Térey János: Az érdekelt, hogyan gázolja le a tájat az idegenforgalom

Valuska László | 2018. július 19. |

Trianoni Hamlet, black metal Haramiák és a Káli-medencében forgatott zombiapokalipszis a Füst Milán Színház ifjú színészének, Csáky Alexnek a repertoárján. A karrierjét szívós tudatossággal építő fiatalember szakmai és magánéleti kudarcok sorozatán át bukdácsolva nemcsak a kortárs színházi és filmes világot szemléli egyre kritikusabban, de lassanként önmagával is meghasonlik. Térey Jánost első prózaregényéről, a Káli holtakról kérdeztük.

Káli-medence: Ösztönösen írok, azt írom, ami szembejön. Ha ez a kitüntetett jelentőségű kultúrtáj, a Káli-medence jön velem szembe, akkor azt. Él barátom Badacsonyban, áthalad az ember íróként is néhányszor rajta, amíg az eszébe jut, hogy mit kezdhet vele. Ez a táj nem tűr meg egy óriásplakátot, de a sztráda mellett állt egy, ami egy zombiapokalipszist harangozott be. Egy tényleges sorozatot egy tényleges csatornán.

Térey János: Káli holtak

Jelenkor Könyvkiadó, 2018, 534 oldal, 3999 HUF

 

Zombik: Az érdekelt, hogyan veszi birtokába a vidéket a civilizáció, vagy durvábban fogalmazva, hogyan gázol le egy tájat az idegenforgalom. A Káli holtak is azt választja témájául, hogyan történik ez a folyamat, miközben azzá válik, ami ellen harcol, hiszen maga is átalakítja a helyszínül használt falvakat. Mindenki módosít egy idilli falucskán, ha már szigetel, napelemet szerel fel a cseréptetőre. Egy filmrendező barátomnak írtam, hogy javasoljon a műfajból filmeket: George A. Romerót (Az élőhalottak éjszakája - a szerk.) és a The Walking Deadet néztem, persze nem éjjel-nappal, de meg kellett ismernem a zsánert. Hozzám kiskamaszként sokkal közelebb álltak Stephen King regényei vagy Alfred Hitchcock filmjei, mint a véres, öldöklős, elözönlős horror, viszont ebbe a regénybe ez kellett.

Művészregény: A Protokoll a diplomácia világában játszódik, A Legkisebb Jégkorszak fent a hegyen, a felső tízezer világában. Ezzel szemben a színház és a film sokkal inkább az én világom is, együtt sírunk, együtt nevetünk ennek a világnak a hőseivel, amikor együtt dolgozunk. Csáky Alex az Átkelés Budapesten utolsó novellájában jelenik meg, mint egy parti vendége, A Legkisebb Jégkorszakban a síparadicsom vendégeként, mert akkor forgatja azt a szinglifilmet, ami a Káli holtakhoz képest a jövő. Ezért a Káli holtak tulajdonképpen A Legkisebb Jégkorszak prequelje (előzménye - a szerk.). Nem terveztem így tíz éve, de nekem így kényelmes, így adódik kézre az anyag. Nem tervezek balzaci univerzumot, de valamiért könnyebb az átjárás a könyvek között, illetve az új szöveg írása is, ha vihetem tovább egy korábbi könyvem hagyatékát, szereplőit, díszleteit. 

Térey János nem léha játéknak szánta a zombikat

Fotó: Valuska GáborZombik, Balaton, a kerítés meg a #metoo - markánsan vagy jelzésértékűen mindegyik jelen van Térey János új regényében, a Káli holtakban, melyet csütörtök este mutattak be a Margón. A holtak ez esetben élők, már amennyiben élőholtak, hiszen Térey hőse, egy Csáky Alex nevű fiatal...

Térey János: Káli holtak (részlet)

Este Növényivel, a maszkmesterünkkel indulunk Veszprémbe. A meghirdetett sajtótájékoztató a Villa Mediciben lesz. Előzékenyen én vezetek. A falusi Szent Flórián-szobornál kicsit felköhög a nyolcéves Toyota Corollám. Be a lekopaszított Bakonyba. És máris itt a város. Maga a Medici egy építészeti csőd. Minden épület, amelyet a kilencvenes években szántak ultramodernnek és előkelőnek, mára nevetségesen idejétmúlttá vált. Sőt kissé szegényessé, nem csupán Kelet-Európában. És ez a név! Micsoda nagyképűség.

A rutinkérdések után kettesben adunk interjúkat. Ez már a nyolcadik újságíró a héten, egy hangos helyi csóka, és nem lehet telefonon jóllakatni információval. Szerencsére főleg Növényit faggatja. Egyébként miért is őt? Ha már egyszer itt vagyok, áldoztam rá időt, én, a színész, a saját életem is van olyan érdekes, mint a vörös festék meg a trutymó összetétele a zombik pofáján, gondolom.

Még a végén ellopja előlem a show-t. De csak nem. Észrevettem, hogy az újságíró éppen be akarja

húzni a csőbe.

„Növényi úr, a helyieket nem zavarja ez a forgatás? Nincs elég baj a világban? És akkor maguk jönnek ezzel a bizarr zombifölvonulással?”, kezdi a provokálást.

„Dehogyis zavarja. Mi állítottuk újra pályára a régiót. Kezdett megkopni a régi ragyogása, amióta minden Zs kategóriás idióta itt vett házat.”

„Azt kérdezem, nem zavarják maguk a falusiakat?”

„Nekem nem szokták mondani.”

„Nem szokták. De azért tudhatja. Igaz, hogy ki vannak szorítva a saját falujukból? Ha már az egyetlen kocsmájukból is méregdrága gasztrobisztró lett.”

„Hiszen éppen erről a káros jelenségről szól a sorozatunk. Épphogy a káli ipar ellen ágálunk, a csönd védelmében.”

„És közben külön ajándékbolt és kávézó is profitál a maguk sikeréből.”

„Infrastruktúrát teremtünk, baj?”

„Sőt a helyiek elviselik azt is, hogy a főutcán zajló forgatások bő ötven napja alatt az üzletek csak újságpapírral leragasztott kirakatok mögött nyithatnak ki, a hátsó bejáratot használva.”

„Elviselik.”

„Ne hülyéskedjen, és akinek nincs ilyenje?”

„Milyenje?”

„Hátsó ajtaja.”

„Az ingyen és bérmentve kap a produkciótól.”

„Fúrnak neki egyet? Értse meg, uram, elviselik, de nem fogják megszeretni. Kinek jó az, ha nem érezheti magát otthon a saját

falujában?”

Növényi próbál úgy tenni, mintha nem venné észre a támadó élt az újságíró hangjában:

„Nem szokták mondani. Pedig csapatostul járnak nézni a munkánkat.”

Jön egy SMS Sulyoktól, hogy a Hamletünket meghívták Rómába, októberre. A legjobbkor.

„És mondja, uram, annyi műfaji előzmény után milyen trükkökkel lehet még újszerűbbé tenni a zombik látványát? Őszintén, nem unalmas ez maguknak?”

„Szerencsém van – folytatja Növényi –, mert nagyon hatékonyan dolgozunk együtt Gézával meg a svájci és az izraeli producerekkel. Ha egy zombi autó alá szorul, és én úgy ítélem meg, hogy szegényes látvány, mert akár föl is csavarodhatna a kerékre törött bordákkal, akkor simán megcsináljuk, fél nap elég rá. Annyi előzmény után akár rá is unhattunk volna az élőholtakra, de mi képesek vagyunk

megtalálni a kreativitás titkos ösvényeit. Így a mi számunkra is izgalmas az egész. Kizárólag a saját szórakoztatásunkra pedig olyan apró meglepetéseket is elrejtek az egyes epizódokban, amelyeket szerintem rajtunk kívül nem vesz észre senki.

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2018/2. számában jelent meg. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Milanovich Domi: Arra kell figyelnem, hogy a nehéz érzésekben is önmagamat megtartva legyek jelen

Milyen út vezet a nemi identitás elfogadásához? Milanovich Domi a Margó Könyvek podcast legújabb vendége.

...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók