2021 legjobb könyvei: 10-1.

2021 legjobb könyvei: 10-1.

Itt a nagy pillanat, kiderül, hogy kik kerültek év végi listánk élére, és hogy szerintünk mi az év könyve!
Még novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük listába gyűjteni kedvenc olvasmányainkat. A tavalyi évben a koronavírus kihatott a könyvkiadásra is, idén viszont már dübörgött a könyvpiac és az irodalmi élet. A listánk vegyes lett, ahogy ez lenni szokott: regények, verseskötetek, magyar és világirodalom mellett előretört a non-fiction is. Sokszor elmondtuk már, és most is hangsúlyozzuk, hogy ez nem egy átfogó lista, ellenben szubjektív: így olvasunk mi. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan könyvek kerültek fel a listára, amiket olvastunk, ezért nyilván vannak nagy hiányok is. Így olvastunk mi 2021-ben.

(A TELJES LISTA: 50-41.40-31.30-21.20-11.)

Könyves Magazin | 2021. december 10. |

10. Kazuo Ishiguro: Klara és a Nap

Kazuo Ishiguro
Klara és a nap
Ford. Ford. Falcsik Mari, Helikon, 2021, 376 oldal
-

A Japánban született, majd gyerekkorában szüleivel Angliába költöző író, Kazuo Ishiguro 2017-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat "nagy érzelmi erejű regényeiért". A díj átvétele óta nem jelent meg új regénye, ezért a Klara és a Nap nagy elvárásokkal találta magát szemben, de könnyedén felülkerekedett ezeken, Barack Obama is felvette a nyári olvasmánylistájára, Steven Spielberg megvásárolta a megfilmesítési jogokat: Klara egy robot, ami emberi tulajdonságokkal is bír, egy Robotbarát, ami egy kirakatból figyeli az utcán történteket, a bolt előtt elhaladókat, míg egy nap meg nem vásárolják, hogy a 14 éves, beteg Josie és családja számára reményt adjon. A Falcsik Mari fordításában olvasható regény olyan, mintha disztópia lenne, de valójában nem az, mert a technológia, a mesterséges intelligencia vagy a robotizáció a hétköznapi életünk része, ahogy azt sem kell részletezni, hogy változtatta meg a személyközi kommunikációt a technológia folyamatos változása. Ishiguro Klaraja rajongja a Napot, minden apró részletet megfigyel, nyitottan fordul a világhoz, hiszen majdnem a nulláról tanulja azt, csupán egy alap adatmennyiséget programoztak be neki korábban. A technika világában fontos kérdés, hogy mi tesz valamit vagy valakit emberivé, hogyan viszonyulunk az emlékekhez, ha azok egyébként egy tabletről letölthetőek.

9. Andri Snær Magnason: Időről és vízről

ANDRI SNÆR MAGNASON
Időről és vízről
Ford.: Patat Bence, Gondolat, 2021, 302 oldal
-

Az Időről és vízről líraian szép stílusban megírt, vállaltan kísérleti munka, hogy az irodalom és a történetmondás eszközeivel tegye feldolgozhatóbbá a klímaváltozásról szóló adatok mögötti valóságot. A könyv szabadon csapong, és inspirálóan szövi össze a szerző különleges családi anekdotáit - amikben megfér egymás mellett J. R. R. Tolkien és a krokodilkutató nagybácsi is - az aktuális tudományos eredményekkel. Olyan kérdésekre találhatunk benne választ, mint hogy mi köze a gleccserkutató nagyszülők nászútjának egy mitikus tehénhez, a Dalai Lámához és a globális felmelegedéshez? Vagy hogyan beszélhetünk a világ legégetőbb problémájáról, ha a nyelvünk képtelen megragadni a léptékeit?

“...emlékeztetni akartam magunkat, hogy miért szeretjük ezt a világot. Persze a nagymamám tökéletesen megtestesít száz évet is mint időegységet. A nagyapámmal a gleccseren töltötték a nászútjukat, közben pedig adatokat gyűjtöttek. Mit mond majd ez az adat valakinek, aki idén született, akkor, amikor olyan öreg lesz, mint a nagymamám most?” - tette fel Magnason a kérdést interjúnkban, amit ITT találsz.

8. Ali Smith: Tél

Ali Smith
Tél
Ford.: Mesterházi Mónika, Magvető, 2021, 273 oldal
-

Ali Smith Ősz című regénye tavaly az első lett az év végi ötvenes listánkon, önmagában ez a tény viszont még kevés lenne ahhoz, hogy idén is a lista elején landoljon. A skót szerző viszont a Télben ismét nagyot alkotott, és egy családi történeten keresztül ezúttal kulturális összefonódásokról és társadalmi ellentétekről mesél. Egy családi karácsony körül forognak az események, amely nem is különbözhetne jobban a tévéreklámok meg a képeslapok idealizált, túlfényezett boldogságától. Az idegösszeomlás szélén tántorgó Sophiát egy álbarátnővel látogatja meg a fia, aki végső elkeseredésében az anyja rég nem látott nővérét, Irist is meghívja az ünnepre. Két világ találkozik megint egy fedél alatt, a megbékélést pedig a magát hamar felfedő álbarátnő, Lux hozza el. Ali Smith viszont nem elsősorban a személyes kapcsolatok összetettségét akarja boncolgatni (persze azt is), de ennek örvén ránézésre egészen távoli aspektusokat ránt közelebb egymáshoz. Így aztán a könyvben helyet kap Dickens, Shakespeare és Elvis is, de ugyanúgy érződnek benne a Brexit-szavazás vagy a menekültválság utórezgései. Ahogy kritikánkban írtuk: „Ali Smith a tél legsötétebb mélyére vezeti szereplőit, de regénye legalább ennyire szól a megújulás lehetőségéről, és arról a ciklikusságról, amely mindvégig életben tartja a reményt”.

ITT beleolvashatsz a kötetbe.

7. Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról

SZVOREN EDINA
Mondatok a csodálkozásról
Magvető, 2021, 256 oldal
-

Szvoren Edina a Pertu megjelenése óta stabilan az egyik legjobb kortárs magyar novellista (legutóbbi könyvével, a Verseimmel elnyerte a Libri irodalmi díjat). Idén megjelent kötete, a Mondatok a csodálkozásról azonban, ha lehet, még erősebb és még bravúrosabban megkomponált, főként azért, mert jóval több benne a játék. A könyv két részből áll: az egyperceseket idéző Ohrwurm-jegyzetekből és hét hosszabb novellából. Az első részbe 29 rövid történet került, amelyek nagyon változatos helyzeteket, különös kis jeleneteket skiccelnek fel. A hosszabb novellákban főleg kapcsolatokról, illetve a másokhoz, szülőkhöz, testvérekhez, barátokhoz, házastársakhoz való kapcsolódás nehézségeiről olvashatunk. A történeteket apró kis játékok fűzik lazán össze. A kötet egészére jellemzőek egyébként a finoman elhintett intertextuális utalások, a nyelvhasználat és a jellemábrázolás egészen izgalmas összekapcsolása, az idegen szavakkal és a nevekkel való különös bánásmód és az éles, találó irónia.

„Sosem tudhatunk mindent, nincs magyarázatunk sok mindenre, és éppen ezek a hiányok és hiányzó összefüggések a legérdekesebbek ezekben az egészen furcsa, mégis ismerős viszonyrendszerekben. Szvoren Edina pedig ahogy mindig, ezúttal is nagyon izgalmasan mutatja be a kommunikáció félrecsúszásait, az egymás meg nem értéséből, a tabukból és a valódi érzések elhallgatásából fakadó helyzeteket, amelyek miatt a szereplők csak a frusztrációikat gyűjtögetik, és sehogyan sem tudnak egymáshoz közel kerülni.” – írtuk a kötetről. 

Olvass bele ITT, a könyvbemutatóról ITT írtunk. 

6. Jón Kalman Stefánsson: Ásta

JÓN KALMAN STEFÁNSSON
Ásta
Ford.: Egyed Veronika, Jelenkor, 2021, 516 oldal
-

Jón Kalman Stefánsson jött, látott és tarolt – ez történt (ismételten) az idei Margón, ahol az izlandi szerző ezúttal az Ásta című regényét mutatta be. A Menny és pokol-trilógiával Stefánsson egyszer már magasra tette a lécet (a trilógia 2019-ben el is foglalta az 50-es listánk legelső helyét), de lendülete, kísérletező és mesélőkedve egyáltalán nem hagyott alább. Ráadásul tudja, hogyan kell megragadni az olvasó figyelmét, így az Ásta rögtön egy szeretkezés leírásával indít, hogy már a fogantatása pillanatában közel hozza a címszereplőt. Akinek története ugyancsak sajátos nézőpontból bomlik ki, hiszen az események egy részét a balesetet szenvedett lány édesapja meséli el, közvetlenül a halála előtt. „Jón Kalman Stefansson kötetében különleges sorsok gabalyodnak össze, rendszertelen hálózatuk megmutatja, hogy senkinek nincs elszigetelt története, csak mások által határolt, befolyásolt sorsa. Az Ásta lehetne akár a magány könyve is, a folyamatos veszteségek és újrakezdések története, de láthatóvá válik benne, hogy nemcsak a kapcsolatokhoz, még a magányossághoz is kell a másik ember, kell a többi élet” – írtuk kritikánkban.

A szerzővel készült interjúnkat ITT olvashatod.

5. Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat - Szexuális ragadozók az egyházban

PERINTFALVI RITA
Amire nincs bocsánat - Szexuális ragadozók az egyházban
Kalligram, 2021, 421 oldal
-

Az Amire nincs bocsánat Magyarországon korábban érdemben feltáratlan területre lépett: a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyekkel foglalkozott. Perintfalvi Rita katolikus teológusként nemcsak áldozatokat szólaltatott meg, de kimerítő részletességgel, szakértők bevonásával és a katolikus világegyházban elvégzett kutatási eredményekre is támaszkodva könyvében tanulmányozta a visszaélések pszichológiai és rendszerszintű okait, valamint kutatta az elkövetők mellett az egyház felelősségét is. Az Amire nincs bocsánat talán a legtöbbet emlegetett tényirodalmi könyv lett idén Magyarországon: támadták és dicsérték, vitákat és párbeszédeket indított el a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben, amikben részt vettek közéleti szereplők, vallásos és nem vallásos civil állampolgárok egyaránt.

„A keresztény teológia azt mondja, hogy az egyház Krisztus teste. Ezek az esetek viszont olyanok, mint a méreg. És ha ezt a mérget nem vágják ki, akkor az egész test el fog halni, az egyház elveszíti a hitelességét, nemcsak a világ, hanem a saját hívei előtt is” - mondta Perintfalvi Rita az interjúnkban.

A könyvről recenziónkat ITT találod, az interjút ITT.

4. Danyi Zoltán: A rózsákról

Danyi Zoltán
A rózsákról
Magvető, 2021, 472 oldal
-

Danyi Zoltán regényében bárhova nézünk, rózsákat látunk, ami nemcsak a családot köti össze, hanem megélhetést is biztosít. A rózsa szép, szenvedélyes képzettársításokra ad okot, de a történetben olyan organizmus, ami alakítja azoknak az életét, akik foglalkoznak vele. "A regény címe (A rózsákról) picit sem túlzó, Danyi Zoltán nagyregénye tényleg a rózsákról szól, amennyiben a rózsák alatt nemcsak egy igazán szép, ám rendkívül sok munkát igénylő virágot, hanem családot, háborút, kereteket is érthetünk. Vagyis mindent. Például az apát is, aki a rózsákkal nemcsak megélhetést és hagyományt adna át fiának, hanem vele egy életet is. Még pontosabban az apa a saját életét hagyományozná át a fiára, az elbeszélőre, aki nemcsak a háború és a rózsák, hanem az apa kötöttsége alól is szabadulni akar" - írtuk kritikánkban.

A regény még személyesebb szála az elbeszélő pénisze és szexualitása köré szerveződik: a férfinak húgycső-daganata van, amit Danyi részletesen elmesél, bemutat, érzékeltet, plusz a feleségnek szólított nő nem a felesége, a szex után pénzt hagy nála. A bizonytalanságban egyedül a rózsa jelent valamennyi kiszámíthatóságot és tervezhetőséget, viszont ahhoz egy egész rózsamezőt kell szirmokra bontani, hogy a főszereplő lássa a kiutat a problémáiból. 

Kritikánkat ITT olvashatod. 

3. Annie Ernaux: Évek

ANNIE ERNAUX
Évek
Ford. Lőrinszky Ildikó, Magvető, 2021, 259 oldal
-

Annie Ernaux jelenleg a kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írója. Az irodalmi karrierje a 70-es évek közepén indult egy önéletrajzi regénnyel és aztán még több mint húsz, rangos díjakkal elismert könyvet írt (nálunk a Lánytörténet jelent meg ezek közül). Az utóbbi években világszerte egyre ismertebbek a könyvei, a velencei filmfesztiválon például idén nagy sikere volt Audrey Diwan Happening című filmjének, amely Ernaux L’Evénement című regényét dolgozta fel, a fogadóirodákban pedig a legtöbben idén őt tartották esélyesnek az irodalmi Nobelre. Az Évek bizonyos szempontból az életművének a megkoronázása, egy nagy összefoglaló életrajzi könyv, ami úgy mutatja meg egy élet szakaszainak változásait és a társadalom nagy korszakváltó pillanatait, akár egy régi fényképalbum. Ernaux interjúkban sokszor elmondja, hogy ő nem fikciót ír, hanem az önéletírás, a szociológia és a történelem találkozási pontjai érdeklik. Ennek az írói elképzelésnek a csúcsra járatása az Évek, amely egy nagyszabású leltármunka: a 40-es évektől a 2000-es évekig gyűjti össze az élete során felhalmozott meghatározó emlékeket, benyomásokat, gondolatokat. És miközben a saját életét felidézi, úgy, hogy önarcképről önarcképre haladva mesél, az egész generációjának a történetét elmondja, valamint azt is, hogyan alakult a közhangulat és a közvélemény ezekben az évtizedekben. Az Évek nagyon erős irodalmi kísérlet, pontos, szerethető atmoszférája van és gyönyörű mondatokba csomagolva olvashatjuk egy élet összes tanulságát benne.

„Ernaux egy olyan világot vázol fel, amelynek tempója egyre gyorsul, ahol a fogyasztásnak és a technológiai fejlődésnek egyre nagyobb és nagyobb szerepe van, miközben az emlékezés egyre kevesebbet nyom a latban. A könyv mindeközben egy női sors története is, amely révén végigkövethetjük, hogyan változtak a szerepelvárások, hogyan szabadult fel a test, hogyan változtak a szavak, amelyeket használni lehetett, és mindez hogyan hatott vissza a női életutakra.” – írtuk kritikánkban.

Az Évekbe ITT lehet beleolvasni.

2. Bartók Imre: Lovak a folyóban

Bartók Imre
Lovak a folyóban
Jelenkor, 2021, 393 oldal
-

2021 legjobb magyar könyve egészen mélyre visz, hiszen a Lovak a folyóban egyszerre egy szürreális nyomozás és egy kreatív önboncolás krónikája. Hőse egy fiatal író, akinek fő műve visszhangtalan maradt, és a magánélete is válságba került. Alkotni akar, de képtelen rá, a hétköznapokban pedig egészen képtelen helyzetekbe keveredik. De hol a határ a valóság és a káprázat között, és hol vannak az alkotói én határai? Hol van az a pont, amire még hatással van a hős, amit még az ellenőrzése alatt tud tartani, és mi történik, amikor szépen lassan kicsúszik a kezéből az irányítás?

Bartók Imre rendkívül rétegzett, irodalmi és popkulturális utalásokban tobzódó regényt tett le az asztalra, amely lubickol az abszurdban. Mindemellett egy borzasztóan szórakoztató regény is, amely képes szarkasztikusan, egyben önironikusan tekinteni a közegre (nevezetesen az irodalmira), amely nem akarja elismerni a főhős tehetségét.

Kritikánkban ezt írtuk róla: „Ahogy a hőse, úgy Bartók sem köt kompromisszumot a prózában, ez viszont nem jelenti azt, hogy ugyanakkor ne lenne kellően játékos. Mert pont az a lényeg, hogy ebben a szarkazmusban és öniróniában tobzódó regényben Bartók igenis játszik, és nemcsak a szöveggel, hanem az olvasóval is.”

A margós bemutatóról ITT írtunk.

1. Irene Solà: Énekelek, s táncot jár a hegy

IRENE SOLÀ
Énekelek, s táncot jár a hegy
Ford.: Nemes Krisztina, Magvető, 2021, 208 oldal
-

"Itt fönn az idő is másképp múlik. Mintha nem ugyanolyan súlya lenne az óráknak. Mintha nem ugyanannyi ideig tartana egy nap, mintha az időnek még a színe és az íze is más lenne."

2021 legjobb könyvét a katalán költő és író Irene Solànak köszönhetjük. Az Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében egy családi tragédia évtizedekre kiható történetét írta meg, a mágikus realizmus legerősebb hagyományát őrző kötet pedig 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A balladisztikus szépségű, keserédes hangulatú könyv 18 fejezetében a Pireneusok élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélik el az eseményeket, mind a saját szemszögükből, így megszólalnak emberek, vízitündérek, szellemek, kutyák, medvék, gombák, de még a vihart hozó felhők és maga a hegy is. Solà különleges érzékenységgel mossa el az evilági és transzcendens, az ember és táj, a múlt és jelen közti vélt határokat. 

-

“Számomra a néphagyomány, a szájhagyomány, a történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik, és megmutatja, hogy évszázadokig hogyan értelmeztük, láttuk és képzeltük el a minket körülvevő világot - emellett pedig a jelenünkről is elárul dolgokat” - mondta Irene Solà interjúnkban.

Az Énekelek, s táncot jár a hegy nemcsak a Pireneusok lokális valóságát mutatja be érzékenyen, hanem egyetemes értékűen aktuális is, hiszen a benne megszólaló sokféle élőlény az emberen túli szemszögek létjogosultságát is hangsúlyozza. A képesség, hogy nézőpontot tudjunk váltani, pedig nem egyszerűen az empátia alapja, de a klímaváltozás korában az egyik kulcsa annak is, hogy érdemi lépéseket tegyünk az ökoszisztémák megmentése érdekében. Sola könyvét átlengi az egyenlőségből fakadó “kegyetlen optimizmus”, lírai történetei pedig - amelyek éppúgy szólnak szerelemről, erőszakról, múltbéli bűnökről és jelenbeli beismerésekről - sokáig rezonálnak az olvasóban.

Recenziónkat ITT találod, a szerzővel készült interjúnkat ITT, és beleolvashatsz ITT.  Irene Solà 2021 őszén a Margó vendége volt, a könyvbemutató beszámolóját  ITT találod.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 20-11.

Itt az év vége, így elkezdtük összegyűjteni kedvenc olvasmányainkat. A listánk vegyes, ahogy ez lenni szokott, a 20-11. helyezettek között markánsan képviseli magát a tényirodalom: akad sportos politikusportré, művészi önéletrajz, történelmi nyomozás is.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 30-21.

Itt az év vége, így elkezdtük összegyűjteni kedvenc olvasmányainkat. A listánk vegyes, ahogy ez lenni szokott, a 30-21. helyezettek között akad verseskötet, elbeszélés, non-fiction és nagyregény is. 

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

Hírek
...
Zöld

A jövő városa az a hely, ahol minden 15 percre van tőled

...
Könyves Advent

Három ember sorsa kereszteződik egy pennsylvaniai Madonna-ikon alatt a jezsuita James Martin első regényében

...
Hírek

Nyílt nap van az Arcanumnál: ma bármit előtúrhatsz a régi újságokból!

...
Szórakozás

A Dűne előzménysorozatát kezdték el forgatni Budapesten 

...
Gyerekirodalom

Így néz ki Szegedi Katalin íróasztala

...
Hírek

Nádas könyveit ajánlják az év végi hajrában egy német lap munkatársai

...
Panodyssey

A Panodyssey bárkinek teret ad a saját szövege publikálására

...
Hírek

Az olvasás nemcsak kikapcsolódás, szemléletformáló hatással is bír

...
Promóció

Stílusos terepszínű nadrágok nem csak munkához

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Promóció

Hogyan válasszunk asztalt?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

...
Nagy

A Duna egy metafora, amely összeköti a régió irodalmát

Hogyan határozza meg és köti össze a Duna az általa érintett országok kultúráját, irodalmát? Egyáltalán miért vált ilyen jelentős hatásúvá a folyó ebben a régióban? Hogyan jelenik meg az egyes alkotásokban? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó tegnap délután a Panodyssey Café első alkalmán.