Tompa Andrea hőse mindig otthonról tart haza

Tompa Andrea hőse mindig otthonról tart haza

Az osztálytalálkozó műfaját tekintve a legnagyobb mozi, ahol a résztvevők saját fordulatszámon és ízlésük szerint idézik vissza életük filmjét. Sok kis rendezői változat pereg egymás után, amely a régi emlékek felvillantásával egy idő után összeállhat valamiféle nagy közös narratívává. De mi van akkor, ha esetleg nincsenek szavaink a saját történetünk elmesélésére, vagy éppen nincs meg az a történeti ív, amelyre fel lehetne fűzni az elmúlt évek eseményszálait? Tompa Andrea új regényének hazalátogató hőse is épp ezzel a dilemmával viaskodik. Gyakorlatlan sofőrként már az előtte álló hosszú autóút is eléggé stresszeli, még néhány utast is kap a nyakába, köztük egy amerikai lányt, aki már rögtön az elején nekiszegezi a kérdést: „És mi a te történeted?”

Ruff Orsolya | 2020. június 21. |

A Haza első ránézésre egy roadregény, amelynek hőse a világ felfedezése helyett hazafelé veszi az irányt – nem mintha az az út kevésbé lenne kihívásokkal teli. Hazamenni ugyanis nemcsak fáradságos (araszolás, erőfeszítésekkel teli menetelés, térden csúszás, ahogy Tompa Andrea hőse fogalmaz), de igencsak kényelmetlen is. És nem azért, mert órákat kell a volán mögött ülni, hanem mert a kiindulópontra való visszatérés olyan, mintha egy irgalmatlanul nagy tükröt lógatnának az ember elé, amelybe akkor is bele kell néznie, ha éppen nincs hozzá kedve. 

Tompa Andrea
Haza
Jelenkor, 2020, 480 oldal

Tompa Andrea hőse egy megállapodott élethelyzetből tart haza: sikeres író, akinek a nyelv a munkaeszköze – ezt tudják róla a régi iskolájában is, ezért őt kérték fel arra, hogy mondjon beszédet a találkozón. Látszólag kiválóan megoldja a feladatot, és valójában csak ő tudja, hogy elbukott, az „igazság kimondásának lehetetlensége” fojtogatóan telepszik rá, hiszen egyetemes tanulság nincs, sosem volt. 

Mint ahogy nincs egyetlen helyes életút sem, hiszen minden egyes élettörténet, legyen bár boldog, kudarcos vagy megpróbáltatásokkal teli, ugyanolyan súllyal bír.

A döntéseket nem lehet mérlegre tenni, és hosszú évek távlatából nincs senki, aki azt mondaná, hogy az elmenőknek vagy a maradóknak volt igazuk. A „mi lett volna, ha?” kérdése ettől még ott feszül a levegőben, és az út során, valamint a megérkezést követően fel is villan néhány lehetséges életút. 

Például Edináé, aki egy a maradók közül. Ő egy jól menő nyelviskolát vezet a szülővárosukban, ahol a legnépszerűbbnek az anyanyelvüket mint idegen nyelvet tanító tanfolyam bizonyul. Az elmenők közül is kiemelkedik az Amerikában szép tudományos karriert befutó Ágó, aki a saját bőrén tapasztalja meg, hogy a sok évi angol után a saját anyanyelvi készletéből kikopnak egyes szavak (How do you say nemdebár in English?). Közben pedig nagyon is tisztában van azzal, hogy amint megszólal egy tudományos konferencián, „mindenki tudhatja, hogy nem itt született, nem azokba a drága iskolákba járt, ami megragadhatatlan és láthatatlan hátránnyal jár a tudományos pályáján”.

Tompa Andrea: Nincsenek nagy miértek a történetek mögött - Könyves magazin

Tompa Andrea író hőse sok év távollét után egy osztálytalálkozóra tart haza a szülővárosába. De egészen pontosan hol van ez a haza, és hol van az az otthon, amelyet kivétel nélkül mindannyian keresünk? A Haza című regény szereplői pontosan tudják, hogy az otthonosság nem a négy fal között, hanem a nyelvben, egy pohár vízben vagy akár a jól megválasztott tárkonyban is fellelhető.

A nyelv mindenesetre ugyanúgy működik, mint a város: látszólag jól ismered minden zegét és zugát, mégis jó alaposan el lehet tévedni benne. A nyelvi otthonosság megteremtése az egyik legnagyobb kihívás, amellyel Tompa Andrea hőse szembenézni kénytelen: ez űzi-hajtja az idegen nyelvek felé (amelyek valójában sosem lesznek a sajátjai), miközben folyamatosan a nyelv korlátaival szembesül. Amikor első kéziratát leadja egy szerkesztőségbe, szinte sokként érik az egymást érő javítások: idegenséget rónak fel neki, melyeket ki kell gyomlálni belőle: „magabiztosak, birtokukban van a nyelv, mint egy lakható ingatlan, mint egy otthon, egy ház, puha fészek, végső menedék. A nyelv náluk van. A nyelv az övék”. Az elbeszélő bizonytalansága alapvető vonása a regénynek. A kezdő mondatok kontúrtalansága miatt az olvasó is zavarban van az elején: ki voltaképpen ez az elbeszélő és alapvetően hová tart? Tompa Andreával készített interjúnkból ugyanakkor kiderül, mindez nem véletlen:

„Pontosan azt a nyelvet kellett megtalálni, amit te is említesz: ezt a kontúrok nélküli, a meztelenséget felfedő, egyszerre absztrakt és anyagi nyelvet. Ezt a fajta araszolós bizonytalanságot – ami nehezítés is lehet az olvasásban – tulajdonképpen akkor kezdtem megtalálni, amikor elkezdett kikristályosodni a zavar. Amikor kikristályosodott az, hogy ez a hős mégis hogyan tud rendet tenni saját magában, a jelenében, a múltjában. A regény is egy rendrakás, de a hősnek is el kell rendeznie magában dolgokat. Valahogy az válik a könyv tétjévé, hogyan lehet a zavarról úgy beszélni, hogy az valamiféle elrendezés felé tartson.”

Ritka az olyan könyv, amelynél azt éreztem, hogy olvasóként nekem magamnak is meg kell érkeznem a szövegbe. Hogy az a tétje, hogy vajon otthon tudom-e érezni magam benne. Hogy olvasóként meg tudom-e találni azokat a fogódzókat, amelyek egyre beljebb visznek a szövegben.

Tompa Andrea új regénye egy rendkívül sokrétegű, rengeteg irodalmi allúzióval dolgozó szöveg, amelynek rétegei nem helyspecifikusak.

Nem véletlen, hogy a szövegben nincs egyetlen ország- vagy városnév, ez a fajta elemeltség pedig lehetővé teszi azt is, hogy az abban megfogalmazottak bármiféle elmozdulásban (ami ez esetben sokkal pontosabb kifejezés, mint a költözés, a disszidálás vagy az emigráció) értelmezhetőek legyenek, legyen szó akár országváltásról vagy arról, hogy valaki egyik faluból a másikba költözik. 

Tompa Andrea tíz évig érlelte magában a Haza című regényét - Könyves magazin

Tompa Andrea negyedik regénye, a Haza egy országváltás és egy hazatérés története. Középkorú író főhőse egy osztálytalálkozó miatt látogat vissza rég elhagyott szülővárosába. A könyv egy hazulról haza vezető út elbeszélése, mely a haza fogalmát járja körül, az otthon jelentését próbálja értelmezni. Az a hazánk, amit felnőttként, magunk építettünk fel, vagy az, ahol megszülettünk és eszmélni kezdtünk?

Az otthonkeresés ugyanakkor nemcsak az emlékekben vagy a nyelvben történik, hanem egészen hétköznapi tárgyakban és tevékenységekben is testet ölt. Ez lehet a kávéfőzés, egy jó pohár csapvíz, vagy a tárkony, amelyet az otthoni báránylevesbe főznek. A Haza szereplői fogódzókat keresnek, amelyeket látszólag semmilyen élethelyzetben nem akarnak elengedni. Egy olyan hely után sóvárognak, ami sokszor már csak az álmaikban létezik, és ez a vágy akkor is bennük élhet, ha éppen sosem tették ki a lábukat a szülővárosukból. A legmegrendítőbb éppen ezért az idős – egykor rettegett – tanítónő, aki hiába van otthon, mégis mindig hazavágyik. 

LID 2018
Két éve Tompa Andrea nyerte el a Libri irodalmi díjat az Omertával, amely a laudáló Károlyi Csaba szerint szenvedélyesen beszél: „És erős nyelve van ehhez a szenvedélyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát halljuk.” Korábban interjúztunk is Tompa Andreával a könyvről, amelyben beszélt például a hallgatásról, amely szerinte akkor a legérdekesebb, ha megtörik:„Őszintén szólva nagyon sokra is tartom a hallgatást. Nem az elfojtásból vagy félelemből születő nem-kimondást, hanem azt, amikor az embernek nyugalomban van az elméje, és úgy érzi, nem kell beszélnie. Mi még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy hallgassunk. ”

Az otthon (vagy otthonosság) utáni vágy hajtotta Odüsszeuszt is, akinek történetét többször megidézi a Haza hőse. Odüsszeusz egy idő után már alig emlékszik bármire, csak utazik, szeli a tengert, egyik kaland jön a másik után: „Hajózik hazafelé, egyik sziget olyan, mint a másik. Fogalma sincs, hol jár, merre van kelet és nyugat, miért jött el és kit hagyott hátra”. És bár – ahogy a regény fogalmaz – másokért szállt tengerre, önmagáért tért haza. Odüsszeusz története abból a szempontból egyszerű, hogy a vágy és az út iránya mindig egyfelé mutat. Tompa Andrea hősének az útja azonban még ennél is kacifántosabb, hiszen teljesen mindegy, hogy a régiből tart az újba, vagy éppen fordítva, ő mindig otthonról indul haza.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Tompa Andrea: Nincsenek nagy miértek a történetek mögött

Tompa Andrea író hőse sok év távollét után egy osztálytalálkozóra tart haza a szülővárosába. A Haza című regény szereplői pontosan tudják, hogy az otthonosság nem a négy fal között, hanem a nyelvben, egy pohár vízben vagy akár a jól megválasztott tárkonyban is fellelhető. Tompa Andreával univerzális tapasztalatokról, a nosztalgia létjogosultságáról és az Odüsszeiáról beszélgettünk, közben szóba került a CEU és Beckett is.

...
Hírek

Tompa Andrea szerint Trianon esetében is végig kellene járni a gyász stációit

Az Én Budapestem videósorozatot készített a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulóján, amelyben ismert budapestieket kértek meg arra, meséljék el, nekik mit jelent Trianon emléke. A megszólalók között van Tompa Andrea is.

...
Nagy

Tompa Andrea tíz évig érlelte magában a Haza című regényét

Tompa Andrea negyedik regénye egy hazulról haza vezető út elbeszélése, amely a haza fogalmát járja körül, az otthon jelentését próbálja értelmezni. A szerzővel a Margó harmadik napján Valuska László beszélgetett.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Nagy

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű [ROMA IRODALOM]

...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

...
Hírek

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

...
Zöld

Ebből a sűrű, sötét erdőből csak hetekkel később bukkan fel a hajód - Olvass bele a Mitágó-erdőbe!

...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid