Nagy
Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter
Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Eszterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?
Ezeket a könyvet olvasd, ha tetszett a Rose Napolitano kilenc élete!
Mi történik, ha egy nő nem akar anya lenni? Miért nehezedik társadalmi nyomás a nőkre? Honnan tudja egy nő, hogy nem akar anya lenni, amíg nem vált azzá? Megmentheti a haldokló házasságot egy gyerek érkezése? Mit érez egy nő az abortusz után? Donna Freitas ezekre a kérdésekre keresi a választ Rose Napolitano kilenc élete című regényében, többféle lehetséges döntést bemutatva, amik különböző módon hatnak a főszereplő életére.
Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk
Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.
Tove Alsterdal: Szeretném, ha a női szereplők is húsbavágó kérdésekkel foglalkoznának
Történelmi traumák, posztindusztriális kiüresedettség és rozsda, egy elfelejtett régió, ahol életerős férfiakat zárnak a föld alá vagy gyerekeket presszionálnak gyilkosságok bevallására: Tove Alsterdalnak a krimi műfaja eszköz, mellyel közelebb jut az emberi lélek megfejtéséhez, miközben a rejtély darabkáit egymáshoz illeszti. Interjú.
4+1 fantasy, amit nyárra ajánlunk
Két hőhullám közt, a strandon vagy éppen az árnyas lombok alatt ezeket a frissen megjelent fantasyket érdemes olvasni idén nyáron.
2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek
Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet.