Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve, amely költői nyelven mesél egy bántalmazó családi közegről, és egy mélyre temetett, de mindent átható traumáról, valamint a hallgatás megtöréséről.

Fotó: Zsólyomi Norbert

Forgách Kinga | 2022. május 09. |
BORDA RÉKA
Égig érő csalán
Scolar, 2022, 144 oldal
Borda Réka: Égig érő csalán könyv

Mint egy fojtogató inda, úgy vonul végig Borda Réka első regényén a fájdalmat okozó, bőrt felsértő, burjánzó csalán motívuma. Innen ered a könyv címe is, az Égig érő csalán, amely egyszerre idézi meg az ismert mesét, miközben azt is jelzi, hogy ez a hatalmasra növő növény nem egy felhők feletti, izgalmas világba visz el, ahol óriások és aranytojást tojó tyúkok élnek, hanem egy olyan teret nyit meg, ahová egyetlen gyerek sem szeretne eljutni, és ha mégis odakerül, legszívesebben örökre elfelejtené, hogy valaha ott járt.

A Hoax szerzőjének első prózakötete költői eszközökkel dolgoz fel egy nagyon nehéz témát, a gyerekkori szexuális abúzust és annak későbbi hatásait. A töredékesen felépített, nagyon erős atmoszférájú és rendkívüli vizualitással operáló regényben egy fiatal felnőtt nő idézi fel a gyerekkorának epizódjait, a vidéki nagymamánál töltött nyári vakációkat, amelyeknek egyes fejezetei az idők során homályossá váltak vagy teljesen feledésbe merültek. A múlt képei váratlanul, rohamszerűen érkező emlékbetörések formájában kerülnek a felszínre, amelyeknek hatására az elfojtott trauma fokozatosan egyre világosabbá válik, és amelyek révén 

nemcsak az elbeszélőben munkálkodó megmagyarázhatatlan düh okai derülnek ki, hanem a felnőttkori életének nehézségei is sokkal érthetőbbé válnak.

Az Égig érő csalánnak már a legelső mondatai és képei nagyon intenzívek és részletgazdagok, mintha csak egy régi filmet néznénk. Egy rozoga, szögletes autóban utazunk az elbeszélővel együtt, aki ekkor még kisgyerek. Nyár van, a történetének két főszereplőjét, a nagymamát és a nagybácsit, Marokot hátulról látjuk, a gyerek szemszögéből, ahogy együtt ülnek elöl a kocsiban és dülöngélnek a kanyarokban. „Olyan volt nagyanyám meg a fia, mint két egymást taszító mágnes. Minden kanyarba ugyanúgy együtt dőltek, mintha valamilyen megmagyarázhatatlan okból mégis össze lettek volna tapadva.” Az autó lefullad, és amíg az ideges felnőttek intézkedni próbálnak, a gyerek rosszalkodni kezd, belerúg az út mentén álló Jézus-szoborba, amely ettől váratlanul megreped. Innen indul a könyv, amelynek ez a repedés fontos szimbólumává válik: a feltörő emlékek rianásszerűen hasítják ketté a gyerekkort.

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]
Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

Borda Réka első regénye, az Égig érő csalán volt a Ms. Columbo Olvas harmadik adásának témája. A SZÍN és Goethe Intézet új podcastsorozatában kritikusok vitatják meg kortárs német és magyar női szerzők könyveit. A könyvről Forgách Kinga, Lapis József és Kállay Eszter beszélgetett. Szóba kerültek a regényben tematizált transzgenerációs traumák, a visszatérő növény- és állatmetaforák, és irodalomterápiás szempontok is megjelentek.

Tovább olvasok

Borda Réka izgalmas és a téma pszichológiai rétegeihez jól illeszkedő elbeszélői technikát alkalmazott ennek a történetnek az elmeséléséhez. Narrátora emlékszilánkokból, összegyűjtött képekből rakja össze a múlt elfojtott, mélyre temetett fejezeteit. A felnőttek tipikus mondatai és a gyerekszemszögből rögzült látványelemek részletesen kidolgozott, realisztikus jelenetekké állnak össze, közben azonban az emlékek és érzések feltörését mágikus realista elemekkel érzékeltette az író: egyrészt a már említett, indaszerűen burjánzó növényzettel, amely a legváratlanabb helyzetekben tűnik fel és írja felül a valóságot, másrészt állat-motívumokkal, amely szintén újra meg újra visszatérnek a történetbe, mint a traumának a lenyomatai. „Egy zizegő emlék vagyok. Megtart Marok szobája. Elzárt, elfeledett, nem akart emlék, ami évek óta először válik képpé, és olyan erővel üt agyon, mintha lecsapnának. Marok szobáját látom, egy lány ugrál benne. Hatalmas gomba nyújtózik fölötte.” A növények és gombák mellett központi szimbólummá válik a nyúl is, amely egy fájdalmas gyerekkori emlékképként jelenik meg először, majd a történet folyamán a bántalmazás, a menekülés, majd a szembenézés jelképévé válik, de elsősorban leginkább a szégyent és a fenyegetettséget jeleníti meg. „Nyúl vagyok. Nekiindulok, hogy felugorjak az egyre magasodó csalán levelére, és amikor felkapaszkodom rá, Marok áll velem szemben, körülötte visongó gyerekek úsznak a folyóban. Felém tartja a puskáját, és meghúzza a ravaszt.”

Az Égig érő csalánra tekinthetünk úgy, mint lélektani regényre, hiszen nagyon

pontosan és átélhetően írja le azt a folyamatot, amely a kisgyerekkori abúzus áldozatában végbemegy,

ahogy azt is, ahogyan a családi közeg viselkedik és reagál az elkövetett és elszenvedett bűnökre. Egyben családregény is ez a könyv, mert annyira kidolgozottan ábrázolja a családi viszonyrendszert és dinamikákat, hogy a cselekmény folyamán – bármennyire is mozaikszerű a visszaemlékezés – teljesen kibomlik előttünk ennek a magyar családnak a múltja, a működése, az öröklött és továbbörökített mintázatai. A regény középpontjában viszont egyértelműen a bántalmazást elkövető Marok, és a bűn fölött szemet húnyó, azt észrevenni nem akaró nagymama figurája áll, valamint azoké az unokatestvéreké, akik szintén a nagybácsi áldozatai voltak. Borda Réka nagyon plasztikusan ábrázolja ezeket a figurákat, főként Marokot, aki természetesen – ahogy a legtöbb bántalmazó – köztiszteletben áll a faluban, és akinek a pozíciója a közösségben és a családban egyaránt megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha szinte mindenki tudja róla, hogy nem a világ legjobb embere. „A falu bajszos, melegítőnadrágos, nyakláncos szépfiúja. A sármos, negyvenes apa, aki hajnalban piacozik, napközben biztosítónál dolgozik, hétvégente pedig esküvőn vagy misén orgonál, hogy eltartsa a családját és még nyaralásra is fussa. Mindenkinek előre köszön, jól nevelt, jól fésült. Magával ragadó, természetes, kellemesen nyers.”

Az Égig érő csalán olyan regény, amelynek sok rétege van, amely a gyerekkori kiszolgáltatottságot fájdalmas szépséggel érzékelteti, és amely az abúzus témáját nagyon sok oldalról mutatja be, egyéni, párkapcsolati, családi és társadalmi vonatkozásait is vizsgálja, miközben lírai nyelven dolgozza fel mind magát a traumát, mind a poszttraumás növekedést.

A regény tétje a megszólalás maga:

egy olyan családban, ahol mindenki titkokat hordoz, ahol a problémákat generációról generációra hallgatással „oldják meg”, és ahol azt tanítják a gyerekeknek, hogy a szavak csak elveszik az időt a túléléstől, ott a gyógyulás záloga a családi minta, azaz a hallgatás megtörése és a düh felszínre engedése. Az Égig érő csalán ennek a lélektani utazásnak a regénye: „Kinyitom a szám, hogy kieresszem magamból a haragot. Kilépek a testemből, szavakat formál a szám, és a torkomat maró titokból mondatok születnek. Elmesélem a mentébe öltöztetett borosüvegeket, a gombákat, a mohát és a csalánt. Beleremegek, hogy a szavak valóságot teremtenek, és hogy ami eddig a részem volt, most más része is lehet. Bosszú, édes bosszú. De szégyen, hatalmas szégyen.”  

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

Borda Réka első regénye, az Égig érő csalán volt a Ms. Columbo Olvas harmadik adásának témája. A beszélgetésben szóba kerültek a regényben tematizált transzgenerációs traumák, a visszatérő növény-és állatmetaforák, és irodalomterápiás szempontok is megjelentek. 

...
Beleolvasó

Berta Ádám hősének szembe kell néznie a gyerekkori emlékeivel

Berta Ádám új regényének hőse Alapi Gergely, akinek végigkíséri fiatal felnőttkorát a múlt átdolgozása. Gyerekkor, Szeged, 80-as évek, indiánkönyvek, veszekedő szülők és egy vadászkés. Olvass bele!

...
Kritika

Túlélni Glasgow-t egy alkoholista anyával: ez Shuggie Bain feladata

Douglas Stuart önéletrajzi ihletettségű debütáló regénye Booker-díjat ért 2020-ban. Nyolcvanas évek, munkásosztály, munkanélküliség, alkohol, erőszak: a Shuggie Bain a hét könyve.

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...