Bödőcs Tibor: A családi viszonyokból levezethető a politikai működésünk

Bödőcs Tibor: A családi viszonyokból levezethető a politikai működésünk

Az életünk maga a giccs. Bár elsőre merész állításnak tűnik, de ha abból indulunk ki, hogy a közbeszédet nemzetközi szinten is egyre inkább átitató populizmus igazából nem más, mint a politika giccses változata, már nem is vagyunk olyan messze a valóságtól. Bödőcs Tibor új, ÉV KÖNYVE listánkra is felkerült regénye, a barokkosan túlírt cirkuszbirodalomban játszódó Mulat a Manézs (ITT tudsz beleolvasni) ennek a cseppet sem újkeletű, autoriter rendszerek felépítését és működtetését megalapozó jelenségnek adja szatírikus látleletét, ami nem csupán a hatalommal soha betelni nem tudó uralkodó osztály, de az őt éltető nép elé is tükröt tart. A könyv kapcsán többek között a család és politika viszonyáról, hatalmi mámorról, nemzeti nincs-élményről beszélgettünk a szerzővel.

Fotó: Valuska Gábor

Szeder Kata - Valuska László | 2021. december 20. |

Bödőcs Tibor
Mulat a Manézs
Helikon, 2021, 212 oldal
-

Első könyved, az Addig se iszik paródiakötet egy szó szerint stílusos belépő volt az irodalmi életbe, majd a Meg se kínáltak című regényedben, ami Ferus és a hozzá hasonló, sokszor semmibe vett figurák emlékkönyve, a stand-up estjeidből is ismerős búcsúszentlászlói hangulatot és az ott élők történeteit írtad meg. A Mulat a Manézzsal viszont kiléptél ebből a komfortos közegből és egy teljesen új világot teremtettél annak minden attribútumával. Ebben mi volt számodra a legnagyobb kihívás?

Arról írjon az író először, amit ismer, ez a toposz, úgyhogy a Meg se kínáltak igazi első regény lett, belepakoltam mindent. A Mulat a Manézs komoly játék, jó munka volt. Jó volt kitalálni, hogy milyen legyen ez a világ. Nagyon messziről indultam. Kezdetben itt játszódott Magyarországon. Egy rendezvényszervező volt a főszereplő, de már ő is egy erős személyiségű, karizmatikus apuka, egy giccses, lufi-Lear király vala. Ez az alap már megvolt, csak túl közel volt a – még egy közhely – rögvalóhoz, és aztán szépen fokozatosan átalakult cirkusszá, amivel archetipikusabbá lett.

-

A helyszín pedig megteremtette nyelvezetet.

A cirkusz behozta az archaikusabb világot és hozzá a nyelvet, illetve hogy miről beszélhet a regény és miről nem. Ez szépen fokozatosan alakult ki. Egy-egy döntés meghatározza, hogy milyen lesz a szöveg utána, meg a regény világa. De nem mindent én irányítottam, írta önmagát is a dolog és kialakultak a szövegnek a belső törvényei, amiket próbáltam betartani. Az elágazóknál, amikor alakította magát a történet, például, hogy legyen-e benne Jézus Krisztus vagy sem, akkor persze én döntöttem, hogy nem lehet, de akkor már nem hangozhatott el Portugália vagy Shakespeare neve sem, mert ez egy ennyire fiktív világ lett.  Ennek a kialakítása majdnem hosszabb folyamat volt, mint a megírása. Fél évig készültem rá, hogy mégis mi legyen ez az egész, honnét induljon, de azért még utána is változott sokat. Egy katona számonkérte a húszas évek elején James Joyce-t, mit csinált a világháború alatt. “Megírtam az Ulysesst. És ön?” Én a covid alatt megírtam a Mulat a Manézst.

Ami viszont tényleg kihívás volt, az a túltolás, nem túltolás kérdése. Ez egy szatírának készült, viszont ha reagálok a világban tapasztalható populista tendenciára és parodizálom vagy kielemelem annak jellemzőit, akkor azt el kell túlozni, ahogy Luigi mondhatná: egy pöttyet. Csakhogy már egy eleve nagyon torz és giccses, furcsa jelenségről van szó – ha még jobban elemelem, előfordulhat, hogy nagyon túl lesz spilázva. De talán nem lett. Vagy ha igen, legalább jól áll neki.

Bödőcs Tibor: A stand-up a csúcs, írásban az egész jéghegyet meg tudom mutatni
Bödőcs Tibor: A stand-up a csúcs, írásban az egész jéghegyet meg tudom mutatni
Tovább olvasok

Ez a cirkuszi világ megint csak a valóságunk, hiszen a 2019-es választásoknál a Fővárosi Nagycirkuszra húzták fel az egész országos választási kampányt. Ez is működött benned?

Ez nem jutott eszembe. Persze vannak az olyan lapos mondások, mint hogy a parlament kész cirkusz, de Fellini sokkal jobban hatott rám ebből a szempontból. Mert ha jól csinálják, a cirkusz egy nagyszerű dolog, és nem szitokszó. Egyáltalán nem olyan, ahogy ezek használják a plakáton. Szerintem tök másról szól. A kabarét is szitokszóként szokták használni. Nyilván a 80%-át kukáznám, de minden műfajra igaz, hogy a jéghegy csúcsa alatt sok minden van. De ugyanígy a kocsma is egy szitokszó, pedig nagyon fontos agóra is lehet.

A kocsma, a cirkusz és a kabaré, mind szitokszavak: nálam ezek szent helyek.

Kik voltak az inspirációs források Luigi karakteréhez?

Erős személyiségek. Politikust nyilván nem ismerek, de rengeteg erős személyiséggel találkozunk életünk során. Úgynevezett karizmatikus vezetőkkel, de nem is feltétlenül csak vezetőkkel.

Emlékszel arra, neked mi volt az első karizmatikus személyhez kapcsolódó élményed?

Nem igazán. Mindig lázadtam a tekintély ellen. Ez már elég korán kiderült. Beszóltam a tanároknak, meg mondtam, hogy ennek nincs értelme, szemtelenkedtem. Az egyik középiskolai irodalomtanárom elsőben feljegyzéseket írt rólunk, hogy mik az első benyomásai. Egyszer egy fellépés után megmutatta, amit rólam írt: “ideges, lázadni akar, de nem tudja, mi ellen.”

A könyvből viszont teljesen hiányzik a lázadó hang. De még csak megkérdőjelezni sem nagyon kérdőjelezi meg senki Luigi rendszerét, pláne szemtől szemben.

A narrátor kezdetben teljesen más hangon szólalt meg. Ironikus volt, lenézte Luigit. De hamar kiderült, hogy ez így nem lesz jó. Luigi gyarló és balfasz, de azért ember, és nyilván van benne valami vonzó, hiszen működik.

Ezért végül a narrátor kollaboráns lett, aki Luigit isteníti, viszont többieket szolgalelkű, megalkuvó féltehetségeknek tekinti.

Hettikánia világát igazából az elbeszélői hang, a narrátor teremti meg ezzel a nagyon barokkos, túlburjánzó nyelvvel, ami felveti a kérdést, hogyan lehet beszélni egy autokrata vezetőről. Miért ebbe a barokkos irányba vitted el a szöveget?

Ez belőlem következik valószínűleg. Meg hát a giccs volt az alap. Szilágyi Ákostól tanultam ezt, de végül is ezt nézzük már elég régóta. A populizmus a giccsnek a politikai változata, és ha a giccs a túlzás, a hazugság, az ormótlanság meg ízléstelenség netovábbja, akkor ezt nyelvileg is igyekeztem megvalósítani.

A könyv előtörténete különben az volt, hogy elolvastam Karl Kraus Az emberiség végnapjai című könyvét, amihez hozzá jött Móricz és a Kivilágos kivirradtig mint szerkezeti minta. Azt terveztem, hogy úgy írok le egy nagy eseményt, mint egy estétől hajnalig tartó bulit, és azon keresztül mutatok be egy dzsentroid vagy oblomovid világot. Egyre több szereplő lett és megjelent a narrátor is, igyekeztem, hogy minden pisztoly a saját hangján szóljon – ahogy Clint Eastwood mondja A Jó, a Rossz és a Csúfban. Úgyhogy akkurátusan átnézve itt-ott vissza kellett venni, ha a narrátor olyat mondott, amit ő nem mondhat, nem az ő stílusa, vagy ha Luigi bonyolultan fejezte ki magát, mert ő meg fejszesuhanás egyszerűséggel fogalmaz.

-

Szakirodalmat, diktátorregényt, életrajzot olvastál a felkészülési időszakban. Tudva azt, hogy nem minden karizmatikus emberből lesz autoriter vezető, felfedeztél olyan pontokat, ahol már meg lehet jósolni, ennek nem lesz jó vége?

Az emberiségnek vannak azért már erről tapasztalatai. Nem véletlen, hogy nem lehet csak kétszer valaki amerikai elnök. Meg eleve maga a diktátor szó, ami a Római Birodalomból jön, ahol féléves volt ez a tisztség, csak erről szól a stand-upom most, ezt nem tudom elmondani.

Luiginál például mi volt, mitől billent át?

Elkezdte élvezni. Vagy ha már nem is élvezte, akkor úgy állt hozzá, hogy ha ő nem, akkor majd valaki még rosszabb lesz helyette. Hisz is talán, küldetéstudata is van. Meg egy idő után bele is kényelmesedik ezekbe a műsorszámokba.

Nem a cirkuszban lép fel, hanem az utcán és a médiájában, meg a szószéken.

De ez el is kezdi zavarni.

Megöregszik. A cirkusz és a populizmus mellett ez egy öregedésregény is. Hogy milyen, amikor az ember érzi, hogy tart az elmúlás felé. Petri Györgynek van az a verse, amiben Rákosi Mátyás rózsás tappancsairól ír. Benne van a könyvben ez is, hogy Luigi is ember.

Luiginál fontos volt látnunk, hogy ez a karizmatikus vezető valaha olyan volt mint mi, csak elkezd sodródni. Szerinted a vezető hozza létre a populizmust és rendeli alá népet, vagy a nép termeli ki magának ezt a vezetőt?

Van egy ilyen motivika is a regényben, a dresszúra, ahogy idomítják az állatot. A népet is így kezeli, idomítja Luigi.

A regényben igazából megkapjuk a rendszer receptjét is, mi kell ahhoz, hogy így lehessen működtetni egy országot, népet.

Ez egy örök alapképlet valószínűleg. Nemcsak Machiavelli óta, hanem már sokkal korábbról. Persze vannak más képletek is, mint a demokrácia, ami oly törékeny, gyorsan el tud tűnni, meg ugyanúgy veszélyes is lehet. Erről, a tömeg zsarnokságáról Tocqueville ír halhatatlanul. Átrágtam magam a szakirodalmon, de a szereplőim többet tudnak nálam erről is.

-

A stand-upos jelenet piciben azt mutatja meg, hogyan lehet kiszolgálni a népet, hogy megkapja az örömforrást. Valójában a stand-upban is meg kell hozni ezeket a döntéseket, hogy kiszolgálod vagy felemeled-e a közönséget.

Ennyiben Luigi én vagyok - vagy Luigi nem én vagyok? A közönséget nem lenézni kell, hanem felemelni. És nem mindegy, hogy valamit azért mondasz, mert úgy sejted, hogy az majd tetszeni fog a közönségnek, vagy mondasz valamit, mert úgy gondolod, és az tetszik a közönségnek. A stand-upról nyilván le is kopnak dolgok, a közönség ezerfejű Cézárként némileg szerkesztő is, de azért igyekszem nem mindenben, nem nagyon alkalmazkodni. Lehet rá hallgatni, de mivel a közönség is mindig változik, alakul, nem kell mindenben követnem, hogy mi tetszik épp neki és mi nem. A könyveknél más a helyzet, ott semmi ilyennel nem kell foglalkoznom, nem hallom a hatást, az olvasót. Kell azért egy-két tesztpilóta, szerkesztő, akitől megkérdezem, szerinte milyen, és persze megőrülök, ha nem válaszol egy órán belül, mert megszoktam, hogy ha mondok valamit, akkor vagy röhögnek, vagy nem.

De igen, ez jó kérdés, hogy a stand-uposnak milyen a viszonya a közönséggel és az, hogy formálja a műsort.

A könyv egyik visszatérő motívuma – még külön fejezetet is kap –, hogy “nincs tengerünk”, illetve azok az érzések, hiányosságok, amik ebből fakadnak.

A Meg se kínáltakhoz olvastam Csalog Zsolt A tengert akartam látni kötetét, amiben négy munkás szerepel, akik csak dumálnak és dumálnak, mint Oszkár, és abban az egyik rész címe volt ez: A tengert akartam látni. Szép cím. Ferus sem látta a tengert – meg Petőfi sem –, és ne feledjük a Kispál A Magyarság Tengerérzése című dalát, melyben „a bikini felsőket dobálják halomba”. Igazából ezzel kezdődött a Manézs, csak aztán későbbre tettem.

Bödőcs Tibor: Kitomboltam magam az intertextualitás játszóterén
Bödőcs Tibor: Kitomboltam magam az intertextualitás játszóterén
Tovább olvasok

Ez a nincs-élmény nagyon fontos a nemzeti lelkület szempontjából is, mennyit számít az, ha valami nincs.

Kubában a pálmafák alatt még a szocializmus is más, állapította meg Bajor Imre. A felsorolt urak mellett biztos benne van a Joyce-hatás is. Mikor készültem, kétszer is elolvastam az Ulyssest, annyira tetszett az új fordítás. Abban Dublin miatt, ugye, végig ott a tenger. Ráadásul az ír néplélek és a magyar néplélek is nagyon hasonló, arról nem is beszélve, hogy a főszereplő is magyar származású. De nagyon sok párhuzam van még, például a nacionalista kocsmatöltelékek rigmusai és gondolatkísérletei mögött. Úgyhogy az is hatott rám, de persze az is, hogy én is nagyon későn láttam meg a tengert, ami nagyon nagy hatással volt rám.

-

Létezik nemzeti nincs-élmény?

Nincsen nagyregényünk? Vagy nincsenek Alpokjaink, de van Örkényünk.

Igazából az, hogy milyen a múltunk. Fikcióból írt történelem. Ennek megteremtése a könyvben is ott van. Mert a populizmus a romantika elfajzása, a rousseau-i vissza a természetbe és régen minden jobb volt elgondolásnak a lakodalmas, szintetizátoros verziója: mulatós fasizmus.

Ahhoz, hogy felépíts egy társadalmat, fontos, hogy legyen egy mítosz. Csak nem mindegy, hogy ez hova nyúlik vissza. Ezért volt érdekes ez a nincs tengerünk.

Csak lehet, hogy kellene egy képesség a mítoszt úgy kezelni, mint mítoszt, és nem, mint a valós történelmet.

De hát a populizmus, ami, hangsúlyozzuk, a giccs, az lehet baloldali, jobboldali, meg mindenféle oldali, lehet Európa-párti, Kelet-párti.

Ahogy a türk rokonságot le lehet írni szépen és romantikusan, úgy Nyugat-Európától is lehet ájuldozni.

Luigi egy klasszikus atyáskodó alkat, aki vállalva a döntést és a felelősséget majd mindent elrendez. De épp a nagy reménységével, az unokájávál beszélgetve szembesül azzal, hogy nem tudja továbbadni a saját, felépített történetét.

Lehet, az is benne van, hogy szülő vagyok. Nekem az a meglátásom, nem nagyon lehet megmondani nekik, hogy milyenek legyenek, mert az visszaüt. Elég csak magamból kiindulni: anyámék próbálkoztak egy ideig, de aztán rájöttek, hogy hiába - tehát nem liberálisok voltak, hanem nem bírtak velem, feladták. Ez sajnos a fiamban is benne van, most visszakapom egy picit. A magyar néplélekben fontos, hogy rátolhassuk valakire a felelősséget. Biztos, hogy a családi viszonyokból, a családi koordináta-rendszerekből is le lehetne vezetni azt, hogy a politika hogyan működik nálunk. Úgy, ahogy a családok, csak nagyobban. A korfa mintázat másmilyen, kevés a fiatal, meg nekik eleve mást jelent a tekintélytisztelet, remélem.

De az egy fiatalkori sajátosság, nem?

Igen. És miért kellene feltétlenül tisztelni egy politikust? Az teljes aránytévesztés. Volt már pár politikus, akit lehet tisztelni, de a politika, a politikus nálunk vallás- és művészetpótlék, holott egyáltalán nem annak kéne lennie.

Te el tudod képzelni a regénybeli unokáról, hogy ki tudna lépni a cirkuszi környezetből?

Mint generációja képviselője vagy ebben a családban, ezeket a mintákat látva? A tapasztalat nem ezt mutatja. Amikor az afrikai diktátorgyerekek Svájcban végeznek, hazamennek, általában nem svájci demokráciákat szoktak csinálni.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Bödőcs Tibor: A populizmus egy algoritmus

Bödőcs Tibor legújabb könyvéről, a Mulat a Manézsról mesélt Gulyás Mártonnak, a Partizán videójában, amelyből kiderül az is, hogy a humorista mivel ajánlaná a kötetet Orbán Viktornak.

...
Kritika

Bödőcs Magyarországán csak mondat közben lehetünk valakik

...
Beleolvasó

„A kurvák maradtak, ahogy a közéletben is” – Olvass bele Bödőcs Tibor első regényébe!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Hírek

Sally Rooney új regénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

...
Hírek

Benedek Ágota Állva maszturbálok című könyve miatt kapott büntetést a Libri

...
Szórakozás

A Neuromancer zöld utat kapott az Apple-nél, jön a sorozat

...
Hírek

800 lakosa és 15 könyvesboltja van a kis francia falunak

...
Szórakozás

Bill Skarsgård feszít az új Holló-film első fotóin

...
Szórakozás

Sántakutya, Dűne, Kabai Lóránt és Rémlénykongresszus [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

García Márquez utolsó könyve a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul

...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Dűne 2.: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

...
Kolozsi Orsolya

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

...
sa

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Szórakozás

Dűne 2.: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

...

Ha van valami, ami az időtlent próbálja ostromolni, az a költészet

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkozó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

...
Nagy

Capote belebukott, hogy elárulta a manhattani elit szent szörnyetegeit

Árulás, kiteregetett szennyesek és bonyolult szerelmi sokszögek. Egy gellert kapott golyó, egy francia étterem és egy főmű, ami nem készült el soha. Az író és a befolyásos hattyúnők története rémálom luxuskivitelben. Utánajártunk a sztorinak.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Janikovszky Éva a rendszerváltás utáni felfordulást egy kamasz szemén át mutatja be

Olvass bele Janikovszky Éva 1990-ben keletkezett elbeszélésciklusába, mely könyv alakban most jelenik meg először.  

...
Gyerekirodalom

Mart kalandjai annyira megnevettetnek, mintha Janikovszky Éva írta volna őket

Az észt Anti Saar mesekönyvében egy hétéves fiú kalandjait követhetjük nyomon, miközben a rekeszizmaink sem pihennek. 

...
Gyerekirodalom

Percy Jackson gyerekbarát tempóban nyomoz Zeusz villáma után

Megnéztük az új adaptációt, ami azt vállalta, hogy sokkal hívebben bemutatja majd Percy Jackson kalandjait, az istenek és a félistenek világát.

Olvass!
...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

Mintha Salvador Dalí írt volna forgatókönyvet egy Hitchcock-filmhez. A bestselleríró és humorista Bob Mortimer briliánsan vicces első regénye garantáltan egy új kedvenc A csütörtöki nyomozóklub rajongóinak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A felejtéssel küzdő anyának is szüksége van a regények élményére

Szűcs Teri új kötete újraírja a demenciával élő édesanyja emlékeit, és megkísérli egy közös emlékezet megteremtését. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!