Závada új könyvében a régi Budaörs képeivel folytat párbeszédet

Závada új könyvében a régi Budaörs képeivel folytat párbeszédet

Závada Pál új regényének hőse akár több száz évet is képes ugrani az időben, miközben alapvetően egyetlen település, Budaörs történetét kutatja. A szerzővel Veiszer Alinda beszélgetett a Margón.

Fotó: Posztós János

Ruff Orsolya | 2020. október 17. |
  • A bemutatóval egy időben zajlott az SZFE-diákok Vas utcai tüntetése, Závada Pál pedig rögtön a beszélgetés elején szolidaritását fejezte ki, és példamutatónak nevezte a fellépésüket.
  • Az új könyv címadó hősének, Wanderernek a megalkotásakor fontos szempont volt, hogy szabadon mozoghasson, nemcsak térben, hanem időben is – így akár több száz évet is ugorhat, miközben Budaörsön (sváb nevén Wuderschban) kóborol.
Závada Pál
Wanderer
Magvető, 2020, 127 oldal
  • A régi budaörsi németek miatt jött az ötlet, hogy németes hangzású nevet kapjon a vándor is, ami irodalmilag Goethe Vándor éji dala (Wanderers Nachtlied) című művéhez kapcsolható.

  • A kötete alapötlete Szüts Miklós festőművésztől származik, aki lassan tizenöt éve fényképezi Budaörsöt. A fotói 2006-ban könyvben is megjelentek, a képekhez pedig Závada Pál írt akkor szöveget. Az új könyv ennek az eredeti kötetnek már a harmadik, átdolgozott kiadása.
  • Závadát izgatta Budaörs, nem tartja tipikus településnek. Ha valaki végigsétál a városon, érzi, hogy hiányoznak azok, akik építették – ebben az esetben a németek.
  • Az itt élő németek erős tradíciókkal és munkakultúrával bírtak. A sziklás, művelhetetlen területekre például puttonyokban hordták fel a földet, hogy ott növényeket termeszthessenek.
  • Závada már nem ír tényirodalmat, mint a Kulákprés idején, de – ahogy fogalmazott – eljátszik valamikori kérdezősködős mivoltával. Sokat sétált a településen, szóba elegyedett a helyiekkel is, de ez esetben főleg a fotókkal folytatott párbeszédet. A kötetben Szüts Miklós képei mellett a Fortepan és a budaörsi Heimatmuseum fényképei találhatók.
  • A fotók nagyon megihlették, és például a családi képeknél feltűnt neki, hogy míg az asszony általában a legkisebb gyerekét öleli, addig a férfi mindig szivart tart az ujjai között. Ennek az okát nem tudta kideríteni, talán valamiféle családfői szimbólum lehet.

  • Budaörsön nem éltek sem zsidók, sem cigányok. Závada elmesélt egy történetet, amikor egy zsidó származású ember vásárolt nyaralónak egy budaörsi házat, de a kocsmában nem álltak vele szóba az emberek, és később bedobták kővel az ablakát. Az esetnek gyilkosság lett a vége – ez a budaörsi történet atipikus, ezért is hangsúlyos a könyvben.
  • Veiszer Alinda a kötet egyik csúcspontjának azt a monológot tartja, amely a budaörsi németek kitelepítésével kapcsolatban a felelősséget firtatja. Závada elmondta, ez a gondolatmenet Bibó Istváné, aki 1945-ben a Belügyminisztériumban dolgozott és feladatai közé tartozott a kitelepítés előkészítése. Bibó ugyanakkor szembefordult saját miniszterével, cikkben fogalmazta meg gondolatait, de mindez falra hányt borsó maradt. A svábokat kitelepítették, mindössze ötszáz német nemzetiségi lakosa maradt akkor Budaörsnek, üresen maradt házaikra, pincéikre mások tették a kezüket. Amiről a regénybeli Wanderer tudósít, az egy olyan fejlődéstörténet, amely 1946 januárjában véget ért.

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje - Könyves magazin

Wanderer, a mindenkori Vándor a régi Budaörsön, a valaha itt élt németek közt jár e könyv lapjain. Talán hogy súghasson az elbeszélőnek, a hajdani fotográfusoknak pedig megmutathassa, mit is kell itt szemügyre venni és megörökíteni - hogy egyszer majd ő is ennek nyomán, behunyt szemmel sétálhasson e házak, szőlők és borpincék közt, és a talpával legyen képes fölismerni még kedves sírkertjének hepehupáit is.

  • A békeidőkről szólva elhangzott, hogy Budaörs híres őszibarack-termelő település volt és állítólag az őszibarackosok vívták ki azt is, hogy legyen repterük, de Závada szerint ez csak legenda. A 19. századi filoxérajárvány után is innovatívan álltak a szőlőtermesztéshez, így jött létre a híres budaörsi csemegeszőlő, amit megtanultak egész télen tartósítani.
  • Ugyancsak híres a budaörsi piktortégla, amit csak itt gyártanak, és az alapanyagát a budaörsi sziklák közül nyerték ki. A piktortéglát a falak alapozásához használták, főleg a budapesti építkezéseknél, így megjelent a városi építészetkultúrában is.

  • A kötetben szerepelnek dokumentumalapú és abszolút dokumentarista történetek is. Závada példaként említette IV. Károly visszatérési kísérletét és a budaörsi csatát, és elmesélte, mekkora meglepetésként érte, amikor a Fortepan képei között kutatva megtalálta az ebben az időben készített fotót, amely azt mutatja, hogy Biatorbágyon tábori misét tartanak a királyi párért.
  • Szó esett még Wendler Ferencről, akinek az élettörténete fikcióba illő, holott nem az. Ő építette a kápolnát a budaörsi Kő-hegyre, és 19 éven át remeteként a hegyen. Később a kápolna szinte teljesen megsemmisült, majd a budaörsiek összefogásával építették újra.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje

Závada Pál legújabb regényében a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért. Olvassatok bele!

...

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

...

Billy Collins: Olvasni kell, mielőtt leülsz írni

Az egyik legismertebb amerikai költő, Billy Collins volt a Margó vendége tegnap, ahol Závada Péter kérdezte az Az a baj a költészettel című kötetről. 

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Hírek
...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása

...

Meghalt Björn Andrésen, a Halál Velencében sztárja

...

Dokumentumfilm készül a megható történetnek induló botránykönyvről

...

Dr. Zacher Gábor memoárral búcsúzik a mentőorvosi hivatástól

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében