Tudj meg mindent Krasznahorkairól!
Radics Viktória: Összeállítottam az alteregómat, az örökkön-örökké imádkozó meg a szalajtó asszonyt [Tolnai 80]
Nagy radics viktória tolnai ottó tolnai80

Radics Viktória: Összeállítottam az alteregómat, az örökkön-örökké imádkozó meg a szalajtó asszonyt [Tolnai 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Radics Viktóriát arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól (Parti Nagy Lajos, Selyem Zsuzsa és Ladányi István ajánlásai a linkeken olvashatók).

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

Valuska László | 2020. július 05. |

Radics Viktória ajánlója:

A Vitéz ómamáról és a Vitéz nagymamáról szóló versekből (az Ómama egy rotterdami gengszterfilmben c. kötetben) összeállítottam az alteregómat, az örökkön-örökké imádkozó meg a szalajtó asszonyt, és megtaláltam azokat a kellékeket, amelyek az én emlék-képzeletemben is jelen vannak: a zöld almáriumot, a zsírszódát, a szarszappant, a sámlit, a gyúródeszkát, a pléhteknőt, a gipszfeszületet, a lesikált konyhaasztalt, és azokat a műveleteket, amelyeknek szeretettel adózok, úgy mint a súrolás, sikálás, csirkevágás, morzsolás, stoppolás, levestészta-gyúrás, mészoltás, meszelés, kamilla-fésülés és az imádkozás. A "Hegeszd össze nászod haláloddal" című verset emelem most ki, és hozzá ezt a videót, ahol Tolnai Ottó egy rettenetes helyszínen mondja el az egyik ómama-versét: 

Tolnai Ottó: Hegeszd össze nászod haláloddal

Igazán kíváncsi én immár csak
vitéz mária
kislány korában apácának állt
így mondtuk mint amikor
valaki cselédnek áll
de vitéz ótata
mivel a rend földet is kért
máriát kivette a rendből
mondván itthon is élhet
szent életet
a kiskonyhában is
beszélgethet az istennel
és valóban attól kezdve hét évtizeden át
szent életet élt
ha nem gyúrta a levestésztát
nem mosott a pléhteknőben
az istennel beszélgetett
a kiskonyha súrolt padlóján
a gyúródeszkán térdepelve
mondom igazán én immár csak
vitéz mária
istenhez való viszonyára vagyok kíváncsi
jóllehet egy ember többször is figyelmeztetett
a villamoson: ne tudd meg.
igazán kíváncsi immár csak
vitéz mária
istenhez való viszonyára vagyok kíváncsi
mert számomra
fél évszázadon át lestem a kiskonyha ablakán
egzakt dolog
hogy viszony volt közöttük
talán ő volt az utolsó némber
aki még kommunikált vele
utána mint nietzsche mondta volt
elrothadt
mármint az isten
de ő
vitéz mária
még bizonyosan beszélgetett vele
templomba nem járt
csak olykor sziksót söpörni
mert az isten és a levestészta mellett
a tisztaság volt
a legfontosabb dolog a számára
kamrájában piramist képeztek
a szarszappan tömbjei
pléhteknőjében olyan tisztára mosta
pruszlikjait üngöcskéit
hogy nem csak a piszok foltjai
a varrott foltok is eltűntek róluk
csipkerongyikává szépült
minden gönce
minden évben meszet oltott
fehérre meszelte kamráját
konyháját
a meszelt falon melynek tövében térdepelt
alig látszott már a festetlen
gipszfeszület
minden alkalommal lemeszelte
a fal része lett
inkább relief immár
a gipszfeszület amellyel később én
palatáblámra írtam
s amit írtam
mediterrán (adriai) spongyáimmal
azóta is hiába próbálom visszavonni
igazán kíváncsi immár én csak
az ő viszonyukra vagyok
olykor mintha beszélgettek volna
az idén fésülsz-e kamillát mária
kérdezte
félek fésülni kamillát
felelte mária
félek átverem a fésű szögeivel
a kis tokos bíbiceket
tejes kisnyuszikat
mária te csak nyugodtan menj ki
a szikre és fésülj kamillát
meg később már július közepe felé
mintha azt mondta volna
menj le a tiszára mária
holnap fog virágozni a folyó
hegeszd össze nászod haláloddal
meg valamit a székről is mondott
vitéz máriának
mármint hogy húzza közelebb
az almáriumhoz
amelyen két szerecsen (pogány)
keresztfiának a képe volt látható
de lehet csak azt mondta
csavarja le kissé a lámpást
s hagyjon rést az ablakon a macskának
mert elszaporodnak az egerek
s ahogy közelebb húzta a széket
látszott az isten arcán jól tudja
már megint kispórolt egy bögre lisztet
a levestésztából
de még nem döntötte el
halálos bűnnek nyilvánítsa-e
nem hiszen az árendás
csak holnap hozza az újbúzát
s mária holnaptól kezdve már nem fogja
kispórolni azt a bögre nullást a levestésztából
fölkelt átsétált a szálkásra súrolt padlón
akárha egy végtelen gyúródeszkán
s benn a kamrában átszámolta hány tömb
szarszappan van még a piramisban
mikor kell máriának ismét sót söpörnie
mert titkon arra gondolt
ha elrothad mint isten
sót söpörni jár a járásra
sót párolni áll velem az adrián.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Selyem Zsuzsa: A Tolnai állapot [Tolnai 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Selyem Zsuzsát arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól (Parti Nagy Lajos, Radics Viktória és Ladányi István ajánlásai a linkeken olvashatók).

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

...

Parti Nagy Lajos: itt most jönne egy felsorolás Tolnai örök motívumaiból [Tolnai Ottó 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Parti Nagy Lajost arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól. (Selyem Zsuzsa, Ladányi István és Radics Viktória ajánlásai a linkeken olvashatók.)

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

...

14 életrajzi adat a 80 éves Tolnai Ottóról

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Korábban írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska.

Hírek
...

Háy János 100 napba sűrítette az élet egészét

...

Újra népszerű lett egy 30 éves sci-fi, amely mintha megjósolta volna a jövőt

...

A Verity hátborzongató szerelmi történetet ígér – előzetes!

...

20 év után egy nap a férjed bejelenti, hogy elhagy: Érkezik az Idegenek című bestseller!

...

Stephen King fia Budapestre jön!

...

Dobby „sírján” át haladt volna az áramkábel, a Harry Potter-rajongók nem hagyták

Margó-díj 2026: ezek a könyvek szállnak versenybe (2. rész)

Margó-díj 2026: ezek a könyvek szállnak versenybe (2. rész)

Cikksorozatban mutatjuk be a Margó-díj pályázatára benyújtott könyveket. Második rész.

Szerzőink

chk
chk

„Ez mesélés, nem kell eljátszani a karaktereket” – Galambos Péter a hangoskönyvek készítéséről

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

Elmesélni azt, amire nincsenek szavak – Miért a világirodalom egyik legfontosabb könyve A Kedves?

A hét könyve
Kritika
Elmesélni azt, amire nincsenek szavak – Miért a világirodalom egyik legfontosabb könyve A Kedves?
Hogyan készült Esterházy Péter legendás Ottlik-másolata?

Hogyan készült Esterházy Péter legendás Ottlik-másolata?

Esterházy Péter 1982-ben egy papírra lemásolta Ottlik Géza kultikus regényét.

Kiemeltek
...

Elmesélni azt, amire nincsenek szavak – Miért a világirodalom egyik legfontosabb könyve A Kedves?

Traumák, amiket nem hallgattak meg, és történetek, amiket a nyelv nem tud visszaadni.

...

Ez a könyv megjósolta, hogy mit okoznak a hőhullámok

A Magyarországot sújtó hőség miatt egyre többször jut eszünkbe Kim Stanley Robinson A Jövő Minisztériuma című regénye.

...

Lehet-e izgalmas egy hagyatékfelszámolás? – Ragnar Helgi Ólafsson: Apám könyvtára 

Megmenthető-e a feledéstől mindaz, ami számunkra értékes akkor, ha írunk róla?