Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák, tartja a latin mondás, de Zoltán Gábor legújabb kötete rácáfol erre. A költők legalábbis nem hallgattak, még a huszadik századi magyar történelem egyik legsötétebb évében, 1944-ben sem; jól látható ez annak a nagyjából kilencven szerzőnek a verseiből, melyeket a könyv egybegyűjt és jegyzetel. Az „abszurd” verseskötet kommentárokkal, esszékkel kiegészítve nemcsak szépirodalom, hanem irodalomtörténet, történelem, kultúrtörténet, kordokumentum is egyben. Egy borzalmas időszak lenyomata versekben, melyet egy, a kétezres évekből visszatekintő szerző értelmez, így hozva létre egy rendkívül rétegzett, sokoldalú alkotást, amely most A hét könyve.

Kolozsi Orsolya | 2020. augusztus 03. |

„A Szép versek 1944 ötlete a Szomszéd című esszéregényem írása közben merült fel bennem. Abban a könyvben is idéztem negyvennégyben keletkezett költeményekből, és néhány korabeli költőről írtam is. Egészen biztos, hogy nem kezdek foglalkozni ezzel a témával, ha Györe Balázs nem másolja ki nekem Berda József Rémuralom: 1944 című versének kezdősorait. Ez az ajándék gondolkodtatott el azon, mi mindent írhattak ezerkilencszáznegyvennégy január elseje és december harmincegyedike között a magyar költők. Az a néhány oldalnyi gondolatfutam a mostani könyv magja” – írja Zoltán Gábor idén megjelent abszurd antológiájának záró oldalain. A Kalligram Kiadónál megjelent kötet az író két korábbi könyvének egyfajta „folytatása”, továbbgondolása. Az Orgia (2016) és a Szomszéd (2018) egyaránt a második világháború végnapjait, a nyilasok kegyetlenkedéseit feltáró, rendkívül naturalista, szinte sokkolóan megrázó kötetek, melyek elsősorban az 1944-es eseményekre koncentrálnak, csakúgy, mint a most megjelent könyv. A Szép versek 1944 témáját tekintve folytatja a megkezdett utat, perspektívája azonban radikális váltást jelent:

a szerző az 1944-es esztendőt ezúttal a költészet, a poézis felől igyekszik megérteni, ehhez pedig számba veszi az ebben az esztendőben keletkezett verseket.

ZOLTÁN GÁBOR
Szép versek 1944 - Abszurd antológia
Kalligram, 2020, 368 oldal
Zoltán Gábor: Szép versek 1944

A Magvető Kiadó nagy múltú sorozatának példájára megalkotja az 1944-es esztendő versantológiáját, amely nem is annyira válogatása, mint inkább összegzése az adott év verstermésének. Zoltán Gábor nem válogat esztétikai szempontok szerint (gyenge versek is szerepelnek a könyvben), minden verset igyekszik felkutatni. Célja nem a minőség, a poétikai változatosság áttekintése, hanem azoknak a nézőpontoknak a bemutatása, melyekből egyes költők a szörnyű, könyörtelen történéseket, az erőszakot, a zsidók elhurcolását értelmezték. A könyv különös kísérlet, amely nem visszaemlékezésekben, újságcikkekben, történelmi monográfiák mélyén, hanem versekben keresi a kor közérzetét, reakcióit, hangulatát, a költészeten keresztül igyekszik belátni az adott korba. 

Az irodalmi szövegek alapvetően fiktív jellege nem akadályozza azt, hogy az életre, a valóságra is olvashatóak legyenek, így megmutassanak valamit a máig is nehezen érthető, feldolgozható eseményekből – talán épp olyasmit engedjenek látni, ami sehonnan máshonnan, csak a verseken keresztül látható.

Zoltán Gábor nem akarta harmóniává simítani a fonák hangzást - Könyves magazin

Szép versek 1944 - elképzelem, milyen lenne. Természetesen, hogy magam előtt lássam, kísérletképpen felül kell emelkednem bizonyos körülményeken. Mert hiszen bizonyos akkoriban zajlott események folyományaképpen nem minden, amúgy más körülmények közt közölhetőnek számítható költemény jelenhetett meg a kortárs folyóiratokban, lapokban.

A Zoltán Gábor által fellelt versek (melyek nagy többsége szerzői jogi problémák miatt csak hiányokkal, csorbításokkal olvasható) nagyon sokfélék, megszólalásmódjukban, témájukban és hangvételükben egyaránt. Szerzőik között vannak kanonizált szerzők, és mindenki által elfeledett alkotók, és olyanok is, kiknek tevékenységét az utókor egészen másképp értékeli, mint a kortársak. Van urbánus és népi, zsidó és keresztény, nő és férfi, túlélő és a második világháborúban odaveszett költő is. Olyan is van, aki hallgat, nem talál szavakat, vagy nem is akar szavakat találni arra, ami történik. Évtizedekkel a második világháború után Ottlik Géza (aki ugyan nem költő, de mégis az irodalom megkerülhetetlen alakja) például így nyilatkozik: „„Elhallgattam […] barátaimmal és a magyar irodalommal együtt 1944 márciusában, amikor a náci csapatok megszállták az országot”. Pilinszky is hallgat: „A negyvennégyes tapasztalatok egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – költője, Pilinszky János abban az évben nem írt verset. Írt előtte, írt utána, de akkor nem.” A hallgatás is sokféle lehet (másféle hallgatás Pilinszkyé, Máraié vagy Áprilyé), és nem az egyetlen érvényes magatartás, hiszen Radnóti például ír, még a halál árnyékában, élete utolsó heteiben is. Van tehát, aki ír, van, aki hallgat, de a többség megrendült, félelemmel teli, tanácstalan, nehezen emészti meg a körülötte történő eseményeket és nem tud mihez kezdeni az eluralkodó gyűlölettel, az országon terpeszkedő erőszakkal: „Ó agg átok! az árnyad hol mulat?/ A hold halántékából vörös vér foly/ s gőzében, mely elállja az utat/ a halál kapja hazámat derékon.” (Dudás Kálmán: Egyébként csend van…) De olyanok is akadnak, akik lelkesen üdvözlik például a zsidók ellen irányuló lépéseket. Erdélyi József hangja egyre erőteljesebbé válik, megjelenik A zsidókról című költeménye, mely így indul: „Hányszor mondtam a zsidónak,/ hogy ne bízza el magát!/ Viselheti most a mellén/ azt a sárga csillagát!/ Azt hitte, hogy e hazában/ őérte van, ami van, / s egy hatalom van valóban/ nagy hatalom: az arany;/ azé minden a világon,/ akié a pénz, a pénz,/ s annak rabja, rabszolgája/minden szív és minden ész.” Zoltán Gábor nem próbál valamiféle neutrális, pusztán a formára, poétikára vonatkozó álláspontot fenntartani, hanem nagyon gyakran közli erkölcsi, etikai értékítéletét is, amely egy alapvetően esszészerűen megszólaló kötet esetében teljesen helytálló. Olvasóként úgy érzem, hiteltelenné is válna, ha mindvégig megmaradna egyfajta félreértelmezett korrektség és közömbösség álcájánál, mert vannak a kötetben olyan versek, amelyek mellett nem lehet elmenni szó nélkül.

A kötetben olvasható versek, versrészletek mögött sokféle költő és emberi sors áll, és gyakran úgy tűnik, Zoltán Gábort ezek az érdekes történetek, személyes vonatkozások érdeklik leginkább;

nagyon erős a versek életrajzi olvasata, a mimetikus értelmezési mód. Egyértelműnek tűnik, hogy a szerző nem irodalomelméletet, a valóságtól elvonatkoztatott, poétikai szempontokat (bár ebből is van bőven a könyvben) érvényesítő értelmezéseket szándékozott létrehozni, hanem a valóság és az irodalom viszonyára helyezte a hangsúlyt, a verseket a történések kulturális lenyomataként vizsgálta. Ettől függetlenül sok irodalmi problémát boncolgat (például azt, miért éppen Petőfit tűzik zászlajukra a kor nemzeti elkötelezettségű szerzői, és miért feledkeznek meg Aranyról és Vörösmartyról), és egyértelművé teszi azt, hogy az irodalmi hálózatok, a kontextus és a kortársak ismerete mindig hozzáad az adott szöveg értelmezéséhez: „Talán éppen ezért van értelme Radnóti Miklóst párhuzamosan olvasni Vas Istvánnal és mind a többiekkel, Alföldi Gézától Zelk Zoltánig”. Ezt a „módszertani” alapelvet mindvégig követi, így mutatja be egy korszak irodalmi keresztmetszetét, a versek és költők mellett a fontosabb folyóiratokat, szerkesztőiket – így éri el azt, hogy könyve irodalmi és történelmi tanulságokat egyaránt tartalmaz. A verseket kommentáló szövegfolyam sokszor kiszámíthatatlanul kanyarog, de a kötetben mégiscsak van valamiféle rend, a verseket tematikusan öt nagyobb csoportra osztja a szerző, így az istenes, a szerelmes, a háborús, a tájleíró és a hazát tematizáló költemények (már amennyire ez szétválasztható) külön fejezetekbe kerülnek. Sinka Istvántól Sárközi Györgyig, Illyés Gyulától Hajnal Annáig, Radnóti Miklóstól Heltai Jenőig, Kassák Lajostól Szabó Lőrincig sok jól ismert arcél bukkan fel, de sok „ismeretlen”, elfeledett szerző is előlép a viszonylagos homályból (a szerzők névsora a kötet végén olvasható).

Zoltán Gábor óriási értékeket talált az 1944-es versek közt - Könyves magazin

Zoltán Gábor elképzelte, milyen lenne a Szép versek 1944, pontosabban utána járt, milyen verseket írtak a magyar költők abban a háromszázhatvanöt napban, és mindezt kötetbe is rendezte. Az abszurd antológiát tegnap mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon. A szerzővel Tóth-Czifra Júlia beszélgetett.

Bátor könyv a Szép versek 1944, amely nemcsak az esztétikai, de az etikai ítéletektől sem tartózkodik,

az olvasót úgy vezeti végig a nagyon sokféle minőségű és tartalmú versen, hogy saját véleményével igyekszik segíteni a tájékozódást, de látható, hogy nem tart igényt általános érvényre, meglátásait mankóként, tájékozódási pontokként tárja az olvasó elé. A könyv zárása Weöres Sándor sorait idézi, és a citátumot az összes megidézett vers közös értelmezésének tekinti: „A megbilincselt költészet megbilincseli az emberiséget. Nemzetek pusztulnak, vagy virulnak, amilyen arányban költészetük, festészetük vagy zenéjük pusztul, vagy virul”. Ezzel kétirányúvá teszi az ok-okozati kapcsolatot, és talán azt veti fel, hogy nemcsak egy történelmi időszak hat a költészetre, de a költészet is képes hatást gyakorolni a korra, amelyben születik.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Zoltán Gábor óriási értékeket talált az 1944-es versek közt

Zoltán Gábor elképzelte, milyen lenne a Szép versek 1944, pontosabban utána járt, milyen verseket írtak a magyar költők abban a háromszázhatvanöt napban, és mindezt kötetbe is rendezte. Az abszurd antológiát tegnap mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon. A szerzővel Tóth-Czifra Júlia beszélgetett.

...
Beleolvasó

Zoltán Gábor nem akarta harmóniává simítani a fonák hangzást

Zoltán Gábor elképzelte, milyen lenne a Szép versek 1944, igaz, ehhez bizonyos körülményeken felül kellett emelkednie. Az eredmény egy abszurd antológia, melyet a Margón mutatnak be.

...
Nagy

Borítópornó: Zoltán Gábor – Szomszéd

Olvass!
...
Beleolvasó

Egy apa, akinek az üldöztetés, a túlélés és az újrakezdés hármasa alakította az életét

Marianna D. Birnbaum édesapja történetét meséli el új kisregényében, akinek az életét úgy alakotta a történelem, hogy újra és újra előről kellett kezdenie mindent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A dánok Zalában ismerkednek a magyar valósággal

Magyarország jó hely - főleg, ha dán vagy, fiatal és bulizni akarsz. Maros András hősei vidékre utaznak, ahol sokkal többet megtudnak, mint amit valaha reméltek. Mutatunk egy részt a Két-három dán című könyvből.

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!

...
Beleolvasó

Szendi Nóra hőse a tekintet hiányába fog tönkremenni

Szendi Nóra új regényének perifériára szorul hősei a maguk módján igyekeznek alkalmazkodni kifordult hétköznapjaikhoz. Mutatunk egy részletet a készülő regényből és egy rajzot is.

...
Beleolvasó

Lucia Berlin novelláit jóval a halála után fedezte fel magának a világ

Lucia Berlin jó tíz évvel a halála után lett igazán híres. Az amerikai novellista életében összesen hetvenhat novellát publikált, a magyar olvasók főként a Bejárónők kézikönyvéről ismerik, most pedig itt az újabb novellaválogatás, az Este a paradicsomban.

Kötelezők
...
Hírek

A magyarok fele soha nem vásárol könyvet

...
Nagy

A kötelező olvasmány jó, csak ne rontsák el

...
Nagy

Tíz kortárs alternatíva a kötelező olvasmányokra

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Vicces, kalandos, klasszikus belépők a versek világába

A Szívünk rajta könyvei közül ezúttal három olyan verseskötetet választottunk, amelyeket szívesen bevinnénk az iskolába.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit és Varró Dániel - Lételemük a mese

A  kortárs magyar gyerekirodalom két meghatározó alakja Berg Judit és Varró Dániel, akik az elmúlt években tovább építették és bővítették azokat a meseuniverzumokat, amelyeket nemcsak a gyerekek fedeznek fel örömmel, hanem a felnőttek is szívesen bolyonganak bennük. Páros interjúnkban generációs hatásokról, olvasói szokásokról és sorozatokról beszélgettünk velük.

...
Nagy

Nem egyfajta test van – 6 könyv a testképről, nem csak kamaszoknak

A test elfogadása a kamaszkor egyik legnagyobb kihívása. A felnövés millió kihívásával küszködő tizenéves hajlamos magába zárkózni a kérdéseivel, és néha a szülő sem tudja, hogyan lehetne jól beszélgetni erről a gyerekével. Mutatunk pár könyvet, ami segíti az elfogadást, hiszen lehetünk bár soványak, gömbölyűek vagy kicsit mások, mint az átlag, tudni kell, hogy a testünk ugyanolyan értékes.