Orbán Viktor a férfiöltözőből országot, a politikából focimeccset csinált

Orbán Viktor a férfiöltözőből országot, a politikából focimeccset csinált

A borítón a lelátón a meccset néző, alulról fotózott Orbán Viktor áll karba tett kézzel, összevont szemöldökkel, alatta száll a vörös füst. A borítón mutatott elérhetetlen és szigorú tábornok képe pár oldal után megváltozik: egy vidékről indult, idealista focista fejlődéstörténetét ismerhetjük meg, akinek a foci nemcsak szocializációs területe volt, hanem anyanyelvét és gondolkodását is adta. A hét könyvében magányosan kocog Orbán Viktor a VASAS-pályán, ami után nem melegítik fel neki a szaunát. Csapatával, az UNITAS-szal nem szívesen játszanak az ellenfelek: mert nem játszanak, győzni akarnak. Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója megírta Győzelmi kényszer - Futball és hatalom Orbán világában című könyvét, ami rendhagyó, foci-nézőpontú portrékönyv Orbán Viktorról, szinte már szépirodalom. 

Valuska László | 2021. június 21. |

Rényi Pál Dániel hipotézise szerint Orbán Viktort, és így a rendszerét is, a focin és a focihoz fűződő viszonyán keresztül lehet megérteni. Rényi nem Orbán Viktor politikust, hanem a focistát írta meg, mert megfordította az ok-okozati viszonyt: ne a politikus felől próbáljuk megérteni a focis elhajlásokat, hanem az alcsútdobozi általános iskola pályáján játszó Orbán Viktortól indulva kísérjük végig útján, amíg a rendszerváltás utáni Magyarország legmeghatározóbb, annak szabályait újraíró, játékvezetőit kijelölő vezérévé válik. Mert a mi főszereplőnknek nincsenek kedvenc játékosai, se csapatai, ő a fociban is az észt, a taktikát kereste, Verebes József vagy Mezey György edzők munkáját leste meg és jegyzetelte.

Rényi Pál Dániel
Győzelmi kényszer
Magyar Jeti Zrt., 2021, 400 oldal
-

Ez tényleg hollywoodi történet, és nemcsak az íve, hanem elbeszéléstechnikája miatt is: olyan részletezettséggel kezdi felfejteni már a korai történetelemeket is, mint Nádas a Világló részletekben, és mindvégig hagyja Orbán Viktort elbeszélőnek. A szerző saját véleményét a háttérben tartva, Orbán-idézetekből építi fel a könyv elbeszélését, amit folyamatosan kiegészít olyan megszólalásokkal (archívokkal vagy frissekkel), amelyek segítenek a kontextust, az atmoszférát és a tájleírást megteremteni. A könyv 18 oldalnyi hivatkozáslistát tartalmaz, amitől ebben az esetben nem megijedni kell, hanem örülni neki, mert ez a részletezettség szükséges ehhez a kisrealista fejlődésregényhez.

A Győzelmi kényszer történetet mesél, úgy rajzolja meg Orbán Viktor portréja mellett a magyar politikai rendszer és hatalomgyakorlás működését, hogy Paolo Sorrentino a Berlusconi-film mellett többrészes sorozatban dolgozhatná fel. A szerző stílusa távolságtartó, a véleményt láthatóan szándékosan kerüli, mert 

a történet nemcsak elbeszéli önmagát, hanem le is leplezi főszereplőjét, ami a szöveg legnagyobb bravúrja.

A Győzelmi kényszer műfaja alapvetően politikai életrajz, hiszen Orbán Viktor minden apró politikai döntése, konfliktusa szerepel a könyvben (vagyis a politikussá válás), viszont annál több és összetettebb, mert azáltal, hogy sportkönyvként működik, új nézőpontból tekinthetünk a főszereplő nagyvonalakban ismert magán- és közéletére is. A sportolói életrajz népszerű, ám ritkán nagyon izgalmas műfaj: a hőst minden olvasó ismeri, hiszen sikeres, a történet nem lehet más, mint az addig tartó út bemutatása - nem úgy Rényi könyve, ami abban hasonlít a Lance Armstrongról szóló riportkönyvre, hogy nemcsak egy portrét, hanem egy sportot, egy közegetés rendszert, egy filozófiát is megismerhetünk. Orbán focista múltjáról eddig is tudtunk, de Rényi az, aki az elejétől 2010-ig elmeséli, hogyan lett a focistából politikus, majd államférfi, miközben egy pillanatra sem veszítette el focistajellegét. A magányos középpályás, aki a férfiöltőzben és a pályán érzi a legjobban magát, aki a politikában is csapattársaival veszi körbe magát, aki bemelegítőkrémmel illatosít, mert minden belső feszültségét a pályán dolgozta fel, mert ott lehetett az, akinek mindig álmodta magát.

Az apjától tartó fiú a nagyapjával nézi a meccseket, szívesebben jár edzésre, mint haza, ott lesznek barátai és sikerélményei, és akármilyen elszánt, lehetőségei behatároltak, viszont a focista nemcsak a meccs idejében focista, hanem mindig. Az egyetemen, a szakkollégiumban, a pártban, a kormányban vagy Berlusconinál. A focipályán mutatott és elbeszélt fanatizmusát átmentette a politikába, ahol a csapattársai ugyanazok maradtak, míg a pálya nagyobb lett, a szabályok egyszerűbbek, a játékidő hosszabb. 

Tizenegy éve nézzük az egész pályás letámadást.

A műfaj egzotikuma, hogy tele van olyan életbölcsességekkel, amelyeket utána motivációs trénerek használnak (ld. Michael Jordan mint filozófus). Azért különlegesek ezek, mert az életet és a sportot egymásra olvassák. Orbán Viktor az öltöző és a játék nyelvét emelte egy rendszer nyelvévé, a foci lett az a nyelvi kontextus, amivel mindent, vagyis még a bonyolultnak látszó dolgokat is el lehetett magyarázni. Egy idő után ezt megszokták a nézők, majd maguk is használni kezdték, ezzel filterezve a valóságot, hiszen a foci nyelvén egy csomó kérdés és probléma elmondhatatlan. Rényi Orbán-portréjában állandóan a háttérben tartja a társadalmi, politikai hátteret és folyamatosan beszélteti Orbánt, mivel

a foci, ahogy a könyvből kiderül, nyelvhasználat és hatalomtechnika, amelyek szorosan összefüggnek. 

A foci ugyanis az élet metaforája, amit például Esterházy Péter, Darvasi László, Kőrösi Zoltán, Mándy Iván vagy Pető Péter is megírt már, de Orbán Viktor volt az első, aki ezt annyira komolyan vette, hogy miatta egy metaforában élünk. Ha az élet foci, akkor döntetlenre hülyeség lenne játszani, győzni kell, ahhoz pedig csapatot építeni, taktikát választani, majd hétről hétre meg kell verni valakit a bajnokságban. Erről szólnak nemcsak Orbán, hanem a mi hétköznapjaink is. A könyv 2010-ben fejeződik be, és olvasóként azt hiszem, pont azért, mert Orbán innentől már az az apuka, aki beáll a fia születésnapi buliján focizni, majd amikor a két sör és a napsütés reakcióba lép, akkor felveszi a labdát, és elmondja, hogyan kell játszani, mik a szabályok. Utána az már egy másik játék. Orbánnak a meccseire vagy harcaira azért is van szüksége, mert mozgásban kell tartani a szurkolókat, hiszen mindig az a legrosszabb, ha nincs meccs. 

Orbán újabb és újabb meccseket jelöl ki Soros Györgytől Brüsszelen vagy a rezsin át Gyurcsányig, mert a szurkolókat kizárólag a csapat tartja össze, ez adja a közös identitást, az egy zászlót, amit együtt lengethetünk.

Rényi bizonyítja, hogy Orbán a foci miatt értette meg, hogy egy párthoz is lehet érzelmileg olyan erősen kapcsolódni, mint egy csapathoz, ezért a szurkolásból nemcsak eredményes identitáspolitika, hanem a pályán könyörtelen letámadás és területszerzés, támadásban őrületes labdatartás is következhet.

A Győzelmi kényszer a jelenünkről szóló legizgalmasabb elbeszélés az első félévben, amit szerintem nemcsak én, hanem Orbán Viktor is elolvasott a hétvégén, és valószínűleg ő sem tudta letenni, mert írhatnak akármennyi könyvet róla, ezt fogja a legjobban szeretni, mert itt mesélnek a lapos csűdjéről, a középpályás munkájáról, a focifilozófiájáról és góljairól. Ez a könyv nem hízeleg, hanem részletesen, meccsről meccsre meséli el egy focista történetét, aki a politikából is bajnokságot szervezett, a választókból szurkolókat és B-közepet, és akinek gondolkodását Verebes Mágus erősebben meghatározta, mint Carl Schmitt. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

10 pont, ahol a magyar foci találkozott a történelemmel

A sport irodalmi vetületeit vizsgáló Ady stoplisban után Csillag Péter a Kapufák és kényszerítők című könyvében olyan eseteket vizsgált meg, amikor a magyar történelem fontos alakjai és a politika erőteljesebb kölcsönhatásba léptek egymással. 

...
Nagy

Könyvesblokk: 5+1 könyv a FOCIRÓL!

...
Kritika

Egy nő írta a foci-vb legmániákusabb könyvét

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást

Dennis Villeneuve feladta a leckét a nézőknek, legyen szó A Dűne univerzumának rajongóiról, a Frank Herbertet nem olvasó mozilátogatókról, vagy akár a rendező munkásságának követőiről.

...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

Adam Foulds A farkas szájában című kötete háborús regény és részben maffiaregény, amelyben két katona történetét követhetjük nyomon.

...
Nagy

Hegyi Ede: A költözés (7.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a hetedik része.

...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...

Nádas Péter a Rákosi-villáról, gyilkosságról és az első novellájáról

...

Margó, Jennifer Teege, A feleségem története [10 perc Könyves]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]