2021 legizgalmasabb interjúi (1. rész)

Az idei évben is rengeteg jó könyvet olvashattunk (top50-es listánkat itt találod) és sok izgalmas beszélgetésben volt részünk. Most, hogy az év végéhez értünk, összegyűjtöttük 2021 legemlékezetesebb interjúit. Az első részben magyar szerzőkkel készített interjúkat olvashattok. 

fk | 2021. december 30. |

Harag Anita: A szereplőim nem tudnak elszakadni a múltjuktól

-

Harag Anita novelláinak szereplői az őket ért veszteségekkel próbálnak megbirkózni, a múltjuk és a hiányaik azonban rárakódnak a jelenükre. Az Évszakhoz képest hűvösebb szövegeinek középpontjában a diszfunkcionális családi kapcsolatok állnak, amelyeket jellemzően gyerekek, kamaszok vagy fiatal felnőttek szemszögéből ismerünk meg. „Szomorú, kiválóan megírt könyv ez az érzelmi távkapcsolatokról, a hallgatásokról, a ki nem mondott vágyakról, az emberi kapcsolatok huzatos réseiről, melyeken beszivárog a hideg” – írtuk kritikánkban. Harag Anita elsőkötetes szerzőként elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat, szerepelt az Aegon Irodalmi Díj rövidlistáján, majd tavaly ősszel megkapta a Margó-díjat is. Íróvá válásának folyamatáról, az őt ért legfontosabb hatásokról, és első kötetének meghatározó témáiról beszélgettünk vele.

Harag Anita: A szereplőim nem tudnak elszakadni a múltjuktól
Harag Anita: A szereplőim nem tudnak elszakadni a múltjuktól

Harag Anita novelláinak szereplői az őket ért veszteségekkel próbálnak megbirkózni, a múltjuk és a hiányaik azonban rárakódnak a jelenükre. Az Évszakhoz képest hűvösebb szövegeinek középpontjában a diszfunkcionális családi kapcsolatok állnak, amelyeket jellemzően gyerekek, kamaszok vagy fiatal felnőttek szemszögéből ismerünk meg. „Szomorú, kiválóan megírt könyv ez az érzelmi távkapcsolatokról, a hallgatásokról, a ki nem mondott vágyakról, az emberi kapcsolatok huzatos réseiről, melyeken beszivárog a hideg” – írtuk kritikánkban. Harag Anita elsőkötetes szerzőként elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat, szerepelt az Aegon Irodalmi Díj rövidlistáján, majd tavaly ősszel megkapta a Margó-díjat is. Íróvá válásának folyamatáról, az őt ért legfontosabb hatásokról, és első kötetének meghatározó témáiról beszélgettünk vele.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Bödőcs Tibor: A családi viszonyokból levezethető a politikai működésünk

-

Az életünk maga a giccs. Bár elsőre merész állításnak tűnik, de ha abból indulunk ki, hogy a közbeszédet nemzetközi szinten is egyre inkább átitató populizmus igazából nem más, mint a politika giccses változata, már nem is vagyunk olyan messze a valóságtól. Bödőcs Tibor új, ÉV KÖNYVE listánkra is felkerült regénye, a barokkosan túlírt cirkuszbirodalomban játszódó Mulat a Manézs (ITT tudsz beleolvasni) ennek a cseppet sem újkeletű, autoriter rendszerek felépítését és működtetését megalapozó jelenségnek adja szatírikus látleletét, ami nem csupán a hatalommal soha betelni nem tudó uralkodó osztály, de az őt éltető nép elé is tükröt tart. A könyv kapcsán többek között a család és politika viszonyáról, hatalmi mámorról, nemzeti nincs-élményről beszélgettünk a szerzővel.

Bödőcs Tibor: A családi viszonyokból levezethető a politikai működésünk
Bödőcs Tibor: A családi viszonyokból levezethető a politikai működésünk

Az életünk maga a giccs. Bár elsőre merész állításnak tűnik, de ha abból indulunk ki, hogy a közbeszédet nemzetközi szinten is egyre inkább átitató populizmus igazából nem más, mint a politika giccses változata, már nem is vagyunk olyan messze a valóságtól. Bödőcs Tibor új, ÉV KÖNYVE listánkra is felkerült regénye, a barokkosan túlírt cirkuszbirodalomban játszódó Mulat a Manézs (ITT tudsz beleolvasni) ennek a cseppet sem újkeletű, autoriter rendszerek felépítését és működtetését megalapozó jelenségnek adja szatírikus látleletét, ami nem csupán a hatalommal soha betelni nem tudó uralkodó osztály, de az őt éltető nép elé is tükröt tart. A könyv kapcsán többek között a család és politika viszonyáról, hatalmi mámorról, nemzeti nincs-élményről beszélgettünk a szerzővel.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Vay Blanka: Komoly hagyománya van annak, hogy az emberek titokban boldogtalanok

-

Az egykori politikus és környezetvédő aktivista Vay Blanka 36 éves házas férfiként ismerte fel, hogy nőként szeretne élni. „Ha minden félelemtől és aggodalomtól szabadon választhatna, holnap hogy kelne fel, férfiként vagy nőként?” - idézi fel a sorsdöntő kérdést Saját ketrec című könyvében, ami idén a top50-es listánkra is felkerült (ITT beleolvashatsz). A részben önéletrajzi, részben esszéisztikus fejezeteket is tartalmazó kötetben lendületes, közvetlen stílusban veszi számba nemcsak a tranzíció testi, lelki, közösségi stációit, terheit és megkönnyebbüléseit, hanem körbejárja a nemi szerepek, elvárások és privilégiumok ellentmondásait, előnyeit és hátrányait is. Interjúnkban beszéltünk híres rokonokról, transz sportolókról, a szoknya szimbolikájáról, valamint a transzfóbia és a transzkritika közötti különbségekről is.

Vay Blanka: Komoly hagyománya van annak, hogy az emberek titokban boldogtalanok
Vay Blanka: Komoly hagyománya van annak, hogy az emberek titokban boldogtalanok

Az egykori politikus és környezetvédő aktivista Vay Blanka 36 éves házas férfiként ismerte fel, hogy nőként szeretne élni. „Ha minden félelemtől és aggodalomtól szabadon választhatna, holnap hogy kelne fel, férfiként vagy nőként?” - idézi fel a sorsdöntő kérdést Saját ketrec című könyvében, ami idén a top50-es listánkra is felkerült (ITT beleolvashatsz). A részben önéletrajzi, részben esszéisztikus fejezeteket is tartalmazó kötetben lendületes, közvetlen stílusban veszi számba nemcsak a tranzíció testi, lelki, közösségi stációit, terheit és megkönnyebbüléseit, hanem körbejárja a nemi szerepek, elvárások és privilégiumok ellentmondásait, előnyeit és hátrányait is. Interjúnkban beszéltünk híres rokonokról, transz sportolókról, a szoknya szimbolikájáról, valamint a transzfóbia és a transzkritika közötti különbségekről is.

Fotó: Polina Georgescu

Tovább olvasok

Schőner Gitta: Egy remek dolog egyenlőnek érezni magunkat mindenkivel

-

Schőner Gitta 1929-ben, egy cipész hatodik gyermekeként született az akkor nagyjából 4 ezer fős határmenti Csengerben. A mélyen vallásos család a település 600 fős zsidó közösségéhez tartozott, akiket 1944-ben szinte egytől egyig deportáltak és csak alig néhányan tértek vissza. Gitta magát idősebbnek hazudva, és hihetetlen szívósságának, talpraesettségének köszönhetően túlélte Auschwitzot, a felszabadulást követően Svédországba került, majd egy rövid magyarországi kitérő után az akkor megalakuló Izraelben kezdett új életet, később pedig, már családanyaként, az Egyesült Államokban épített karriert. Muszájból megtanult németül, beszél svédül, héberül, angolul, de a magyar továbbra is a legkedvesebb, mert mint mondja, ez az egyetlen, amin igazán el tudja mesélni, mi minden történt vele és azt miként élte meg. Ezért is volt fontos, hogy könyve magyarul szülessen meg, ebben lett partnere a szintén Izraelben élő Shiri Zsuzsa szociológus-író. Gitta története maga a 20. század, amióta csak megszületett, az egész élete egy megállás nélküli nagy menet volt, sokszor egyik napról a másikra élve, tele megaláztatással, nélkülözéssel, veszteségekkel. Az emlékekből összeállított könyv mégis csupa energia és életöröm, tele őszinteséggel, bölcsességgel. Szabadságról, elfogadásról, vallásról, az egyén felelősségéről és a múlttal való szembenézés bátorságáról beszélgettünk a szerzőkkel.

Schőner Gitta: Egy remek dolog egyenlőnek érezni magunkat mindenkivel
Schőner Gitta: Egy remek dolog egyenlőnek érezni magunkat mindenkivel

Schőner Gitta 1929-ben, egy cipész hatodik gyermekeként született az akkor nagyjából 4 ezer fős határmenti Csengerben. A mélyen vallásos család a település 600 fős zsidó közösségéhez tartozott, akiket 1944-ben szinte egytől egyig deportáltak és csak alig néhányan tértek vissza. Gitta magát idősebbnek hazudva, és hihetetlen szívósságának, talpraesettségének köszönhetően túlélte Auschwitzot, a felszabadulást követően Svédországba került, majd egy rövid magyarországi kitérő után az akkor megalakuló Izraelben kezdett új életet, később pedig, már családanyaként, az Egyesült Államokban épített karriert. Muszájból megtanult németül, beszél svédül, héberül, angolul, de a magyar továbbra is a legkedvesebb, mert mint mondja, ez az egyetlen, amin igazán el tudja mesélni, mi minden történt vele és azt miként élte meg. Ezért is volt fontos, hogy könyve magyarul szülessen meg, ebben lett partnere a szintén Izraelben élő Shiri Zsuzsa szociológus-író. Gitta története maga a 20. század, amióta csak megszületett, az egész élete egy megállás nélküli nagy menet volt, sokszor egyik napról a másikra élve, tele megaláztatással, nélkülözéssel, veszteségekkel. Az emlékekből összeállított könyv mégis csupa energia és életöröm, tele őszinteséggel, bölcsességgel. Szabadságról, elfogadásról, vallásról, az egyén felelősségéről és a múlttal való szembenézés bátorságáról beszélgettünk a szerzőkkel.
Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

-

A könyvhétre jelent meg Háy János új regénye, a Mamikám (olvass bele ITT, kritikánk ITT), amely egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk, de szóba került az is, hogy a mai Magyarországon létezik-e társadalmi mobilitás, és hogy miért fontos egy író számára a folyamatos önvizsgálat és a figyelem újrapozicionálása.

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni
Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

A könyvhétre jelent meg Háy János új regénye, a Mamikám (olvass bele ITT, kritikánk ITT), amely egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk, de szóba került az is, hogy a mai Magyarországon létezik-e társadalmi mobilitás, és hogy miért fontos egy író számára a folyamatos önvizsgálat és a figyelem újrapozicionálása.

Tovább olvasok

Kemenesi Gábor: Jöhetett volna egy olyan vírus, amiről tényleg semmit sem tudunk

-

Mi volt az a járványban, ami még egy virológust is meg tudott lepni? Mivel foglalkozik egy vírusvadász, és mit tudhatunk meg a vírusrégészettel? Mi az "eredet", hogyan lehetett ilyen hamar vakcinát fejleszteni, és mindig ilyen mázlink lesz-e? Kemenesi Gábor virológus és Barát József újságíró még soha nem találkoztak személyesen, de 13 héten át, heti egyszer telefonon beszélgettek a járvány eddigi eseményeiről, politikai és társadalmi kérdéseiről, a virológusok mindennapjairól. Vírusvadászat című közös könyvükben az interjúkat megelőzik Barát József bevezetői, amikben a járvány eseményeit, nagy témáit tekintette át hónapról hónapra. Interjúnkban egy online videocall keretében kérdeztük őket, a kötetbe itt beleolvashatsz.

Kemenesi Gábor: Jöhetett volna egy olyan vírus, amiről tényleg semmit sem tudunk
Kemenesi Gábor: Jöhetett volna egy olyan vírus, amiről tényleg semmit sem tudunk

Mi volt az a járványban, ami még egy virológust is meg tudott lepni? Mivel foglalkozik egy vírusvadász, és mit tudhatunk meg a vírusrégészettel? Mi az "eredet", hogyan lehetett ilyen hamar vakcinát fejleszteni, és mindig ilyen mázlink lesz-e?
Kemenesi Gábor virológus és Barát József újságíró még soha nem találkoztak személyesen, de 13 héten át, heti egyszer telefonon beszélgettek a járvány eddigi eseményeiről, politikai és társadalmi kérdéseiről, a virológusok mindennapjairól. Vírusvadászat című közös könyvükben az interjúkat megelőzik Barát József bevezetői, amikben a járvány eseményeit, nagy témáit tekintette át hónapról hónapra. Interjúnkban egy online videocall keretében kérdeztük őket, a kötetbe itt beleolvashatsz.

Tovább olvasok

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

-

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus-etológus, akinek pár hete jelent meg Drága barátaim, kedves majmok! – Emberi és állati egypercesek című kötete, amelyben szót ejt a vírusjárvánnyal kapcsolatos hiedelmekről éppúgy, mint emberi rítusokról, evolúciós bolondságokról, és arról az érzelmi biztonságról is, amelyet a kutya tud nyújtani az embernek. Csányi Vilmost balatoni otthonában kerestük fel, és a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról, az érzelmi alapú döntésekről és az írásról is beszélgettünk vele.

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan
Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus-etológus, akinek pár hete jelent meg Drága barátaim, kedves majmok!Emberi és állati egypercesek című kötete, amelyben szót ejt a vírusjárvánnyal kapcsolatos hiedelmekről éppúgy, mint emberi rítusokról, evolúciós bolondságokról, és arról az érzelmi biztonságról is, amelyet a kutya tud nyújtani az embernek. Csányi Vilmost balatoni otthonában kerestük fel, és a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról, az érzelmi alapú döntésekről és az írásról is beszélgettünk vele.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

-

Baráth Katalin a Dávid Veron-krimik és a kortárs thriller után nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel (kritikánk ITT, beleolvasó ITT) . A kezdődő totális űrháborúban a megőrzött nyelv fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek. Az íróval beszélgettünk új kötetéről.

Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását
Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin a Dávid Veron-krimik és a kortárs thriller után nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel (kritikánk ITT, beleolvasó ITT) . A kezdődő totális űrháborúban a megőrzött nyelv fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek. Az íróval beszélgettünk új kötetéről.

Tovább olvasok

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

- Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Évtizedek óta készült rá, és bár a világ megváltozott közben, ő leforgatta, majd Cannes-ban bemutatták. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát
Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Évtizedek óta készült rá, és bár a világ megváltozott közben, ő leforgatta, majd Cannes-ban bemutatták. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Simon Márton: Senkivel nem beszélünk egy nyelvet, bár nagyon próbálkozunk

-

Negyedik, valószínűleg eddigi legszemélyesebb kötete jelent meg ma Simon Márton költőnek Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni címmel. A Dalok a magasföldszintről bemutatkozókötet után a Polaroidok óriási siker volt, majd hosszú éveket kellett várni, hogy ezen a szerző túllépjen: ennek eredménye a két éve megjelent Rókák esküvője volt. A történet szerepéről, a megszólalás nehézségeiről, hatásokról is kérdeztük emailen Simon Mártont, hogy kiderüljön, milyen egy hetvenéves embernek elmagyarázni a TikTokot, milyen hazaverset írni, mit mondott neki kezdő költő korában Kántor Péter.

Simon Márton: Senkivel nem beszélünk egy nyelvet, bár nagyon próbálkozunk
Simon Márton: Senkivel nem beszélünk egy nyelvet, bár nagyon próbálkozunk

Negyedik, valószínűleg eddigi legszemélyesebb kötete jelent meg ma Simon Márton költőnek Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni címmel. A Dalok a magasföldszintről bemutatkozókötet után a Polaroidok óriási siker volt, majd hosszú éveket kellett várni, hogy ezen a szerző túllépjen: ennek eredménye a két éve megjelent Rókák esküvője volt. A történet szerepéről, a megszólalás nehézségeiről, hatásokról is kérdeztük emailen Simon Mártont, hogy kiderüljön, milyen egy hetvenéves embernek elmagyarázni a TikTokot, milyen hazaverset írni, mit mondott neki kezdő költő korában Kántor Péter.

Nyitó kép: Tombor Zoltán fotójának felhasználásával készült.

Tovább olvasok

Nyáry Luca: Mégiscsak az 1989-es generáció nevelte fel a miénket

-

Milyen generációs párhuzamok és szakadékok vannak az X és a Z generáció között? Hogyan látja ma egy 20 éves a rendszerváltást? Ezekről a társadalmi és generációs kérdésekről beszélgettünk Nyáry Lucával, aki ezúttal nem könyvet, hanem ifjúsági sorozatot készít, 89 címmel. A hétrészes tinisorozat 1989-ben játszódik, ahol hét kamasz életét kísérhetjük figyelemmel, különböző nézőpontokból és társadalmi osztályokból. A sorozatban olyan szereplőkkel találkozhatunk majd, akik még nem ugrották át a kamaszkort és nem tudták mit jelent az internet, mégis izgalmasan éltek. 

Nyáry Luca: Mégiscsak az 1989-es generáció nevelte fel a miénket
Nyáry Luca: Mégiscsak az 1989-es generáció nevelte fel a miénket

Milyen generációs párhuzamok és szakadékok vannak az X és a Z generáció között? Hogyan látja ma egy 20 éves a rendszerváltást? Ezekről a társadalmi és generációs kérdésekről beszélgettünk Nyáry Lucával, aki ezúttal nem könyvet, hanem ifjúsági sorozatot készít, 89 címmel. A hétrészes tinisorozat 1989-ben játszódik, ahol hét kamasz életét kísérhetjük figyelemmel, különböző nézőpontokból és társadalmi osztályokból. A sorozatban olyan szereplőkkel találkozhatunk majd, akik még nem ugrották át a kamaszkort és nem tudták mit jelent az internet, mégis izgalmasan éltek. 

Tovább olvasok

Mérő László: Egy 58 éves emberre azt mondani, hogy tehetséges, nyílt sértés

Különleges új kötettel jelentkezett a népszerű matematikus-pszichológus Mérő László. A dörzsölt szélkakas rövidebb írások gyűjteménye, amelyek négy nagy téma köré csoportosulnak: a Facebook, a gazdaság, Mérő saját tévedései és Orbán Viktor személyiségének alakulása. A könyvben szereplő írások egy része korábban már megjelent itt-ott, a négy nagyobb részt pedig többé-kevésbé összeköti a közéleti fókusz. Egyenként még egyikből sem lehetett volna önálló könyv, ezért Mérő inkább csokorba fogta, és így adta ki őket. Interjúnkban hasonló szabadsággal barangoltunk a témák között. Szóba került, miért tartja Mérő dörzsölt szélkakasnak Orbánt, és mit gondol arról, ha a miniszterelnököt tehetségesnek nevezik. Beszélgettünk arról, hogyan fordult matematikusként a pszichológia felé, hogy mit gondol Asimovról, vagy hogy szerinte mi a nagy különbség munka és játék között. 

Mérő László: Egy 58 éves emberre azt mondani, hogy tehetséges, nyílt sértés
Mérő László: Egy 58 éves emberre azt mondani, hogy tehetséges, nyílt sértés

Különleges új kötettel jelentkezett a népszerű matematikus-pszichológus Mérő László. A dörzsölt szélkakas rövidebb írások gyűjteménye, amelyek négy nagy téma köré csoportosulnak: a Facebook, a gazdaság, Mérő saját tévedései és Orbán Viktor személyiségének alakulása. A könyvben szereplő írások egy része korábban már megjelent itt-ott, a négy nagyobb részt pedig többé-kevésbé összeköti a közéleti fókusz. Egyenként még egyikből sem lehetett volna önálló könyv, ezért Mérő inkább csokorba fogta, és így adta ki őket. Interjúnkban hasonló szabadsággal barangoltunk a témák között. Szóba került, miért tartja Mérő dörzsölt szélkakasnak Orbánt, és mit gondol arról, ha a miniszterelnököt tehetségesnek nevezik. Beszélgettünk arról, hogyan fordult matematikusként a pszichológia felé, hogy mit gondol Asimovról, vagy hogy szerinte mi a nagy különbség munka és játék között. 

Fotók: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Rényi Pál Dániel: Orbán ugyanaz a győzelmi kényszer hajtja a hatalomban, mint a lelátón

-

Orbán Viktor a személyes hobbijára költ milliárdokat - hangzik a gyakori vád. A szintén focista múltú Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója viszont megfordította az ok-okozati kapcsolatot: rendhagyó és izgalmas portréjában a foci felől bontja ki Orbán politikai fejlődéstörténetét. Hogyan lesz a kisfiúból, aki a Don-kanyart megjárt nagyapjával nézi a meccseket, focista, katona, majd szakkollégista, aki a bibós focicsapatával megalapítja a rendszerváltás utáni legmeghatározóbb pártot? Miben voltak mindig mások a bibós-fideszes fiúk, mint az ellenfeleik? Egyáltalán, létezik ebben a rendszerben olyan, hogy valaki nem ellenfél? A gazdag forrásanyagból építkező Győzelmi kényszer - Futball és hatalom Orbán világában a hét könyve lett nálunk, és már megjelenésekor különleges figyelmet kapott, hiszen Orbán egyik közvetlen munkatársa üzent: “ugye a Karmelita is kap belőle?” Interjú.

Rényi Pál Dániel: Orbánt ugyanaz a győzelmi kényszer hajtja a hatalomban, mint a lelátón
Rényi Pál Dániel: Orbánt ugyanaz a győzelmi kényszer hajtja a hatalomban, mint a lelátón

Orbán Viktor a személyes hobbijára költ milliárdokat - hangzik a gyakori vád. A szintén focista múltú Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója viszont megfordította az ok-okozati kapcsolatot: rendhagyó és izgalmas portréjában a foci felől bontja ki Orbán politikai fejlődéstörténetét. Hogyan lesz a kisfiúból, aki a Don-kanyart megjárt nagyapjával nézi a meccseket, focista, katona, majd szakkollégista, aki a bibós focicsapatával megalapítja a rendszerváltás utáni legmeghatározóbb pártot? Miben voltak mindig mások a bibós-fideszes fiúk, mint az ellenfeleik? Egyáltalán, létezik ebben a rendszerben olyan, hogy valaki nem ellenfél? A gazdag forrásanyagból építkező Győzelmi kényszer - Futball és hatalom Orbán világában a hét könyve lett nálunk, és már megjelenésekor különleges figyelmet kapott, hiszen Orbán egyik közvetlen munkatársa üzent: “ugye a Karmelita is kap belőle?” Interjú.

Fotók: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig azt hangsúlyozták, hogy "mondd nekem, hogy atya"

-

Az Amire nincs bocsánat eddig érdemben feltáratlan területre lép: a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyekkel foglalkozik. Perintfalvi Rita katolikus teológusként nemcsak áldozatokat szólaltat meg, de kimerítő részletességgel, szakértők bevonásával és a katolikus világegyházban elvégzett kutatási eredményekre is támaszkodva tanulmányozza a visszaélések pszichológiai és rendszerszintű okait, valamint kutatja az elkövetők mellett az egyház felelősségét. Interjúnkban körüljártuk, miért veszélyes a feltétlen engedelmességre nevelés, miért nem megoldás a cölibátus eltörlése, miért jelent problémát, hogy pszichoszexuálisan éretlen fiatalok lépnek papi pályára, és miért többszörös tévút a homoszexualitás démonizálása.

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”
Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Az Amire nincs bocsánat eddig érdemben feltáratlan területre lép: a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyekkel foglalkozik. Perintfalvi Rita katolikus teológusként nemcsak áldozatokat szólaltat meg, de kimerítő részletességgel, szakértők bevonásával és a katolikus világegyházban elvégzett kutatási eredményekre is támaszkodva tanulmányozza a visszaélések pszichológiai és rendszerszintű okait, valamint kutatja az elkövetők mellett az egyház felelősségét. Interjúnkban körüljártuk, miért veszélyes a feltétlen engedelmességre nevelés, miért nem megoldás a cölibátus eltörlése, miért jelent problémát, hogy pszichoszexuálisan éretlen fiatalok lépnek papi pályára, és miért többszörös tévút a homoszexualitás démonizálása.

Tovább olvasok

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha valaki szembenéz a saját hibáival

-

Bojár Gábor ikonikus név, hiszen a nyolcvanas években alapított Graphisofttal bebizonyította, hogy Magyarországon is fel lehet építeni szakmailag elismert, anyagilag sikeres nemzetközi céget. Első könyvében, a GRAPHI-sztoriban a cégépítés tapasztalatait, izgalmait mesélte el az indulástól a tőzsdei bevezetésig, és már nemcsak a karrierjével, hanem a könyvvel is visszatérő hivatkozási pont lett a hazai vállalkozói kultúra fejlődésében. Most megjelenő második könyve, a Graphisoft 2.0 elsősorban azokat a vállalkozókat szólítja meg, akik a cégük növekedésének kihívásaival és buktatóival szembesülnek.

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival
Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor ikonikus név, hiszen a nyolcvanas években alapított Graphisofttal bebizonyította, hogy Magyarországon is fel lehet építeni szakmailag elismert, anyagilag sikeres nemzetközi céget. Első könyvében, a GRAPHI-sztoriban a cégépítés tapasztalatait, izgalmait mesélte el az indulástól a tőzsdei bevezetésig, és már nemcsak a karrierjével, hanem a könyvvel is visszatérő hivatkozási pont lett a hazai vállalkozói kultúra fejlődésében. Most megjelenő második könyve, a Graphisoft 2.0 elsősorban azokat a vállalkozókat szólítja meg, akik a cégük növekedésének kihívásaival és buktatóival szembesülnek.

Tovább olvasok

Krekó Péter: A konteó nem csak "a vesztesek" hiedelme

-

Nincsenek véletlenek. A háttérhatalom tagjai szuperemberek, akik szuperterveket dolgoznak ki, és aztán tökéletesen végre is hajtják őket. Körülbelül így foglalható össze a legtöbb összeesküvés-elmélet gerince. A példáért nem kell messzire menni, a koronavírus-világjárvány kitörésével párhuzamosan szólaltak meg azok, akik szerint, ha a vírus egyáltalán létezik, akkor az Bill Gates, a kínaiak vagy éppen a gyógyszeripar műve, akik így akarják kiirtani/sakkban tartani/irányítani az emberiséget. “Ha egy eszmében sokan hisznek, attól az még nem válik valóságossá, mégis hatni fog a világra” - írja Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében. A kötet első változata 2018-ban jelent meg, és a konteók mellett olyan égető kérdéseket tárgyalt tudományos igénnyel, de közérthetően, mint az álhírek és a post-truth valósága. A 2.0 ennek aktualizált, áramvonalasított új kiadása, amiben a szerző a pandémia gerjesztette jelenségekre is reagál. Krekó Péterrel beszélgettünk.

Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme
Krekó Péter: A konteó nem csak a "vesztesek" hiedelme

Nincsenek véletlenek. A háttérhatalom tagjai szuperemberek, akik szuperterveket dolgoznak ki, és aztán tökéletesen végre is hajtják őket. Körülbelül így foglalható össze a legtöbb összeesküvés-elmélet gerince. A példáért nem kell messzire menni, a koronavírus-világjárvány kitörésével párhuzamosan szólaltak meg azok, akik szerint, ha a vírus egyáltalán létezik, akkor az Bill Gates, a kínaiak vagy éppen a gyógyszeripar műve, akik így akarják kiirtani/sakkban tartani/irányítani az emberiséget. “Ha egy eszmében sokan hisznek, attól az még nem válik valóságossá, mégis hatni fog a világra” - írja Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében. A kötet első változata 2018-ban jelent meg, és a konteók mellett olyan égető kérdéseket tárgyalt tudományos igénnyel, de közérthetően, mint az álhírek és a post-truth valósága. A 2.0 ennek aktualizált, áramvonalasított új kiadása, amiben a szerző a pandémia gerjesztette jelenségekre is reagál. Krekó Péterrel beszélgettünk.

Tovább olvasok

Tisza Kata: Az öregedéskutatás egyik központi feladata, hogy cáfolja a sztereotípiákat

-

Az öregedés, az életkor alapú előítéletek és az élet második felének tapasztalatai állnak Tisza Kata új könyvének középpontjában, amely minden szempontból hiánypótló kötet (az év végi 50-es listánkra is felkerült)Az Egyedül főhőse egy idősödő kutatónő, aki elveszíti a társát. Gyászában azt a megküzdési stratégiát választja, hogy egykori életútkutatásait felelevenítve belemerül a munkájába. A történet mélyről indul, aztán fokozatosan építkezik felfelé. És ahogy váltakoznak a regényes és a szakirodalmi szövegrészek, úgy tudunk meg egyre többet a veszteségekről, a szerelemről, az idősekkel kapcsolatos sztereotípiákról és arról, hogyan tehetnénk lépéseket a szerethető öregedés felé. Az interkulturális pszichológiai szakértővel  a könyv irodalomterápiás hatásáról, a krízisekben rejlő lehetőségekről és az ageizmus megnyilvánulási formáiról beszélgettünk.

Tisza Kata: Az öregedéskutatás egyik központi feladata, hogy cáfolja a sztereotípiákat
Tisza Kata: Az öregedéskutatás egyik központi feladata, hogy cáfolja a sztereotípiákat

Az öregedés, az életkor alapú előítéletek és az élet második felének tapasztalatai állnak Tisza Kata új könyvének középpontjában, amely minden szempontból hiánypótló kötet (az év végi 50-es listánkra is felkerült). Az Egyedül főhőse egy idősödő kutatónő, aki elveszíti a társát. Gyászában azt a megküzdési stratégiát választja, hogy egykori életútkutatásait felelevenítve belemerül a munkájába. A történet mélyről indul, aztán fokozatosan építkezik felfelé. És ahogy váltakoznak a regényes és a szakirodalmi szövegrészek, úgy tudunk meg egyre többet a veszteségekről, a szerelemről, az idősekkel kapcsolatos sztereotípiákról és arról, hogyan tehetnénk lépéseket a szerethető öregedés felé. Az interkulturális pszichológiai szakértővel  a könyv irodalomterápiás hatásáról, a krízisekben rejlő lehetőségekről és az ageizmus megnyilvánulási formáiról beszélgettünk.

Fotók: Reviczky Zsolt

Tovább olvasok

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

-

A kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója Fábián Janka. Az eredetileg történész végzettségű, és angol-francia nyelvtanárként dolgozó író az első, Emma szerelme című regényét - a kiadók sorozatos visszautasítását követően - még saját finanszírozásban adta ki bő tíz éve, és az egyből közönségsiker lett. Azóta évente jelennek meg egymáshoz hol szorosabban, hol csak egy-egy szállal kapcsolódó történetei, melyekben az erős női karakterek mellett a történelem játssza a főszerepet. Fábián Jankával legújabb történetének, A könyvárus lány, illetve a második rész, a Julie Könyvkuckója megjelenését követően beszélgettünk online.

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt
Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

A kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója Fábián Janka. Az eredetileg történész végzettségű, és angol-francia nyelvtanárként dolgozó író az első, Emma szerelme című regényét - a kiadók sorozatos visszautasítását követően - még saját finanszírozásban adta ki bő tíz éve, és az egyből közönségsiker lett. Azóta évente jelennek meg egymáshoz hol szorosabban, hol csak egy-egy szállal kapcsolódó történetei, melyekben az erős női karakterek mellett a történelem játssza a főszerepet. Fábián Jankával legújabb történetének, A könyvárus lány, illetve a második rész, a Julie Könyvkuckója megjelenését követően beszélgettünk online.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Kibeszéljük 2021 legjobb könyveit

A szerkesztőség összeült, hogy személyesebben mutassa be, hogyan olvastunk idén. Ha csak egy órátok van képbe kerülni az idei legjobb olvasmányokról, akkor hallgassátok!

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 10-1.

Itt a nagy pillanat, kiderül, hogy kik kerültek év végi listánk élére, és hogy szerintünk mi az év könyve. Az első tíz helyezett közé is került két, szerintünk meghatározó non-fiction, valamint a világ- és magyar irodalom legjobbjai. Íme, az év könyvei!

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 20-11.

Itt az év vége, így elkezdtük összegyűjteni kedvenc olvasmányainkat. A listánk vegyes, ahogy ez lenni szokott, a 20-11. helyezettek között markánsan képviseli magát a tényirodalom: akad sportos politikusportré, művészi önéletrajz, történelmi nyomozás is.

...

Tarantino jobban tette volna, ha novellafüzért ír “regény” helyett?

...

Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

...

Boldizsár Ildikó: Hétmilliárd individuum csap össze ahelyett, hogy közösséget alkotna

...

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

Gyerekirodalom
...
Szórakozás

Sorozat lesz Percy Jackson és az olimposzi hősök kalandjaiból

A Disney+ sorozatot forgat a a Percy Jackson és az olimposziak című regényszériából. A hírt az író, Rick Riordan jelentette be.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli meseregény lett január könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbnek talál. Január kiemelt könyve A Zúzmaraszív folytatása lett.

...
Kritika

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A Tudor-trilógia harmadik részében Hilary Mantel egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.

...
Nagy

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az OrlandoA világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

...
Nagy

Ezek a non-fiction könyvek érkeznek 2022 első felében! (II. rész)

2022 első félévének kínálatából válogattunk - és mivel annyi izgalmas téma és cím érkezik, tényirodalmi ajánlónkat két részre bontottuk. Íme, a második adag!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció, ami a Netflixen látható.

...
Szórakozás

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

Az Auschwitzba deportált 230 ezer gyerek és kamasz közül mindössze 700-an élték túl a tábort. A holokauszt gyerekáldozataira és túlélőire emlékezik az Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm.

...
Szórakozás

Egy Rembrandt még ma is képes felbolygatni a világot

Milyen érzés egy Rembrandtokkal teli házban felnőni, miért vesz valaki öt éven keresztül heti egy festményt – és jut így tíz Rembrandthoz –, és hogyan lehet kiszúrni egy még katalogizálatlan mesterművet? Az én Rembrandtom azokat az embereket mutatja be, akik szenvedélyesen kötődnek egy-egy Rembrandt-képhez.