Závada új könyvében a régi Budaörs képeivel folytat párbeszédet

Závada új könyvében a régi Budaörs képeivel folytat párbeszédet

Závada Pál új regényének hőse akár több száz évet is képes ugrani az időben, miközben alapvetően egyetlen település, Budaörs történetét kutatja. A szerzővel Veiszer Alinda beszélgetett a Margón.

Fotó: Posztós János

Ruff Orsolya | 2020. október 17. |
  • A bemutatóval egy időben zajlott az SZFE-diákok Vas utcai tüntetése, Závada Pál pedig rögtön a beszélgetés elején szolidaritását fejezte ki, és példamutatónak nevezte a fellépésüket.
  • Az új könyv címadó hősének, Wanderernek a megalkotásakor fontos szempont volt, hogy szabadon mozoghasson, nemcsak térben, hanem időben is – így akár több száz évet is ugorhat, miközben Budaörsön (sváb nevén Wuderschban) kóborol.
Závada Pál
Wanderer
Magvető, 2020, 127 oldal
-
  • A régi budaörsi németek miatt jött az ötlet, hogy németes hangzású nevet kapjon a vándor is, ami irodalmilag Goethe Vándor éji dala (Wanderers Nachtlied) című művéhez kapcsolható.

-

  • A kötete alapötlete Szüts Miklós festőművésztől származik, aki lassan tizenöt éve fényképezi Budaörsöt. A fotói 2006-ban könyvben is megjelentek, a képekhez pedig Závada Pál írt akkor szöveget. Az új könyv ennek az eredeti kötetnek már a harmadik, átdolgozott kiadása.
  • Závadát izgatta Budaörs, nem tartja tipikus településnek. Ha valaki végigsétál a városon, érzi, hogy hiányoznak azok, akik építették – ebben az esetben a németek.
  • Az itt élő németek erős tradíciókkal és munkakultúrával bírtak. A sziklás, művelhetetlen területekre például puttonyokban hordták fel a földet, hogy ott növényeket termeszthessenek.
  • Závada már nem ír tényirodalmat, mint a Kulákprés idején, de – ahogy fogalmazott – eljátszik valamikori kérdezősködős mivoltával. Sokat sétált a településen, szóba elegyedett a helyiekkel is, de ez esetben főleg a fotókkal folytatott párbeszédet. A kötetben Szüts Miklós képei mellett a Fortepan és a budaörsi Heimatmuseum fényképei találhatók.
  • A fotók nagyon megihlették, és például a családi képeknél feltűnt neki, hogy míg az asszony általában a legkisebb gyerekét öleli, addig a férfi mindig szivart tart az ujjai között. Ennek az okát nem tudta kideríteni, talán valamiféle családfői szimbólum lehet.

-

  • Budaörsön nem éltek sem zsidók, sem cigányok. Závada elmesélt egy történetet, amikor egy zsidó származású ember vásárolt nyaralónak egy budaörsi házat, de a kocsmában nem álltak vele szóba az emberek, és később bedobták kővel az ablakát. Az esetnek gyilkosság lett a vége – ez a budaörsi történet atipikus, ezért is hangsúlyos a könyvben.
  • Veiszer Alinda a kötet egyik csúcspontjának azt a monológot tartja, amely a budaörsi németek kitelepítésével kapcsolatban a felelősséget firtatja. Závada elmondta, ez a gondolatmenet Bibó Istváné, aki 1945-ben a Belügyminisztériumban dolgozott és feladatai közé tartozott a kitelepítés előkészítése. Bibó ugyanakkor szembefordult saját miniszterével, cikkben fogalmazta meg gondolatait, de mindez falra hányt borsó maradt. A svábokat kitelepítették, mindössze ötszáz német nemzetiségi lakosa maradt akkor Budaörsnek, üresen maradt házaikra, pincéikre mások tették a kezüket. Amiről a regénybeli Wanderer tudósít, az egy olyan fejlődéstörténet, amely 1946 januárjában véget ért.

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje - Könyves magazin

Wanderer, a mindenkori Vándor a régi Budaörsön, a valaha itt élt németek közt jár e könyv lapjain. Talán hogy súghasson az elbeszélőnek, a hajdani fotográfusoknak pedig megmutathassa, mit is kell itt szemügyre venni és megörökíteni - hogy egyszer majd ő is ennek nyomán, behunyt szemmel sétálhasson e házak, szőlők és borpincék közt, és a talpával legyen képes fölismerni még kedves sírkertjének hepehupáit is.

  • A békeidőkről szólva elhangzott, hogy Budaörs híres őszibarack-termelő település volt és állítólag az őszibarackosok vívták ki azt is, hogy legyen repterük, de Závada szerint ez csak legenda. A 19. századi filoxérajárvány után is innovatívan álltak a szőlőtermesztéshez, így jött létre a híres budaörsi csemegeszőlő, amit megtanultak egész télen tartósítani.
  • Ugyancsak híres a budaörsi piktortégla, amit csak itt gyártanak, és az alapanyagát a budaörsi sziklák közül nyerték ki. A piktortéglát a falak alapozásához használták, főleg a budapesti építkezéseknél, így megjelent a városi építészetkultúrában is.

-

  • A kötetben szerepelnek dokumentumalapú és abszolút dokumentarista történetek is. Závada példaként említette IV. Károly visszatérési kísérletét és a budaörsi csatát, és elmesélte, mekkora meglepetésként érte, amikor a Fortepan képei között kutatva megtalálta az ebben az időben készített fotót, amely azt mutatja, hogy Biatorbágyon tábori misét tartanak a királyi párért.
  • Szó esett még Wendler Ferencről, akinek az élettörténete fikcióba illő, holott nem az. Ő építette a kápolnát a budaörsi Kő-hegyre, és 19 éven át remeteként a hegyen. Később a kápolna szinte teljesen megsemmisült, majd a budaörsiek összefogásával építették újra.
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje

Závada Pál legújabb regényében a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért. Olvassatok bele!

...
Összekötve

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

...
Nagy

Billy Collins: Olvasni kell, mielőtt leülsz írni

Az egyik legismertebb amerikai költő, Billy Collins volt a Margó vendége tegnap, ahol Závada Péter kérdezte az Az a baj a költészettel című kötetről. 

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Hírek
...
Hírek

Dragomán egypercesben írta meg az SZFE körüli helyzetet

...
Hírek

Pszichológusok a Meseországról: Nem létezik olyan, hogy túl korai érzékenyítés

...
Hírek

Támogasd te is az Irodalmi Diszkót!

A hét könyve
Kritika
Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei
...
Nagy

Barabási Albert-László szerint idén márciusban kezdődött a 21. század

Melyik hálózatképből lett először műalkotás, mit jelent a vizualizáció a kutatásban, és milyen következményekkel járhat, ha egy globális hálózat túlontúl besűrűsödik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetésén.

...
Kritika

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

Nagyon ritka, hogy egy szépirodalmi mű valamely (bármely) politikai-társadalmi eseményre szinte azonnal rezonálva jelenjen meg, és ez még akkor is igaz, ha Ali Smith már jó pár évtizede tervezte az Ősz című regényét – pontosabban az Évszakok címet viselő kvartetet. Az Őszt az első poszt-Brexit-regényként szokás emlegetni, de annál sokkal több, hiszen egyszerre az elmúlás és az útkeresés könyve. Nálunk pedig most ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

McCarthy első regénye olyan, mint egy szakadozott némafilm

...
Szeder Kata

„Az identitás akkor veszett el, amikor a technológia fölénk kerekedett” – interjú Vámos Miklóssal

...
Bányász Attila

Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt