Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Apró Annamária | 2021. szeptember 22. |
BARÁTH KATALIN
Afázia
Agave Könyvek, 2021, 336 oldal
-

Baráth Katalin több szinten is kockázatot vállalt új regényével, az Afáziával. Egyrészt nem az ókanizsai eladókisasszony, Dávid Veron történetét folytatta (A fekete zongora, A türkizkék hegedű, A borostyán hárfa, Az arany cimbalom), mellyel komoly rajongótábort szerzett, de ezt a sorozatot valójában már az Arkangyal éjjel című thrillerrel megtörte. Sci-fijéhez pedig nem a klasszikus, „hard” tudományos-fantasztikumot, például az atomfizikát választotta, hanem a hozzá sokkal közelebb álló „soft” sci-fit, melyet a nyelvészet tudományágára épített, mint China Miéville a Konzulvárost. A harmadik kockázat pedig maga a magyar nyelv középpontba állítása volt, hiszen Baráth nem egy kitalált vagy mesterséges nyelvet használt, hanem

a magyar nyelvet emelte kultikus rangra a fiktív univerzumban.

A földrajzi nevekből (Bodrog, Sió, Maros, Mura) tulajdonnevek lesznek, a nyelvészeti elméletekből, nyelvészek neveiből (Searle-csarnok, Pragmatika, Szemantika) pedig helynevek, melyek elsőre kissé elidegenítő hatásúak, de szisztematikus használatuk miatt a regény olvasása során az univerzumteremtés szerves eszközei lesznek, már nem akasztják meg az olvasási élményt. A magyar nyelv központi szerepéből lehetett volna patetikus magyarkodás, de a szövegtestbe beemelt lírai és prózai klasszikusok magasztosságát jól ellensúlyozza a szereplők többdimenziós ábrázolása, átélhető belső konfliktusaik, hiszen a leírt moyer nép korántsem olyan makulátlan, mint a nyelv, amelyen megszólalnak.

A nőket legtöbbször szülő-vagy gyilkológépekké alacsonyító, a férfiakat kasztrendszerbe tagolva életük végéig az előre elrendelt hivatásuknak élő, gyakran alkoholizmusba menekülő űrmagyarok ugyan a nyelv (Ige) szépségeit megőrizték, de a vele kifejezhető emberi érzésektől egyre távolabb kerültek a már Pandonhya mesterséges bolygóján született generációk. A néha már-már komikus szinten memoriterekkel felvértezett versmondó hírszerzők valójában a Naprendszer dílerei, és komoly bevételt kaszálnak be a visszafejlődött beszédképességű népek nyelvfüggését kihasználva. „Amikor a szavak helyére képek tolakodnak, az ember visszafelé kezd masírozni az evolúció ösvényén” – hangzik a regény egyik tételmondata, a moyerek viszont amellett, hogy – bár sokszor roncsolt – szavakba zárva őrzik a földi Magyarország nemzeti emlékezetét, a nyelv hatalmával vissza is élnek. A moyerek az űrben is két nagy hatalmi blokk közé szorult kis nemzet, a Háló Birodalom és a Demokrácia tudatkontrolált, központosított világa viszont még ijesztőbb jövőképet mutat a függőségében is függetlenségre törekvő Pandonhyánál.

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol
Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Tovább olvasok

A világégés utáni élet tehát nem túl kecsegtető a világűrben, a véres-tragikus, háborús hangulatot Baráth Katalin remekül ellensúlyozza a nyelvi- és helyzetkomikummal.

Előkerül az oligarchák által megálmodott fejvulvás nő, és rengeteg a szórakoztató nyelvi lelemény, mely hozzájárul a komplex világteremtéshez. Míg az első oldalakon szinte érthetetlen, mi történik, ráadásul egy akció közepén kell tájékozódnia az olvasónak a teljesen új, a szavak szintjén is csak részben ismerős univerzumban, úgy a cselekmény előrehaladtával egyre otthonosabb lesz az Afáziában megteremtett űrvilág. A történész Baráth Katalin pedig valójában csak a díszletben szakad el korábbi munkáitól: a középpontban itt is egy rejtély áll, melyet a nyelven, egészen konkrétan verseken keresztül kell megfejteni, a háttér pedig egy fiktív történelem, melynek történetírása töredékeiben szerepel is a regényben. A történelemírás pedig ferdít ahogy a nyelvi emlékek is torzulnak, a regény izgalmas rétege az emlékezetpolitika, az űrbéli nemzetalapító személyi kultuszának felépítése és a szövegek mögött felsejtő, a konstruáltnál valósabb és esendőbb kép. A középpontban pedig ismét egy összetett női karakter áll, akit nemtelenné tett egy politikai döntés, saját magával szemben feltett kérdéseivel, dilemmáival könnyű azonosulási pontot találni.

A regény zárlata Agatha Christie-t idézi: mintha Poirot vagy Miss Marple bontaná ki az összekuszált szálakat és fejtené meg a csalások, árulások sorozatát az olvasónak, akiben még nem állt össze teljesen a kép. A kissé didaktikus zárlat és a több elharapott, igazából ki nem fejtett motívum vagy cselekmény ellenére 

az Afázia pörgős, rendhagyó sci-fi lett sok izgalmas kulturális, társadalmi, nyelvi kérdésfelvetéssel az emberiség és a magyarok jövőjéről.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Baráth Katalin: De hát ez egy balkáni paraszt! [Olimpia]

Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Baráth Katalin írását olvashatjátok. 

...
Nagy

Baráth Katalin: Egy egész fiktív univerzumot állítottam a problémára [Ady 100]

...
Nagy

Baráth Katalin: Nincs olyan jó kedvem mostanában, hogy aranyoskodjak

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

...
Zöld

Mit tehet egy nő, ha lebénul az arca és elveszti a mosolyát? Olvass bele Sarah Ruhl könyvébe!

Sarah Ruhl az élete minden területén sikeresnek érezte magát, amikor az arca lebénult. Mi mindent jelent valójában egy mosoly? Mutatunk egy részletet a könyvéből!

...
Zöld

A narcisztikus személyiség kinőhető? + 2 könyv a témában

Kutatás készült arról, hogyan változnak a narcisztikus személyiségjegyek az ember élete során. A cikk végén két könyvet is ajánlunk a narcizmus témájában.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Dűne: Prófécia nővérei boszorkányok vagy megmentők? Nézd meg az új előzetest!

A Dűne-filmek előtt tízezer évvel játszódó sorozatban a Bene Gesserit szövetség felemelkedését és hatalmi harcát láthatjuk majd.

...
Szórakozás

A sógunt 25 kategóriában jelölték Emmy-díjra

De a televíziós díjakért más népszerű adaptációk is versenyben vannak a nagy sikerű A sógun mellett.

...
Szórakozás

Harrenhal átka kerget őrületbe a Sárkányok házában?

Különös dolgok történnek Daemon Targaryennel, aki Harrenhal baljós várában időzik a Sárkányok háza utóbbi epizódjaiban. Egy kis westerosi történelmi gyorstalpaló következik.

Kiemeltek
...
Nagy

Olvasnál egy parkban 40 másik emberrel? Irány az Olvasópiknik

Márciusban indult és sikerrel működik a Kastner Kommunity Olvasóbulija, ami a nyári hónapokra a kávézó mellett található parkba költözik. Papp Virággal, az esemény szervezőjével beszélgettünk.

...
Nagy

A 10 kedvenc idézetünk Jón Kalman Stefánssontól

Szeptemberben, a Könyvfesztivál vendégeként ismét Magyarországra érkezik Jón Kalman Stefánsson. Mutatjuk a kedvenc idézeteinket az izlandi írótól.

...
Nagy

Nietzsche a saját filozófiájába őrült bele vagy egyszerűen beteg volt?

Az egyik legmegosztóbb filozófus, Friedrich Nietzsche tragikus életének utolsó részét vegetatív állapotban töltötte. De mi okozhatta korai összeomlását?

A hét könyve
Kritika
A háromtest-probléma nyomasztó történelemkönyv a jövőről
...
Nagy

Ez a 20 legjobb könyv, amit a 21. században írtak – a New York Times olvasói szerint

A New York Times a könyvszakma prominens személyiségei után az olvasói között is megfuttatta a kérdést, hogy melyek a legjobb könyvek az elmúlt közel 25 év szép- és tényirodalmi terméséből. Mutatjuk az eredményt.

Olvass!
...
Beleolvasó

Egy család nagy árat fizet a titkaiért – Olvass bele Adriana Trigiani regényébe!

Sokszínű, magával ragadó családregény a toszkán kézművesek három generációjáról és egy évtizedekig őrizgetett titokról. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Azt ismered, amikor James és Ivy panziót nyitott? Itt a Csengetett, Mylord? folytatása

A világon először magyar nyelven jelenik meg a Csengetett, Mylord? rendezőjének és társszerzőjének könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bencsik Orsolya: Hiába szeretnénk, nem tudunk menekülni a traumáink elől [MARGÓ KÖNYVEK]

Olvasd el Bencsik Orsolya utószavát a horvát Ivana Bodrožić regényéhez, melynek szereplőit a felszín alatt munkáló háborús és családi traumák és sebek kísértik.