Ladányi István: Balaton [Tolnai 80]

Ladányi István: Balaton [Tolnai 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Ladányi Istvánt arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól (Parti Nagy LajosSelyem Zsuzsa és Radics Viktória ajánlásai a linkeken olvashatók).

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

| 2020. július 05. |

Ladányi István: Balaton

Arra gondoltam, hogy nem a Wilhelm-dalokból választok mégsem, nem is a Kisinyovi rózsából vagy az Ómama-kötetből, netán az Árvacsáthból, de nem sorolom tovább, szóval hogy ezúttal, ide a Balaton című verset emelem ki a Valóban mi lesz velünk című, Domonkos Istvánnal közös kötetükből (aki augusztus 7-én lesz 80 éves), ebből az örökösen és mind inkább aktuális című kötetből, amelyet Domonkosnak is, Tolnainak is két-két hosszúverse alkot – meg Végel László utószava persze, meg Kapitány László könyvterve és nagyszerű kollázsai, pl. épp a Balaton-vers előtt már ekkor a zsilettpenge motívumával! Szóval Domonkostól Az élet az a német város meg a Mikisz Theodorakisznak ajánlott Kislányom: Görögország, Tolnaitól meg a Balaton és a Guevara van a Valóban mi lesz velünk című 1968-as kötetben, amit nemrégiben sikerült becserkésznem az egyik online antikváriumban.

Gyönyörű siratóvers a Balaton, a szabad vers apostolait, mestereit, példaképeit siratja a magyar tenger partján, Kassákot és Füst Milánt, aztán Kodályt és Sinkó Ervint, és sorolja tovább mindazokat, akiket az az év addig elvitt. Az 1967-es nyár balatoni közérzete, víziója a symposionista avantgárd perspektívájából, körülötte a tömegnyaraltatás lehangoló világával és a tévében futó táncdalfesztivállal. Régóta, évtizedek óta kedvelem ezt a verset, amióta az 1980-as évek elején Bozsik Péter barátommal versenyt olvasva ástuk be magunkat a Symposion-hagyományba, de nemrégiben fedeztem fel igazán, amikor az Új Symposion 1967. szeptember–októberi, 29–30-as számában publikált változatával foglalkoztam. A vers itteni kimunkált tipográfiájával, a körülötte lélegző folyóirattérrel új, friss olvasatot tesz lehetővé. Ebben a változatban a kiemelés eszközeként még használja a nagybetűket (a Valóban mi lesz velünk koncepciózusan egységes tipográfiája ezt később nem támogatja), és – mi tagadás – az általam most kiemelt szövegrész is itt válik igazán érthetővé, mert a könyv adott szöveghelyén zavaró szedési hiba húzza ki a talajt az olvasó lába alól. (Könnyed esszére készültem, aztán itt is a filológia hálójába gabalyodom.)

A Sinkó Ervin emlékének szentelt lapszám Tolnai Ottó Brâncuși-nak A hallgatás asztala című szoborkompozícióját körbejáró szövegével indít, értelmezve a lap címoldalát, ahol az Új Symposion emblémája a két egymásra nehezedő kifordított félgömbbel termékeny párhuzamba helyeződik Brâncuși körökkel és félgömbökkel dolgozó szobrával. 

(A hallgatás asztaláról további fotók; Brâncuși félgömbjeiről és a Sympóról pedig Dánél Mónika értekezik szépen A hiány plasztikus helye. Kép és szöveg megnyíló terei az Új Symposionban című tanulmányában, lásd ide feltöltött könyvét). 

Brâncuși súlyos kőtömbjei az elnémulás, a csend jelei lesznek itt, de a túlélésé is, mert „A Kő mindig eleve kívül helyezi magán a halált”, írja a huszonhét éves jegyzetíró. A Balaton vers fölerősíti a gömbmotívum akusztikáját – a csend, a semmi, a nulla, a kiüresedés jeleként láttatva. (A gömb aztán az egész Tolnai-költészet vissza-visszatérő motívuma lesz, gyakran összefüggésben az O-val és a 0-val, az Ottó név két gömbjével és a semmivel.) A Balaton cím önmagában képverssé válik a folyóiratban, kinagyítva az O gömbjét, 

a szöveg pedig újabb és újabb összefüggésekben ismétli meg ezt az o-t: a felkiáltás ó-jában; a szó újabb és újabb kimondásának játékában; az „ó a Tó”, az „ó a só” és a többi felkiáltás végtelenített iróniájában; a tóból ivó bivaly lába között beazonosított két fekete nap képével („verejtékező bivaly farol a Nap elé / lába között két fekete Nap / Dürer rajzolta heréi / ellenkező irányba forognak / inni jöhetett szegény”; „a Belső tó Balaton o-betűje” beazonosításában és hát Brâncuși említésével itt is („Brancusi aki két részre osztva kőbe véste az ember szívét”), kapcsolatba hozva Kassákkal („érdekes Brancusi is gyalog ment Párizsba”); a Hold üres tányérjának képével – és sorolhatnám egészen a vers zárlatában felszálló Nivea-labda képéig a motívum változatait („és NIVEA-labda lelkem a két ellenkező irányba forgó / fekete Nap felé távozik”), de valójában csak egy képről szerettem volna beszélni, azt ideidézni, ami miatt ezt a verset választottam most. A súlyos terhekkel lehorgonyozott verset ennek a képnek az üres gömbjei emelik föl, egyensúlyozzák ki lebegését.

A vers az O-k és Brâncuși kettévágott gömbje mellett színre lépteti Egry Józsefet, „a Balaton festőjét”, aki műanyag csövecskéből hatalmas szappanbuborékokat fú, kiegyensúlyozza és egy sóhajjal fölengedi őket az égre. A Brâncuși-féle szoborkompozíció, A hallgatás asztala visszatükröződik az egész szám vizuális arculatának alakításában, üres tereiben, és a Balaton vers motívumai is a hallgatásra, a kiüresedésre és a gyász motívumkörére erősítenek rá, érzékeny egyensúlyt hozva létre a Brâncuși-féle súlyos, kettévágott kőgömbök és az Egry-féle szappanbuborék között.

(Egry József Szivárvány című festménye a Gopcsa Katalin által szerkesztett Egry József-album borítóján, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 2002.)

Legyen hát ez a választott részletem, befényképezve az Új Symposion 29–30-as, 1967. szeptember–októberi számából.

A teljes folyóiratszám letölthető innen.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Radics Viktória: Összeállítottam az alteregómat, az örökkön-örökké imádkozó meg a szalajtó asszonyt [Tolnai 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Radics Viktóriát arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól (Parti Nagy Lajos, Selyem Zsuzsa és Ladányi István ajánlásai a linkeken olvashatók).

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

...
Nagy

Selyem Zsuzsa: A Tolnai állapot [Tolnai 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Selyem Zsuzsát arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól (Parti Nagy Lajos, Radics Viktória és Ladányi István ajánlásai a linkeken olvashatók).

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

...
Nagy

Parti Nagy Lajos: itt most jönne egy felsorolás Tolnai örök motívumaiból [Tolnai Ottó 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Parti Nagy Lajost arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól. (Selyem Zsuzsa, Ladányi István és Radics Viktória ajánlásai a linkeken olvashatók.)

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Zöld

A háború miatt már több mint 3000 delfin elpusztulhatott a Fekete-tengerben

...
Szórakozás

Hallgasd meg Taylor Swifttől az Ahol a folyami rákok énekelnek betétdalát!

...
Hírek

Ukrán író nyerte a 2022-es német békedíjat

...
Hírek

Aldous Huxley a saját vízióját a jövőről jobbnak találta Orwellénél

...
Hírek

Tompa Andrea és Nemes Nagy Ágnes kötete is felkerült egy rangos német toplistára

...
Könyvtavasz

Emma különösen érzékeny kislány, aki csak az állatok között érzi jól magát

...
Könyvtavasz

A Másodvirágzás a sírfeliratok mögött megbúvó életek regénye

...
Hírek

Lappangó Weöres Sándor-vers került elő

...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

...
Kritika

Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

A skandináv mitológia történeteit meséli újra női szemszögből Genevieve Gornichec regénye, A boszorkány szíve, amely a Ragnarököt övező északi mondák izgalmas újragondolása. A világvége-vízió mesél szerelemről, sorsról, árulásról, hatalomról, bűnhődésről és az önmagunkhoz való visszatalálás erejéről is.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

...
Ruff Orsolya

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

...
Laborczi Dóra

Hová tűnt Fekete István országa?

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről