- Az abszurd antológia ötlete a Szomszéd írása közben jött, amikor az Orgia előzményeivel és következményeivel foglalkozott. Györe Balázstól ekkor kapott egy cédulát, amelyen Berta József Rémuralom 1944 című versének kezdő sorai voltak rajta. Ebben szerepelt az orgia szó, ezzel jelezte a költő az állapotokat, amelyek közepette éltek abban az évben. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy vajon milyen lett volna a Szép versek-kötet, ha megjelent volna 1944-ben. Ha lett volna ilyen, akkor összeférhetetlen költőket – például Radnóti Miklóst és Erdélyi Józsefet – kellett volna összepasszírozni a szeretet és a béke jegyében.
- A kötet összeállításakor főként az lepte meg, hogy még sokfélébbek a versek és még szélsőségesebbek a költők, mint feltételezte. Óriási értékeket talált. „Sokkal több szép és nagy vers van.”
- A könyvnek erős dokumentatív értéke van. Kiderül belőle hogyan gondolkoztak és éreztek az emberek, ez nagyon fontos volt számára.
- A Szép versek 1944 öt fejezetből áll: vannak benne versek a városról, Erdélyről és a Balatonról, a hazáról, valamint istenes és szerelmes versek is. Zoltán Gábor próbálkozott többféle tematikával, rendezési elvvel is, végül ezek mellett döntött. A város témát például azért emelte ki, mert a pusztítás, ami a második világháborúban zajlott, főként a városokat érte. 1944 a várakozás időszaka volt, már tudni lehetett, hogy csapások fognak jönni, hogy nemsokára érkezik a tüzérség és városlakókat hurcolnak majd el. „Ezeknek a versbe fogalmazott emlékeit gyűjtöttem össze.”
- Erdély és Balaton mindennek az ellenpontja volt. „Meghökkentően sok költő időzött a Balatonnál 1944-ben.”
- A deportálásokról nem sok szó esett az abban az évben született versekben, csak néhány kivétel volt ez alól, de Zoltán Gábor szerint annál értékesebbek azok a versek, amik foglalkoztak ezzel. „Egy egész ország nézett félre vagy bólogatott egyetértően.”
- A szerzők kereszténységhez való viszonya is érdekes volt ebben az időszakban. 1944-re a keresztény jelző nem azt jelentette, hogy valaki hisz Jézus Krisztusban, hanem azt, hogy nem zsidó. Zoltán Gábor az Erdélyi József és Áprily Lajos közti ellentétet emelte ki: míg Erdélyi számára a népi, faji szemlélet volt a jellemző, Áprily mélyen református volt. Egy időben a Baár-Madas református iskolát is ő vezette például, ám amikor jöttek a zsidótörvények, visszavonult, mert nem volt hajlandó intézkedni a zsidó származású diákokkal szemben.
- Meglepő tanulság, hogy ebben az évben is születtek szerelmes versek. Nem volt szünet sem a nagy, végzetszerű szerelmekben, sem a futó kalandokban. „Vannak egészen meghökkentő darabok is.”
Zoltán Gábor nem akarta harmóniává simítani a fonák hangzást - Könyves magazin
Szép versek 1944 - elképzelem, milyen lenne. Természetesen, hogy magam előtt lássam, kísérletképpen felül kell emelkednem bizonyos körülményeken. Mert hiszen bizonyos akkoriban zajlott események folyományaképpen nem minden, amúgy más körülmények közt közölhetőnek számítható költemény jelenhetett meg a kortárs folyóiratokban, lapokban.
- Nemes Nagy Ágnes ebben az évben írott versei kiemelkednek a kötetből. Nemes Nagy akkor még csak 22 éves volt és még nem lépett a közönség elé. Ő is a Baár-Madasba járt, Áprily egyik tanítványa volt. 44-ben sok minden történt vele, például szerelmes lett Lengyel Balázsba. Közben hamisított iratokkal segítettek a rászorulókon. A verseiben benne van a szenvedélyes szerelem, a veszélyeztetettség, a bátorság és az elszántság.
- A kötetben több mint 100 költő szerepel, és ezért a korosztály tekintetében elég nagy a szóródás. Volt is egyfajta generációs ellentét közöttük, bár ez nem 44-ben jött felszínre, hanem már korábban is jelen volt. Kassák a Nyugatban írt arról, hogy nem elégedett az új nemzedék költői színvonalával (többek közt Radnóti, Weöres, Zelk, Kálnoky, Hajnal Anna is oda tartozott). Ehhez más írók is csatlakoztak, ami elég rosszul érintette a fiatalokat. Zoltán Gábor szerint azonban azok, akik megérték 1944-et, megírták a nagy verseiket, a Nyugat harmadik nemzedéke betöltötte azt a szerepet, amit elvártak tőle.
- Ahogy nem létezett Szép versek 1944, úgy 1945-ben sem jött létre ilyen antológia. Zoltán Gábor azt mondta, hogy ennek a könyvnek a fogadtatásán múlik, hogy fog-e foglalkozni a 45-ös év verstermésével. Érdekes időszak volt az, véget ért a háború, az emberek számba vették a veszteségeket és próbálták felmérni, mi jön ezután. Mindez ott van az akkor írt versekben és a hiányokban, a meg nem írt versekben is.
