Vonnák Diána: Arról szeretnék gondolkodni, mit jelent a béke elvesztése [Alkotótárs]

Vonnák Diána: Arról szeretnék gondolkodni, mit jelent a béke elvesztése [Alkotótárs]

Forgách Kinga |

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. A zsűri hamarosan eldönti, hogy melyik két szerző kapja meg az ösztöndíjat, addig is interjúkban mutatjuk be a jelölteket. Ezúttal Vonnák Diána válaszolt a kérdéseinkre, aki mesélt az első kötet megjelenése utáni ijedtségről, a Kijevben töltött időszak feszültségéről és arról is, mit jelent kívülállóként belegabalyodni egy másik ország történetébe.

A többi döntős eddig megjelent válaszait itt olvashatjátok: Kállay EszterHegyi EdeMécs Anna, Mucha DorkaMakai Máté, Laboda Kornél.

Hogyan élted meg az első könyved megjelenése előtti és utáni időszakot, melyik volt a nehezebb/izgalmasabb? 

Sokáig húzódott a megjelenés a covid miatt, és így elég sokáig nem tudtam lezárni magamban a kéziratot. Lélekben, agyban már máshol jártam, de ameddig még feladataim voltak vele, nehéz volt igazán elengedni. Végül nem bánom, hogy így alakult, főleg mivel a csúszás miatt élőben tudtuk bemutatni, és ez sokat jelentett nekem.

A megjelenés után volt bennem egyfajta ijedtség,

talán csak mert korábban nem éltem meg ilyen típusú, személyes töltetű nyilvánosságot. Pár hónappal a megjelenés után, mikorra megkaptam az első pár olvasói visszajelzést és született a könyvről néhány kritika, amelyben úgy éreztem, a kritikus azt és úgy olvasta, amit igyekeztem megfogalmazni, megnyugodtam. Izgalmas de ijesztő is az irodalmi szövegeknél, hogy mennyire sokféle olvasatuk lehet, mostanra öröm ezeket figyelni, néha bizarr is. 

VONNÁK DIÁNA
Látlak
Jelenkor, 2021, 220 oldal
-

Hogyan kezdett el formálódni a második kötet terve, mi adta meg a kezdőlökést? 

Kijivben voltam decemberben és januárban, és azt vettem észre, furcsa módon válaszol a testem és az agyam a feszültségre,

 ami a napról-napra fokozódó katonai fenyegetettség miatt fojtogatta a várost. A felszínen nyugodt voltam, de nem tudtam és nem is akartam aludni, és sokszor eszembe jutottak a megelőző évek interjúi, tapasztalatai, ahogyan a donbaszi háború beszivárgott mindenbe. Teleírtam egy füzetet, de akkor még nem volt kötettervem, csak azt éreztem, hogy dolgom van ezzel az anyaggal, inkább csak személyes okokból, hogy a jelennel tudjak kezdeni valamit. Fontos élményem volt, hogy mennyire képtelenség elmondani otthon, mit élek át, mennyire nincs átjárás a két helyszín és élethelyzet között.

Miután a háború kezdetekor tisztáztam magamban, hogyan tudok segíteni, mit tudok tenni a barátaimért, kollégáimért, lassan vissza tudtam nyúlni ehhez a téli füzethez, és elkezdtem azon gondolkodni, hogyan lehetne nyelvet, formát találni hozzá. Sok a kérdőjel, még több a csapda ebben, 

a totális háború jelene felől furcsa is visszanézni ezekre a téli hónapokra,

mikor a hátország felől figyeltem, akkor az foglalkoztatott, milyen a háború, ha nem a frontvonalról nézzük, hogy színezi át mindenki életét. Most nagyon más, ahogy erről egyáltalán beszélni lehet. 

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg
Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

A háború nem ma kezdődött. Vlagyimir Putyin orosz elnök sajátos nézőpontból elmesélt orosz történelmére hivatkozva a hadsereg 2022. február 24-én megtámadta a független Ukrajnát. Nácítlanításról és demilitarizálásról beszélnek az oroszok, miközben hatalmi helyzetüknek köszönhetően igyekeztek kisajátítani az Ukrajnáról szóló elbeszélést - Magyarországon is. A kérdéseinkre az Ukrajnát kutató antropológus, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a 2014 óta az országban dolgozó Vonnák Diána válaszolt, akinek tavaly ősszel jelent meg első prózakötete (a Látlak című könyvéről itt írtunk, a bemutatóról pedig itt). 

Tovább olvasok

Kinek a tanácsa a fontos számodra? Megmutatod-e valakinek menet közben a szövegeidet?

Vannak szakmabeli barátaim, szakmán kívüliek is, akiknek bízom a véleményében, de a legfontosabb a szerkesztőmmel, Nagy Boglárkával közös munka. Nem szoktam sok embernek megmutatni a félkész munkámat, írni sem úgy írok, hogy sok vázlatom lenne. 

Mit hozol magaddal az első köteted írásából, mi volt a legfontosabb tapasztalat, amit szereztél? Másként áll-e szerinted egy író a második könyvéhez? 

Egyrészt azt tapasztaltam meg, hogy a kiadói háttér mennyit segít abban, hogy legalább pár fölösleges, szorongós kört megspóroljak. Hogy tényleg nem kell semmi mással foglalkozni, csak a szöveggel.  Nem akartam sietni az írással, és úgy érzem, ez jó döntés volt. Most is szeretném hagyni, hogy a maga ütemében formálódjon az anyag, sőt, 

mivel ezer szállal kötődik egy teljesen képlékeny, brutális világhoz, azt hiszem, még inkább fontos lesz óvatosnak lenni. 

Mit árulhatsz el a nyertes pályázatodról, munkatervedről?

Nem teljesen látom még, milyen lesz a végleges formája a könyvnek, de azt szeretném megragadni, mit jelent kívülállóként belegabalyodni egy másik ország történetébe, jelenébe, kik vagyunk mi, berepülő, szakmai okokból valahol élő külföldiek, mit jelent érzelmileg, intellektuálisan az, ha közöd lesz valaki más háborújához. A saját tapasztalatommal szeretnék dolgozni a 2014-es ukrajnai háborútól a jelenig, de ez nem egy memoár lesz, inkább az esszé és a regény határvidéke foglalkoztat. Arról szeretnék gondolkodni, mit jelent a béke elvesztése. Ez nemcsak tankokról és légvédelemről szól, inkább egy társadalomról, ahol veteránok, menekültek élnek, családok szakadnak szét, férfiaknak válaszokat kell adni arra, hogy átveszik-e a behívót, meg kell tanulni a csendeket és a párbeszéd lehetőségét. Ahol a nyelv is megváltozik, 

életre kelnek és ámokfutásba kezdenek olyan szavak, mint hős, ellenség, bűn, szégyen.

Érzékeny helyzet ez, rengeteg buktatója van annak, hogy mikor és miről lehet, miről szabad beszélni, mi az, amit jobb, ha helyiek mondanak el, mihez nyúlhatok én. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

Ukrajna történetét szovjet és orosz nézőpontból ismerjük, vagyis az agresszoréból. 2014 óta fontos változások történtek Ukrajnában, amit három hete megtámadott Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Ukrajna-szakértőt kérdeztük.

...
Kritika

Vonnák Diána novellái kitágítják a világot, mégis klausztrofób érzést hagynak maguk után

Vonnák Diána érzékletes és költői novellái bolyongásra invitálnak a világban, és miközben kitágítják a perspektívánkat, azt is megmutatják, hogy bárhová is sodor minket az élet, saját magunktól nem tudunk távolabb kerülni. A Látlak a hét könyve. 

...
Hírek

Vonnák Diána: Nem gondolok a szépirodalomra máshogy, mint az antropológusi munkámra

Vonnák Diána Látlak című kötete is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. Az író a jelölés kapcsán egy videóban beszélt arról, hogyan éli meg az antropológia és a szépirodalom kapcsolatát, és hogy milyen hatása van annak, ha valaki más országba költözik. 

Levelezés
...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Ginkgo biloba [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: gyanútlan március [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Feltámadtunk [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Armageddon 202x [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Falunap [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Kedves Zsófi! [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: A szomszéd kertje [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...
Simon Eszter

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

...
Sándor Anna

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

Aranyos állatok, egy hatalmas szívű gazdi, az otthon melege és apró kis konfliktusok Kiss Judit Ágnes új meséjében.

...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

A Juli vagyok, könyvmoly címszereplőjét a valódi, hús-vér fiúk nem érdeklik, még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem: csak éppen könyvek szereplőibe. Juli mindenesetre most megkapja a lehetőséget, hogy változtasson a dolgok menetén. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi a népmesék titka, és hogyan lehet újragondolni ezeket a történeteket? [Bookline Kids]

Zalka Csenge Virág A Százegy ajtajú palota című mesekönyve megőrzi a népmesei elemeket, de sikeresen ötvözi azokat a mai gyerekek számára izgalmas témákkal.