Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

Egy vidéki, mélyszegénységben élő cigány nő az elbeszélője Háy János legújabb regényének, amely egyetlen magával sodró gondolatfolyam a kisebbségi létről, a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. A Mamikám olyan nézőpontot kínál, amely nemcsak Háy János prózájában új, hanem a kortárs magyar irodalomban is realatíve egyedinek számít. A könyv egy olyan témát és narratívát nyit meg, amellyel ritkán találkozni a hazai kulturális térben, miközben társadalmi szinten nagyon is meghatározó. A Mamikám a hét könyve.  

Forgách Kinga | 2021. augusztus 30. |

Lehet-e hitelesen beszélni többségi nézőpontból egy kisebbség helyzetéről? Ez a tétje Háy János új regényének, a Mamikámnak, amely mind elbeszélési módját, mind nyelvezetét, mind pedig történetvezetését tekintve nagyon erős könyv, témaválasztásában pedig bátor. Nem önmagában azért bátor, mert a cigányság helyzetéről szól, hanem mert az utóbbi években egyre világosabbá vált, hogy nem mindegy, ki és hogyan jeleníti meg egy etnikai, vallási vagy akármilyen kisebbség szempontjait, főleg, ha maga a kisebbség kevés teret és lehetőséget kap arra, hogy a saját nézőpontjából és hangján mondja el a történetét. Egy évvel ezelőtt a tengerentúlon például nagy botrányt kavart Jeanine Cummins menekülttémában írt regénye, az Amerika földje. A mexikói kartellek elől menekülő anya története ugyan jó céllal íródott, és állítólag több évnyi kutatás is állt mögötte, ennek ellenére kiborította a latin-amerikai írókat, akik úgy érezték, a könyv tele van sztereotípiákkal, ráadásul miközben a nagy kiadók számukra alig adnak lehetőséget a publikálásra, egy fehér írónak rengeteget fizettek azért, hogy az ő helyzetükről írjon könyvet. Hasonló kérdések merülhetnek fel a Mamikámmal kapcsolatban is, és azt csak a hazai cigányság tudja majd eldönteni, hogy számukra milyen olvasni ezt a történetet, hogy mit ad ez a regény azzal, hogy – ahogy a fülszöveg fogalmaz – azokról szól, akik a sajtóban jellemzően nem kapnak hangot, csupán illusztrációként, a már eldöntött „üzenet" megszemélyesítőjeként bukkannak fel előttünk. Vagy felmerül-e majd, hogy a roma származású szerzők előtt is nyitva állnak-e kapuk – például a nagyobb hazai könyvkiadóknál –, ha a cigányság helyzetéről szeretnének írni.   

HÁY JÁNOS
Mamikám
Európa Könyvkiadó, 2021, 200 oldal
-

Bár ezek fontos kérdések, a Mamikám többek közt ezek miatt a dilemmák miatt is érdekes vállalkozás (Babarczy Eszter tárcasorozata foglalkozik még hasonló témával). Hogy Háy János most valami teljesen mást hozott, mint amit megszoktunk tőle, és egy radikálisan más nézőpontot keresett a sajátjához képest, az mindenképpen szép és művészileg izgalmas vállalás, ráadásul a regény jól sikerült, ügyesen mozdít ki a saját nézőpontunkból, nem sarkít és sok olyan témát hoz be, amelyről fontos lenne a társadalmi párbeszéd. Már rögtön az első oldalakon világossá válik az olvasó számára, hogy most egy olyan elbeszélő szempontjába kerül bele, aki kívül esik a városi, középosztálybeli polgár világán. 

Az a roncsolt nyelv, amelyet Háy János megalkotott és következetesen végigvitt a regényen, az országnak egy olyan szeletét hozza el számunkra, amelyet a többség tényleg nem sokszor lát belülről.

A nyelvezet elsőre talán nehezen fogyaszthatónak tűnik, ugyanakkor jól megalkotott és hiteles, és nem is lehetne enélkül elképzelni ezt a könyvet. 

„A Mamikának én soha nem csinátam vóna olyat, hogy rosszat, mert a Mamika olyan vót nekem, hogy jobban vót anyám, mint akitő születtem, mert akitő lettem, az olyan vót, hogy semmit nem, csak hatta, hogy a porba legyünk, az összes gyerek, az uccán, hozzánk se szót, mi meg ott vótunk, meg a szomszédbó is ott vótak, mer ott is olyan annyuk vót a gyerekeknek, mind nekünk, nem vót ránk adva ruha, csak mesztelenű, a parasztok meg mentek kapányi, oszt monták, hogy mennyünk a patakra, oszt mosakoggyunk meg, mer olyanok vagyunk, hogy tiszta kosz, az arcunk, a kezünk, meg se ismernek, hogy kinek a gyerekei vagyunk, mi meg mentünk, mer jó vót a patakra lemenni, nem azé, mer monták.”

A Mamikám E/1. személyben, egy nehéz sorsú, falusi fiatal cigány nő történetét meséli el, akit gyilkossággal gyanúsítanak. Az egész könyv tulajdonképpen nem más, mint az ő vallomása, az életének története kétszáz oldalban elmesélve. Ebből a sodró lendületű visszaemlékezésből megismerjük gyerekkorának szereplőit: az anyját, aki őt és a testvéreit is elhanyagolta; az idealista apját, aki hitt abban, hogy a gyerekei majd többre vihetik, de túl hamar meghalt; majd a nevelőapját, aki nemcsak alkoholista és erőszakos volt, de még a nővérére is szemet vetett, őt pedig arra kényszerítette, hogy lopni járjon vele. Egy olyan traumákkal teli felnövéstörténetbe csöppenünk bele, amely úgy tűnik, sok szempontból determinálja, hogy mi lehet később az emberből. Ahogy haladunk a könyvben, egyre inkább világossá válik, hogy ebben a világban nincs biztos pont egy gyerek számára, 

a szegénység és a rossz családi minták mellett pedig a társadalom ignorálása és előítéletei is közrejátszanak abban, hogy ne lehessen kitörni a sémákból.

„(…) nagyon tud fájni, ha eszembe jut az, ami velem vót, hogy nem is lehettem másmilyen, mind ami lettem, azé, ami történt velem.”

A könyv másik főszereplője a címben is említett Mamika, aki bár csak áttételesen, az elbeszélő emlékein keresztül jelenik meg, mégis sok minden kiderül az életéről. Mamika egy helyi, magányos idős özvegyasszony, akinek a gyerekei már felnőttek és külföldre költöztek, és aki valamelyest szárnyai alá veszi a cigány nőt és gyerekét. Tanácsokkal látja el, tanítgatja, enni ad neki, ha kell, cserébe pedig társaságot és segítséget kap. 

Mamika az ellenpont ebben a történetben, egy olyan anyafigura, akit az elbeszélő a saját, vér szerinti anyja helyett választ.

„Én se akarok olyan lenni, mind az az asszon vót, aki szűt, olyan akarok lenni, mind a Mamika, mer tőlünk is függ, hogy milyenek vagyunk, ha az ember lássa, hogy milyen nem akar lenni, akkor nem kő olyannak lenni.”

A Mamikám központi kérdései az identitás körül forognak. Válhatunk-e teljesen másmilyenné, mint a környezetünk, vagy akármit teszünk, végül azokat a mintákat fogjuk követni, amiket felnövésünk során láttunk? Szembe lehet-e menni azzal, amit mások gondolnak rólunk, vagy az előítéletek és pletykák determinálják a tetteinket, a sorsunkat? Milyen lehetőségei vannak egy nőnek a boldogságra egy olyan közegben, ahol a munkanélküliség, az alkoholizmus és az erőszak mindennapos? Háy János legnagyobb bravúrja ebben a könyvben, hogy a narrációs technikán keresztül nem kívülről, hanem belülről teszi fel ezeket a kérdéseket, olyan logikával és nyelvezettel, amely egyszere hiteles, szerethető és sokszor megrázó, miközben egyetlen élettörténet elmesélésével rendszerszintű társadalmi problémákra világít rá.

Ebben a regényben egyetlen narratíva van, ami azért különleges, mert máskor nem halljuk, nem látjuk ezt a nézőpontot.

A kérdés csak az, hogy a fikció, az elképzelt belső szempont hogyan találkozik a valósággal.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Háy János új regénye ott kezdődik, ahol a sajtó és a politika elhallgat

Augusztus végén jelenik meg Háy János új regénye, a Mamikám: hőse egy cigánylány, akinek a pletykákkal, rágalmakkal, ítéletekkel is meg kell küzdenie a mindennapokban.

...
Hírek

Ezért adnánk a Libri-díjat Háy Jánosnak A cégvezetőért

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. A Könyves Magazin szerkesztősége vette a bátorságot, hogy elmondja, melyik könyvnek miért kellene nyernie. 10 jelölt 10 személyes kampánybeszéd következik.

...
Podcast

Háy János: A körülöttünk lévő világ morálisan, ideológiailag be van árazva [PODCAST]

A Margó Irodalmi Fesztivál színpadán, rendhagyó beszélgetés keretében került sor  Háy János A cégvezető című kötetének bemutatójára. Az előadást most a Margó Spotify-csatornáján is visszahallgathatod.

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!