Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák, tartja a latin mondás, de Zoltán Gábor legújabb kötete rácáfol erre. A költők legalábbis nem hallgattak, még a huszadik századi magyar történelem egyik legsötétebb évében, 1944-ben sem; jól látható ez annak a nagyjából kilencven szerzőnek a verseiből, melyeket a könyv egybegyűjt és jegyzetel. Az „abszurd” verseskötet kommentárokkal, esszékkel kiegészítve nemcsak szépirodalom, hanem irodalomtörténet, történelem, kultúrtörténet, kordokumentum is egyben. Egy borzalmas időszak lenyomata versekben, melyet egy, a kétezres évekből visszatekintő szerző értelmez, így hozva létre egy rendkívül rétegzett, sokoldalú alkotást, amely most A hét könyve.

Kolozsi Orsolya | 2020. augusztus 03. |

„A Szép versek 1944 ötlete a Szomszéd című esszéregényem írása közben merült fel bennem. Abban a könyvben is idéztem negyvennégyben keletkezett költeményekből, és néhány korabeli költőről írtam is. Egészen biztos, hogy nem kezdek foglalkozni ezzel a témával, ha Györe Balázs nem másolja ki nekem Berda József Rémuralom: 1944 című versének kezdősorait. Ez az ajándék gondolkodtatott el azon, mi mindent írhattak ezerkilencszáznegyvennégy január elseje és december harmincegyedike között a magyar költők. Az a néhány oldalnyi gondolatfutam a mostani könyv magja” – írja Zoltán Gábor idén megjelent abszurd antológiájának záró oldalain. A Kalligram Kiadónál megjelent kötet az író két korábbi könyvének egyfajta „folytatása”, továbbgondolása. Az Orgia (2016) és a Szomszéd (2018) egyaránt a második világháború végnapjait, a nyilasok kegyetlenkedéseit feltáró, rendkívül naturalista, szinte sokkolóan megrázó kötetek, melyek elsősorban az 1944-es eseményekre koncentrálnak, csakúgy, mint a most megjelent könyv. A Szép versek 1944 témáját tekintve folytatja a megkezdett utat, perspektívája azonban radikális váltást jelent:

a szerző az 1944-es esztendőt ezúttal a költészet, a poézis felől igyekszik megérteni, ehhez pedig számba veszi az ebben az esztendőben keletkezett verseket.

ZOLTÁN GÁBOR
Szép versek 1944 - Abszurd antológia
Kalligram, 2020, 368 oldal
Zoltán Gábor: Szép versek 1944

A Magvető Kiadó nagy múltú sorozatának példájára megalkotja az 1944-es esztendő versantológiáját, amely nem is annyira válogatása, mint inkább összegzése az adott év verstermésének. Zoltán Gábor nem válogat esztétikai szempontok szerint (gyenge versek is szerepelnek a könyvben), minden verset igyekszik felkutatni. Célja nem a minőség, a poétikai változatosság áttekintése, hanem azoknak a nézőpontoknak a bemutatása, melyekből egyes költők a szörnyű, könyörtelen történéseket, az erőszakot, a zsidók elhurcolását értelmezték. A könyv különös kísérlet, amely nem visszaemlékezésekben, újságcikkekben, történelmi monográfiák mélyén, hanem versekben keresi a kor közérzetét, reakcióit, hangulatát, a költészeten keresztül igyekszik belátni az adott korba. 

Az irodalmi szövegek alapvetően fiktív jellege nem akadályozza azt, hogy az életre, a valóságra is olvashatóak legyenek, így megmutassanak valamit a máig is nehezen érthető, feldolgozható eseményekből – talán épp olyasmit engedjenek látni, ami sehonnan máshonnan, csak a verseken keresztül látható.

Zoltán Gábor nem akarta harmóniává simítani a fonák hangzást - Könyves magazin

Szép versek 1944 - elképzelem, milyen lenne. Természetesen, hogy magam előtt lássam, kísérletképpen felül kell emelkednem bizonyos körülményeken. Mert hiszen bizonyos akkoriban zajlott események folyományaképpen nem minden, amúgy más körülmények közt közölhetőnek számítható költemény jelenhetett meg a kortárs folyóiratokban, lapokban.

A Zoltán Gábor által fellelt versek (melyek nagy többsége szerzői jogi problémák miatt csak hiányokkal, csorbításokkal olvasható) nagyon sokfélék, megszólalásmódjukban, témájukban és hangvételükben egyaránt. Szerzőik között vannak kanonizált szerzők, és mindenki által elfeledett alkotók, és olyanok is, kiknek tevékenységét az utókor egészen másképp értékeli, mint a kortársak. Van urbánus és népi, zsidó és keresztény, nő és férfi, túlélő és a második világháborúban odaveszett költő is. Olyan is van, aki hallgat, nem talál szavakat, vagy nem is akar szavakat találni arra, ami történik. Évtizedekkel a második világháború után Ottlik Géza (aki ugyan nem költő, de mégis az irodalom megkerülhetetlen alakja) például így nyilatkozik: „„Elhallgattam […] barátaimmal és a magyar irodalommal együtt 1944 márciusában, amikor a náci csapatok megszállták az országot”. Pilinszky is hallgat: „A negyvennégyes tapasztalatok egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – költője, Pilinszky János abban az évben nem írt verset. Írt előtte, írt utána, de akkor nem.” A hallgatás is sokféle lehet (másféle hallgatás Pilinszkyé, Máraié vagy Áprilyé), és nem az egyetlen érvényes magatartás, hiszen Radnóti például ír, még a halál árnyékában, élete utolsó heteiben is. Van tehát, aki ír, van, aki hallgat, de a többség megrendült, félelemmel teli, tanácstalan, nehezen emészti meg a körülötte történő eseményeket és nem tud mihez kezdeni az eluralkodó gyűlölettel, az országon terpeszkedő erőszakkal: „Ó agg átok! az árnyad hol mulat?/ A hold halántékából vörös vér foly/ s gőzében, mely elállja az utat/ a halál kapja hazámat derékon.” (Dudás Kálmán: Egyébként csend van…) De olyanok is akadnak, akik lelkesen üdvözlik például a zsidók ellen irányuló lépéseket. Erdélyi József hangja egyre erőteljesebbé válik, megjelenik A zsidókról című költeménye, mely így indul: „Hányszor mondtam a zsidónak,/ hogy ne bízza el magát!/ Viselheti most a mellén/ azt a sárga csillagát!/ Azt hitte, hogy e hazában/ őérte van, ami van, / s egy hatalom van valóban/ nagy hatalom: az arany;/ azé minden a világon,/ akié a pénz, a pénz,/ s annak rabja, rabszolgája/minden szív és minden ész.” Zoltán Gábor nem próbál valamiféle neutrális, pusztán a formára, poétikára vonatkozó álláspontot fenntartani, hanem nagyon gyakran közli erkölcsi, etikai értékítéletét is, amely egy alapvetően esszészerűen megszólaló kötet esetében teljesen helytálló. Olvasóként úgy érzem, hiteltelenné is válna, ha mindvégig megmaradna egyfajta félreértelmezett korrektség és közömbösség álcájánál, mert vannak a kötetben olyan versek, amelyek mellett nem lehet elmenni szó nélkül.

A kötetben olvasható versek, versrészletek mögött sokféle költő és emberi sors áll, és gyakran úgy tűnik, Zoltán Gábort ezek az érdekes történetek, személyes vonatkozások érdeklik leginkább;

nagyon erős a versek életrajzi olvasata, a mimetikus értelmezési mód. Egyértelműnek tűnik, hogy a szerző nem irodalomelméletet, a valóságtól elvonatkoztatott, poétikai szempontokat (bár ebből is van bőven a könyvben) érvényesítő értelmezéseket szándékozott létrehozni, hanem a valóság és az irodalom viszonyára helyezte a hangsúlyt, a verseket a történések kulturális lenyomataként vizsgálta. Ettől függetlenül sok irodalmi problémát boncolgat (például azt, miért éppen Petőfit tűzik zászlajukra a kor nemzeti elkötelezettségű szerzői, és miért feledkeznek meg Aranyról és Vörösmartyról), és egyértelművé teszi azt, hogy az irodalmi hálózatok, a kontextus és a kortársak ismerete mindig hozzáad az adott szöveg értelmezéséhez: „Talán éppen ezért van értelme Radnóti Miklóst párhuzamosan olvasni Vas Istvánnal és mind a többiekkel, Alföldi Gézától Zelk Zoltánig”. Ezt a „módszertani” alapelvet mindvégig követi, így mutatja be egy korszak irodalmi keresztmetszetét, a versek és költők mellett a fontosabb folyóiratokat, szerkesztőiket – így éri el azt, hogy könyve irodalmi és történelmi tanulságokat egyaránt tartalmaz. A verseket kommentáló szövegfolyam sokszor kiszámíthatatlanul kanyarog, de a kötetben mégiscsak van valamiféle rend, a verseket tematikusan öt nagyobb csoportra osztja a szerző, így az istenes, a szerelmes, a háborús, a tájleíró és a hazát tematizáló költemények (már amennyire ez szétválasztható) külön fejezetekbe kerülnek. Sinka Istvántól Sárközi Györgyig, Illyés Gyulától Hajnal Annáig, Radnóti Miklóstól Heltai Jenőig, Kassák Lajostól Szabó Lőrincig sok jól ismert arcél bukkan fel, de sok „ismeretlen”, elfeledett szerző is előlép a viszonylagos homályból (a szerzők névsora a kötet végén olvasható).

Zoltán Gábor óriási értékeket talált az 1944-es versek közt - Könyves magazin

Zoltán Gábor elképzelte, milyen lenne a Szép versek 1944, pontosabban utána járt, milyen verseket írtak a magyar költők abban a háromszázhatvanöt napban, és mindezt kötetbe is rendezte. Az abszurd antológiát tegnap mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon. A szerzővel Tóth-Czifra Júlia beszélgetett.

Bátor könyv a Szép versek 1944, amely nemcsak az esztétikai, de az etikai ítéletektől sem tartózkodik,

az olvasót úgy vezeti végig a nagyon sokféle minőségű és tartalmú versen, hogy saját véleményével igyekszik segíteni a tájékozódást, de látható, hogy nem tart igényt általános érvényre, meglátásait mankóként, tájékozódási pontokként tárja az olvasó elé. A könyv zárása Weöres Sándor sorait idézi, és a citátumot az összes megidézett vers közös értelmezésének tekinti: „A megbilincselt költészet megbilincseli az emberiséget. Nemzetek pusztulnak, vagy virulnak, amilyen arányban költészetük, festészetük vagy zenéjük pusztul, vagy virul”. Ezzel kétirányúvá teszi az ok-okozati kapcsolatot, és talán azt veti fel, hogy nemcsak egy történelmi időszak hat a költészetre, de a költészet is képes hatást gyakorolni a korra, amelyben születik.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Zoltán Gábor óriási értékeket talált az 1944-es versek közt

Zoltán Gábor elképzelte, milyen lenne a Szép versek 1944, pontosabban utána járt, milyen verseket írtak a magyar költők abban a háromszázhatvanöt napban, és mindezt kötetbe is rendezte. Az abszurd antológiát tegnap mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon. A szerzővel Tóth-Czifra Júlia beszélgetett.

...
Beleolvasó

Zoltán Gábor nem akarta harmóniává simítani a fonák hangzást

Zoltán Gábor elképzelte, milyen lenne a Szép versek 1944, igaz, ehhez bizonyos körülményeken felül kellett emelkednie. Az eredmény egy abszurd antológia, melyet a Margón mutatnak be.

...
Nagy

Borítópornó: Zoltán Gábor – Szomszéd

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

A kuflik jöttek, láttak - és immáron tíz éve, hogy velünk vannak. A kis kukacszerű lények népszerűsége töretlen, amit jól mutat, hogy a szülinapra megjelent a 20. könyv, és még egy új tematikus játszótér is nyílt Budapesten.

...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.