Nagy radics viktória tolnai ottó tolnai80

Radics Viktória: Összeállítottam az alteregómat, az örökkön-örökké imádkozó meg a szalajtó asszonyt [Tolnai 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Radics Viktóriát arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól (Parti Nagy Lajos, Selyem Zsuzsa és Ladányi István ajánlásai a linkeken olvashatók).

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

Radics Viktória ajánlója:

A Vitéz ómamáról és a Vitéz nagymamáról szóló versekből (az Ómama egy rotterdami gengszterfilmben c. kötetben) összeállítottam az alteregómat, az örökkön-örökké imádkozó meg a szalajtó asszonyt, és megtaláltam azokat a kellékeket, amelyek az én emlék-képzeletemben is jelen vannak: a zöld almáriumot, a zsírszódát, a szarszappant, a sámlit, a gyúródeszkát, a pléhteknőt, a gipszfeszületet, a lesikált konyhaasztalt, és azokat a műveleteket, amelyeknek szeretettel adózok, úgy mint a súrolás, sikálás, csirkevágás, morzsolás, stoppolás, levestészta-gyúrás, mészoltás, meszelés, kamilla-fésülés és az imádkozás. A "Hegeszd össze nászod haláloddal" című verset emelem most ki, és hozzá ezt a videót, ahol Tolnai Ottó egy rettenetes helyszínen mondja el az egyik ómama-versét:

Tolnai Ottó: Hegeszd össze nászod haláloddal

Igazán kíváncsi én immár csak

vitéz mária

kislány korában apácának állt

így mondtuk mint amikor

valaki cselédnek áll

de vitéz ótata

mivel a rend földet is kért

máriát kivette a rendből

mondván itthon is élhet

szent életet

a kiskonyhában is

beszélgethet az istennel

és valóban attól kezdve hét évtizeden át

szent életet élt

ha nem gyúrta a levestésztát

nem mosott a pléhteknőben

az istennel beszélgetett

a kiskonyha súrolt padlóján

a gyúródeszkán térdepelve

mondom igazán én immár csak

vitéz mária

istenhez való viszonyára vagyok kíváncsi

jóllehet egy ember többször is figyelmeztetett

a villamoson: ne tudd meg.

igazán kíváncsi immár csak

vitéz mária

istenhez való viszonyára vagyok kíváncsi

mert számomra

fél évszázadon át lestem a kiskonyha ablakán

egzakt dolog

hogy viszony volt közöttük

talán ő volt az utolsó némber

aki még kommunikált vele

utána mint nietzsche mondta volt

elrothadt

mármint az isten

de ő

vitéz mária

még bizonyosan beszélgetett vele

templomba nem járt

csak olykor sziksót söpörni

mert az isten és a levestészta mellett

a tisztaság volt

a legfontosabb dolog a számára

kamrájában piramist képeztek

a szarszappan tömbjei

pléhteknőjében olyan tisztára mosta

pruszlikjait üngöcskéit

hogy nem csak a piszok foltjai

a varrott foltok is eltűntek róluk

csipkerongyikává szépült

minden gönce

minden évben meszet oltott

fehérre meszelte kamráját

konyháját

a meszelt falon melynek tövében térdepelt

alig látszott már a festetlen

gipszfeszület

minden alkalommal lemeszelte

a fal része lett

inkább relief immár

a gipszfeszület amellyel később én

palatáblámra írtam

s amit írtam

mediterrán (adriai) spongyáimmal

azóta is hiába próbálom visszavonni

igazán kíváncsi immár én csak

az ő viszonyukra vagyok

olykor mintha beszélgettek volna

az idén fésülsz-e kamillát mária

kérdezte

félek fésülni kamillát

felelte mária

félek átverem a fésű szögeivel

a kis tokos bíbiceket

tejes kisnyuszikat

mária te csak nyugodtan menj ki

a szikre és fésülj kamillát

meg később már július közepe felé

mintha azt mondta volna

menj le a tiszára mária

holnap fog virágozni a folyó

hegeszd össze nászod haláloddal

meg valamit a székről is mondott

vitéz máriának

mármint hogy húzza közelebb

az almáriumhoz

amelyen két szerecsen (pogány)

keresztfiának a képe volt látható

de lehet csak azt mondta

csavarja le kissé a lámpást

s hagyjon rést az ablakon a macskának

mert elszaporodnak az egerek

s ahogy közelebb húzta a széket

látszott az isten arcán jól tudja

már megint kispórolt egy bögre lisztet

a levestésztából

de még nem döntötte el

halálos bűnnek nyilvánítsa-e

nem hiszen az árendás

csak holnap hozza az újbúzát

s mária holnaptól kezdve már nem fogja

kispórolni azt a bögre nullást a levestésztából

fölkelt átsétált a szálkásra súrolt padlón

akárha egy végtelen gyúródeszkán

s benn a kamrában átszámolta hány tömb

szarszappan van még a piramisban

mikor kell máriának ismét sót söpörnie

mert titkon arra gondolt

ha elrothad mint isten

sót söpörni jár a járásra

sót párolni áll velem az adrián.

Olvass minket e-mailben is!

Könyves hetilap a postaládádban
Kézzel válogatott tartalmak
A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Kapcsolódó cikkek

Selyem Zsuzsa: A Tolnai állapot [Tolnai 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Selyem Zsuzsát arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól (Parti Nagy Lajos, Radics Viktória és Ladányi István ajánlásai a linkeken olvashatók).

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

Parti Nagy Lajos: itt most jönne egy felsorolás Tolnai örök motívumaiból [Tolnai Ottó 80]

Július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek írtunk a Szeméremékszerek című regényéről, akivel interjúztunk a Világpor és a Nem könnyű megjelenésekor, majd a 75. születésnapján kinyomoztuk, mi az a Palicska. Parti Nagy Lajost arra kértük, hogy ajánljon egy művet Tolnaitól. (Selyem Zsuzsa, Ladányi István és Radics Viktória ajánlásai a linkeken olvashatók.)

Fotó: Dormán László / Jelenkor Kiadó

14 életrajzi adat a 80 éves Tolnai Ottóról

MARGÓ

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Hírek

Kiderült, hogy eddig nem a teljes szövegét ismertük Szerb Antal Utas és holdvilágának

A Katona József Színház segít, hogy fogj hozzá Krasznahorkai László műveinek olvasásához

A Magvető felidézte, milyen volt, amikor Kertész Imre Nobel-díjas lett

„Féltem, hogy szexrabszolgaként fogok meghalni” – megjelent Virginia Giuffre memoárja

Évekig dolgozott korai novelláin a Ne bántsátok a feketerigót! szerzője

A 99 éves David Attenborough történelmet írt

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Újragondolták a Veszedelmes viszonyokat, jön a Frankenstein és Stephen King rettegett bohóca is visszatér.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Borbély Zsuzsa

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

A hét könyve

Kritika

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

Kiemeltek

Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra

A PKÜ vezetője nem akart foglalkozni a frankfurti hírekkel, de úgy látja, megy a hangulatkeltés.

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Mit jelent az otthonosság? Lehet-e mindig segíteni? Podcast Mérő Vera író, jogvédővel.

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk.

Radics Viktória: Összeállítottam az alteregómat, az örökkön-örökké imádkozó meg a szalajtó asszonyt [Tolnai 80]

Olvass minket e-mailben is!

Könyves Magazin Hírlevél

Selyem Zsuzsa: A Tolnai állapot [Tolnai 80]

Parti Nagy Lajos: itt most jönne egy felsorolás Tolnai örök motívumaiból [Tolnai Ottó 80]

14 életrajzi adat a 80 éves Tolnai Ottóról

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek

Kiderült, hogy eddig nem a teljes szövegét ismertük Szerb Antal Utas és holdvilágának

A Katona József Színház segít, hogy fogj hozzá Krasznahorkai László műveinek olvasásához

A Magvető felidézte, milyen volt, amikor Kertész Imre Nobel-díjas lett

„Féltem, hogy szexrabszolgaként fogok meghalni” – megjelent Virginia Giuffre memoárja

Évekig dolgozott korai novelláin a Ne bántsátok a feketerigót! szerzője

A 99 éves David Attenborough történelmet írt

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Szerzőink

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk