Orosz István: Páternoszter
Képzőművész nagyregénye – ilyet nem gyakran olvasunk –, és ettől valami lenyűgöző gesamtkunstos grandiózusság árad belőle. Egy festőművész és egy újságírónő szerelméről szól a könyv, és arról, hogyan írnak és élnek együtt egy könyvet az ötvenes évekről. Egy merényletről, melyet – talán – el akartak követni Rákosi ellen. Meg általában Rákosiról – aki nem is volt mindig Rákosi, bár most már lehetetlen kideríteni, mikor helyettesítette a hasonmása. Sok minden másról is szól a könyv: a rendszerváltás éveiről is, Kádárról is – főleg a nagy bűnéről és még annál is inkább a kínlódásáról miatta… De legfőképpen őrületesen abszurd történetek vannak benne a történelmünkről – az ember csak les, hüledezik, és nem érti: hogyhogy eddig nem ismertük ezeket? (Helikon)
Beregi Tamás: Egyszer egy kutya
Bertram, a kallódó, kiábrándult fiatalember élete új értelmet nyer, amikor befogadja Lulut, a felemás szemű, bájos menhelyi kutyát. Lulunak köszönhetően Bertram újból meglátja a világban a szépet, és ihletet is nyer – régi tervét megvalósítva megírja végre nagy művét. Miközben az örök körforgásról, a halhatatlanságról szóló könyv óriási siker lesz, szembesül azzal, hogy kutyája élete nagyon is véges. De Lulu sosem halhat meg, és Bertram ezért hajlandó mindent megtenni. Beregi könyve miközben a kutya- és gazdikapcsolat apró örömeiről és nagy létkérdéseiről szól, ironikus körképet fest egy jól ismert városról és országról is. Az örök kereső Bertram kalandos távolkeleti útján, messzi északra vezető zarándoklatán, különös gyerekkori emlékein és a Luluval átélt sorsfordító élményén keresztül pedig a történet a felnőtté válás keserédes, szívszorító meséje lesz. (Helikon)
Szobotka Tibor: Züzü vendégei
Szobotka Tibor neve sokak számára Szabó Magda férjeként lehet ismerős, még mindig kevesen ismerik írói munkásságát – ezen kíván változtatni az életművét gondozó Jaffa Kiadó. Februárban Szobotka klasszikussá vált Züzü vendégei című regényét ismerhetik meg az olvasók: az 1956-ban játszódó történet kulisszái zsúfolt budai társbérletek, ahol idegenek és – látszólag – egymást jól ismerő családtagok töltik a napjaikat kényszerű összezártságban. Az ilyen körülmények között élő Pándy professzor és lánya egyaránt titkol valamit – a titkok lelepleződése pedig az 56-os forradalmi napok szikráitól övezve sorsfordító eseményeket indít el. (Jaffa)
Simon Balázs: Összegyűjtött versek
Simon Balázs (1966–2001) nemzedékének egyik legígéretesebb költőjének számított, ám korai halála derékba törte pályáját. Poétikai felfogása elszigetelte őt kortársaitól: lírája különös, intenzív zárvány volt, mely a kritikusoknak is nagy kihívást jelentett – talán épp ezért ma is méltatlanul kevés szó esik róla. Összes verseinek kiadásával a Jelenkor Kiadó most újra előtérbe kívánja hozni a tehetséges költő egyedülálló líráját. (Jelenkor)
Tolnai Ottó: Szeméremékszerek II.
A Szeméremékszerek című prózafolyam első kötetében Tolnai Ottó őrizetből szabaduló művészétől a déli határsáv szerb oldalán kellett búcsút vennünk, de az akkor félbehagyott mesék, az életet adó, szavatoló ezeregyéjszakák folytatódtak, folytatódnak tovább. Tolnai – ahogy magát nevezi: az élő organizmusként alakuló, „viselkedő” mesék diszpécsere – a legújabb kori határzár ellenében teremti a maga egyszemélyes folklórját, a palicsi otthonból időben a gyerekkorig, az egykori jugoszláv esztendőkig barangolva, térben a szabadkai, pécsi, berlini, velencei kispiacok melengető világáig, persze az Adriáig és tovább. Kísérői, mint mindig, a tárgyi környezet kis semmis csodái, hozzájuk verődve könyvek, festmények, mozik emlékei. (Jelenkor)
Márton László: Bátor Csikó
A szerzőnek utoljára 1994-ben jelent meg drámakötete, A nagyratörő című, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemről szóló drámaciklus. Huszonhat év elteltével újabb három színművet ad közre az új kötetben. (Kalligram)
Krasznahorkai László: Herscht 07769
Herscht 07769 – mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkel kancellári hivatalába küldött levelekre a türingiai kisvárosban élő falmosó, mondván az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján. Németországban járunk, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa. A megszokott medrükben folydogáló hétköznapok után váratlan események rázzák meg a kisváros életének tompa nyugalmát. Vadászat kezdődik Türingiában. (Magvető)
Schein Gábor: Ó, rinocérosz
Schein Gábor márciusban megjelenő új könyve, az Ó, rinocérosz igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel. (Magvető)
Kertai Csenger: Hogy nekem jó legyen
Kertai Csenger verseskötete a vallásos gondolkodásmód és költészet kísérletező újragondolása, az isteni és az emberi kettőségének innovatív ábrázolása az áldozatiság és az áldozathozatal tematizálásán keresztül. (Napkút)
Petrik Iván: Nővérsérülések
Petrik Iván új kötete a novellafüzér műfajának kísérletező újragondolása. A különböző térbeli-időbeli elhelyezkedések és érzelmi állapotok adta perspektívák egymásra vetítése olyan történeteket eredményez, amelyekben egyszerre követhetjük bankrablók, Google-dolgozók és idegen lények ténykedését. (Napkút)
Juhász Tibor: Amire telik
Az Amire telik szociografikus versei barakkszerű házakból álló munkáslakótelepre, szegregátumba, lepusztult tízemeletesek lakásaiba vagy épp egy élelmiszerbolt kasszája mögé vezetik be olvasójukat. Szűk terekben botorkálunk, orrunkat megcsapja a nedves falak, a dohány, az átázott kabát, az étel szaga – élesedő érzékekkel ott vagyunk a kiszolgáltatottak, a mélyszegénységben élők között. A Scolar LIVE sorozatban korábban Salgó blues című szocioprózájával bemutatkozó Juhász Tibor fontos munkát végez: szenvtelen hangon írja az együttérzés verseit. (Scolar)
Temesi Ferenc: Pest
Nyelvi és kultúrtörténeti lelemények, különleges formai építkezés, számos szellemi kaland – mindezt megtalálja az olvasó a Kossuth-díjas Temesi Ferenc regénytrilógiájának zárókötetében. A szótárregény műfaját megteremtő Por, az egykoron az év regénye címet elnyert Híd és a lezárást adó Pest a magyar irodalom korszakos alkotásai – egymással összefüggésben, de külön-külön is élvezetes olvasmányok. (Scolar)
