Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

Egy vidéki, mélyszegénységben élő cigány nő az elbeszélője Háy János legújabb regényének, amely egyetlen magával sodró gondolatfolyam a kisebbségi létről, a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. A Mamikám olyan nézőpontot kínál, amely nemcsak Háy János prózájában új, hanem a kortárs magyar irodalomban is realatíve egyedinek számít. A könyv egy olyan témát és narratívát nyit meg, amellyel ritkán találkozni a hazai kulturális térben, miközben társadalmi szinten nagyon is meghatározó. A Mamikám a hét könyve.  

Forgách Kinga | 2021. augusztus 30. |

Lehet-e hitelesen beszélni többségi nézőpontból egy kisebbség helyzetéről? Ez a tétje Háy János új regényének, a Mamikámnak, amely mind elbeszélési módját, mind nyelvezetét, mind pedig történetvezetését tekintve nagyon erős könyv, témaválasztásában pedig bátor. Nem önmagában azért bátor, mert a cigányság helyzetéről szól, hanem mert az utóbbi években egyre világosabbá vált, hogy nem mindegy, ki és hogyan jeleníti meg egy etnikai, vallási vagy akármilyen kisebbség szempontjait, főleg, ha maga a kisebbség kevés teret és lehetőséget kap arra, hogy a saját nézőpontjából és hangján mondja el a történetét. Egy évvel ezelőtt a tengerentúlon például nagy botrányt kavart Jeanine Cummins menekülttémában írt regénye, az Amerika földje. A mexikói kartellek elől menekülő anya története ugyan jó céllal íródott, és állítólag több évnyi kutatás is állt mögötte, ennek ellenére kiborította a latin-amerikai írókat, akik úgy érezték, a könyv tele van sztereotípiákkal, ráadásul miközben a nagy kiadók számukra alig adnak lehetőséget a publikálásra, egy fehér írónak rengeteget fizettek azért, hogy az ő helyzetükről írjon könyvet. Hasonló kérdések merülhetnek fel a Mamikámmal kapcsolatban is, és azt csak a hazai cigányság tudja majd eldönteni, hogy számukra milyen olvasni ezt a történetet, hogy mit ad ez a regény azzal, hogy – ahogy a fülszöveg fogalmaz – azokról szól, akik a sajtóban jellemzően nem kapnak hangot, csupán illusztrációként, a már eldöntött „üzenet" megszemélyesítőjeként bukkannak fel előttünk. Vagy felmerül-e majd, hogy a roma származású szerzők előtt is nyitva állnak-e kapuk – például a nagyobb hazai könyvkiadóknál –, ha a cigányság helyzetéről szeretnének írni.   

HÁY JÁNOS
Mamikám
Európa Könyvkiadó, 2021, 200 oldal
-

Bár ezek fontos kérdések, a Mamikám többek közt ezek miatt a dilemmák miatt is érdekes vállalkozás (Babarczy Eszter tárcasorozata foglalkozik még hasonló témával). Hogy Háy János most valami teljesen mást hozott, mint amit megszoktunk tőle, és egy radikálisan más nézőpontot keresett a sajátjához képest, az mindenképpen szép és művészileg izgalmas vállalás, ráadásul a regény jól sikerült, ügyesen mozdít ki a saját nézőpontunkból, nem sarkít és sok olyan témát hoz be, amelyről fontos lenne a társadalmi párbeszéd. Már rögtön az első oldalakon világossá válik az olvasó számára, hogy most egy olyan elbeszélő szempontjába kerül bele, aki kívül esik a városi, középosztálybeli polgár világán. 

Az a roncsolt nyelv, amelyet Háy János megalkotott és következetesen végigvitt a regényen, az országnak egy olyan szeletét hozza el számunkra, amelyet a többség tényleg nem sokszor lát belülről.

A nyelvezet elsőre talán nehezen fogyaszthatónak tűnik, ugyanakkor jól megalkotott és hiteles, és nem is lehetne enélkül elképzelni ezt a könyvet. 

„A Mamikának én soha nem csinátam vóna olyat, hogy rosszat, mert a Mamika olyan vót nekem, hogy jobban vót anyám, mint akitő születtem, mert akitő lettem, az olyan vót, hogy semmit nem, csak hatta, hogy a porba legyünk, az összes gyerek, az uccán, hozzánk se szót, mi meg ott vótunk, meg a szomszédbó is ott vótak, mer ott is olyan annyuk vót a gyerekeknek, mind nekünk, nem vót ránk adva ruha, csak mesztelenű, a parasztok meg mentek kapányi, oszt monták, hogy mennyünk a patakra, oszt mosakoggyunk meg, mer olyanok vagyunk, hogy tiszta kosz, az arcunk, a kezünk, meg se ismernek, hogy kinek a gyerekei vagyunk, mi meg mentünk, mer jó vót a patakra lemenni, nem azé, mer monták.”

A Mamikám E/1. személyben, egy nehéz sorsú, falusi fiatal cigány nő történetét meséli el, akit gyilkossággal gyanúsítanak. Az egész könyv tulajdonképpen nem más, mint az ő vallomása, az életének története kétszáz oldalban elmesélve. Ebből a sodró lendületű visszaemlékezésből megismerjük gyerekkorának szereplőit: az anyját, aki őt és a testvéreit is elhanyagolta; az idealista apját, aki hitt abban, hogy a gyerekei majd többre vihetik, de túl hamar meghalt; majd a nevelőapját, aki nemcsak alkoholista és erőszakos volt, de még a nővérére is szemet vetett, őt pedig arra kényszerítette, hogy lopni járjon vele. Egy olyan traumákkal teli felnövéstörténetbe csöppenünk bele, amely úgy tűnik, sok szempontból determinálja, hogy mi lehet később az emberből. Ahogy haladunk a könyvben, egyre inkább világossá válik, hogy ebben a világban nincs biztos pont egy gyerek számára, 

a szegénység és a rossz családi minták mellett pedig a társadalom ignorálása és előítéletei is közrejátszanak abban, hogy ne lehessen kitörni a sémákból.

„(…) nagyon tud fájni, ha eszembe jut az, ami velem vót, hogy nem is lehettem másmilyen, mind ami lettem, azé, ami történt velem.”

A könyv másik főszereplője a címben is említett Mamika, aki bár csak áttételesen, az elbeszélő emlékein keresztül jelenik meg, mégis sok minden kiderül az életéről. Mamika egy helyi, magányos idős özvegyasszony, akinek a gyerekei már felnőttek és külföldre költöztek, és aki valamelyest szárnyai alá veszi a cigány nőt és gyerekét. Tanácsokkal látja el, tanítgatja, enni ad neki, ha kell, cserébe pedig társaságot és segítséget kap. 

Mamika az ellenpont ebben a történetben, egy olyan anyafigura, akit az elbeszélő a saját, vér szerinti anyja helyett választ.

„Én se akarok olyan lenni, mind az az asszon vót, aki szűt, olyan akarok lenni, mind a Mamika, mer tőlünk is függ, hogy milyenek vagyunk, ha az ember lássa, hogy milyen nem akar lenni, akkor nem kő olyannak lenni.”

A Mamikám központi kérdései az identitás körül forognak. Válhatunk-e teljesen másmilyenné, mint a környezetünk, vagy akármit teszünk, végül azokat a mintákat fogjuk követni, amiket felnövésünk során láttunk? Szembe lehet-e menni azzal, amit mások gondolnak rólunk, vagy az előítéletek és pletykák determinálják a tetteinket, a sorsunkat? Milyen lehetőségei vannak egy nőnek a boldogságra egy olyan közegben, ahol a munkanélküliség, az alkoholizmus és az erőszak mindennapos? Háy János legnagyobb bravúrja ebben a könyvben, hogy a narrációs technikán keresztül nem kívülről, hanem belülről teszi fel ezeket a kérdéseket, olyan logikával és nyelvezettel, amely egyszere hiteles, szerethető és sokszor megrázó, miközben egyetlen élettörténet elmesélésével rendszerszintű társadalmi problémákra világít rá.

Ebben a regényben egyetlen narratíva van, ami azért különleges, mert máskor nem halljuk, nem látjuk ezt a nézőpontot.

A kérdés csak az, hogy a fikció, az elképzelt belső szempont hogyan találkozik a valósággal.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Háy János új regénye ott kezdődik, ahol a sajtó és a politika elhallgat

Augusztus végén jelenik meg Háy János új regénye, a Mamikám: hőse egy cigánylány, akinek a pletykákkal, rágalmakkal, ítéletekkel is meg kell küzdenie a mindennapokban.

...
Hírek

Ezért adnánk a Libri-díjat Háy Jánosnak A cégvezetőért

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. A Könyves Magazin szerkesztősége vette a bátorságot, hogy elmondja, melyik könyvnek miért kellene nyernie. 10 jelölt 10 személyes kampánybeszéd következik.

...
Podcast

Háy János: A körülöttünk lévő világ morálisan, ideológiailag be van árazva [PODCAST]

A Margó Irodalmi Fesztivál színpadán, rendhagyó beszélgetés keretében került sor  Háy János A cégvezető című kötetének bemutatójára. Az előadást most a Margó Spotify-csatornáján is visszahallgathatod.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Nagyon jól hozza a varázslóvilág hangulatát a Harry Potter és a bölcsek köve-film bemutatásának huszadik évfordulójára megálmodott kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája. Bár a kérdésekre egy vérbeli Harry Potter-rajongónak nem olyan nehéz válaszolni, a meglepetésvendégek és a nosztalgiázás miatt mindenképpen érdemes megnézni.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

...

Polcz Alaine nagyon sok tervet dédelgetett

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

...

Öreg banda, kiégés és Rómeó + Júlia [10 perc Könyves]

...

Tompa Andrea hóhérokról, Kolozsvárról, az íróvá válásról és az első regényéről

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!