Závada Péter: A negyvenedik jubileumi nemzetközi művésztelep eseményén mindenki, aki jelen van, része az alkotásnak

Závada Péter: A negyvenedik jubileumi nemzetközi művésztelep eseményén mindenki, aki jelen van, része az alkotásnak

Capa Központ projektjében kortárs szerzők írnak szöveget egy-egy fotósorozathoz. Az együttműködés előzménye, hogy a Balaton-felvidéken és a bakonyi régióban fotósok követtek olyan művészeti projekteket, amelyek során helyi alkotókhoz, közösségekhez érkeztek vendégségbe „jól ismert” művészek vagy alkotócsoportok. Magyarpolányban a 40. Nemzetközi Művésztelep résztvevőit fotózta Oláh Gergely Máté, a Capa Központ blogján a sorozatot Závada Péter versei kísérik, melyeket most teljes terjedelmében közölhetünk.

Könyves Magazin | 2023. november 18. |

Hat rímtelen szonett Oláh Gergely Máté fotóihoz

<A helyiek bevonásával> dróthuzalt vezetnek végig az arcon úgy, 

hogy épp középen válassza ketté. 

Egy tetoválás önmagában még nem jelent semmit. 

A koptatott rózsaszín dzseki kiemeli ugyan a háttérben meghúzódó muskátlik 

élénkpirosát, de annak ellenére, hogy a karikafülbevaló körívéhez az egyenlő 

távolságban lévő anyajegyektől külső érintők húzhatók, az arcot így is 

a feladatra szigorúan fókuszáló tekintet uralja.

Összekulcsolt kezek a fej alatt: párnák helyett is párnák. 

A simogatás kimerevített gesztusa első ránézésre hiteles, 

miközben az egyik szerelmes nyilvánvalóan játssza, hogy alszik. 

A drapéria esése, gyűrődései a kompozíció szempontjából mérvadóak, 

de ami a figyelem vezetését illeti, nem tudják fölvenni a versenyt 

a flamingórózsaszín műanyagpapuccsal. 

A nyaklánc vajon saját szerzemény, vagy a jelmez része?


-

-Oláh Gergely Máté, Magyarpolány

<Tulajdonképpen irreleváns>, hogy a képbe belógó tripod lábai 

milyen filmes eszközben folytatódnak: derítővászonban, 

reflektorban, esetleg kamerában.

Egy kiszakadt térdű farmernadrág Theseus uralkodása alatt, 

az Athén melletti erdőben meglepő lett volna, 

de a Magyarpolányra álmodott klasszikuson 

a háborítatlan illúziót ma már nem kéri számon senki.

A bázis alkotói saját mottójukból indulnak ki. 

Épp a másként-létet töltik meg tartalommal hol festőállványaikra, 

hol a szenvedélyesen magyarázó mesterre koncentrálva. 

És az elcsigázott festőtanonc napszemüvege mögül 

látja-e a színek eredeti tartományát, 

vagy eleve mindennek eggyel sötétebb tónust szánt

a valóságosnál? Mi az, hogy valóságos?

-

-

mindenki, aki jelen van,

része az alkotásnak. Vajon mi örvend nagyobb népszerűségnek: a viaszveszejtéses

bronzszobrászat a Munkácsy Mihály díjas szobrászművész vezetésével, vagy az

akciófestészet és a linómetszet? – töprengünk félig-meddig magunkban, míg az akácok

előterében érvényre jut a házigazda pedagógusi-művészi karaktere.

Körben a léckerítésre installált munkák kijelölik a foglalkozás kereteit. 

A műanyag fólia az alá rekedt nedvességtől az asztalra tapad. Ettől még elég egy rossz lépés, 

és az emelvényről bárkit leeshet. Pláne az, aki most fonott copfjában kék szalaggal 

a fénykép előterében a vászon fölé hajol.

De, aki a farönkön felénk fordulva pihen, csak egy lábak, karok és fej nélküli torzó.

Bár a melleit ugyanazzal a fehér mázzal kenték be, mint a testét borító

bárányhimlőket. Piros fanszőrzetén már meg sem lepődünk, pedig a szeméremdomb

rikító háromszöge, mint munkabért, hajtja be rajtunk a csodálkozást. A bokrok közt

fenyegetően nyújtózkodó alak. A háttérben, ki tudja, mióta rozsdásodik?

-Oláh Gergely Máté, Magyarpolány

-Oláh Gergely Máté, Magyarpolány

, maradéka csupán, kiégetett kerámia cserepei, drótháló a fűben,

gipsztörmelék. És egy másik apró torzó, mintha próbálna elvegyülni, visszahúzódni 

a feleslegbe. Egy műalkotáson vagy egy törött használati eszközön mutatkozik meg inkább

a tárgy tárgy-mivolta? És mi a helyzet egy törött műalkotással?

Két aktív résztvevő a színházművészeti panel programjának előadásán, 

akik közül az egyik a történet szerint viszonzatlan szerelmet érez. 

A sarjerdőben eszeveszett hajsza indul

az erélyes figyelmeztetések dacára.

Közben amerre csak nézünk, mindenütt az egymás és a közösség felé fordulás nem hagyományos módozatai,

távol a kőszínházi struktúráktól. Modern és kísérletező

szakmai-módszertani eszközök, melyekkel bevonnak minket a játékba, legyünk amatőrök,

fiatalok, vagy akár a legszélesebb értelemben vett közönség.

A résztvevők örömére a terapikus hatás

mit sem gyengít az esztétikai élvezeten.

-Oláh Gergely Máté, Magyarpolány-07

-

, hogy a helyi erő a varázsszer hatására 

vajon összetéveszti-e a fát a szerelmével, vagy csak ijedtében öleli a törzset, 

míg a retro lakókocsi elé helyezett sámli mélyen beleíródik a település történetébe. 

A babakék esőkabátos nő arckifejezéséből ítélve semmi jóra nem számíthatunk, 

sőt, még abban sem lehetünk biztosak, hogy a demizson valóban azt rejti-e, 

ami be lett ígérve. 

Kit érdekel ilyenkor, hogy a lombkoronát keresztül szelő égősor olyan, akár egy levegőbe

felfüggesztett rivalda, noha nem lévén teljesen sötét, csak kevéssé ad hozzá a világításhoz. 

Ne is reménykedjünk. A fűben elejtett zsebkendőről már soha nem tudjuk meg, hogy kié volt.

A művészet sosem az, ami, hanem mindig valami más, de maszkként mégsem a

szamárfej árnyéka szolgál, hanem az, amit a helyi alkotóközösség tagja

felénk nyújt: papírmasé sisak, mellyel saját arcát is kitakarja.

Mögötte a fenyőlécekből ácsolt kapu deszkáit rusztikus, 

szegecselt vasalás fogja össze.

-Oláh Gergely Máté, Magyarpolány-09

-

a fővezérágak?

Ki hallgat madárcsicsergést headsetről a lombban, 

míg a rügyek közé artikulálatlan emberzsivajt képzel? 

Ki tud csak úgy a nap blendéjébe nézni anélkül,

hogy hunyorítania kéne, míg az eltérő kulturális

küszöbhelyzetek megcsillannak a levelek közt átszűrődő derengésben? 

Kivel osztjuk meg őrhelyünket a lakókocsi tetején? 

Ember vagy tündér mászik fel a létrán spagetti pántos topban, 

mialatt a Bakony déli lejtőin összetéveszthetetlen

hang- és fényhatásokkal kísérve épp megszületik a helyi kultúra?

Hajnalra a lecsapódó harmattal együtt mindent belep a vendégszeretet.

A fűben térdtől lefelé törött gipszláb. És a hosszan exponáló fotósnak hála 

a narancssárgára hevült kohóból kipattanó szikrák 

a sötétbe világító csíkokat húznak.

-Oláh Gergely Máté, Magyarpolány-011

-Oláh Gergely Máté, Magyarpolány-012

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Karafiáth Orsolya: Teljes

A Capa Központ új projektjében kortárs szerzők írnak szöveget egy-egy fotósorozathoz. Pécselyen a Forte Társulat dolgozott, a Capa Központ blogján a sorozatot Kemény Zsófi írása kíséri, amit most teljes terjedelmében közölhetünk.

...
Hírek

Kemény Zsófi: Művház-test

A Capa Központ új projektjében kortárs szerzők írnak szöveget egy-egy fotósorozathoz. Pécselyen a Forte Társulat dolgozott, a Capa Központ blogján a sorozatot Kemény Zsófi írása kíséri, amit most teljes terjedelmében közölhetünk.

...
Szórakozás

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

Egy tengeri állatról is szól a beszélgetés, meg a költői szerepről, csillapíthatatlan kíváncsiságról, versolvasásról, figyelemgazdaságról, színházról és megfigyelésről Závada Péterrel, akinek megjelent A muréna mozgása című verseskötete.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...

Deres Kornélia: Irodalom és gyógyulás

...

Simon Márton: Még egyszer a magyar slamről (Hogy jöttem 4.)

...

Simon Márton: Ballada a telefonfülkék hatalmáról (Hogy jöttem 3.)

...

Deres Kornélia: Irodalom és pénz

...

Simon Márton: Északi fény, fenyők, satöbbi (Hogy jöttem 2.)

...

Deres Kornélia: Irodalom és abúzus

...

Deres Kornélia: Irodalom és mérgek

...

Simon Márton: A legszebb pillanat életemben (Hogy jöttem I.)

...

Deres Kornélia: Irodalom és gyámság

...

Kiss Tibor Noé: Jövő héten megjönnek a madarak

...

Kiss Tibor Noé: Azt kérdezték tőlem, kém vagy?

...

Borda Réka: Túra az irodalmi trófeákért [Tárgydilemmák]

...

Kiss Tibor Noé: Emlékezet, kattintgatás, műholfdfelvételek (Fotók és térképek szerepe a regényírás során)

...

Borda Réka: Nádas porszívója [Tárgydilemmák]

...

Kiss Tibor Noé: Micsoda borongós szombat délután

...

Borda Réka: Hová lettek a tájak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...

Kiss Tibor Noé: A mindentudó regényvázlattól a hangos felolvasásig (A regényíró hasznos aprómunkáiról)

...

Borda Réka: Zárt ajtók [Tárgydilemmák]

...

Kiss Tibor Noé: A vágóhíd csendes

...

Borda Réka: A menhirré váló írókról [Tárgydilemmák]

...

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

...

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...

Kiss Tibor Noé: Hogyan jutottam el a tajgába? (Megjegyzések személyességről és a társadalmi realitásról)

...

Borda Réka: Babits gyűrűje és a vena amoris [Tárgydilemmák]

...

Kiss Tibor Noé: Ma sem láttam a rókát, de mindenhol ott van

...

Borda Réka: Forradalmat az írott terekbe? [Tárgydilemmák]

...

Kiss Tibor Noé: A hiánynak nincs mértékegysége

...

Borda Réka: Egy bőrönd átváltozásai [Tárgydilemmák]

...

Závada Péter: Az új formákról

...

Moskát Anita: Mennyi láthatatlan munka van egy könyv mögött?

...

Moskát Anita: Racionális megérzések és más írói paradoxonok

...

Moskát Anita: Az ötletek nem az ötletfán teremnek

...

Moskát Anita: Gyönyörű hibák

...

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

...

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

...

Moskát Anita: Senkiföld

...

Moskát Anita: A leírt szavak malacperselye

...

Závada Péter: Érthető ellenszenv – A magyar rapről és slam poetry-ről (2. rész)

...

Závada Péter: Érthető ellenszenv – A magyar rapről és slam poetry-ről (1. rész)

...

Moskát Anita: Nem Patyomkin-falvakat építünk

...

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.

...
Nagy

„Az élet abszurditása az idő” – Bemutatták Kertész Imre Lét és írás című művét

A kötetet Kertész Imre állította össze a Sorstalanság 1973-as visszautasítását követően, a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból.

...
Nagy

Darvasi László alázatos szörnyetegként írta meg monumentális regényét

A 20. század első felét elbeszélő, nagyformában megírt Neandervölgyiek azt bizonyítja, hogy Darvasi László nagy formában van. És a kötetbemutatón úgy fogalmazott, a közel kézezer oldalas trilógia folytatásából is elkészített már néhány részletet.

Olvass!
...
Beleolvasó

Colleen Hoover regényének hőse hadakozik a szerelem ellen, de hiába – Olvass bele!

Egy szegény lány és egy gazdag fiú futó nyári kalandnak induló, majd bonyolult szerelemmé váló kapcsolata áll az új bestseller középpontjában. Most mutatunk belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

77 év, 77 sztori, azaz Charlie kalandos élete – Olvass bele a zenész önéletrajzába!

Charlie-nak annyira színes, gazdag, kalandos, a legnagyobb sikerekkel és a legnagyobb tragédiákkal teli élete volt, hogy az könyvért kiáltott. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó Magda az örök szépség titkait kívánta feltárni – Olvasd el egy alig ismert írását!

Titokfejtő sétára, a női szépséget középpontba állító szellemi kalandozásra hívja olvasóját ez a kötet, amely Szabó Magda kiadatlan, valamint kevésbé ismert írásaiból válogat. Olvass bele!