Závada új könyvében a régi Budaörs képeivel folytat párbeszédet

Závada új könyvében a régi Budaörs képeivel folytat párbeszédet

Závada Pál új regényének hőse akár több száz évet is képes ugrani az időben, miközben alapvetően egyetlen település, Budaörs történetét kutatja. A szerzővel Veiszer Alinda beszélgetett a Margón.

Fotó: Posztós János

Ruff Orsolya | 2020. október 17. |
  • A bemutatóval egy időben zajlott az SZFE-diákok Vas utcai tüntetése, Závada Pál pedig rögtön a beszélgetés elején szolidaritását fejezte ki, és példamutatónak nevezte a fellépésüket.
  • Az új könyv címadó hősének, Wanderernek a megalkotásakor fontos szempont volt, hogy szabadon mozoghasson, nemcsak térben, hanem időben is – így akár több száz évet is ugorhat, miközben Budaörsön (sváb nevén Wuderschban) kóborol.
Závada Pál
Wanderer
Magvető, 2020, 127 oldal
  • A régi budaörsi németek miatt jött az ötlet, hogy németes hangzású nevet kapjon a vándor is, ami irodalmilag Goethe Vándor éji dala (Wanderers Nachtlied) című művéhez kapcsolható.

  • A kötete alapötlete Szüts Miklós festőművésztől származik, aki lassan tizenöt éve fényképezi Budaörsöt. A fotói 2006-ban könyvben is megjelentek, a képekhez pedig Závada Pál írt akkor szöveget. Az új könyv ennek az eredeti kötetnek már a harmadik, átdolgozott kiadása.
  • Závadát izgatta Budaörs, nem tartja tipikus településnek. Ha valaki végigsétál a városon, érzi, hogy hiányoznak azok, akik építették – ebben az esetben a németek.
  • Az itt élő németek erős tradíciókkal és munkakultúrával bírtak. A sziklás, művelhetetlen területekre például puttonyokban hordták fel a földet, hogy ott növényeket termeszthessenek.
  • Závada már nem ír tényirodalmat, mint a Kulákprés idején, de – ahogy fogalmazott – eljátszik valamikori kérdezősködős mivoltával. Sokat sétált a településen, szóba elegyedett a helyiekkel is, de ez esetben főleg a fotókkal folytatott párbeszédet. A kötetben Szüts Miklós képei mellett a Fortepan és a budaörsi Heimatmuseum fényképei találhatók.
  • A fotók nagyon megihlették, és például a családi képeknél feltűnt neki, hogy míg az asszony általában a legkisebb gyerekét öleli, addig a férfi mindig szivart tart az ujjai között. Ennek az okát nem tudta kideríteni, talán valamiféle családfői szimbólum lehet.

  • Budaörsön nem éltek sem zsidók, sem cigányok. Závada elmesélt egy történetet, amikor egy zsidó származású ember vásárolt nyaralónak egy budaörsi házat, de a kocsmában nem álltak vele szóba az emberek, és később bedobták kővel az ablakát. Az esetnek gyilkosság lett a vége – ez a budaörsi történet atipikus, ezért is hangsúlyos a könyvben.
  • Veiszer Alinda a kötet egyik csúcspontjának azt a monológot tartja, amely a budaörsi németek kitelepítésével kapcsolatban a felelősséget firtatja. Závada elmondta, ez a gondolatmenet Bibó Istváné, aki 1945-ben a Belügyminisztériumban dolgozott és feladatai közé tartozott a kitelepítés előkészítése. Bibó ugyanakkor szembefordult saját miniszterével, cikkben fogalmazta meg gondolatait, de mindez falra hányt borsó maradt. A svábokat kitelepítették, mindössze ötszáz német nemzetiségi lakosa maradt akkor Budaörsnek, üresen maradt házaikra, pincéikre mások tették a kezüket. Amiről a regénybeli Wanderer tudósít, az egy olyan fejlődéstörténet, amely 1946 januárjában véget ért.

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje - Könyves magazin

Wanderer, a mindenkori Vándor a régi Budaörsön, a valaha itt élt németek közt jár e könyv lapjain. Talán hogy súghasson az elbeszélőnek, a hajdani fotográfusoknak pedig megmutathassa, mit is kell itt szemügyre venni és megörökíteni - hogy egyszer majd ő is ennek nyomán, behunyt szemmel sétálhasson e házak, szőlők és borpincék közt, és a talpával legyen képes fölismerni még kedves sírkertjének hepehupáit is.

  • A békeidőkről szólva elhangzott, hogy Budaörs híres őszibarack-termelő település volt és állítólag az őszibarackosok vívták ki azt is, hogy legyen repterük, de Závada szerint ez csak legenda. A 19. századi filoxérajárvány után is innovatívan álltak a szőlőtermesztéshez, így jött létre a híres budaörsi csemegeszőlő, amit megtanultak egész télen tartósítani.
  • Ugyancsak híres a budaörsi piktortégla, amit csak itt gyártanak, és az alapanyagát a budaörsi sziklák közül nyerték ki. A piktortéglát a falak alapozásához használták, főleg a budapesti építkezéseknél, így megjelent a városi építészetkultúrában is.

  • A kötetben szerepelnek dokumentumalapú és abszolút dokumentarista történetek is. Závada példaként említette IV. Károly visszatérési kísérletét és a budaörsi csatát, és elmesélte, mekkora meglepetésként érte, amikor a Fortepan képei között kutatva megtalálta az ebben az időben készített fotót, amely azt mutatja, hogy Biatorbágyon tábori misét tartanak a királyi párért.
  • Szó esett még Wendler Ferencről, akinek az élettörténete fikcióba illő, holott nem az. Ő építette a kápolnát a budaörsi Kő-hegyre, és 19 éven át remeteként a hegyen. Később a kápolna szinte teljesen megsemmisült, majd a budaörsiek összefogásával építették újra.
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje

Závada Pál legújabb regényében a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért. Olvassatok bele!

...
Összekötve

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

...
Nagy

Billy Collins: Olvasni kell, mielőtt leülsz írni

Az egyik legismertebb amerikai költő, Billy Collins volt a Margó vendége tegnap, ahol Závada Péter kérdezte az Az a baj a költészettel című kötetről. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]