Egy napon kaptuk a hírt, hogy pályája újabb lépcsőfokához ért Tompa Andrea és Halász Rita: a regényeikből készült adaptációkat már színházban is láthatod.

Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg

Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényét az Örkény Színházban Gáspár Ildikó adaptálja, és ő is rendezi a darabot a 2024/25-ös évadra.

A regény tavaly 3. lett az év könyve listánkon, amit azzal indokoltunk, hogy bár „a kiindulópontot a romániai és erdélyi zsidóság tragédiája szolgáltatja, a regénynek ennél sokkal több rétege van, egyszerre generációkon és társadalmi csoportokon átívelő családregény és Tilda felnövésének és identitáskeresésének története is. Mindeközben az író a rá jellemző érzékenységgel és alapossággal beleszövi a történetbe az egész 20. századot, a hadiárváktól kezdve a különböző etnikai csoportok felváltva nyílt és burkolt megbélyegzésén, elhallgattatásán át a politikai rendszerek váltakozásáig”.

A szerző interjúnkban azt mondta: „Minden titok történelmi. Ugyanis a tabukat a történelem hozza létre. A titkok mind kulturálisak, mind valamilyen szégyenhez kapcsolódnak. Nincs titok szégyen nélkül. A családterápiában megkülönböztetik a jó és rossz titkokat; az utóbbiak érdekeltek, amelyek mérgezik a családokat”. A regényről a nyári Margófeszten is beszélgettünk vele, itt meghallgathatod.

Halász Rita: Mély levegő

Halász Rita Margó-díjas, több mint 12 ezer példányban fogyott első regénye, a Mély levegő 2025-ben két nyelven, angolul és franciául is megjelenik. 

Arról pedig a Sárközy & Co. Literary Agency írt, hogy a Mély levegőből készült monodrámát 2024 szeptemberében a Jurányi Ház tűzi műsorra. A narrátor-főszereplő Verát Pálos Hanna alakítja. Nagybőgőn közreműködik Csizmás András, a látvány Keresztesova Veronika munkája, a dramaturg Zsigó Anna.

A regény a 2020-as könyves toplistánkon a 29. helyen végzett. Akkor azt írtuk róla „A Mély levegő azt a zsigeri élményt adja meg, hogy a szereplők, a problémák, a konfliktusok és még a megoldási lehetőségek is ismerősek. A titkok és felszínre nem került erőszakok nemcsak kapcsolatokat és családokat tesznek tönkre, hanem azt a nagy víziót is, hogy lehet boldogságban élni. A Mély levegő pontos, mint a Jelenetek egy házasságból és kegyetlen, mint a Házassági történet.” Halász Rita interjúnkban azt mondta, „a Mély levegő tétje az volt, tudok-e regényt írni”.

Tompa Andrea közben Walesben járt

A Haza angol kiadásáról mi is beszámoltunk, és már akkor felvetette a fordító, Jozefina Komporaly, hogy a regény „nagy eséllyel sikeres lehet angolul a stílusa és a tartalma miatt is, mivel az identitás összetettségéről szól, továbbá határokon túllépve a hovatartozás sokféle lehetőségével is foglalkozik. Erősen megjelenik benne a migráció, a köztes létállapot, amit a szerző Komporaly szerint elegánsan szűr át a személyes és kulturális emlékezeten”.

A fenti jóslat amolyan beteljesedéseként is értelmezhető Tompa Andrea walesi útinaplója: a hercegség fővárosában járt, a Cardiffi Egyetemen, ahol a kis nyelvek program keretében beszélgetett a könyvről. Az írót megragadta, hogy a feliratok angol mellett walesi nyelven is olvashatók a városban,

valamint egy walesi kifejezés is megérintette, a 'hiraeth'.

Ez utóbbi összetettségéről írt Facebook-bejegyzésében:

„Bőségesen utánaolvasok ma – a honvágy, a nosztalgiával, elveszett otthonnal, a hazatérés lehetetlenségével, a talán sosem volt otthonnal összefüggő fogalom, elveszett lelkek, helyett utáni vágy. Ahogy olvasgatok, az egész, bizonyára nagyon sérelmes velszi történelem, a kivándorlások és visszavándorlások eseményei benne foglaltatnak. Lefordíthatatlan fogalom, írják mindenütt. Többen is kimondják e szót, ki anyanyelviként, ki tanult nyelven – miután hosszan beszéltem, kissé nyekeregve arról, hogy az irodalom képes újra  megkeresni a szavak értelmét, vetkőztetni és öltöztetni a szavakat, hámozni, laposra püfölni, értelmet keresni adni annak, aminek a jelentése elhalványult, túlságosan telitetté vált.”

Nyitókép: Valuska Gábor