Ladányi István: Balaton [Tolnai 80]

Ladányi István: Balaton [Tolnai 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Ladányi Istvánt arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól (Parti Nagy LajosSelyem Zsuzsa és Radics Viktória ajánlásai a linkeken olvashatók).

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

| 2020. július 05. |

Ladányi István: Balaton

Arra gondoltam, hogy nem a Wilhelm-dalokból választok mégsem, nem is a Kisinyovi rózsából vagy az Ómama-kötetből, netán az Árvacsáthból, de nem sorolom tovább, szóval hogy ezúttal, ide a Balaton című verset emelem ki a Valóban mi lesz velünk című, Domonkos Istvánnal közös kötetükből (aki augusztus 7-én lesz 80 éves), ebből az örökösen és mind inkább aktuális című kötetből, amelyet Domonkosnak is, Tolnainak is két-két hosszúverse alkot – meg Végel László utószava persze, meg Kapitány László könyvterve és nagyszerű kollázsai, pl. épp a Balaton-vers előtt már ekkor a zsilettpenge motívumával! Szóval Domonkostól Az élet az a német város meg a Mikisz Theodorakisznak ajánlott Kislányom: Görögország, Tolnaitól meg a Balaton és a Guevara van a Valóban mi lesz velünk című 1968-as kötetben, amit nemrégiben sikerült becserkésznem az egyik online antikváriumban.

-

Gyönyörű siratóvers a Balaton, a szabad vers apostolait, mestereit, példaképeit siratja a magyar tenger partján, Kassákot és Füst Milánt, aztán Kodályt és Sinkó Ervint, és sorolja tovább mindazokat, akiket az az év addig elvitt. Az 1967-es nyár balatoni közérzete, víziója a symposionista avantgárd perspektívájából, körülötte a tömegnyaraltatás lehangoló világával és a tévében futó táncdalfesztivállal. Régóta, évtizedek óta kedvelem ezt a verset, amióta az 1980-as évek elején Bozsik Péter barátommal versenyt olvasva ástuk be magunkat a Symposion-hagyományba, de nemrégiben fedeztem fel igazán, amikor az Új Symposion 1967. szeptember–októberi, 29–30-as számában publikált változatával foglalkoztam. A vers itteni kimunkált tipográfiájával, a körülötte lélegző folyóirattérrel új, friss olvasatot tesz lehetővé. Ebben a változatban a kiemelés eszközeként még használja a nagybetűket (a Valóban mi lesz velünk koncepciózusan egységes tipográfiája ezt később nem támogatja), és – mi tagadás – az általam most kiemelt szövegrész is itt válik igazán érthetővé, mert a könyv adott szöveghelyén zavaró szedési hiba húzza ki a talajt az olvasó lába alól. (Könnyed esszére készültem, aztán itt is a filológia hálójába gabalyodom.)

A Sinkó Ervin emlékének szentelt lapszám Tolnai Ottó Brâncuși-nak A hallgatás asztala című szoborkompozícióját körbejáró szövegével indít, értelmezve a lap címoldalát, ahol az Új Symposion emblémája a két egymásra nehezedő kifordított félgömbbel termékeny párhuzamba helyeződik Brâncuși körökkel és félgömbökkel dolgozó szobrával. 

-

(A hallgatás asztaláról további fotók; Brâncuși félgömbjeiről és a Sympóról pedig Dánél Mónika értekezik szépen A hiány plasztikus helye. Kép és szöveg megnyíló terei az Új Symposionban című tanulmányában, lásd ide feltöltött könyvét). 

Brâncuși súlyos kőtömbjei az elnémulás, a csend jelei lesznek itt, de a túlélésé is, mert „A Kő mindig eleve kívül helyezi magán a halált”, írja a huszonhét éves jegyzetíró. A Balaton vers fölerősíti a gömbmotívum akusztikáját – a csend, a semmi, a nulla, a kiüresedés jeleként láttatva. (A gömb aztán az egész Tolnai-költészet vissza-visszatérő motívuma lesz, gyakran összefüggésben az O-val és a 0-val, az Ottó név két gömbjével és a semmivel.) A Balaton cím önmagában képverssé válik a folyóiratban, kinagyítva az O gömbjét, 

-

a szöveg pedig újabb és újabb összefüggésekben ismétli meg ezt az o-t: a felkiáltás ó-jában; a szó újabb és újabb kimondásának játékában; az „ó a Tó”, az „ó a só” és a többi felkiáltás végtelenített iróniájában; a tóból ivó bivaly lába között beazonosított két fekete nap képével („verejtékező bivaly farol a Nap elé / lába között két fekete Nap / Dürer rajzolta heréi / ellenkező irányba forognak / inni jöhetett szegény”; „a Belső tó Balaton o-betűje” beazonosításában és hát Brâncuși említésével itt is („Brancusi aki két részre osztva kőbe véste az ember szívét”), kapcsolatba hozva Kassákkal („érdekes Brancusi is gyalog ment Párizsba”); a Hold üres tányérjának képével – és sorolhatnám egészen a vers zárlatában felszálló Nivea-labda képéig a motívum változatait („és NIVEA-labda lelkem a két ellenkező irányba forgó / fekete Nap felé távozik”), de valójában csak egy képről szerettem volna beszélni, azt ideidézni, ami miatt ezt a verset választottam most. A súlyos terhekkel lehorgonyozott verset ennek a képnek az üres gömbjei emelik föl, egyensúlyozzák ki lebegését.

A vers az O-k és Brâncuși kettévágott gömbje mellett színre lépteti Egry Józsefet, „a Balaton festőjét”, aki műanyag csövecskéből hatalmas szappanbuborékokat fú, kiegyensúlyozza és egy sóhajjal fölengedi őket az égre. A Brâncuși-féle szoborkompozíció, A hallgatás asztala visszatükröződik az egész szám vizuális arculatának alakításában, üres tereiben, és a Balaton vers motívumai is a hallgatásra, a kiüresedésre és a gyász motívumkörére erősítenek rá, érzékeny egyensúlyt hozva létre a Brâncuși-féle súlyos, kettévágott kőgömbök és az Egry-féle szappanbuborék között.

-

(Egry József Szivárvány című festménye a Gopcsa Katalin által szerkesztett Egry József-album borítóján, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 2002.)

Legyen hát ez a választott részletem, befényképezve az Új Symposion 29–30-as, 1967. szeptember–októberi számából.

-

A teljes folyóiratszám letölthető innen.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy
Radics Viktória: Összeállítottam az alteregómat, az örökkön-örökké imádkozó meg a szalajtó asszonyt [Tolnai 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Radics Viktóriát arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól (Parti Nagy Lajos, Selyem Zsuzsa és Ladányi István ajánlásai a linkeken olvashatók).

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

...
Nagy
Selyem Zsuzsa: A Tolnai állapot [Tolnai 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Selyem Zsuzsát arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól (Parti Nagy Lajos, Radics Viktória és Ladányi István ajánlásai a linkeken olvashatók).

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

...
Nagy
Parti Nagy Lajos: itt most jönne egy felsorolás Tolnai örök motívumaiból [Tolnai Ottó 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Parti Nagy Lajost arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól. (Selyem Zsuzsa, Ladányi István és Radics Viktória ajánlásai a linkeken olvashatók.)

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

Egy kiállítás képe
...
Egy kiállítás képe
Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]
...
Egy kiállítás képe
Fenyvesi Orsolya: Homokórázás [Egy kiállítás képe]
...
Egy kiállítás képe
Barnás Ferenc: Az üresség vonalai [Egy kiállítás képe]
A hét könyve
Kritika
Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?
...
Kritika
Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Zoltán Gábor új kötete egy borzalmas időszak lenyomata versekben, melyet egy, a kétezres évekből visszatekintő szerző értelmez, így hozva létre egy rendkívül rétegzett, sokoldalú alkotást. A Szép versek 1944 a hét könyve. 

Hírek
...
Nagy
A sokkot nem lehet megúszni - #olvassnádast
...
Hírek
Ilyennek képzelte Pálfi György a Sömmit
...
Hírek
Ernest Hemingway kiadott művei hemzsegnek a hibáktól
...
Hírek
Magyar író nyerte rajongói kategóriában a legfontosabb fantasztikus irodalmi díjat, a Hugót!
...
Hírek
Milan Kundera a Morva Tartományi Könyvtárnak adományozza archívumát
...
Nagy
5 könyv, amiben a művészeteké a főszerep
...
Hírek
850 millió forintot oszt szét az MMA járványügyi mentőcsomagjában
...
Hírek
Tisza Kata: A csönd az abúzushoz asszisztál
...
Hírek
Hilary Mantel harmadszor is megnyerheti a Booker-díjat
...
Nagy
Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

Szerzőink
...
Kolozsi Orsolya
Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?
...
Németh Róbert
Németh Róbert: Motorcycle Emptiness
...
Valuska László
A heteroszexuális férfit egy fülszöveg is elbizonytalanítja
Olvass!
...
Beleolvasó
A kiégés társadalmában élünk

A kiégés és a túlhajszoltság ma már korunk egyik népbetegségének számít, olyannyira, hogy a WHO tavaly hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette. Byung-Chul Han szerint ma a kiégés társadalmában élünk és önmagunk kizsákmányolói lettünk. Olvassatok bele a könyvébe!

...
Beleolvasó
Olvass bele a pszichoterápiás könyvbe, amelyből Eva Longoria főszereplésével készül sorozat!

Magánéleti válságok, önpusztítók, nárcisztikus személyiségek és a pszichológushoz járó terapeuta történetei sejlenek fel Lori Gottlieb könyvének lapjain, amelyből tévésorozat készül, a főszerepben Eva Longoriával.

...
Beleolvasó
Flea: Az agyam eldobom, szinte LEBEGEK, fénysugarak hatolnak át a testemen

A Red Hot Chili Peppers a világ egyik legnépszerűbb zenekara, ikonikus alakja a basszusgitáros, Flea, vagyis Michael Peter Balzary, aki LSD gyerekeknek címmel megírta önéletrajzát. Hosszú részletet olvashattok itt.

...
Beleolvasó
Kobe Bryant, a kaliforniai Szellempofa

Kobe Bryant minden idők egyik legjobb kosárlabdázója volt, 41 évesen 2020. január 26-án tragikus helikopter-balesetben hunyt el kislányával. Egy sportoló alapvetően eredményeket és emlékeket tud örökségként maga után hagyni, és csak egészen keveseknél adatik meg, hogy a sportolói karrier életfelfogássá vagy egyéni nézőponttá álljon össze. Mivel a kosárlabda az NBA népszerűsége globális játékká vált, ezért a kiemelkedő szereplői a legkomolyabb véleményvezérekké váltak, akik rengeteg fiatal számára jelentenek inspirációt. Exkluzív részletet mutatunk az önéletrajzból olasz szállal, rappeléssel és Kaliforniával.

...
Beleolvasó
Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében

Háztartás az amerikai Marilynne Robinson 1980-ban megjelent első regénye, amelyet a Guardian beválogatott minden idők 100 legjobb regénye közé. Olvass bele!

...
Beleolvasó
Az emlékkezelés segít megtalálni a problámák gyökereit

Alexander Loyd legújabb könyvében radikálisan új megközelítést kínál gondolataink, tudatos és tudattalan énünk megújításához. Módszere, az emlékek újraformálása arra teszi képessé a használóit, hogy életüket magasabb szintre emeljék. Olvass bele!