Az évtized legfontosabb magyar könyvei 3.

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 3.

Az évtized legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit vesszük sorra a héten. Ötvenes listánkat közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. A folyamat úgy zajlott, hogy egyre rövidebb listákra kellett szavazniuk a voksolóknak, majd végül a szerkesztőség úgy döntött, hogy egy szerző egy könyvvel kerülhet fel a listára (ez persze azt is jelenti, hogy voltak szerzők, akik többel is szerepelhettek volna). Az évtized magyar listáján, ugyanúgy, ahogy a gyerek- és világirodalmi listán is, elkerültük a sorrendezést (az eladási listán sorrend is volt), helyette a következő napokban bemutatott 50 könyvet ünnepeljük. El kell mondjuk, hogy most is sok fontos lemaradó van, de erről mi csak részben tehetünk, hiszen mi is szavaztunk. Az első és a második után itt a harmadik rész.

Könyves Magazin | 2021. február 24. |
Szakmai zsűri:
Ágoston Zoltán, Antal Nikolett, Bárány Tibor, Dávid Anna, Forgách Kinga, Jánossy Lajos, Kálmán C. György, Károlyi Csaba, Keresztury Tibor, Kolozsi Orsolya, Lapis József, Lévai Balázs, Melhardt Gergő, Mészáros Sándor, Modor Bálint, Nagy Boglárka, Nagy Gabriella, Radics Viktória, Reményi József Tamás, Ruff Orsolya, Sárközy Bence, Szegő János, Szekeres Dóra, Thimár Attila, Tóth-Czifra Júlia, Turi Tímea, Valuska László, Visy Beatrix

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Krasznarkai László
Báró Wenckheim hazatér
Magvető, 2020, 508 oldal
Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Krasznahorkai egyik legnagyobbat szóló könyve volt az elmúlt évtizedben a Báró Wenckheim hazatér: itthon elnyerte az Aegon Művészeti Díjat, külföldön pedig, többek közt az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. A Báró Wenckheim hazatér magyarul 2016-ban jelent meg, akkor mi az év egyik legjobb könyvének választottuk, hagyományos top50-es listánk második helyén szerepelt. „Összetett, nagyszerű, ráadásul szórakoztató regényt írt Krasznahorkai László, aki kivételesen érzékeli szereplői motivációit, nagyravágyásukban rejlő kicsinyességüket, vagy a magyar társadalom jelenlegi állapotát. Nyelvezete, stílusa elemelt, mégis minden szereplőjét igyekszik megérteni, nem akar moralizálni döntéseikről vagy karakterjegyeikről. Régóta olvasok Krasznahorkait, örömteli ez a “hazatérése” – írtuk kritikánkban (itt lehet megnézni azt a riportfilmet, amelyben Krasznahorkai visszatér a szülővárosába.) Interjúnk Kraszahorkai Lászlóval ITT olvasható. 

Az írónak éppen a napokban jelent meg új regénye, a Herscht 07769 (kritikánk ITT, beleolvasó ITT). 

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Krusovszky Dénes
Akik már nem leszünk sosem
Magvető, 2021, 540 oldal
-

A 2010-es évek nagy generációs regénye lett az Akik már nem leszünk sosem, a Libri iordalmi díjat is elnyerte, az év végi listánk elején végzett. Igazi, több idősíkon futó nagy regényt írt Krusovszky Dénes, aki a történetét 1990-ben Iowa City határában egy autóbalesettel kezdi, majd hirtelen 2013-ban találjuk magunkat Budapesten, Lente Bálint elindul kamaszkora kisvárosa felé. A történetben szerepet játszik egy 1986-ban, egy tüdőszanatóriumban magnókazettára rögzített vallomás. 1956. október 26-án egy kisvárosi forradalmi tüntetés pogromba fordul. Mást nem árulunk el, a regény izgalmas és pörgős, a szanatóriumi rész meg poros és fullasztó (werkinterjú a szerzővel). Bálint karakteréről Krusvoszy azt mondta, hogy "feloldása épp arra épül, hogy belátja, nemcsak azok a dolgok tartoznak egy ember életéhez, amik megtörténtek vele, hanem azok is, amikről tudja, hogy megtörténhettek volna, de sosem történhetnek már meg mégsem". Kritikánkat meg ezzel zártuk: "Ha az Aranyélet nagyívű, sok szálon és több idősíkon játszódó történetmesélése és társadalmi realitása ennyire bejön a magyaroknak, akkor az a minimum, hogy Krusovszky Dénes nagyregényéből is több évadot megélő sorozatot gyártanak, mert ott van benne minden, ami miatt a harmincas generáció folyamatos útkeresésben van: az el nem mesélt történetek, a rendszerváltásból kimaradó, ám nagyreményű apák árulása, a közélet miatti fojtogató levegő, az állandó meneküléskényszer és annak belátása, hogy sok mindent el tudtunk magunkról képzelni, de mennyivel fontosabb azt elképzelni, ami már nem leszünk sosem."

Hallgass bele a regénybe, vagy nézd meg, milyen olvasó Krusovszky.

Kukorelly Endre: Mind, átjavított, újabb, régiek

Kukorelly Endre
Mind, átjavított, újabb, régiek
Libri, 2015, 
Kukorelly Endre: Mind, átjavított, újabb, régiek

Három évtized verseit válogatta össze Kukorelly Endre Mind, átjavított, újabb, régiek című kötetében, amely az 1968-2014 közötti időszakot öleli fel, az első kötettől, A valóság édességétől a 2010-ben megjelent Mennyit hibázok, te úristen című kötetig. A gyűjtemény azért is jelentős, mert megtalálhatók benne Kukorelly emblematikus versei, például a Vojtina-redivivus című Arany-átirat, vagy a H.Ö.L.D.E.R.L.I.N.-ciklus. Az életművet összegző kötet 2015-ben elnyerte Artisjus Irodalmi Nagydíjat. „Azt mondja aki él, hogy lenni csak,/ egy kicsit is lenni nem lehet./ Az élők, ahogy vannak, lépkednek / csak, mint a gép. Lépnek úgy,/ mint a gép. Mint a gép, Uram.” (Azt mondja aki él)

Kun Árpád: Boldog Észak

Kun Árpád
Boldog Észak
Magvető, 434 oldal
-

A Boldog Észak hőse, Aimé Billion a forró, mágikus Beninből indul saját boldogsága nyomába, hogy végül a fagyos, ám sokkal földközelibb, realistább Norvégiában kössön ki, előbb idegenvezetőként, majd a kakashalmi öregek otthonának házi ápolójaként. Kontinenseken átívelő utazása során napokig lóg fejjel lefelé egy majomkenyérfán, lazacokkal barátkozik, felfedezi saját és mások testét, miközben bnokimók, Legba, a gondolkodás szelleme, és birkaólba kamerát szerelő norvégok kísérik lépteit. A regény 2014-ben Aegon-díjat ért, aminek híre Norvégiában érte Kun Árpádot, aki nem mellesleg házi ápolóként dolgozik északon. Interjúnkban az idegenségről és az otthonosságról a következőt mesélte: "Az ember nagyon sokfelé otthon érezheti magát a világban, csak annyi kell, hogy a biztonságérzete meglegyen. Én nem helyekhez kötődöm, hanem inkább azokhoz, akiket szeretek."

A margós bemutatóról ITT írtunk, a regényről írt kritikánkat ITT olvashatjátok. 2016-ban Kun Árpádnak aztán megjelent a Megint hazavárunk című könyve, amelyről ITT írtunk bővebben, ITT pedig a szerzőről készített portréfilmet nézhetitek meg.

Láng Zsolt: Bolyai

Láng Zsolt
Bolyai
Jelenkor, 2020, 457 oldal
-

Önéletrajziság, történelem, matematika, Svájc, nyomozás - Láng Zsolt Bolyai című Libri irodalmi díjas regénye nagyon sok szempontból különleges olvasmány. Az elbeszélő számára vállalhatatlan feladatnak látszik a Bolyai-regény megírása: a marosvásárhelyi Teleki Tékában látja meg a tudós több mint tízezer lapból álló feljegyzéseit, hátrahagyott írásait. Ez a hatalmas, kétméteres tornyokban álló papírtömeg nem hagy neki nyugtot, és egy svájci ösztöndíj ideje alatt úgy határoz, végigolvassa az addigra már digitalizált anyagot, amelyből végül a regényben olvasható regény születik. Az életrajz fontosabb fordulópontjait kirajzoló történet felépítése során rengeteg a reflexió, a megjegyzés a folyamatra. A párhuzamosan futó másik szálon Bolyai Jánost ismerjük meg, elsősorban apjával, Farkassal való kapcsolatáról, tudományos gondolkodásáról. Kritikánk a könyvről, beszélgetésünk Láng Zsolttal, aki ebben a cikkben olvasási szokásairól is árulkodott

Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy

Mán-Várhegyi Réka
Mágneshegy
Magvető, 384 oldal
-

A 2018-as Mágneshegyben Békásmegyer egy várostól elzárt, disztópikus helyszínként jelenik meg, ahol új ideológiák tenyésznek. Mán-Várhegyi Réka három szociológus, az Amerikából hazatérő Börönd Enikő, a tanítványaival viszonyt kezdő Bogdán Tamás és a másodéves egyetemista, Réka életén keresztül mutatja be a belvárosi értelmiség különböző arcait és a generációk együttéléséből fakadó feszültséget, és miközben házibuliból terepmunkára kísérjük a szereplőket, a telepre észrevétlenül beszökik a boldogság. "A Mágneshegy csupa olyan kérdést tesz fel az értelmiség szerepéről, a kisajátított perifériákon élőkről vagy a társadalmi nemekről, amikről mostanában nem olyan népszerű beszélni. De az valójában teljesen mindegy, ha három ennyire különböző, ám sok ponton egymást keresztező életet ismerhetünk meg" - írtuk kritikánkban.

Mán-Várhegyi Réka könyvét jelölték Aegon- és Libri-díjra is; előbbi hozadéka, hogy óravázlat is készült hozzá, így iskolákban is taníthatják.

Interjúnk a szerzővel ITT olvasható!

Nádas Péter: Világló részletek

Nádas Péter
Világló részletek
Jelenkor, 2017, 1212 oldal
-

"A Világló részletek olyan varázslatosan sokrétegű, súlyos családi és társadalmi kérdéseket érintő könyv, mintha Nádas egész életében ezt az egyet írta volna" - írtuk 2017 áprilisában, a Világló részletek megjelenésekor, és így folytattuk: "Az elbeszélő például az idős Nádas, aki elmeséli saját születésének és gyerekkorának történetét az emlékei alapján. Az emlékek előhívása és ellenőrzése kezdi el írni a könyvet, egyik emlékből következik a másik, mindent ellenőrizni kell szemtanúkkal, dokumentumokkal, emlékiratokkal, történeti szakszövegekkel. Így nyitnak meg az emlékek olyan történeteket, amelyek továbbírják az elbeszélést, valódi karaktereket hoznak létre drámákkal és elhallgatásokkal". Nádas Péter megkapta az Aegon-díjat, mi pedig egy riportfilmet forgattunk vele Nagyon sajnálom címmel (itt lehet megnézni). A Világló részletek 1200 oldal, a világháború, a Holokauszt és 1956 is fontos témái a könyvnek, amelyben az idős Nádas emlékeiből megképződik a születése, a gyerekkora, a családtörténete. Nádas élete a traumatikus történések sorozata: nemcsak a háború emlékei, de szülei elvesztése és 1956 is hatott személyiségére, amire alapvetően az autisztikus jegyek voltak jellemzőek. Ez nem könnyítette meg a szociális életét, a Világló részletekből egy kívülálló, megfigyelő és önreflexív típusú gyerek képe rajzolódik ki, aki mindenre rákérdez. Az évtized nagy könyve volt a Világló részletek, amit így összegeztünk: "a magyar és a világirodalom kiemelkedő alakja megírta az emlékiratait, feltárva a saját emlékein keresztül a huszadik század első felének történelmi és politikai folyamatait, értelmezéseit, illetve példát mutat önmarcangolásból és megértési kísérletek sorozatából. A Világló részletek megjelenése óriási dolog, ráadásul nagyszerű olvasmány, csak nem szabad megijedni a méretétől." A könyvbemutatóról is beszámoltunk, valamint egy nagy interjút készítettünk Nádassal a megjelenéskor.

Nemes Z. Márió: Barokk femina

Nemes Z. Márió
Barokk femina
Jelenkor, 2019, 88 oldal
Nemes Z. Márió: Barokk Femina

Nemes Z. Márió 2019-ben megjelent kötete verses napló, amelyben a személyes tapasztalatok és érzések a társadalmi, politikai közegtől elválaszthatatlanul jelennek meg. A Barokk Femina a 2006-os őszi eseményekre tekint vissza, és egy sajátos, disztópikus nyelvezettel, apokaliptikus képekben beszél a mai Magyarországról, amelynek „egyik fundamentális mozzanata a HAZUGSÁG”. (Olvass bele ITT). A szerző korábban azt mondta nekünk, hogy 2006 azért volt fontos számára, mert akkor tudatosult benne először, hogy társas lény, hogy társadalomban él: „Ugyanakkor ez a társadalmi-politikai tapasztalat a hiperkáosz tapasztalata is volt egyben. Egy másik generáció számára talán a rendszerváltás lehetett ilyen nagy meghatározó élmény, mely – így képzelem – a társadalmi logosz önmagára ébredéseként, értelemmel kecsegtető horizontként válhatott euforikussá és közösségivé sokak számára. Az én eufóriám a kollektív és személyes pszichózis FORRADALMI eseménye volt.” Nemes Z. Márió versfolyamából film és minisorozat is készül, az első előzetest itt lehet megnézni.

Németh Gábor: Egy mormota nyara

Németh Gábor
Egy mormota nyara
Kalligram, 203 oldal
-

Az Egy mormota nyara narrátora helyvadász, mozifilmek jeleneteihez keresi a megfelelő forgatási helyszínt. A fiának címzett monológ által felölelt időben épp egy olyan melodrámához, melynek fináléjában a vámpírrá lett Lord Byron ég porrá a tengerparton. A valóság a menekültügy, a szélsőséges iszlamizmus és a cigánykérdés formájában kap szerepet a szövegben, ami követi az ottliki példát: nem mondani akar valamit, hanem lenni akar valami. Interjúnkban Németh Gábor a következőket mondta: "Nagyon könnyű kvázi publicisztikaként olvasni ezt a szöveget, ami nem biztos, hogy baj, a lényeg, hogy ne ez legyen a hangsúlyos. Nem szeretném, ha bármiféle politikai szándékot olvasnának ki belőle, de az nem volna ellenemre, ha hovatartozásától függetlenül néhány olvasóban megerősítené azt az érzést, hogy talán nem kéne olyan könnyen ítélkezni az emberekről, tartozzanak bárhová."

Az íróról ITT olvashattok bővebben, ITT pedig megnézhetitek az íróasztalát.

Oravecz Imre: Távozó fa

Oravecz Imre
Távozó fa
Magvető, 2016, 196 oldal
Oravecz Imre: Távozó fa

„A költő öregkori munkásságát/ fiatal kritikusok értékelik,/ ez természetes,/ az embernek öregen is van véleménye, csak nem hangoztatja,/ de honnan tudják, milyen öregnek lenni?" (Irodalom) 2015-ban azt írtuk a Távozó fáról, hogy az év egyik legszebb verseskötete, most pedig azt mondjuk, hogy az évtized egyik legfontosabb kötete, hiszen bár hat év is eltelt a megjelenése óta, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott bennünk. A megrendítően és sokszor zavarba ejtően személyes Távozó fából az élete vége felé közeledő ember csendes belenyugvása olvasható ki. A 2005 és 2014 között magyarul és angolul íródott versek szikárak, érettek és érzékenyek, tele meditatív tájképekkel, amelyek állandóságukkal saját megmásíthatatlan véglegességünket visszhangozzák. „Oravecz verseskötete döbbenetes élmény, nem hagyja nyugodni az embert” – írtuk kritikánkban. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 2.

Az évtized legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit vesszük sorra a héten. Ötvenes listánkat közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. Itt a második rész!

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 1.

Az évtized legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit vesszük sorra a héten. Ötvenes listánkat közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. 

...
Nagy

Az évtized legemlékezetesebb világirodalmi könyvei 5.

A 2010-es évek legnépszerűbb könyvei és a legizgalmasabb gyerekirodalmi kötetek után ezen a héten a világirodalmi könyveket szedtük listába. Itt az utolsó rész!

Hírek
...
Podcast

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

...
Hírek

Bartók Imre kapta idén a Mészöly Miklós-díjat

...
Nagy

Versterápia: „Köröttem csönd – kis szuszogás. / Csak beteg van itt, senki más.”

...
Hírek

A Bambi sokkal több, mint egy derűs gyerekmese

...
Hírek

A ‘szorongás’ lett a gyerekek szerint az év szava 2021-ben

...
Hírek

Terjed a neten Umberto Eco könyvtárának fotója - pedig az nem is az övé volt

...
Beleolvasó

Joe Hill a Fekete telefonnal is bizonyítja, hogy "egy lesből támadó rohadék"

...
Hírek

Harmincötszörös dédnagymama lett Lily Ebert, a 98 éves magyar származású holokauszttúlélő

...
Hírek

Gabriel García Márquez legféltettebb titka volt egy házasságon kívül született gyermek

Olvass!
...
Beleolvasó

Joe Hill a Fekete telefonnal is bizonyítja, hogy "egy lesből támadó rohadék"

Fekete telefon című novella csak egyike annak a tizenöt történetnek, amelyekkel Joe Hill igazolta, hogy különleges tehetsége van a hátborzongató sztorik írásához. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A kegyetlen valóság és a groteszk fantáziavilág találkozik Rijneveld díjnyertes könyvében

2020-ban  Marieke Lucas Rijneveld Az este kín című könyve nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat. A regény gyerekszemszögből mesél el egy tragédiát, illetve azt, hogy milyen hatással van a gyász egy olyan családra, amelyben a szeretet helyett a büntetés jelenti a fő köteléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Oleg Navalnij kalandjai az Orosz Postával - avagy amikor Brezsnyev még mozgatta a szemöldökét

Oleg és Alekszej Navalnijt a bíróság 2014 decemberében ítélte el sikkasztás vádjával.  Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítéletet megalapozatlannak találta, ám Oleg leülte a teljes büntetést - 1278 napot. Könyvének nagy részét a munkatáborban írta, részletes illusztrációkkal látva el fanyar humorú beszámolóját. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

...
Kritika

Az elveszített pénisztől a szövetkezetbe tömörülő táltosokig - 2021 magyar SFF novellái

A Gabo antológiája negyszerre is bizonyítja, hogy a magyar fantasztikus irodalom sokszínűen virul, köszönhetően nemcsak a már ismert szerzőknek, hanem a meglepően jól indító újoncoknak is.

...
Nagy

Újévi fogadalom: ismerjük meg idén a sémáinkat!

Sokak újévi fogadalma szokott az önismerethez és a személyes fejlődéshez kapcsolódni. Remélhetőleg ez idén sincs másképp, hiszen ezen az úton sose érhetünk teljesen célba, mindig lesznek újabb kihívások, újabb fordulópontok, újabb kérdések és újabb nézőpontok. Ha még nem ismerjük, legyen az egyik ilyen nézőpont a sématerápia!