mély nyomot hagytak az olvasókban. Abban a történetben alig voltak férfiak, ahogyan azt az elbeszélő meg is fogalmazta: „Az én történetemből hiányoznak a férfiak.” A most megjelenő kötet középpontjában ismét egy nő áll, de körülötte már a férfiak a domináns szereplők. Az előző regényhez hasonlóan itt is egy válságba került főhősnővel találkozhatunk, ő azonban nem a régmúlt, hanem a közelmúlt eseményei alapján próbál túljutni traumáin, és nem annyira az életében hangsúlyos nők, sokkal inkább férfiak felől próbálja megérteni önmagát. A harminchat éves Juli életközépi válságba kerül, házassága kiüresedik, ráadásul elveszíti istenített apját is, innen pedig egyenes az út egy eget-földet rengető, hatalmas, ugyanakkor kilátástalan szerelembe és hűtlenségbe. A hét könyve a Másik Isten, melynek főhőse az apjához, férjéhez és szeretőjéhez fűződő kapcsolatának lejegyzésével és megértésével igyekszik rendet tenni egyre kaotikusabbá váló életében.

Kolozsi Orsolya | 2022. szeptember 12. |
Gurubi Ágnes
Másik Isten
Helikon, 2022, 220 oldal
-

Az előzőhöz hasonlóan az új könyv is a lélekábrázolásra helyezi a hangsúlyt, és a bevezetést nem aprózza el, azonnal a dolgok közepébe vág,

egy házassági válság kellős közepére kalauzol.

Az első oldalakon a főhős és férje közötti, meglehetősen agresszív stílusban zajló párbeszéd olvasható, melynek hátterében az áll, hogy a férfi megtalálta Juli fekete füzetét, a naplót, melyben a nő házasságtörő kapcsolatát boncolgatja – a későbbiekben erről az olvasó is meggyőződhet – lehengerlő őszinteséggel.

A kiindulópont tehát egy házassági válság, és a történet előrehaladtával lassan kibontakoznak az előzmények, és feltárulnak az idáig vezető út egyes állomásai. Egészen a kötet harmadáig úgy tűnik, apa-regény kerekedik majd a szövegből, hiszen az egyes szám harmadik személyben, ugyanakkor mindvégig Juli szemszögéből mesélt történet az apa váratlan halálát igyekszik feldolgozni. A hegyre, apja egykori lakhelyére néhány napra kiköltöző nő itt még elsősorban az apa hiányával birkózik, az apa szeretetének elvesztését igyekszik feldolgozni. A szimbolikus jelenetekben és helyszínekben (hegy, elvadult őskert, vihar, a hamvak szétszórása) gazdag leírás tökéletesen ábrázolja az űrt, melyet egy apa halála képes hagyni, és azt a küzdelmet is, amit egy nő folytat a szülő emlékével. Különösen problémás ez a folyamat akkor, ha a gyászolónak a lelke mélyén fel kell ismernie, hogy imádott apja sosem volt tökéletes, és talán sohasem kapott elég szeretetet, figyelmet tőle: „…és hol voltál, amikor az első szerelmem elhagyott, és nem tudtam kibe kapaszkodni, nem volt körülöttem senki, aki megtartson, hogyan hagyhattad, hogy kihasználjanak a férfiak, hogy egyik méltatlan helyzetből sodródjak a másikba, miért nem tanítottál meg tisztelni magam, miért nem tanítottál meg szeretni önmagam, sehol nem voltál, hallod, apa, hallod, nem voltál velem, és most sem vagy itt, hogy megvigasztalj, sehol nem vagy…” Az apa elvesztése, a gyászfolyamat később háttérbe kerül, és a szöveg nagyobbik részében a már említett hűtlenség, egy nagyon szenvedélyes szerelmi kapcsolat ábrázolása veszi át a fő szólamot.

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak
Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak
Tovább olvasok

Ennek persze köze van az apa halálához, egyrészt azért, mert a viszony közvetlenül utána kezdődik, másrészt pedig azért, mert a férfi az apa egykori jóbarátja. A házasságtörő kapcsolat nem a szöveg elejét uraló egyes szám harmadik személyű narrációval tárul fel, hanem annak a fekete füzetnek a bejegyzéseiből épül, melyet Juli férje megtalál, és melyet a nő pszichiátere kérésére kezd írni. A napló részletei eleinte betétekként szúródnak az elsődleges narrációba, majd egyre jobban átveszik a főszerepet, és a regény közepétől tulajdonképpen szinte kizárólag ezek az asszociációs kapcsolatokon alapuló szemelvények alkotják a szöveget. Az automatikus írásként működő, képzettársításokkal operáló jegyzetek egyes szám második személyben szólalnak meg, voltaképpen Juli önmegszólításai.

A már-már (de azért nem teljesen) pszichoanalitikus naplóként funkcionáló szövegeknek egyik legfontosabb jellegzetessége a végletekig vitt őszinteség. Ennek egyik következménye az, hogy

a kapcsolat testi vonatkozásai kiemelt szerephez jutnak,

és a naplórészletekben a szerelemben egyáltalán nem szokatlan obszcén kifejezések sorjáznak, ezzel megmutatva, mi rejlik Juli visszafogott karaktere mögött és általában is rámutatnak arra, hogy a szerelem nagyon is testi kapcsolat, a hús, a nyál, a váladékok találkozása is. Az őszinte, sokszor durvának ható ábrázolás ráirányítja a figyelmet arra, hogy a szerelem soha nem csak szellemi és lelki kapcsolat, hanem nagyon is testi, elementáris ereje lehet benne a testi vágynak, az ösztönök elszabadulásának. Ennek a fékevesztett őszinteségnek a másik következménye egy olyan nyelv születése, melyben a trágár és az éteri olvad össze, és mely nem ritkán szinte szabadversbe fordul, a sorok tördelése is azt erősíti, hogy egyes helyeken a próza lírába csúszik át: „A sárga cipő vagy, a heroin vagy. Nem bír másra gondolni, beszivárogtál a bőre alá, megtapadtál az erei falán, nem tud másra gondolni, csak rád. Evés közben/pisálás közben/amikor mással kefél/amikor filmet néz/amikor dolgozik/amikor a gyerekeivel telefonál/amikor a bolti pénztárossal beszélget/te vagy a szájában/a szemében/a tenyerében/a nyálában/ a gecijében/te vagy az álmában/az ébrenlétében/te vagy a valaha létező összes nő/akit férfi szeretett/mindenütt ott vagy.” Juli és az ötvenes éveiben járó férfi szerelméé tehát a főszerep a második kétharmadban,

itt mindenki a körön kívülre kerül,

férje, ötéves kisfia, pszichiátere mintha időről-időre vissza szeretnének íródni a történetbe (hiszen nyilvánvalóan mind nagyon fontos meghatározói a nő életének), de ez nem sikerül, mintha a Juli egyfajta beszűkült tudatállapotban létezne, melyben nincs helye másnak, csupán az őt uralni vágyó, és egyszerre rettenetesen szerető férfinak, Igornak.

Ennek a szerelemnek a megjelenítése a szöveg elsődleges célkitűzése, és még akkor is erőteljes és hatásos, ha néhol belefut a giccsbe vagy akár a szerelemmel kapcsolatos közhelyekbe, panelekbe. Elhiteti, hogy ez egy megszállott, nagy szerelem, az a fajta, mely nem sokszor adatik meg, ha talákozunk vele egyáltalán. Az elsöprő erejű szerelem rajzát igyekszik minden eszközzel erősíteni, minél árnyaltabbá tenni, például azzal, hogy kiderül, és néhányszor mintegy megerősítésként el is hangzik, hogy ez egy zsidó származású nő és egy cigány férfi szerelme, vagy felvetődik Pán Péter és Csingiling mint párhuzamok, de ezek a plusz rétegek már nem tudnak újabb mélységet adni ennek a drámai, ellentmondásos kötődésnek. Mintha Bartis Attila A nyugalom című regényében megismert szerelmi viszony intenzitását igyekezne megragadni Gurubi Ágnes, és ez hellyel-közzel sikerül is neki. A Hemingway-idézet, melyet a kötet mottóul választ, csak a szöveg végén nyer értelmet, amikor is ez a heves, fájdalmas és nagyon intenzív kapcsolat véget ér. A zárlat aztán nagyon váratlan, hirtelen és hiányérzetet keltő: nem befejeződik, hanem hirtelen véget ér a szöveg, elvileg megoldással zárul, de a dinamika még viszi tovább, nem ér nyugvópontra ezzel a kurtának nevezhető lezárással.  Nemcsak a mottó, de a súlyos és meglehetősen titokzatos cím is a végén nyeri el jelentését, az apa és a nagy szerelem egymást felcserélő volta, mindkettőjük istenítése elég magyarázat: Juli nem tesz mást apja halálakor,

mint az egyik istent cseréli másikra. 

És bár fejlődésregénynek csak nagy ráhagyással lehet nevezni a szöveget, azért Juli, a főhős mintha a végére megértene valamit. Úgy tűnik, hogy a nő, akit egész életében a férfiakhoz való viszonya határozott meg, és ezek alapján határozta meg önmagát, a szöveg legvégén kiszabadul ezekből az egyszerre gyűlölt és egyszerre vágyott keretekből, felismeri és szeretni is megtanulja önmagát úgy, ahogy van.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Gurubi Ágnes elárulta készülő könyve címét

Szeptemberben érkezik a Másik Isten, de Gurubi Ágnes már nekilátott a harmadik könyvének.

...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Nagy

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Gurubi Ágnes

Érdekel minket, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Sokáig lehetetlennek tűnt, de ismét film készül a Momóból

Ötven éve jelent meg Németországban Michael Ende egyik legsikeresebb regénye, a Momo, amelyből - neház tárgyalásokat követően - hamarosan film készülhet.

...
Gyerekirodalom

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

A Botcsinálta boszi egy olyan boszorkányakadémia, ahol nem lefutják, hanem seprűn repülik az iskolakört. Hőse pedig egy kétbalkezes tinilány, akinek sosem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy a varázskönyvben meg van írva. Olvass bele Jill Murphy gyerekregényébe!

...
Gyerekirodalom

Új író folytatja az Asterix-sorozatot

Az Asterix képregénysorozatnak új írója van, Fabcaro, aki jelenleg a széria 40. kötetén dolgozik. Utóbbi várhatóan még az idén megjelenik.

Hírek
...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

...
Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

...
Hírek

Cseh Tamás és Csengey Dénes közös estjéről 1985-ben még részletes jelentés készült

...
Szórakozás

Az angyalok városa még az olyan dörzsölt detektíveknek is veszélyes, mint Philip Marlowe

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.