Nagy
Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét
Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.
Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát
Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.
Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva
Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.
Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte
200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.
Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat
Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.
„Stílusa: elemző. Hangulata: honfibú” - TGM a könyvek és a kánon tükrében
Bár Tamás Gáspár Miklós stílusa és nagysága sokak szerint a klasszikus nagy plamfletírókéval vetekedett, elsősorban mint filozófust és publicistát, egyetemi tanárt és közszereplőt tartják számon. Életéről és világlátásáról hosszabban írtunk ebben a cikkben, de milyen volt a viszonya az irodalomhoz, karcos-egyedi stílusának az irodalmi - vagy bármilyen - kánonhoz?
“Azt hiszem egyébként, Bukarestben lettem magyar” – Tamás Gáspár Miklós portréja
Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró megkérdőjelezhetetlen műveltségével és szellemi igényességével egyike volt korunk legradikálisabb és legszabadabb gondolkodóinak. Portrénkban az Arcanum segítségével válogattunk régi (és újabb) interjúiból, esszéiből, cikkeiből.