Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Apró Annamária | 2021. szeptember 22. |
BARÁTH KATALIN
Afázia
Agave Könyvek, 2021, 336 oldal
-

Baráth Katalin több szinten is kockázatot vállalt új regényével, az Afáziával. Egyrészt nem az ókanizsai eladókisasszony, Dávid Veron történetét folytatta (A fekete zongora, A türkizkék hegedű, A borostyán hárfa, Az arany cimbalom), mellyel komoly rajongótábort szerzett, de ezt a sorozatot valójában már az Arkangyal éjjel című thrillerrel megtörte. Sci-fijéhez pedig nem a klasszikus, „hard” tudományos-fantasztikumot, például az atomfizikát választotta, hanem a hozzá sokkal közelebb álló „soft” sci-fit, melyet a nyelvészet tudományágára épített, mint China Miéville a Konzulvárost. A harmadik kockázat pedig maga a magyar nyelv középpontba állítása volt, hiszen Baráth nem egy kitalált vagy mesterséges nyelvet használt, hanem

a magyar nyelvet emelte kultikus rangra a fiktív univerzumban.

A földrajzi nevekből (Bodrog, Sió, Maros, Mura) tulajdonnevek lesznek, a nyelvészeti elméletekből, nyelvészek neveiből (Searle-csarnok, Pragmatika, Szemantika) pedig helynevek, melyek elsőre kissé elidegenítő hatásúak, de szisztematikus használatuk miatt a regény olvasása során az univerzumteremtés szerves eszközei lesznek, már nem akasztják meg az olvasási élményt. A magyar nyelv központi szerepéből lehetett volna patetikus magyarkodás, de a szövegtestbe beemelt lírai és prózai klasszikusok magasztosságát jól ellensúlyozza a szereplők többdimenziós ábrázolása, átélhető belső konfliktusaik, hiszen a leírt moyer nép korántsem olyan makulátlan, mint a nyelv, amelyen megszólalnak.

A nőket legtöbbször szülő-vagy gyilkológépekké alacsonyító, a férfiakat kasztrendszerbe tagolva életük végéig az előre elrendelt hivatásuknak élő, gyakran alkoholizmusba menekülő űrmagyarok ugyan a nyelv (Ige) szépségeit megőrizték, de a vele kifejezhető emberi érzésektől egyre távolabb kerültek a már Pandonhya mesterséges bolygóján született generációk. A néha már-már komikus szinten memoriterekkel felvértezett versmondó hírszerzők valójában a Naprendszer dílerei, és komoly bevételt kaszálnak be a visszafejlődött beszédképességű népek nyelvfüggését kihasználva. „Amikor a szavak helyére képek tolakodnak, az ember visszafelé kezd masírozni az evolúció ösvényén” – hangzik a regény egyik tételmondata, a moyerek viszont amellett, hogy – bár sokszor roncsolt – szavakba zárva őrzik a földi Magyarország nemzeti emlékezetét, a nyelv hatalmával vissza is élnek. A moyerek az űrben is két nagy hatalmi blokk közé szorult kis nemzet, a Háló Birodalom és a Demokrácia tudatkontrolált, központosított világa viszont még ijesztőbb jövőképet mutat a függőségében is függetlenségre törekvő Pandonhyánál.

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol
Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Tovább olvasok

A világégés utáni élet tehát nem túl kecsegtető a világűrben, a véres-tragikus, háborús hangulatot Baráth Katalin remekül ellensúlyozza a nyelvi- és helyzetkomikummal.

Előkerül az oligarchák által megálmodott fejvulvás nő, és rengeteg a szórakoztató nyelvi lelemény, mely hozzájárul a komplex világteremtéshez. Míg az első oldalakon szinte érthetetlen, mi történik, ráadásul egy akció közepén kell tájékozódnia az olvasónak a teljesen új, a szavak szintjén is csak részben ismerős univerzumban, úgy a cselekmény előrehaladtával egyre otthonosabb lesz az Afáziában megteremtett űrvilág. A történész Baráth Katalin pedig valójában csak a díszletben szakad el korábbi munkáitól: a középpontban itt is egy rejtély áll, melyet a nyelven, egészen konkrétan verseken keresztül kell megfejteni, a háttér pedig egy fiktív történelem, melynek történetírása töredékeiben szerepel is a regényben. A történelemírás pedig ferdít ahogy a nyelvi emlékek is torzulnak, a regény izgalmas rétege az emlékezetpolitika, az űrbéli nemzetalapító személyi kultuszának felépítése és a szövegek mögött felsejtő, a konstruáltnál valósabb és esendőbb kép. A középpontban pedig ismét egy összetett női karakter áll, akit nemtelenné tett egy politikai döntés, saját magával szemben feltett kérdéseivel, dilemmáival könnyű azonosulási pontot találni.

A regény zárlata Agatha Christie-t idézi: mintha Poirot vagy Miss Marple bontaná ki az összekuszált szálakat és fejtené meg a csalások, árulások sorozatát az olvasónak, akiben még nem állt össze teljesen a kép. A kissé didaktikus zárlat és a több elharapott, igazából ki nem fejtett motívum vagy cselekmény ellenére 

az Afázia pörgős, rendhagyó sci-fi lett sok izgalmas kulturális, társadalmi, nyelvi kérdésfelvetéssel az emberiség és a magyarok jövőjéről.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Baráth Katalin írását olvashatjátok. 

...
Nagy

Baráth Katalin: Egy egész fiktív univerzumot állítottam a problémára [Ady 100]

...
Nagy

Baráth Katalin: Nincs olyan jó kedvem mostanában, hogy aranyoskodjak

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

Szeifert Natália negyedik könyve varázslatos teret épít olvasója köré, ahol az emberi élet végső kérdései olyan hangtalanul, összetetten, mégis természetesen vannak jelen, akárcsak maga a táj. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!