A Libri irodalmi díjat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. A díj az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. A zsűri egy novelláskötetet, míg a közönség egy regényt díjazott.
A Libri irodalmi díj nyertese 2019-ben Szvoren Edina Verseim című novelláskötete. A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye kapta. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 15-én este tartották a Budapest Music Centerben.
„A Libri felelőssége, hogy minél szélesebb közönséggel ismertesse meg a kortárs magyar irodalom legjobb műveit. Missziónk, hogy a valóban értékes és fontos könyvek méltó ismertségre tegyenek szert, ezért alapítottuk a Libri irodalmi díjat négy évvel ezelőtt, ami mára egy presztízsértékű díjjá vált. A díjakat egyre többen ismerik, idén már 21 ezer ember szavazott kedvenc könyvére. Megemeltük a díjakkal járó támogatás összegét, így már 2 millió forint pénzjutalom és 30 millió forint médiatámogatás fölött rendelkezhetnek a nyertes könyvek szerzői.” – mondta el Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing és kommunikációs igazgatója.
A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet több mint 140 képviselője tett javaslatot, hogy a 2018-ban megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson közönség. Idén ebből a 10 könyvből kerültek ki a győztes alkotások.
A tíz döntős könyv:
Barabási Albert-László: A képlet
Dragomán György: Rendszerújra
Kemény István: Nílus
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy
Pintér Béla: Újabb drámák
Simon Márton: Rókák esküvője
Szilasi László: Luther kutyái
Szvoren Edina: Verseim
Takács Zsuzsa: A Vak Remény
A Libri irodalmi díj zsűrije
A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak. A döntős könyvek között találunk három verseskötetet, Takács Zsuzsa, Kemény István és Simon Márton tollából; három regényt: Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Szilasi László műveit; egy drámagyűjteményt Pintér Bélától; két novelláskötetet, Dragomán György és Szvoren Edina műveit; valamint egy, a siker egyetemes törvényeit összefoglaló tényirodalmi alkotást, amit Barabási Albert-László jegyzett.
A zsűri egyik tagja, Károlyi Csaba irodalomkritikus szerint:
„A díjazott kötet szerzője, Szvoren Edina a hatásvadászat legcsekélyebb nyoma nélkül ír. Tanítani is jól lehet, a diákok jókat tudnak vitatkozni róla. A zsűri által kiválasztott nyertes kötet szerzőjének prózája egyszerre nagyon profi és nagyon emberi, nem túl vidám, mégis tele van humorral. Emberábrázolása következetes, nyelvhasználata mesteri. Írásaiban az információ visszatartásának nagy művésze, mindent tud az elbeszélői technikákról. Csökönyösen ragaszkodik műfajához, a novellához, melyben kiemelkedő teljesítményt nyújt. Ma talán ő tud a legjobban novellát írni a kortárs magyar irodalom alkotói közül.”
Az Akik már nem leszünk sosem Krusovszky Dénes első regénye. A szerző leginkább költőként, publicistaként és rádiókritikusként volt ismert, legújabb műve pedig valósággal berobbant az irodalmi életbe. Beck Zoltán, a szakmai zsűri tagja szerint Krusovszky regénye korszakos mű, generációs regény, „a köztesség generációjának regénye; azé a generációé, amelyikben már nem él az a reflektálatlan hit, hogy van, hogy lehet mit továbbadni az utánuk jövőknek.”
Libri irodalmi díjak
A Libri irodalmi díj nevezési kritériumainak 2018-ban összesen 154 könyv felelt meg, a lista 43 kiadó könyveiből állt össze, összesen 38 tényirodalmi és 116 szépirodalmi kötet szerepel rajta. Erről a listáról választotta ki kedvenceit a Libri által felkért szakmai bizottság. 2019 februárjában 140 neves közéleti személyiség voksolt 5-5 olyan könyvre, amit a legjobban kedvelt, és aminek jó szívvel adná át idén a Libri irodalmi díjakat. Az így kialakult tízes listából az öttagú szakmai zsűri és a közönség választotta ki azt a két könyvet, amelyek ma megkapták a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat.
A korábbi nyertesek
Libri irodalmi díj:
Rakovszky Zsuzsa – Fortepan (2016)
Jászberényi Sándor – A lélek legszebb éjszakája (2017)
Tompa Andrea – Omerta (2018)
Libri irodalmi közönségdíj:
Bartis Attila – A vége (2016)
Kepes András – Világkép (2017)
Bödőcs Tibor – Addig se iszik (2018)
A győztesek
Szvoren Edina és Krusovszky Dénes könyveiről már tavaly lehetett tudni, hogy 2018 legfontosabb megjelenései között vannak. A Könyvesblog is beválasztotta mindkét kötetet az év legjobb könyvei közé.
Szvoren Edina novelláskötete nem sokkal megjelenése után nálunk a hét könyve volt, Szvorenről akkor azt írtuk, hogy ő az ország egyik legerősebb novellistája. A Verseimről pedig ezt:
A Verseim történeteiben már szinte az a furcsa, ha valamelyik szereplőnek nincs testi vagy lelki hiányossága. Múltbeli balesetek, betegségek, elveszített családtagok, abortuszok rajzolják ki azokat a gyászokat, amik rejtettségük által vannak jelen az emberek mindennapjaiban. És bár az elbeszélések egyes szám első személyben vannak megírva, az érzelmi reflexiók így is teljesen hiányoznak. Az elhallgatások és titkot veszik át az uralmat a szövegek fölött. Ugyanez igaz a szülő-gyerek kapcsolatokra is, amelyeknek feszültsége szintén visszatérő motívumként szövi át a kötetet. Szvoren Edina novelláiban a szívszorító távolság, a lefojtott érzelmek, a megértés hiánya és a közösen hurcolt szégyen kapcsolja össze a családtagokat.
Az Akik már nem leszünk sosemet kritikánkban az év legnagyobb meglepetésének neveztük és ezt írtuk róla:
A költőként, publicistaként, prózaíróként és rádiókritikusként is ismert Krusovszky Dénes a Kárpát-medence Jonathan Franzenjeként megírta a magyar nagyregényt, ami több idősíkon, valódi meglepetéseket tartogatva mesél egy harmincas újságíró útkeresésén keresztül 1956-ról, a megváltozó médiafogyasztási szokásokról, az EU-pályázatok körüli mutyikról és a Bécsbe költözésről. De ez csak az a keret, amit minden bizonnyal fel kell vázolni ahhoz, hogy egy nagyon a mostban játszódó fiatal magyar srác történetét érteni lehessen. És ahogy minden jól elmesélt személyes történet egy generáció történetévé válik, úgy, azt hiszem, a Krusovszky-regény is önmagán túlmutatva ábrázolja a harmincas generáció menekülését és otthontalanságát.
A Könyvesblogon egyébként mindkét szerzővel olvashatók interjúk is a nyertes könyvek kapcsán. Szvoren Edina éppen a napokban válaszolt nekünk pár kérdésre, többek közt azzal kapcsolatban, hogy miért pont ez lett a kötet címe. Krusovszky Dénessel pedig még tavaly decemberben beszélgettünk a kisváros elhagyásáról, a nyomasztó magyar közéletről, 1956 emlékezetéről és a vastüdőkről.
