Mérő László: Egy 58 éves emberre azt mondani, hogy tehetséges, nyílt sértés

Mérő László: Egy 58 éves emberre azt mondani, hogy tehetséges, nyílt sértés

Különleges új kötettel jelentkezett a népszerű matematikus-pszichológus Mérő László. A dörzsölt szélkakas rövidebb írások gyűjteménye, amelyek négy nagy téma köré csoportosulnak: a Facebook, a gazdaság, Mérő saját tévedései és Orbán Viktor személyiségének alakulása. A könyvben szereplő írások egy része korábban már megjelent itt-ott, a négy nagyobb részt pedig többé-kevésbé összeköti a közéleti fókusz. Egyenként még egyikből sem lehetett volna önálló könyv, ezért Mérő inkább csokorba fogta, és így adta ki őket. Interjúnkban hasonló szabadsággal barangoltunk a témák között. Szóba került, miért tartja Mérő dörzsölt szélkakasnak Orbánt, és mit gondol arról, ha a miniszterelnököt tehetségesnek nevezik. Beszélgettünk arról, hogyan fordult matematikusként a pszichológia felé, hogy mit gondol Asimovról, vagy hogy szerinte mi a nagy különbség munka és játék között. 

Fotók: Valuska Gábor

Sándor Anna | 2021. július 27. |
mérő lászló
A dörzsölt szélkakas - Facebook, gazdaság, politika
Tericum, 2021, 230 oldal
-

Tervezi még, hogy a szavazatszámláló bizottság tagja lesz 2022-ben?

Mindenképpen. Sőt, valamikor írni is fogok erről, hogy körülbelül húszezer embernek fel kell áldoznia azt a napját.

Volt oka, hogy éppen most, bő háromnegyed évvel a választások előtt jelent meg a könyve?

Nem volt semmi. A kiadó szólt rám, hogy már rég jelent meg könyvem és biztos összegyűlt azóta egy kötetnyi írás - és valóban. Inkább az az érdekes, hogy egy negyed könyvnyit konkrétan Orbán Viktorról írtam, egy másik negyed könyvnyit meg általában a tévedéseimről, amik egy része szakmai, egy része kifejezetten politikai.

Úgy éreztem, az egész könyvet áthatja a politika. A könyv címe A dörzsölt szélkakas, merthogy ön szerint Orbán Viktor valahogy tudja, holnap honnan fúj a szél és mindig arra fordul. Az nem pont a sikeres politikus vonása, hogy felméri a rendelkezésére álló teret, és azt minden lehetősége szerint kitölti?

A vákuum tulajdonsága, hogy kitölti a rendelkezésére álló teret, nem a politikusé. Ez a bajom Orbánnal, hogy ő viszont ezt érti politika alatt. Közben - és ezt le is írom - vannak országok a szomszédban is és távolabb is, amiknek nem volt ilyen tehetséges miniszterelnöke vagy tehetséges politikusa, aki ennyire pontosan érzi, hogy merről fog fújni holnap a szél, és ennek ellenére elénk kerültek. Tették ezt úgy, hogy harminc éve, a rendszerváltás idején meg sem fordult a fejünkben, hogy például Szlovákia majd megelőz. 

-

Hogy érti itt, hogy “tehetséges”? Sokan mondják Orbánra, hogy a tehetségének köszönheti, hogy ennyi mindent elért.

Egy 58 éves emberre azt mondani, hogy tehetséges, nyílt sértés.

A tehetség mindig egy ígéret, hogy benne van egy nagy teljesítmény ígérete. Albert Flórián vagy Puskás Öcsi 25 évesen már nem tehetség volt, hanem nagy focista. Lovász László - ezt írom is - 31 korában már akadémikus volt, nem tehetséges matematikus. De nem minden nagy ígéretből lesz nagy teljesítmény. Ezért azt mondom, hogy Orbán Viktor már nem ígéret, hanem be nem váltott ígéret. Illetve pontosabban de, beváltott ígéret, hiszen ahhoz tehetség kell, hogy valakit négyszer megválasszanak egy ország miniszterelnökének. Ahhoz tehetség kell, hogy a falubelijéből az ország leggazdagabb emberét csinálja meg, ahogy nagyjából a vejéből is. Csak az a bajom, hogy erre használta a tehetségét, miközben harminc évvel ezelőtt valahogy nem erről volt szó.

Ön szerint mitől lesz egy ember hiteles?

Ez nagyon nehéz kérdés, mert még szakmája is válogatja. Valaki attól lesz hiteles, hogy be meri vállalni, hogy mindig az igazat mondja. Vannak szakmák, ahol ez lehetetlen. Egy politikus például nem mondhat mindig igazat, tehát ez nem feltétele annak, hogy hiteles legyen. És még az sem, hogy mindig következetes legyen. Amennyit Orbán irányt váltott, az az én ízlésemnek egy kicsit túlzás. De van, akinek ennyi a megfelelő.

-

Akkor hogyan lehet hiteles egy politikus?

Úgy, hogy amit ígér, azt legalábbis megpróbálja beváltani. Elmondok egy olyat, ami nincs benne ebben a könyvben: hogy Gyurcsány miért nem hiteles nekem. Nem azért, mert az őszödi beszédben azt mondta, hogy “hazudtunk”. Az politikusi feladat időnként, még akkor is, ha ezek nem olyan kis kegyes hazugságok voltak. Gyurcsány azért nem hiteles, mert az őszödi beszédet azzal zárta, mi fog történni, ha nem sikerül neki. Azt mondta: “...írok majd kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról.” Ő megbukott, de hol vannak ezek a könyvek? Nem az a bajom, hogy nem jók a könyvek, mert ha rossz könyveket írt volna, akkor talán megírom róluk, hogy szerintem rosszak, de nem vagyok rá dühös. Attól nem hiteles és azért vagyok rá dühös, mert ígért egy csomó nagyon jó könyvet, és utólag kiderült, hogy esze ágában sem volt megírni őket.

A könyv pedig itt szabadon behelyettesíthető bármire.

Persze, bármire. Orbán Viktor nem szereti, ha a harminc évvel ezelőtti nyilatkozatait idézzük. Ha azokban lett volna olyan ígéret, amit következetesen megpróbál tartani, akkor hiteles lenne. Csakhogy a foci az egyetlen, amihez örökké hű, és ahhoz is úgy, hogy szerinte előbb rúgjuk be a gólt, utána segítsük fel az általunk felrúgott ellenfelet.

Hírlevél feliratkozás

Harminc év alatt azért bárki sokat változhat.

Ez igaz, de nem kell mindig jól járni. Orbán Viktor azt az elvet képviseli, hogy mindenből ki kell hozni a maximumot, és mindig jól kell járni. Volt, amikor még azt mondta, “ne mi nyerjük a legtöbbet” valamilyen tokaj-hegyaljai mutyin. Ma eszébe nem jutna ilyet mondani. Ettől nem hiteles. Nem látom rajta azt, hogy lenne egy pici masszív magja, gerince, amire számíthatok. Ígér valamit és nem tartja be, és még csak lelkiismeret-furdalása sincs miatta. Szerintem nem is emlékszik rá, miket ígért tegnap, ma erre fúj a szél, ma mást ígérek.

A könyvben szereplő utolsó szöveg egy elég erős levezetés arról, hogy miért, hogyan romlott meg Orbán. Ön két rádióriporter példáját hozza, akik a rendőrséggel előre egyeztetve szétvertek egy telefonfülkét, és azt figyelték, hogyan reagálnak erre a járókelők. Senki sem tett semmi, csak egy idős férfi szólt rájuk. A riportereknek az volt a beavatással felérő tapasztalat, hogy büntetlenül megtehettek valamit, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak. Ön szerint ezek után az erkölcsi tartásukon múlt, hogy nem lettek bűnözők. Viszont a szöveg arról szól, hogy egy másfajta személyiség, konkrétan Orbán Viktor hogyan él azzal a lehetőséggel, hogy rájön, bármit megtehet.

Az, hogy hogyan él vele, más kérdés. Egyébként Orbán Viktor nem a legszörnyűbb módon él ezzel, hiszen fizikai terror eddig nem nagyon volt. Ön sem és én sem félünk, hogy ilyesmikről beszélgetünk, és este jön a fekete autó, hogy elvigyen valamilyen lágerbe.

Mi nem, de mai hír (az interjú július 13-án készült - S.A.), hogy Nagy Boldizsár, a Meseország mindenkié kötet szerkesztője külföldre költözik a párjával. Ugyan már egy éve tervezik, de a melegellenes pedofiltörvény volt a végső lökés, azt írta, nem akarják, hogy agyonverjék őket.

Ugyan már! Ebből a törvényből semmi nem lesz betartva egy másodpercig sem, ugyanúgy, ahogy a médiatörvényből sincs. A médiatörvény szerint bármikor lecsukható vagy egy véleményért, csak éppen senki nem tartja be és nem is gondolták, hogy be fogják. Ez a törvény nem erről szól.

Miről szól?

Arról, hogy az ellenzék már túlzottan összemelegedett. Oszd meg és uralkodj! Az, aki egy kicsit liberálisabb alapelvű, mint én is vagyok, annak nagyon nehéz elképzelnie, hogy másnak mások az elvei. Én például azzal szoktam felháborítani igazán a hozzám viszonylag közeli gondolkodásúakat, amikor azt mondom, hogy 

ha a Fradi B-Közép azt skandálja, hogy “Indul a vonat Auschwitzba!”, az nem antiszemitizmus.

Hanem mi?

Trágárság.

Hogyan jelenik meg ebben a trágárság?

Úgy, hogy ezek trágár gyerekek, szeretik megbotránkoztatni a környezetüket. Amikor az is kevés, hogy “Újpesti cigányok, basszátok az anyátok!”, mert már senki sem kapja fel rá a fejét, akkor valamivel még megbotránkoztatóbbat kell mondani, és ha sikerült, akkor kihúzzák magukat és mondják. Lehet, hogy nem tetszik, de ez semmiképp sem nácizmus vagy fasizmus.

Mert akkor lenne nácizmus vagy fasizmus, ha...?

Ha például észrevennék az én pofámról, hogy nyilvánvalóan zsidó pofa, de nem érdekli őket, soha ilyen atrocitás nem ért.

És akkor hol van ön szerint a határ?

Ott van a határ, ahol a törvény. Ha a törvény megtiltja, hogy ilyeneket mondjanak, és Németországban megtiltja, akkor ezért le is csukják. Nem véletlenül vitték el azt a néhány focidrukkert, ami ellen Szijjártó olyan vadul tiltakozik, de nem említi, hogy SS-jelvény meg horogkereszt volt rájuk tetoválva. És az hagyján, hogy rájuk van tetoválva, de nem takarták le. Ha egyszer Németországban az a törvény, hogy ilyen látható nem lehet, akkor legyen szíves betartani az ottani törvényt, ahogy mi is betartatjuk a mi törvényeinket azzal, aki idejön.

-

Visszatérve a romlottság témájára, ami megjelenik a könyv végén: ez egy morális értékítélet vagy pszichológiai vélemény?

Olyan pszichológiai kategória nincs, hogy “velejéig romlott”. Ez egy hétköznapi nyelven megfogalmazott vélemény, nem egy pszichológus szakvéleménye. Azt nem is lehetne olyanról mondani, akivel egy szót sem váltottál. Illetve bizonyos törvényszéki esetben mondhatsz, de akkor millió háttéranyagot a kezedbe adnak és csak azok alapján mondhatod. Orbán Viktor nem pszichológiai vagy pszichiátriai esetként érdekel, és az az érzésem, hogy nem is az. Ő egy velejéig romlott ember, akit megrontott a hatalom. Ezt régen nem láttam, most már igen, pedig voltak olyan ismerőseim, akik harminc éve is látták, hogy milyen. Ez a tévedéseim hosszú sorából egy példa. 

Ön matematikusként végzett, hogyan fordult a pszichológiához?

Teljesen véletleneken múlt. Azért lettem matematikus, mert ment: versenyeket nyertem, bekerültem az olimpiai felkészítő csapatba nagyon okos gyerekekkel és kitűnő tanárokkal. Hogy nem matematikával akarok foglalkozni, azt nagyjából tudtam már az egyetem végére. Először nem kerültem olyan távoli helyre, hanem a mesterséges intelligencia kutatócsoportba, aztán egy buliban találkoztam Illyés Sándor pszichológia professzorral, aki a természetes intelligenciát kutatta. Beszélgettünk, és panaszkodott, hogy találkozott egy-két olyan matematika érvvel vagy gondolatmenettel, amit ő nem nagyon ért. Mondtam, hogy küldje el, és kiderült, hogy ez tényleg egy szép matematikai modell arról, hogy az intelligencia öröklődését mennyire a környezet és mennyire a gének határozzák meg. Ebből írtunk egy cikket, a matek részét én írtam, a pszichológiai részét ő. Aztán két évvel később ő megalapította az ELTE-n a Kísérleti Pszichológiai Tanszéket, és kérdezte, nincs-e kedvem csatlakozni. A mesterséges intelligencia akkor, az 1980-as évek elején válságban volt. Az ész segédigéi című könyvemben egy egész fejezetet írok arról, hogy 

igazából semmi olyan nagy ötlet nincs most, hogy a mesterséges intelligencia így belódult, amit akkor ne ismertünk volna, csak nem lehetett tudni, hogy egymilliószor gyorsabb gépeken hogy működne ugyanaz.

Ha egy sakkozó program lép havonta egyet, arról nem lehet megmondani, hogy jól játszik-e vagy sem. A tízmilliószor gyorsabb gép azt jelenti, hogy másodpercenként lép kettőt-hármat. Azon már meg lehet mondani, hogy játszik, és kiderült, hogy nagyon jól. A nyolcvanas évek elején volt egy csomó szép algoritmus meg eljárás, de fogalmunk sem volt, hogy merre tovább, az látszott, hogy a mostani gépen elég gyengécske a mesterséges intelligencia. Így kerültem a pszichológiához, mert engem az érdekel, hogy működik ez a kis gömbölyű komputer a két fülünk között.

Olyan kutatóként, aki mesterséges intelligenciával is foglalkozott, mi a véleménye arról, ahogy a science fiction megfogja ezt a témát? Például a robotika három törvényéről?

Ugyanaz, mint a Harry Potterről. Elképzelnek valamit, és arról lehet jó meg rossz regényt írni. Egy varázslóiskoláról is lehet egészen zseniálisat, ez sikerült Rowlingnak, és lehet olvashatatlant, ez sikerült száz másik írónak. Egy fantáziadús, jó író kezében minden téma elkezd hirtelen jó lenni. Akár a robotikáról, akár varázslóiskoláról van szó, akár tökfőzelékevő manókról.

Ha ön írna egy regényt vagy felkérnék tanácsadónak egy MI-val foglalkozó film forgatókönyvének a kidolgozásához, milyen konfliktust vagy dilemmát tenne a középpontba?

És ha erre azt mondom, hogy hagyják a fenébe a mesterséges intelligenciát?

Az érdekel, hogy ön szerint milyen érdekes téma van még ebben, ami jobb, mint hogy jönnek a robotok és megölnek mindenkit.

A sci-fik legnagyobb részét, de a Black Mirrort is teljes egészében halálra unom, mert tudom, hogy semmi köze ahhoz, ami tényleg probléma vagy érdekes. Asimov helyenként elég jókat pedzegetett, de ő tehetséges író is volt, a harmadosztály már érdektelen. Régen olvastam, nem emlékszem rá jól, de volt ez A pokolba tartó vonat című könyv, ami gyakorlatilag az első sci-fi volt Magyarországon, mert az előző rendszerben ez sokáig inkább tiltott, mint tűrt dolognak számított. Ragyogó válogatás volt, régebben azt hittem, hogy Kuczka Péter szerkesztette, de nemrég kiderült, hogy nem (hanem Ferenczné Árkos Ilona - S.A.). Az elején van egy Asimov-novella, és a korra jellemző az is, hogyan kezdődik. Kovács hazamegy, és ott találja a feleségét félreérthetetlen helyzetben a barátjával, Szabóval. Ez természetesen egy zsidó vicc Kohnnal és Grünnel, úgy van értelme, Kováccsal és Szabóval kultúraidegen. A kötetben úgy folytatódik, hogy Kovács felháborodik, hogy “Szabó, ezt nem gondoltam volna rólad. Nekem kötelességem, de neked?!” A viccet ma nem tartanák túl PC-nek, ettől szerintem még egy ragyogó vicc - és Asimov szerint is.

A novella miről szól?

Arról, hogy a mesterséges intelligencia nagymestere a humor eredetét kutatja. A megfejtése végül az, hogy egy földönkívüli intelligencia azzal kísérletezik az emberiségen, hogy megpróbálja megértetni vele, mi a humor. Ez legalább egy poén, egy tehetséges író teremtett egy érdekes helyzetet.

-

Nagyon tetszett a könyvben, hogy azt írta, minden nap játszik vagy törekszik, hogy időt kerítsen rá. Mit jelent önnek a játék?

Semmit. Ugyanazt, mint egy alkoholistának az alkohol, egy heroinistának a heroin vagy egy nőcsábásznak a mindennapi nő. Ne vegyen bele semmilyen ilyen misztikumot. A játéknak egy aspektusára viszont nem olyan régen jöttem rá ahhoz képest, hogy 30-40 éve nem hogy szerkesztek játékokat, de játékfejlesztő cégeket is vezettem. A játék attól játék, hogy akkor hagyod abba, amikor akarod. Kicsit bosszantott például, hogy öt perccel korábban jöttek, mert épp benne voltam egy sakkpartiban. Nekem volt még fél percem, az ellenfelemnek egy perce, amikor csöngettek, tehát elvileg 2 előtt három perccel befejeztem volna, de kénytelen voltam feladni a partit és beengedni önöket.

És pontot vesztett.

Mindegy, az most nem érdekes, majd visszanyerem. Hosszú távon az ember úgyis ott van, ahol az ereje.

Onnan tudom, hogy jó napom van-e vagy sem, hogy ha elvesztek 50 Élő-pontot, akkor aznap jobb, ha bizonyos dolgokon nem gondolkodok.

Ha nyerek, akkor most tessék gondolkodni. Szóval a játékban az a pláne, hogy az ember akkor hagyja abba, amikor akarja, ez különbözteti meg a munkától. A munka is lehet olyan értelemben játék, hogy az ember élvezi, csinálja, folytatni akarja, a hobbija akár, de a munkát akkor sem hagyhatja abba, ha elege van belőle. Gondoljon bele, hogy ez egészen vad dolgokra is érvényes. Képzeljen el egy szado-mazo játékot, van, aki ezt élvezi, nem is kevesen. Ebben mindig van egy olyan kulcsszó, amire abba kell hagyni. Ez hozzátartozik. Ha látta A szürke 50 árnyalatát...

Nem láttam.

Jó, ilyen ócskaságokat nyilván nem néz. Pedig nem annyira ócska az a film, az az érdekes. Szóval például az a kulcsszó, hogy “piros”, és ha ezt kimondja valamelyik fél, azonnal abba kell hagyni. Ettől lesz játék, mert különben kínzás.

Azért is kérdeztem, mert a pszichológiában sok kutatás foglalkozik a játékkal, hogy mennyire jót tesz mentálisan.

Ezeknek egy része azért olyan kutatás, ahol előre lehet tudni az eredményt, mert más nem is jöhet ki belőle. Ilyesmivel módszertanilag nagyon szigorú tudok lenni, mert ha már csináljuk, csináljuk komolyan. A tudományos kutatásban az a pláne, hogy kijöhet az is, hogy hülyeséget gondolsz.

Ha a játék mégsem az a fajta szenvedély önnél, ahogy én gondoltam, miért alapított játékcéget? Miért ebbe az irányba fordult?

Ugyanazért, amiért matematikus lettem, mert megy. Nem vagyok fikciós író, mert arra nem tudok jól ráérezni, hogy mi egy jól megcsinált képzeletbeli világ. Arra viszont elég jól rá tudok érezni, hogy mitől lesz élvezetes egy játék. Szokták ilyenkor kérdezni, hogy mitől jó egy játék, és az a helyzet, hogy azt szoktam erre válaszolni, hogy ugyanattól, amitől szexi egy nő. Az sem centiken, kilókon vagy az agysejtek mennyiségén múlik, hanem hogy izgalomba hoz és izgalomban tart. Ugyanettől jó egy játék: hogy izgalomba hoz és izgalomban tart. 

Volt olyan életében, hogy olyasmit próbált mégis, amit nagyon szeretett volna, de nem ment? 

Mindig van ilyen, persze.

És ilyenkor mit tesz?

Mást kell csinálni. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

...
Kritika

Orbán Viktor a férfiöltözőből országot, a politikából focimeccset csinált

A hét könyvében magányosan kocog Orbán Viktor a VASAS-pályán, ami után nem melegítik fel neki a szaunát.  Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója megírta Győzelmi kényszer - Futball és hatalom Orbán világában című könyvét, ami rendhagyó, foci-nézőpontú portrékönyv Orbán Viktorról, szinte már szépirodalom. 

...
Nagy

Rényi Pál Dániel: Orbánt ugyanaz a győzelmi kényszer hajtja a hatalomban, mint a lelátón

A könyv, ami még Orbán Viktort is érdekli - legalább is erről tanúskodik, hogy a Győzelmi kényszerből a megjelenésekor bekértek egy példányt a Karmelitába. Rényi Pál Dániel izgalmas és rendhagyó portréjában Orbán fejlődéstörténetét a focista motivációk és az öltözőkultúra felől bontja ki. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

...
Szórakozás

Gimesi Dóra hőse legszívesebben egy kis tengeri uborka lenne az akvárium fenekén

Greta Thunberg svéd aktivista élete ihlette Gimesi Dóra darabját, az Emma csöndjét, amely fantasztikus elemekkel, csodálatos bábokkal egyszerre mesél a társas magányról, a környezetvédelemről, az ember és természet közötti harmóniáról. 

...
Szórakozás

Háy Jánosnál egyáltalán nem fontos, mire gondolt a költő

A Katona József Színház Háy János szövegeiből készítette el Kocsis Gergely főszereplésével, Tárnoki Márk rendezésében a Szavalóverseny című műsorát, ami klasszikus értelemben nem előadás, de apránként adagolva vicces és okos is.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Dömötör Andrással és Moskát Anitával folytatódik a Határok a Hadikban

...
Nagy

Esterházy akrobata inkább, mint sportoló - #olvassesterházyt Nádasdy Ádámmal

...
Hírek

Lars Kepler lett az év legjobb krimiszerzője Svédországban

...
Hírek

Jancsó100: Eddig nem látott werkfilmet mutatott be a Litera

...
Beleolvasó

Richard Osman nyugdíjas nyomozói egy kíméletlen gyilkos után szimatolnak

...
Szórakozás

A Kutyaportéka lett a legjobb az eSzínház Fesztiválon

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2021 Margó-díjasa!

...
Promóció

Hogyan nevelj könyvmolyokat?

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. A Lovak a folyóban a hét könyve.

...
Nagy

A besúgók jelentéseiből kirajzolódik Baksa-Soós János sokszínű alakja

Az Arcanum Digitális Tudománytárban keresgéltünk, hogy archív szövegek segítségével emlékezzünk rá és a Kexben töltött két évre. Aztán a méltatások mellett egyszer csak felbukkantak a besúgók jelentései.

...
Szórakozás

És ma kiadnánk a zsarnoknak a szegénylegényeket? – 100 éve született Jancsó Miklós

Száz éve született a magyar filmművészet nemzetközileg is elismert, kultikus alakja.

...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

A hét könyve
Kritika
Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót
...
Kritika

Nők az összeomlás határán

Öt női történetbe, öt lélekelemző (ön)analízisbe vezet Ivana Dobrakovová Anyák és kamionsofőrök című kötete, amellyel a szlovák szerző 2018-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Kritika.

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. Mindenesetre a kezdet biztató: a bukásra ítélt emberiség tudásának lángját a száműzött Alapítvány próbálja megőrizni a történelem sötétbe boruló korszakaiban. Mert a tudás nemcsak hatalom, hanem egyben az újrakezdés záloga. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Nők az összeomlás határán

...
Ruff Orsolya

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

...
Valuska László

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

Polc

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

...

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

...

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

...

Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

...
...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

...

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

...

Az Értelem és érzelem az ellentétek regénye [Az Austen-projekt]