Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Jubileumra készülődik Hettikánia cirkuszbirodalma: Luigi King uralomra jutásának harmincadik évfordulóját ünneplik meg fenségesen.

BÖDŐCS TIBOR
Mulat a Manézs
Helikon, 2021, 212 oldal
-

Van mit ünnepelni! Az egykori cirkuszigazgató az áldott nép szívére hangolódván csodásan fölvirágoztatta Cirkuszhazát: szerte az országban rózsaültetvények virítanak (s így munka is jut mindenkinek), a gáncsoskodók már csak magukban (vagy külföldön) gáncsoskodnak - mert hogyan is lehetne egészséges lélekkel piszkolni azt, ami maga az egészség, őszinteség, szépség, hazaszeretet és férfias erő?

Nehéz nap áll Hettikánia Porondmestere előtt, de ő bírja a gyűrődést ennyi év után is: kufircol (majdnem), frappáns interjút ad, nép közé vegyül, eszik, iszik, bohócorrot tesz fel, főtanácsadójával konzultál, kufircol (tényleg) és így tovább. A végére, mi tagadás, kicsit elfárad. Mert hiszen ő is emberből van, még ha különleges anyagból gyúrta is a hettikán történelem.

Bemutató.
A Mulat a Manézs bemutatója a Margón lesz, a szerzővel Nagygéci Kovács József beszélget. Mikor? Október 15-én 17.30-kor. Hol? Nagyszínpad - Várkert Bazár. Részletek erre>>

Bödőcs Tibor első regénye, a Meg se kínáltak a magyar vidék iránt érzett szeretet (mondhatni realista) műve volt; a Mulat a Manézs a cirkuszi bravúrokra is képes magyar nyelv karneváli dicshimnusza, szertelen, barokkosan burjánzó szatíra egy országról, amelyben a populizmus hamisítatlan zsenije uralkodik a fejszesuhanás egyszerűségével.

Bödőcs Tibor: A populizmus egy algoritmus
Bödőcs Tibor: A populizmus egy algoritmus

A szakmai apaképek, Hofi Géza, Hrabal és egy Fábri Sándornak ajánlott Youtube-videó is szóba került a Partizán legújabb interjújában, amelyben a búcsúszentlászlói kocsmában faggatta Gulyás Márton Bödőcs Tibort. A beszélgetés végére kiderült az is, hogy a humorista mivel ajánlaná legújabb könyvét Orbán Viktornak.

Tovább olvasok

A Mulat a Manézsból a Nyugati tér blog közölt exluzív részletet, ezt olvashatjátok most. 

Bödőcs Tibor: Mulat a Manézs (részlet)

Reggel. A hajnal díszletmunkásai, a harmat és a könnyű szellő már elbontották a csillagos ég éji sátrát; bimbózó, nyíló, hervadó rózsák illata, alvó oroszlánok, rotyogó kondérok, birkózótermek és katonabakancsok szaga tör be vadul krónikánk ablakán.
– Jó volt?
– Mondhatok mást?
A férfi hever, a nő öltözik, indul, de nem siet.
– Minek veszed fel, ha úgyis leveszem? – évődik a férfi, kötélhúzást játszva a melltartóval.
– Minek teszed be, ha úgyis kiveszed? – kérdi a nő, megnyerve a kötélhúzást.
– Hehe.
– Most őszintén, mit gondolsz a seggemről, King?
– Mi? – kérdi a hím.
– A seggem. Nagy?
– Én ezt szeretem.
– A nagyot?
– Nem.
– Hanem?
– Ha van mit fogni!
– Szóval nagy?
– Nem.
– Beszélsz összevissza, komolyan mondom – vesz fel támadó hadállást a nő.

– Na, takarodj, este folytatjuk! – És letaszítja az uralkodó felvágott nyelvű szeretőjét a baldachinos ágyról.


Benne volt e slejmes takarodjban, benne e taszításban a csak másodszorra-sikerült-akkor-is-csak-egy-közepes-fuvola keserűsége, a birodalom igazgatásának összes nyűge, dinasztikus gondok meg az elmúlás réme is; Luigi hamvadó tüzének vadóc élesztgetője, Roxanne takarodik, de azt is mennyi pokoli bájjal… egy őrjítően kancsal, romlott virágszál öltözik most rohamos-bosszúsan, majd kofferét felkapván, a titkos ajtót becsapván, a Palazzo rejtett zegzugain viharzik. Nervózusan. Tova.

Hősünk marad a baldachin alatt; a titkos Palazzo számos rejtekének egyikén, hol, a régi-új hettikán építészet ismeretlen remekművében, Luigi King kedvét töltheti váltott lovakon, hosszabb vagy rövidebb távon tűzben tartott vasakon. Ó, ha látná ilyenkor a nép az ő Porondmesterét, eltévedt örömvadászt a kéjek dzsungelében. A nép, kinek oly gyémántlóan tud szónokolni a család szentségéről, az édesanyáról, a nőről, kit védelmeznie kell a trágyaszagú férfiasságnak, hisz ez a természet rendje.
De a nép nem látja, soha nem látta, nem kell, hogy lássa. A nép képzeletének formalinjában a közintézmények falán lógó szigorú, de igazságos arckifejezés kell hogy úszkáljon. Ez így működik nyolcvanezer éve. Az istenadtának erről a Palazzóról sem kell tudnia. Zsúpfedelű parasztházban látták őt mindig, a pitvarajtóban, a tyúkudvaron, a kazal tetején, az istállóküszöbön, hajnalban fát hasogatva („pitymallattal kelve”), kecskét fejve, szerény kályhácskája mellett alattvalói leveleit olvasgatva vagy a cirkuszban tüsténkedve („oda még egy oszlopot!”). Öregnek sem látták soha. Egyrészt a világítás meg a bőséges maszkír segít, másrészt van egyfajta örök ifjúság, mit a Porond ajándékoz a keveseknek, kik erre születtek.

Fölötte kakukkos óra, melyből pöttöm Luigi-kakukk jön elő óránként, bongva, merev péniszkével, kezében rózsaszállal; apró súlyzó-levélnehezékek a kontinensnyi asztalon, világító porondszentélykék, bohócarc, mely valójában cukortartó, cicabögrék (pink nyelvecskéjük a bögre füle), póni agyagvázák, váza agyagpónik, cici, mely pipa, pipa, mely hamvveder, kosszarvdugóhúzók, éjjeliedényszerű borszellőztető, kardot idéző szipkák és pásztorbotcsibukok, didirádió (a bimbóval lehet felhangosítani): vickek-vackok, a szépség émelyítő mennyiségű limlomja. A falon szentkép, melyen Trapezius az édesanyja fején álló gyertya lángját korbáccsal oltja el. Az asztallábat gusztusosra faragták: női tölgyvádli és tűsarkú cipő! Meg kéne gyújtani ezt a sok biszbaszt, mozdulni se lehet tőlük. A Palazzo eme szárnyában van az a szentélyhajónyi gardrób is, hol tömött bőröndök várják a menekülést. (Ugyan hova? Ugyan minek?) A tetőn helikopter, pilótával, készenléti fények hangulatvilágításával. (Fölösleges elővigyázat lenne? „Nem tudhassuk, nem tudhassuk.”)

Nem volt most idő Roxanne-nel a dévaj purparléra; jubileumra készülődik Hettikánia cirkuszbirodalma.

Cirkuszhaza harmincéves évfordulóját, legeslegújabb Újjászületését, Luigi King újabb és újabb eljöveteleit fogja ma ünnepelni pazarlón. Roxanne sietős-kancás kippkoppja hosszan visszhangzik a folyosó nem-volt-olcsó-de-megérte márványán. Ormótlan kapu dörren. Lovak nyerítenek (fel), kocsizörgés halkul (el).
King most kikászálódik a szerelem bunkeréből lumbágósan, anyaszülten, de csizmában. (Harmadszori lendületre sikerül felállnia.)

Cserzett arcbőrén bozontos szőrzet. Pőre testén szemölcsök (3), duplázódásnak indult toka (1), zsírpárnák (8), ömlenyek (2), csapzott szőrcsomók szavannái (7), lebernyegesedő tricepszek (2), lábfején bütykök (3), hátán talányos furunkulusok rücskei (2), ujján pecsétgyűrű (4), hunyori szemén árpakezdemény rügye (1). Kivesz egy szálat a kölyökkutyus-koporsó nagyságú szivardobozból. Rágyújt.
Szivarrágva, csatakosan (meleg lesz ma, kegyetlen, fülledt, rekkenő) aranyreterátjára telepszik isiászosan, ropogó térdekkel, végtagjaiban enyhe tremorral, sürgeti teste követelőn; szív alakú, zenélő ülőkéjére, anyagcseréje ingó trónjára rogy. Őshettikán népi motívumok fonják körül a pisztoly-vécépumpát. A pumpa a Trapezius kedvenc törpéjéről, Habarukról mintázott szobrocska kezében van, a törpe másik kezében vécékefe, a vécékefe végén nyitható bicska, zseblámpa, öngyújtó: baráti államfők ajándékai, mert ilyenek is vannak, világi cimboráink, nem csak a rosszindulat, nem csak az irigység impériumai! A retyó mellett Porondot formázó asztalkán tévé. Cigarettlireklám a falon: füstöt bőgő szarvas. („A férfiak ezt szívják!”) Csalókán papírpénzt, „jó kis cash-t” utánzó vécépapír várja sorsát elefántcsont gurigán. Mellette, jobbra üdítőkkel rakott hűtő; egy Tiger sört bontana, de nem tud, nem lehet, mert nincs. (Két éve semmi. Feldagadt a lába, belilult az arca, le kellett állni.) Bekapcsolja a tévét. „Kard vagy káosz” feliratú bögréje alján madárlátta, gyümölcsös zagyvalék, becsókolja: hú, de szar ez. A fűtőszálas ülőke andalító zenét játszik, a tévében Karl Varmannról, az értelmiségi csúcsparazitáról szóló filmecske.

(…)

Unja. Kikapcsolja. Belei petárdáznak, lábfejére hű tigrise, Julius telepszik.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Bödőcs Tibor: A populizmus egy algoritmus

Bödőcs Tibor legújabb könyvéről, a Mulat a Manézsról mesélt Gulyás Mártonnak, a Partizán videójában, amelyből kiderül az is, hogy a humorista mivel ajánlaná a kötetet Orbán Viktornak.

...
Hírek

Bödőcs cirkuszországról írt regényt, Krúbi ajánlja

Már előjegyezhető Bödőcs Tibor új könyve, a Mulat a Manézs, amely megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni.

...
Hírek

Bödőcs könyvéből színdarab lesz, Thuróczy lesz a főszereplő

Thuróczy Szabolcs alakítja majd Magyar Oszkárt a Meg se kínáltak színpadi adaptációjában.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.