Meghalt Térey János

Meghalt Térey János

.konyvesblog. | 2019. június 03. |

Térey János a 2018-as Margón (Fotó: Valuska Gábor)

Negyvennyolc éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Térey János író, költő, drámaíró, műfordító.

Térey János 1970-ben Debrecenben született. 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarán, 1998 óta szabadfoglalkozású író. Asztalizene című kötetével 2008-ban elnyerte az Aegon-díjat, egy pár éve készült kisfilmben íróságról, építészetről is mesélt.

Az Asztalizene a 2006-os budapesti utcai zavargások idején játszódik, az akkori szereplők, ahogy a Protokoll szereplői is, A Legkisebb Jégkorszakban újra előkerülnek. Utóbbi kötet megjelenésekor interjúztunk is vele, akkor például a következőket mondta a regényírásról:

Balzac vagy Zola vállalása, a gigászi regényfolyam akkora falat, amit én mint fiatal alanyi költő, húszévesen elképzelhetetlennek tartottam a magam gyakorlataként, de még így, bő negyvenévesen is tartok tőle. Ha meg kellene ígérnem, hogy életem végéig egybefüggő történetet írok, akkor azt mondanám: bocs, de mégsem. Most úgy érzem, hogy ebben az életben több regényt nem írok, mert a regénynek elképesztő energia- és időszükséglete van. És szeretném, ha élni hagyna. Persze őrületes ajándék is: elképesztő sodra tud lenni, és boldogság évek után befejezni. Jó dolog látni, ha a család nyugalma sem mindig sínyli meg a tényt, hogy fanatikusa vagyok a munkának. Egy éve fejeztem be az első, vágatlan kópiát. Ami azóta tart, az a finommegmunkálás.

Abban az évben egyébként az ötvenes listánkon második lett A Legkisebb Jégkorszak, amely korábban a hét könyve is volt nálunk.

Térey János ugyanakkor írt regényt, tavaly jelent meg a Káli holtak (ez akkor a hét könyve is volt nálunk, ITT írtunk róla), akkor ezt mesélte nekünk:

A Protokoll a diplomácia világában játszódik, A Legkisebb Jégkorszak fent a hegyen, a felső tízezer világában. Ezzel szemben a színház és a film sokkal inkább az én világom is, együtt sírunk, együtt nevetünk ennek a világnak a hőseivel, amikor együtt dolgozunk.

A tavalyi Margón Veiszer Alinda beszélgetett vele, akkor beszámolónkban a következőket írtuk:

Térey elárulta, hogy mindig akart írni egy balatoni regényt, egy művészregényt és egy olyat, ami egy filmforgatásról szól. Nagyon foglalkoztatják a művészi dilemmák, hogy mi az, amit még el lehet vállalni („Van olyan mennyiségű reklámfilm, amiből még büntetlenül vissza lehet jönni”), és a maga részéről elmondta, hogy olyan munkát nem vállal el, amiről azt érzi, hogy neki ahhoz íróként nincs köze.

Rengeteget dolgozott színházban, főbb színpadi bemutatói:

A Nibelung-lakópark (2004., Krétakör Színház, rendező: Mundruczó Kornél)
Kazamaták (Papp Andrással - 2006., Katona József Színház, rendező: Gothár Péter)
Asztalizene (2007., Radnóti Színház, rendező: Bagossy László)
Protokoll (2012. Radnóti Színház, rendező: Valló Péter)
Paulus (a verses regény színpadi változata. 2013., Bethlen téri Színház, rendező: Makranczi Zalán)
NIBELUNGbeszéd (A Nibelung-lakópark I-III. rész, 2014, Ódry Színpad, rendező: Rába Roland)

Budapest visszatérő helyszíne, alanya és tárgya volt Térey írásainak: az Átkelés Budapesten című kötetének bemutatóján például arról beszélt, hogy egy nyolcvanas évekbeli helytörténeti vetélkedőn jött rá, hogy a város mennyire fontos neki. Erről a könyvéről ITT írunk részletesebben. 2015-ös interjúnkban ezt mondta a városról:

Budapest elpusztíthatatlan, ez alaptézis

A Könyvesblogon és a Könyves Magazinban több olyan szöveget is olvashattok, melyet Térey János egy-egy tematikus számunkba vagy felkérésre írt. Ezek közé tartozik például a Keleti nyitás című írása, vagy a Balaton-számunkban megjelent Szűz Mária Monoszlón című novellája.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.