Orbán Viktor a férfiöltözőből országot, a politikából focimeccset csinált

Orbán Viktor a férfiöltözőből országot, a politikából focimeccset csinált

A borítón a lelátón a meccset néző, alulról fotózott Orbán Viktor áll karba tett kézzel, összevont szemöldökkel, alatta száll a vörös füst. A borítón mutatott elérhetetlen és szigorú tábornok képe pár oldal után megváltozik: egy vidékről indult, idealista focista fejlődéstörténetét ismerhetjük meg, akinek a foci nemcsak szocializációs területe volt, hanem anyanyelvét és gondolkodását is adta. A hét könyvében magányosan kocog Orbán Viktor a VASAS-pályán, ami után nem melegítik fel neki a szaunát. Csapatával, az UNITAS-szal nem szívesen játszanak az ellenfelek: mert nem játszanak, győzni akarnak. Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója megírta Győzelmi kényszer - Futball és hatalom Orbán világában című könyvét, ami rendhagyó, foci-nézőpontú portrékönyv Orbán Viktorról, szinte már szépirodalom. 

Valuska László | 2021. június 21. |

Rényi Pál Dániel hipotézise szerint Orbán Viktort, és így a rendszerét is, a focin és a focihoz fűződő viszonyán keresztül lehet megérteni. Rényi nem Orbán Viktor politikust, hanem a focistát írta meg, mert megfordította az ok-okozati viszonyt: ne a politikus felől próbáljuk megérteni a focis elhajlásokat, hanem az alcsútdobozi általános iskola pályáján játszó Orbán Viktortól indulva kísérjük végig útján, amíg a rendszerváltás utáni Magyarország legmeghatározóbb, annak szabályait újraíró, játékvezetőit kijelölő vezérévé válik. Mert a mi főszereplőnknek nincsenek kedvenc játékosai, se csapatai, ő a fociban is az észt, a taktikát kereste, Verebes József vagy Mezey György edzők munkáját leste meg és jegyzetelte.

Rényi Pál Dániel
Győzelmi kényszer
Magyar Jeti Zrt., 2021, 400 oldal
-

Ez tényleg hollywoodi történet, és nemcsak az íve, hanem elbeszéléstechnikája miatt is: olyan részletezettséggel kezdi felfejteni már a korai történetelemeket is, mint Nádas a Világló részletekben, és mindvégig hagyja Orbán Viktort elbeszélőnek. A szerző saját véleményét a háttérben tartva, Orbán-idézetekből építi fel a könyv elbeszélését, amit folyamatosan kiegészít olyan megszólalásokkal (archívokkal vagy frissekkel), amelyek segítenek a kontextust, az atmoszférát és a tájleírást megteremteni. A könyv 18 oldalnyi hivatkozáslistát tartalmaz, amitől ebben az esetben nem megijedni kell, hanem örülni neki, mert ez a részletezettség szükséges ehhez a kisrealista fejlődésregényhez.

A Győzelmi kényszer történetet mesél, úgy rajzolja meg Orbán Viktor portréja mellett a magyar politikai rendszer és hatalomgyakorlás működését, hogy Paolo Sorrentino a Berlusconi-film mellett többrészes sorozatban dolgozhatná fel. A szerző stílusa távolságtartó, a véleményt láthatóan szándékosan kerüli, mert 

a történet nemcsak elbeszéli önmagát, hanem le is leplezi főszereplőjét, ami a szöveg legnagyobb bravúrja.

A Győzelmi kényszer műfaja alapvetően politikai életrajz, hiszen Orbán Viktor minden apró politikai döntése, konfliktusa szerepel a könyvben (vagyis a politikussá válás), viszont annál több és összetettebb, mert azáltal, hogy sportkönyvként működik, új nézőpontból tekinthetünk a főszereplő nagyvonalakban ismert magán- és közéletére is. A sportolói életrajz népszerű, ám ritkán nagyon izgalmas műfaj: a hőst minden olvasó ismeri, hiszen sikeres, a történet nem lehet más, mint az addig tartó út bemutatása - nem úgy Rényi könyve, ami abban hasonlít a Lance Armstrongról szóló riportkönyvre, hogy nemcsak egy portrét, hanem egy sportot, egy közegetés rendszert, egy filozófiát is megismerhetünk. Orbán focista múltjáról eddig is tudtunk, de Rényi az, aki az elejétől 2010-ig elmeséli, hogyan lett a focistából politikus, majd államférfi, miközben egy pillanatra sem veszítette el focistajellegét. A magányos középpályás, aki a férfiöltőzben és a pályán érzi a legjobban magát, aki a politikában is csapattársaival veszi körbe magát, aki bemelegítőkrémmel illatosít, mert minden belső feszültségét a pályán dolgozta fel, mert ott lehetett az, akinek mindig álmodta magát.

Az apjától tartó fiú a nagyapjával nézi a meccseket, szívesebben jár edzésre, mint haza, ott lesznek barátai és sikerélményei, és akármilyen elszánt, lehetőségei behatároltak, viszont a focista nemcsak a meccs idejében focista, hanem mindig. Az egyetemen, a szakkollégiumban, a pártban, a kormányban vagy Berlusconinál. A focipályán mutatott és elbeszélt fanatizmusát átmentette a politikába, ahol a csapattársai ugyanazok maradtak, míg a pálya nagyobb lett, a szabályok egyszerűbbek, a játékidő hosszabb. 

Tizenegy éve nézzük az egész pályás letámadást.

A műfaj egzotikuma, hogy tele van olyan életbölcsességekkel, amelyeket utána motivációs trénerek használnak (ld. Michael Jordan mint filozófus). Azért különlegesek ezek, mert az életet és a sportot egymásra olvassák. Orbán Viktor az öltöző és a játék nyelvét emelte egy rendszer nyelvévé, a foci lett az a nyelvi kontextus, amivel mindent, vagyis még a bonyolultnak látszó dolgokat is el lehetett magyarázni. Egy idő után ezt megszokták a nézők, majd maguk is használni kezdték, ezzel filterezve a valóságot, hiszen a foci nyelvén egy csomó kérdés és probléma elmondhatatlan. Rényi Orbán-portréjában állandóan a háttérben tartja a társadalmi, politikai hátteret és folyamatosan beszélteti Orbánt, mivel

a foci, ahogy a könyvből kiderül, nyelvhasználat és hatalomtechnika, amelyek szorosan összefüggnek. 

A foci ugyanis az élet metaforája, amit például Esterházy Péter, Darvasi László, Kőrösi Zoltán, Mándy Iván vagy Pető Péter is megírt már, de Orbán Viktor volt az első, aki ezt annyira komolyan vette, hogy miatta egy metaforában élünk. Ha az élet foci, akkor döntetlenre hülyeség lenne játszani, győzni kell, ahhoz pedig csapatot építeni, taktikát választani, majd hétről hétre meg kell verni valakit a bajnokságban. Erről szólnak nemcsak Orbán, hanem a mi hétköznapjaink is. A könyv 2010-ben fejeződik be, és olvasóként azt hiszem, pont azért, mert Orbán innentől már az az apuka, aki beáll a fia születésnapi buliján focizni, majd amikor a két sör és a napsütés reakcióba lép, akkor felveszi a labdát, és elmondja, hogyan kell játszani, mik a szabályok. Utána az már egy másik játék. Orbánnak a meccseire vagy harcaira azért is van szüksége, mert mozgásban kell tartani a szurkolókat, hiszen mindig az a legrosszabb, ha nincs meccs. 

Orbán újabb és újabb meccseket jelöl ki Soros Györgytől Brüsszelen vagy a rezsin át Gyurcsányig, mert a szurkolókat kizárólag a csapat tartja össze, ez adja a közös identitást, az egy zászlót, amit együtt lengethetünk.

Rényi bizonyítja, hogy Orbán a foci miatt értette meg, hogy egy párthoz is lehet érzelmileg olyan erősen kapcsolódni, mint egy csapathoz, ezért a szurkolásból nemcsak eredményes identitáspolitika, hanem a pályán könyörtelen letámadás és területszerzés, támadásban őrületes labdatartás is következhet.

A Győzelmi kényszer a jelenünkről szóló legizgalmasabb elbeszélés az első félévben, amit szerintem nemcsak én, hanem Orbán Viktor is elolvasott a hétvégén, és valószínűleg ő sem tudta letenni, mert írhatnak akármennyi könyvet róla, ezt fogja a legjobban szeretni, mert itt mesélnek a lapos csűdjéről, a középpályás munkájáról, a focifilozófiájáról és góljairól. Ez a könyv nem hízeleg, hanem részletesen, meccsről meccsre meséli el egy focista történetét, aki a politikából is bajnokságot szervezett, a választókból szurkolókat és B-közepet, és akinek gondolkodását Verebes Mágus erősebben meghatározta, mint Carl Schmitt. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

10 pont, ahol a magyar foci találkozott a történelemmel

A sport irodalmi vetületeit vizsgáló Ady stoplisban után Csillag Péter a Kapufák és kényszerítők című könyvében olyan eseteket vizsgált meg, amikor a magyar történelem fontos alakjai és a politika erőteljesebb kölcsönhatásba léptek egymással. 

...
Nagy

Könyvesblokk: 5+1 könyv a FOCIRÓL!

...
Kritika

Egy nő írta a foci-vb legmániákusabb könyvét

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY