Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Apró Annamária | 2021. szeptember 22. |
BARÁTH KATALIN
Afázia
Agave Könyvek, 2021, 336 oldal
-

Baráth Katalin több szinten is kockázatot vállalt új regényével, az Afáziával. Egyrészt nem az ókanizsai eladókisasszony, Dávid Veron történetét folytatta (A fekete zongora, A türkizkék hegedű, A borostyán hárfa, Az arany cimbalom), mellyel komoly rajongótábort szerzett, de ezt a sorozatot valójában már az Arkangyal éjjel című thrillerrel megtörte. Sci-fijéhez pedig nem a klasszikus, „hard” tudományos-fantasztikumot, például az atomfizikát választotta, hanem a hozzá sokkal közelebb álló „soft” sci-fit, melyet a nyelvészet tudományágára épített, mint China Miéville a Konzulvárost. A harmadik kockázat pedig maga a magyar nyelv középpontba állítása volt, hiszen Baráth nem egy kitalált vagy mesterséges nyelvet használt, hanem

a magyar nyelvet emelte kultikus rangra a fiktív univerzumban.

A földrajzi nevekből (Bodrog, Sió, Maros, Mura) tulajdonnevek lesznek, a nyelvészeti elméletekből, nyelvészek neveiből (Searle-csarnok, Pragmatika, Szemantika) pedig helynevek, melyek elsőre kissé elidegenítő hatásúak, de szisztematikus használatuk miatt a regény olvasása során az univerzumteremtés szerves eszközei lesznek, már nem akasztják meg az olvasási élményt. A magyar nyelv központi szerepéből lehetett volna patetikus magyarkodás, de a szövegtestbe beemelt lírai és prózai klasszikusok magasztosságát jól ellensúlyozza a szereplők többdimenziós ábrázolása, átélhető belső konfliktusaik, hiszen a leírt moyer nép korántsem olyan makulátlan, mint a nyelv, amelyen megszólalnak.

A nőket legtöbbször szülő-vagy gyilkológépekké alacsonyító, a férfiakat kasztrendszerbe tagolva életük végéig az előre elrendelt hivatásuknak élő, gyakran alkoholizmusba menekülő űrmagyarok ugyan a nyelv (Ige) szépségeit megőrizték, de a vele kifejezhető emberi érzésektől egyre távolabb kerültek a már Pandonhya mesterséges bolygóján született generációk. A néha már-már komikus szinten memoriterekkel felvértezett versmondó hírszerzők valójában a Naprendszer dílerei, és komoly bevételt kaszálnak be a visszafejlődött beszédképességű népek nyelvfüggését kihasználva. „Amikor a szavak helyére képek tolakodnak, az ember visszafelé kezd masírozni az evolúció ösvényén” – hangzik a regény egyik tételmondata, a moyerek viszont amellett, hogy – bár sokszor roncsolt – szavakba zárva őrzik a földi Magyarország nemzeti emlékezetét, a nyelv hatalmával vissza is élnek. A moyerek az űrben is két nagy hatalmi blokk közé szorult kis nemzet, a Háló Birodalom és a Demokrácia tudatkontrolált, központosított világa viszont még ijesztőbb jövőképet mutat a függőségében is függetlenségre törekvő Pandonhyánál.

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol
Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Tovább olvasok

A világégés utáni élet tehát nem túl kecsegtető a világűrben, a véres-tragikus, háborús hangulatot Baráth Katalin remekül ellensúlyozza a nyelvi- és helyzetkomikummal.

Előkerül az oligarchák által megálmodott fejvulvás nő, és rengeteg a szórakoztató nyelvi lelemény, mely hozzájárul a komplex világteremtéshez. Míg az első oldalakon szinte érthetetlen, mi történik, ráadásul egy akció közepén kell tájékozódnia az olvasónak a teljesen új, a szavak szintjén is csak részben ismerős univerzumban, úgy a cselekmény előrehaladtával egyre otthonosabb lesz az Afáziában megteremtett űrvilág. A történész Baráth Katalin pedig valójában csak a díszletben szakad el korábbi munkáitól: a középpontban itt is egy rejtély áll, melyet a nyelven, egészen konkrétan verseken keresztül kell megfejteni, a háttér pedig egy fiktív történelem, melynek történetírása töredékeiben szerepel is a regényben. A történelemírás pedig ferdít ahogy a nyelvi emlékek is torzulnak, a regény izgalmas rétege az emlékezetpolitika, az űrbéli nemzetalapító személyi kultuszának felépítése és a szövegek mögött felsejtő, a konstruáltnál valósabb és esendőbb kép. A középpontban pedig ismét egy összetett női karakter áll, akit nemtelenné tett egy politikai döntés, saját magával szemben feltett kérdéseivel, dilemmáival könnyű azonosulási pontot találni.

A regény zárlata Agatha Christie-t idézi: mintha Poirot vagy Miss Marple bontaná ki az összekuszált szálakat és fejtené meg a csalások, árulások sorozatát az olvasónak, akiben még nem állt össze teljesen a kép. A kissé didaktikus zárlat és a több elharapott, igazából ki nem fejtett motívum vagy cselekmény ellenére 

az Afázia pörgős, rendhagyó sci-fi lett sok izgalmas kulturális, társadalmi, nyelvi kérdésfelvetéssel az emberiség és a magyarok jövőjéről.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Baráth Katalin írását olvashatjátok. 

...
Nagy

Baráth Katalin: Egy egész fiktív univerzumot állítottam a problémára [Ady 100]

...
Nagy

Baráth Katalin: Nincs olyan jó kedvem mostanában, hogy aranyoskodjak

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

A hét könyve
Kritika
A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre
...
Kritika

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

Adam Foulds A farkas szájában című kötete háborús regény és részben maffiaregény, amelyben két katona történetét követhetjük nyomon.

Olvass!
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres