Az évtized legfontosabb magyar könyvei 5.

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 5.

Az évtized legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit vesszük sorra a héten. Ötvenes listánkat közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. A folyamat úgy zajlott, hogy egyre rövidebb listákra kellett szavazniuk a voksolóknak, majd végül a szerkesztőség úgy döntött, hogy egy szerző egy könyvvel kerülhet fel a listára (ez persze azt is jelenti, hogy voltak szerzők, akik többel is szerepelhettek volna). Az évtized magyar listáján, ugyanúgy, ahogy a gyerek- és világirodalmi listán is, elkerültük a sorrendezést (az eladási listán sorrend is volt), helyette a következő napokban bemutatott 50 könyvet ünnepeljük. El kell mondjuk, hogy most is sok fontos lemaradó van, de erről mi csak részben tehetünk, hiszen mi is szavaztunk. Az első,második, a harmadik és a negyedik után itt a befejező ötödik rész.

Könyves Magazin | 2021. február 26. |
Szakmai zsűri:
Ágoston Zoltán, Antal Nikolett, Bárány Tibor, Dávid Anna, Forgách Kinga, Jánossy Lajos, Kálmán C. György, Károlyi Csaba, Keresztury Tibor, Kolozsi Orsolya, Lapis József, Lévai Balázs, Melhardt Gergő, Mészáros Sándor, Modor Bálint, Nagy Boglárka, Nagy Gabriella, Radics Viktória, Reményi József Tamás, Ruff Orsolya, Sárközy Bence, Szegő János, Szekeres Dóra, Thimár Attila, Tóth-Czifra Júlia, Turi Tímea, Valuska László, Visy Beatrix

Szvoren Edina: Verseim

Szvoren Edina
Verseim
Magvető, 2018, 206 oldal
Szvoren Edina: Verseim

Szvoren Edina 2010-ben robbant be a köztudatba Pertu című kötetével, azóta pedig az ország egyik legfontosabb novellistája lett, akinek érezhetően nagyon erős irodalmi hatása van. Az elmúlt évtizedben megjelent kötetei közül bármelyik felkerülhetne erre a listára, például Nincs, és ne is legyen vagy Az ország legjobb hóhéra, hiszen ugyanazt a minőséget, ugyanazt a szuggesztív szvoreni hatást képviselik. A 2018-as Veseim fullasztó atmoszférájú írások, nehéz sorsok gyűjteménye. A történetekben – ahogy az egyik szereplő fogalmaz – „benne van az erőszak a levegőben”. „A Verseim történeteiben már szinte az a furcsa, ha valamelyik szereplőnek nincs testi vagy lelki hiányossága. Múltbeli balesetek, betegségek, elveszített családtagok, abortuszok rajzolják ki azokat a gyászokat, amik rejtettségük által vannak jelen az emberek mindennapjaiban. És bár az elbeszélések egyes szám első személyben vannak megírva, az érzelmi reflexiók így is teljesen hiányoznak. Az elhallgatások és titkot veszik át az uralmat a szövegek fölött – írtuk a kötetről, amely 2019-ben elnyerte a Libri irodalmi díjat. 

Szvoren Edina interjúnkban ezt mondta a Verseimről:

„Tematikusan is adódott ez a kötetcím, hiszen több szereplő olvas, ír, firkálgat, videókat vesz fel, verseket tud vagy felejt el, ugyanakkor régóta mondom, hogy az írásmódszerem és maguk a kész szövegek a tömörségük, a mondatra rakott súlyok okán sokban hasonlítanak a versre. A Jönnek a verseimben beharangozott költemények pedig a kötetcímmel játékosan magára a kötetre is rámutatnak: megjöttek.”

Takács Zsuzsa: A Vak Remény

Takács Zsuzsa
A Vak Remény
Magvető, 2018, 608 oldal
Takács Zsuzsa: A Vak Remény

Takács Zsuzsa az egyik legfontosabb költőnk, akinek közel húsz kötete jelent meg pályája során. A Vak Remény, amely most erre a listára felkerült, a verses életmű sűrítménye, több évtized munkája testesül meg benne. A kötetnek a keletkezéstörténete is izgalmas, ugyanis már 2004-ben meg kellett volna jelennie, már megkapta a levonatot is, amikor a kiadó egyik titkárnője telefonon elmondta Takács Zsuzsának, hogy olvasta a művet és meglepte, hogy ilyen sötéten látja a világot. A költőn szégyenkezés lett úrrá, visszavonta a kéziratot, utóbb hozzáírt, és így alakult ki a kötet ma ismert szerkezete. „A Vak Remény egyszerre vak és látó, egyszerre azonos önmagával és két ikertestvérével, a Hittel és a Szeretettel, egyszerre tud a szeretetlenség keménységéről és a szeretni tudás kiszolgáltatott gyengeségéről” – írtuk a Margó után, ahol Takács Zsuzsával Schein Gábor beszélgetett. A kötet az összegyűjtött és új versekkel a költői életmű fontos darabja és viszonyítási pontja lett, benne ismerős városi pontok és intim terek keverednek, meg persze a gyomorforgatóan rózsaszín reménykedés: „„Találkozni akartam volna a Vak Reménnyel,/ kértem, hogy mondjon egy alkalmas helyet./ Az Utolsó Ítélet terét, például, Budapesten,/ vagy valamilyen süllyedő szigetet, ahonnan/ nem vezet hazaút.” A Vak Reményért Takács Zsuzsa 2019-ben elnyerte az Aegon-díjat (a díjátadóról ITT írtunk.)

Tárgyalás rovatunkban megnézhetitek Takács Zsuzsa íróasztalát is.

Terék Anna: Halott nők

Terék Anna
Halott nők
Forum, 2017, 152 oldal
Terék Anna: Halott nők

Halott nők, halott városok, halott életek – Terék Anna kötete sorsokról, történetekről, traumákról mesél, olyan fájdalmakról, amelyek fizikailag talán túlélhetők, lelkileg azonban egy életre megnyomoríthatnak. Az öt ciklusba rendezett kötet keretét a délszláv háború, illetve a nők kiszolgáltatottsága adja. A mozaikosan elbeszélt élettörténetek monológszerűen ömlenek ránk, a maguk fájdalmas töménységében. A Halott nők megrázó kötet, amely nem engedi el olvasóját, testközelből mutatja be a sorstragédiákat, már-már kibírhatatlanul. Ebben a kötetben ugyanis az áldozatok beszélni kezdenek, megtörik a csöndet és elmondják, mit tettek velük. „Mint a kint felejtett/ nyers húst nyáron a legyek,/ úgy dongják körül / az utcán maradt embert / a kilőtt golyók / Szarajevóban.” (Legyek)

Terék Anna Egy marék föld című versét ITT, Fekete nap című írását ITT olvashatjátok.

Térey János: A Legkisebb Jégkorszak

Térey János
A Legkisebb Jégkorszak
Jelenkor, 2016, 624 oldal
-

2019. június 3-án tragikus hirtelensségel hunyt el Térey János, akiről nekrológunkban azt írtuk: "Térey úgy dolgozta egymásba a nyelvi regisztereket, a műfaji elvárásokat vagy a magaskultúrába a populárisat, amilyen bátran és pofátlanul ezt Quentin Tarantino filmrendezőként csinálja". Az évtized listájára a Protokoll, az Őszi hadjárat című verseskötet vagy a Káli holtak című regénye is felkerülhetett volna, végül A Legkisebb Jégkorszak került, ami egy fagyos disztópia, mégis 2015-ben az év végi toplistánk második helyén végzett. Amikor megjelent a verses regény, akkor a cselekmény ideje, 2019 még a közeli jövőnek látszott, most már a beláthatatlan múltnak. Kitör Izlandon egy vulkán és egész Európát beteríti a hó, közben Lana del Rey, a Metallica vagy a Radiohead szól. "A katasztrófa éles fénytörésben mutatja föl egy emberi jellem gyarlóságát és nemességét. Tisztaságunkat vagy alávalóságunkat. Van, aki szerint most valamivel borzalmasabb dolgok történnek Magyarországon, mint a könyvem tartalma" - mondta az akkoriban készített interjúnkban.

Az Asztalizenében vagy a Protokollban megismert szereplők itt is visszatérnek, a társadalmi és közéleti árnyalatok ugyanúgy megjelennek, mint a katasztrófafilmekre jellemző hangulatok - de mindez hihetetlen lírai érzékenységgel. Kritikánkban azt írtuk, hogy "A sztori nem bonyolultabb a legnagyobb felbontásban elkészített Feszty-körképnél, sőt nagyszabású, mintha csak Michael Bay lenne a látványtervezője: Térey igazi panorámaképet készít a budapesti felső középosztályról, amiről igazából nem sokat tudunk az elmúlt években. Ők nem elégedetlenkednek, nem vonulnak az utcára, rezignáltak, saját dolgaikkal foglalkoznak." Ez utóbbit bizonyítja a Keresztes Tamás és Storck Natasával készített csodás trailer is.

Tolnai Ottó: Szeméremékszerek

Tolnai Ottó
Szeméremékszerek
Jelenkor, 381 oldal
-

Három éve jelent meg a Szeméremékszerek első kötete, A két steril pohár, amely már címében generálta, pontosabban előrevetítette az eseményeket. Hiszen Tolnai Ottó főhőse éppen ezért (azaz az urológiai vizsgálathoz szükséges steril poharakért) indul el a helyi gyógyszertárba, ám a viszonylag eseménytelennek ígérkező séta nem várt kanyarokat, fordulatokat és kalandokat tartogat, a hős pedig - ahogy kritikánkban is írtuk: "végeláthatatlan tekergésbe kezd Szabadkán, a tengernél, a határsávban, Jugoszlávia múltjában, Bartók és Csáth szellemi örökségében, a múltban és a korrupcióval, gyanakvással teli jelenben". Akik szerették az első könyvet, azoknak jó hír, hogy "az akkor félbehagyott mesék, az életet adó, szavatoló ezeregyéjszakák folytatódtak, folytatódnak tovább", hiszen idén megjelenik a második kötet. 

Tolnai Ottó tavaly ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, akivel amúgy mégVilágpor és a Nem könnyű megjelenésekor interjúztunk. Születésnapján arra kértük Radics Viktóriát, Parti Nagy Lajost, Selyem Zsuzsát és Ladányi Istvánt, hogy ajánljanak egy művet Tolnaitól.

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

Tompa Andrea
Fejtől s lábtól
Jelenkor, 544 oldal
-

Tompa Andrea 2013-as regényében az erdélyi századelőre, a magyarság legfájdalmasabb esztendeibe időutazott, hogy megírjon egy klinikai pontosságú szerelmet, amelynek beteljesedését sem végtag- , sem országcsonkolás nem akadályozhatta meg. Egy öntudatos zsidó lány és egy kissé határozatlan, de hamar a saját lábára álló székely fiú párhuzamos élettörténetét követhetjük az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveitől a trianoni szerződést követő időszakig, az individuumtól a teljes egybeolvadásig. "Az országon végrehajtott amputáció, és az ezzel járó kaotikus állapotok azonban csak díszletül szolgálnak a szokásosnál élesebb kanyarokkal próbára tett szerelemhez, a szerző ugyanis nem hősei helyét szabja meg a világégésben, hanem az egyéni sorsokban jeleníti meg a történelmet. Körülöttük minden szétbomlik, de ők épp ebben a nagy elválasztottságban olvadnak teljesen egymásba" - írtuk kritikánkban. a könyvről, amely 2014-ben Aegon-jelölt volt.

A Fejtől s lábtól után Tompa Andrea azt tervezte, hogy egy százoldalas kis könyvet ír, de saját bevallása szerint rá kellett jönnie, hogy nem tud rövid könyvet írni: az Omertában egy széki cseléd, egy magas pártfunkcióba kerülő rózsanemesítő, egy félárva kolozsvári kamaszlány és egy politikai okok miatt bebörtönzött apáca monológja rajzolta körül a történelmet, és mesélt megingathatatlan pártvéleményről, egyetembezárásról, kollektivizálásról. (Interjúnk.) Ezért a regényéért Tompa Andrea Libri-díjat kapott. Tavaly a Haza című regénye jelent meg - ITT írtunk róla, ITT pedig interjúztunk a szerzővel.

Tóth Krisztina: Pixel

Tóth Krisztina
Pixel
Magvető, 2011, 166 oldal
-

A Pixel Tóth Krisztina második novelláskötete a Vonalkód után, amely harminc egymáshoz kapcsolódó történetetet tartalmaz, mindegyikben egy-egy testrészt játékba hozva. A szerző maga is szövegtest-könyvként hivatkozik a kötetre, amely mindennapos életképeket mutat be, ami már ekkor is azt jelentette a Tóth Krisztina-prózában, hogy a legnehezebb, legfájdalmasabb pillanatokat a hétköznapokban élik át a szereplők. A novellák műfaját meghatározza a szövegek terjedelme, ugyanis az akkor még működő Népszabadságban jelentek meg, így erősen limitáltak voltak a keretek. Visszatekintve is jól állnak ezeknek a szövegeknek, hogy rövidek, pörgősek és pont ebből következően sűrűek és még drámaibbak. A Pixel angol kiadását, Owen Good munkáját a brit Írószövetség fordítói díjára jelölték.

Részlet a könyvből: "Ezt a kezet hajdanán valaki elengedte. Az anyjának annak idején szeretője volt Kolozsváron. Ami­kor híre ment, hogy kiürítik a gettót, a szerető szerzett két menlevelet. Az anya három napig tépelődött, aztán elment a szeretővel, és magára hagyta az akkor négyéves Cosminát. Azt gondolta, inkább a saját életét menti. Egy csomagot tett a gyerek ölébe, aztán elindult, hátra se nézett. Ez az Írisz-telepen történt, 1944. május 13-án. Mindez csakis azért érdekes, mert Cosmina fia később szintén május 13-án született, és David lett a neve. Természetesen semmi köze nincs a varsói gettóban látott kisfiúhoz, akinek ugyanez volt a neve, de akit később mindenki elfelejtett. Ezt a Davidot nem felejtették el. Ma­gyar dédapja, aki a háború poklát valahogy túlélte, de Ceauşescu mennyországát már nem, még pont értesült a születéséről. És rossz ötletnek tartotta a David nevet, de ez nem tartozik ide. A fiú az elenge­dett kéz történetét viszont (és szerencsére) nem tő­le tudta meg, hanem a téglagyári gettó más lakóitól, akik rémülten és haragosan dajkálták annak idején az elárvult Cosminát."

Vida Gábor: Egy dadogás története

Vida Gábor
Egy dadogás története
Magvető, 2019, 372 oldal
-

Az Egy dadogás története egy kamaszkor óta íródó emlékiratfolyó, amelyben egymás mellett kanyarog, és több ponton egymásba is mosódik a saját és az erdélyi múlt, földrajz és bizonytalanság, a kolozsvári egyetemistaévek pedig egyszerre közelítenek és távolítanak egymáshoz és egymástól két nagyon különböző világot. Műfaját tekintve nevezhetjük metaregénynek, ami írói életrajz, szubjektív Erdély-történet

Interjúnkban a szerző azt mondta, hogy "Amikor leültem megírni, akkor már jól voltam, az volt nehéz, amikor először elmentem egy pszichológushoz, hogy: doktornő, baj van. A megértés számomra feloldozás, elengedés volt, a megírás egy másodlagos folyamat, valamifajta legördülés. Megbocsátásra nem volt szükség, nem sérelmek értek, hanem egy több nemzedéket átfogó bántalmazó struktúrában éltünk, én voltam az egyik leggyengébb láncszem. Sokan élnek ma is ilyen viszonyok között, elszomorító, hogy ezt próbálja hagyományos társadalomnak eladni a hatalom. A félelemkeltés a legsúlyosabb bántalmazás."

Závada Pál: Egy piaci nap

Závada Pál
Egy piaci nap
Magvető, 222 oldal
-

"Amikor először olvastam a kunmadarasi pogromról, emlékszem, nem akartam elhinni" - mesélte interjúnkban Závada Pál, akinek regénye azt kutatja, hogy szűk egy évvel a háború után mi veszi rá egy közösség tagjait (itt: a fiktív Kunvadas lakóit) arra, hogy egy hétköznap rátámadjanak a helyi zsidókra, és többet megöljenek közülük. A folyamatos önvizsgálatra és reflexióra késztető regény azért is rendkívül erős, mert átlagemberek, szomszédok motivációit, cselekedeteit és gondolkodását ábrázolja. "A hétköznapok gyűlölete a regény témája, azoké az embereké, akik a vesztes második világháború után mély identitáskrízisbe kerültek anyagilag és szellemileg is. A kunvadasi piacon erőszakot tevő emberek egy közösségben éltek, ismerték egymást, ezért döbbenetes az erőszak, amibe belekeveredtek" - írtuk kritikánkban.

Závada Pál azóta megírta a Weiss Manfréd Művek örököseinek a történetét (kritikánk), tavaly pedig megjelent Wanderer című regénye, amelynek hőse a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein át bolyong (ITT beleolvashattok, ITT pedig megtaláljátok a margós beszámolónkat). Závada Pál Természetes fény című regénye alapján Nagy Dénes készített filmet, amelynek a jövő heti Berlinálén lesz a bemutatója.

Zoltán Gábor: Orgia

Zoltán Gábor
Orgia
Kalligram, 320 oldal
-

"A Maros utcában nőttem fel, és 30 éves voltam, amikor nagyjából elkezdtem tudni, hogy néhány házzal arrébb mi történt. Ezt kell felfejteni, megérteni, hogy tulajdonképpen tudhatnánk róla, és miért is nem tudunk?" - mondta interjúnkban Zoltán Gábor, aki 2016-os regényében, az Orgiában a Városmajor múltjával, a XII. kerületi nyilasok rémtetteivel vetett számot. "Hőse Renner, a keresztény gyáros, aki azért lép be a nyilasok közé, hogy megmentse zsidó feleségét és szeretőjét, és (anti)hősei azok a testvériségben vérszemet kapott nők és férfiak is, akik a nemzet védelme és fennmaradása érdekében bárkit a nyilasházak pincéibe vagy a Duna-partra juttattak. A nyilasok összes áldozatának nevét nem áll módunkban megismerni, de az Orgia tesz róla, hogy a bűnösökét soha ne felejtsük el" - írtuk a kötetről.

2018-ban megjelent a Szomszéd, amely az Orgia folytatásának, egyben előzményének is tekinthető, 2020-ban pedig a Szép versek 1944, amely azt kutatta, milyen verseket írtak a magyar költők abban a háromszázhatvanöt napban. A margós bemutatóról ITT írtunk, kritikánk pedig ITT olvasható.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

Az évtized legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit vesszük sorra a héten. Ötvenes listánkat kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. Itt a negyedik rész. 

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 3.

Az évtized legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit vesszük sorra a héten. Ötvenes listánkat közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. Itt a harmadik rész!

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 2.

Az évtized legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit vesszük sorra a héten. Ötvenes listánkat közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. Itt a második rész!

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe. 

Hírek
...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Hírek

Könyvesblokk: John le Carré utolsó könyvétől a semmittevés forradalmáig

...
Gyerekirodalom

Ebben a mesében a boldogság tényleg eladó, és különböző kiszerelésekben kapható

...
Szórakozás

Jön a Szemtől szemben 2. – könyvben írta meg a legendás film folytatását a rendező

...
Szórakozás

Toldi, a magyar szuperhős - októberben kerül mozikba Jankovics Marcell utolsó alkotása

...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

...
Hírek

PEN Translates: Tóth Krisztina Vonalkódja is a kiválasztottak között

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Kritika

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

Egy szimbolikus és szerteágazó történettel mesél a gyászról, a transzgenerációs traumákról, a szerelemről és a klímaváltozásról Elif Shafak új regénye, amely Ciprus történetének egyik legvéresebb időszakát dolgozza fel. Az eltűnt fák szigete a hét könyve, amelyben egy török és egy görög fiatal szeret egymásba egy tragikus történelmi pillanatban. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.

...
Gyerekirodalom

A Savanyúleves bástyától a Denevérmúzeumig - Ezekkel a gyerekkönyvekkel fedezd fel a várost!

Milyen titkokat rejt egy város? És hogyan tudjuk mindezeket egy gyerekkel felfedezni? A városlátogatásoknak nem feltétlenül kell nyafogásba fulladniuk, különösen akkor nem, ha egy könyv már jó előre megalapozza az érdekődést. Három olyan sorozatot szedtünk össze, amelyek abban segítenek, hogy egy városba tett kirándulás a gyerekek számára is élvezetes, emlékezetes és játékos legyen.