Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Apró Annamária | 2021. szeptember 22. |
BARÁTH KATALIN
Afázia
Agave Könyvek, 2021, 336 oldal
-

Baráth Katalin több szinten is kockázatot vállalt új regényével, az Afáziával. Egyrészt nem az ókanizsai eladókisasszony, Dávid Veron történetét folytatta (A fekete zongora, A türkizkék hegedű, A borostyán hárfa, Az arany cimbalom), mellyel komoly rajongótábort szerzett, de ezt a sorozatot valójában már az Arkangyal éjjel című thrillerrel megtörte. Sci-fijéhez pedig nem a klasszikus, „hard” tudományos-fantasztikumot, például az atomfizikát választotta, hanem a hozzá sokkal közelebb álló „soft” sci-fit, melyet a nyelvészet tudományágára épített, mint China Miéville a Konzulvárost. A harmadik kockázat pedig maga a magyar nyelv középpontba állítása volt, hiszen Baráth nem egy kitalált vagy mesterséges nyelvet használt, hanem

a magyar nyelvet emelte kultikus rangra a fiktív univerzumban.

A földrajzi nevekből (Bodrog, Sió, Maros, Mura) tulajdonnevek lesznek, a nyelvészeti elméletekből, nyelvészek neveiből (Searle-csarnok, Pragmatika, Szemantika) pedig helynevek, melyek elsőre kissé elidegenítő hatásúak, de szisztematikus használatuk miatt a regény olvasása során az univerzumteremtés szerves eszközei lesznek, már nem akasztják meg az olvasási élményt. A magyar nyelv központi szerepéből lehetett volna patetikus magyarkodás, de a szövegtestbe beemelt lírai és prózai klasszikusok magasztosságát jól ellensúlyozza a szereplők többdimenziós ábrázolása, átélhető belső konfliktusaik, hiszen a leírt moyer nép korántsem olyan makulátlan, mint a nyelv, amelyen megszólalnak.

A nőket legtöbbször szülő-vagy gyilkológépekké alacsonyító, a férfiakat kasztrendszerbe tagolva életük végéig az előre elrendelt hivatásuknak élő, gyakran alkoholizmusba menekülő űrmagyarok ugyan a nyelv (Ige) szépségeit megőrizték, de a vele kifejezhető emberi érzésektől egyre távolabb kerültek a már Pandonhya mesterséges bolygóján született generációk. A néha már-már komikus szinten memoriterekkel felvértezett versmondó hírszerzők valójában a Naprendszer dílerei, és komoly bevételt kaszálnak be a visszafejlődött beszédképességű népek nyelvfüggését kihasználva. „Amikor a szavak helyére képek tolakodnak, az ember visszafelé kezd masírozni az evolúció ösvényén” – hangzik a regény egyik tételmondata, a moyerek viszont amellett, hogy – bár sokszor roncsolt – szavakba zárva őrzik a földi Magyarország nemzeti emlékezetét, a nyelv hatalmával vissza is élnek. A moyerek az űrben is két nagy hatalmi blokk közé szorult kis nemzet, a Háló Birodalom és a Demokrácia tudatkontrolált, központosított világa viszont még ijesztőbb jövőképet mutat a függőségében is függetlenségre törekvő Pandonhyánál.

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol
Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Tovább olvasok

A világégés utáni élet tehát nem túl kecsegtető a világűrben, a véres-tragikus, háborús hangulatot Baráth Katalin remekül ellensúlyozza a nyelvi- és helyzetkomikummal.

Előkerül az oligarchák által megálmodott fejvulvás nő, és rengeteg a szórakoztató nyelvi lelemény, mely hozzájárul a komplex világteremtéshez. Míg az első oldalakon szinte érthetetlen, mi történik, ráadásul egy akció közepén kell tájékozódnia az olvasónak a teljesen új, a szavak szintjén is csak részben ismerős univerzumban, úgy a cselekmény előrehaladtával egyre otthonosabb lesz az Afáziában megteremtett űrvilág. A történész Baráth Katalin pedig valójában csak a díszletben szakad el korábbi munkáitól: a középpontban itt is egy rejtély áll, melyet a nyelven, egészen konkrétan verseken keresztül kell megfejteni, a háttér pedig egy fiktív történelem, melynek történetírása töredékeiben szerepel is a regényben. A történelemírás pedig ferdít ahogy a nyelvi emlékek is torzulnak, a regény izgalmas rétege az emlékezetpolitika, az űrbéli nemzetalapító személyi kultuszának felépítése és a szövegek mögött felsejtő, a konstruáltnál valósabb és esendőbb kép. A középpontban pedig ismét egy összetett női karakter áll, akit nemtelenné tett egy politikai döntés, saját magával szemben feltett kérdéseivel, dilemmáival könnyű azonosulási pontot találni.

A regény zárlata Agatha Christie-t idézi: mintha Poirot vagy Miss Marple bontaná ki az összekuszált szálakat és fejtené meg a csalások, árulások sorozatát az olvasónak, akiben még nem állt össze teljesen a kép. A kissé didaktikus zárlat és a több elharapott, igazából ki nem fejtett motívum vagy cselekmény ellenére 

az Afázia pörgős, rendhagyó sci-fi lett sok izgalmas kulturális, társadalmi, nyelvi kérdésfelvetéssel az emberiség és a magyarok jövőjéről.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Baráth Katalin írását olvashatjátok. 

...

Baráth Katalin: Egy egész fiktív univerzumot állítottam a problémára [Ady 100]

...

Baráth Katalin: Nincs olyan jó kedvem mostanában, hogy aranyoskodjak

Könyvhét
...

8 kortárs magyar könyv, amit a Könyvhéten szerintünk be kell szerezni

Összeszedtük azokat a friss megjelenéseket, amiket már olvastunk és nagyon szerettünk.

...

6 világirodalmi regény, amit semmiképp ne hagyj ki az idei Könyvhéten

Nem tudod, hogy mire csapj le idén? Segítünk!

...

Lackfi János a Könyvhéten: Csodás gyermekkorunk volt, matyóhímzés módjára kidekorálva traumákkal

Megrázó beszédében azt vezette le, miért volt egyszerre csodás és borzalmasan traumatikus felnőni a generációjának.

SZÓRAKOZÁS
...

Stephen Colbert is könyvklubot alapít, Booker-díjas sci-fi regénnyel indít

Colbert nagy rajongója a sci-fi és a fantasy műfajoknak.

...

Stephen King megírta, amit mindenki gondol Trump és Musk vitájáról

King nem élvezi a cicaharcot.

...

Blake Lively zaklatási pere: elutasították Justin Baldoni kártérítési igényét

Baldoni 400 millió dolláros rágalmazási keresetét visszautasította a bíróság.

Kiemeltek
...

Bódis Kriszta: Tüdős Klára a két világháború közötti elit egyfajta sztárja volt

A trilógia befejező része a II. világháborúval és az azt követő évekkel foglalkozik.

...

Szécsi Noémi: Jókai Mór nevelte ki az irodalomrajongó olvasókat

Már a saját korában is ő volt a legnagyobb, legnépszerűbb író, mamutként telepedett az irodalmi szcénára. Hogyan gondolkodott a nőkről? Interjú. 

...

Egyre közelebb a cél: kívül-belül megnéztük Esterházy Péter egykori otthonát

Megdöbbentő élmény Esterházy egykori otthonában állni, főleg egy olyan átfogó kiállítás részeként, mint a Nyitott ház. Hogyan lakott itt Esterházy és a családja? Milyen jövő vár a házra? Mutatjuk.

A hét könyve
Kritika
Ezt a családot még a történelem se teheti tönkre, ameddig van, aki emlékezik
Bűnös az anyám is, de nem ő erőszakolt meg

Bűnös az anyám is, de nem ő erőszakolt meg

Neige Sinno francia írónőt gyerekkorában a nevelőapja éveken át szexuálisan bántalmazta, újra és újra megerőszakolta. Megpróbálta könyvben leírni a leírhatatlant – díjnyertes irodalmi szenzáció lett belőle.

Olvass!
...

Györöky Ilkáék és Balatonfüred sorsa összefonódik – Olvass bele Fábián Janka A békeidők szerelmesei című regényébe!

Szerelmekből és botrányokból ezúttal sem lesz hiány.

...

Mit tehet Táncsics felesége akkor, amikor még Kossuth Lajos is fél? Olvass bele Spiró György új történelmi regényébe!

Milyen lehetett egy forradalmár feleségének lenni? Spiró György legújabb történelmi regényéből kiderül.

...

Megérkezni a „fapados” szocializmusból a demokrácia csodás világába: Olvass bele Vámos Miklós felújított klasszikusába!

A New York-Budapest metró egy magyar színész, Márton Gyula története, aki Amerikában próbál szerencsét.