Schőner Gitta: Egy remek dolog egyenlőnek érezni magunkat mindenkivel

Schőner Gitta: Egy remek dolog egyenlőnek érezni magunkat mindenkivel

Schőner Gitta 1929-ben, egy cipész hatodik gyermekeként született az akkor nagyjából 4 ezer fős határmenti Csengerben. A mélyen vallásos család a település 600 fős zsidó közösségéhez tartozott, akiket 1944-ben szinte egytől egyig deportáltak és csak alig néhányan tértek vissza. Gitta magát idősebbnek hazudva, és hihetetlen szívósságának, talpraesettségének köszönhetően túlélte Auschwitzot, a felszabadulást követően Svédországba került, majd egy rövid magyarországi kitérő után az akkor megalakuló Izraelben kezdett új életet, később pedig, már családanyaként, az Egyesült Államokban épített karriert. Muszájból megtanult németül, beszél svédül, héberül, angolul, de a magyar továbbra is a legkedvesebb, mert mint mondja, ez az egyetlen, amin igazán el tudja mesélni, mi minden történt vele és azt miként élte meg. Ezért is volt fontos, hogy könyve magyarul szülessen meg, ebben lett partnere a szintén Izraelben élő Shiri Zsuzsa szociológus-író. Gitta története maga a 20. század, amióta csak megszületett, az egész élete egy megállás nélküli nagy menet volt, sokszor egyik napról a másikra élve, tele megaláztatással, nélkülözéssel, veszteségekkel. Az emlékekből összeállított könyv mégis csupa energia és életöröm, tele őszinteséggel, bölcsességgel. Szabadságról, elfogadásról, vallásról, az egyén felelősségéről és a múlttal való szembenézés bátorságáról beszélgettünk a szerzőkkel.
Fotó: Valuska Gábor

Szeder Kata | 2021. december 08. |

Önnek mit jelent a szabadság?

Schőner Gitta: Azt, hogy a megalázottság-érzés lehullott rólam. Ezt rögtön a háború után, Svédországban éreztem meg, ott teljesen felszabadultam. Miután felépültünk, egy gyárban adtak nekünk munkát, ahol darabszámra dolgoztunk, és amikor megkaptam az első fizetésem, kiderült, hogy az több, mint az ott dolgozó mérnöké. Ez akkora élmény volt nekem! Mert amikor például Csengerben kineveztek egy doktort, annak olyan tekintélye volt, hogy nem is hasonlíthattuk magunkat hozzá, viszont Svédországban úgy éreztem, egyenlő vagyok mindenkivel. Ha mondjuk a miniszterrel, vagy bárki nagy tekintélyű emberrel találkoztam volna, nem éreztem volna magam kevesebbnek, mint ő. Neki az a dolga, szakmája, nekem meg ez, nincs különbség. És ez egy remek dolog. Egyenlőnek érezni magunkat mindenkivel. 

Shiri Zsuzsa
Gitta könyve
21. Század Kiadó, 2021, 290 oldal
-

Egy nagyon zárt kasztrendszerű világba született bele, ahol az áthatolhatatlannak tűnő válaszfalat nem is az eltérő származás, vallás jelentette, hanem a társadalmi státusz: ki szegény és ki gazdag. Emiatt már kisgyerekként rengeteg megaláztatás érte, de talán pont ezért is lett ennyire elfogadó másokkal.

SG: Egy olyan családba születtem, ahol teljesen egyenlőnek éreztük magunkat a keresztény szomszédokkal vagy akár a katonasággal. Különösen én, aki nagyon hazafias gyerek voltam. Imádtam a magyar verseket, történelmet. Egészen addig, amíg nem döntöttek úgy, hogy én nem vagyok odavaló, mindig is úgy éreztem, ez az én hazám, ide tartozom, ez az én nevelésem.

De soha senkit sem tudtam igazán elítélni.

Zsidók, keresztények, cigányok között élve nőttem fel, és nem éreztem különbséget sem vallásilag, sem társadalmilag. Inkább sorsilag, hogy kinek mi jutott. Mindig a népet vádoljuk, holott a nép csak anyag, a mozgató erő a vezetőség. A diktatúra nem a nép akarata, hanem azé, aki az erőt kézben tartja. Éppen ezért az SS-eket sem tudtam megítélni, mert ha az ember megérti a diktatúra működését, akkor elbizonytalanodik, hogy vajon kényszerből vagy önként viselkednek-e így. Persze voltak köztük szadisták, akik élvezték, hogy kiélhetik magukat, de sokakat kényszerítettek rá. Ezt hamar felismertem, úgyhogy a gyűlöletet nem is ismerem, csak a megértést.

Auschwitzban az életösztön volt a megtartó erő, ami a deportálás első pillanatától automatikusan működésbe lépett. Hazatérve viszont az élet elfogadása volt a nehéz, és nagyon megrendítő, amikor arról ír, hogy a túlélők mennyire kétségbeesve keresték egymás társaságát, hogy “megbírkózzanak azzal, hogy visszakerüljenek az életbe.” 

SG: Meg is lepődtem ezen. Volt egy barátnőm, Éva, akinek az édesapja visszajött. Nagy csalódás volt nekem, hogy ő újranősült és még boldognak is láttam. Nehéz volt ezt elfogadni, hiszen annyira boldog családja volt, és ebből már nem maradt semmi. Nagyon fiatal voltam. Felfogtam, de nem voltam képes beletörődni, hogyan lehet ilyen rövid idő alatt elfogadni az új életet. Hogy egy negyven feletti ember, akinek azért már van múltja, hogyan képes azt ennyire hamar elfelejteni.

De később aztán rájöttem, el kell ezt tussolni, elraktározni valahova, és csak élni a mának.

Én sem ültem bele a gyász székbe, és gyászoltam a veszteséget, hanem megpróbáltam felállni és menni tovább. 

Mikor adott magának lehetőséget arra, hogy a történteket feldolgozza?

SG: Éjszakákon át, amikor lefeküdtem, időnként előbukkantak, de amikor reggel felkeltem, mentem tovább. Néha beszélgettünk eseményekről, helyzetekről, de igazán mélyen sosem. Például a bátyám, aki az édesapámmal volt együtt, képtelen volt elmondani, hogy mi történt velük, mástól tudtam meg. A bátyám mindig csak annyit válaszolt, ne kérdezz.

-

A gyerekei számára mennyire lesz új mindaz, amit a könyvben elmesél? Mennyit tudnak mindabból, amin a szüleik keresztülmentek?

SG: Soha nem meséltem nekik erről, csak néha egy-egy rövid kis epizódot említettem meg, ha valahogy úgy jött ki. De nem beszéltem a szenvedéseimről. 

Miért nem?

SG: Magamnak sem tudom megmagyarázni. Persze hallották, ha a barátokkal, szomszédokkal beszélgettünk. Különösen Izraelben, ahol mindnyájan áldozatai voltunk ennek a helyzetnek, és mindenki máshonnan és más körülmények között szabadult fel, egymás között elmesélgettük a saját élményeinket. A gyerekek ezt hallották. De mivel nem beszéltek magyarul, nem nagyon érthették. Annyit tudnak, hogy megírtam az életem történetét, de csak most fogják megismerni, mi is az.

A lányom egy egész más mamát fog viszontlátni ebben a könyvben, meg fogja változtatni rólam a véleményét.

Megértőbb lesz. Ő volt az első gyerek, tapasztalatlan voltam, és olyan körülmények között született, hogy nem is éreztem azt az anyai érzést annyira, mint később a fiamnál. Nem volt rá időm, se alkalmam. És ezt a gyerek megérzi, más lesz emiatt a kapcsolat is. Később sokszor érezte úgy, hogy kritizálom őt - ez nagyon megmaradt bennem. Pár éve New Jerseyben iskolás gyerekeknek meséltem az élményeimről, és az erről megjelent újságcikkeket ő is olvasta - azóta úgy érzem, nagyon megváltozott a viszonyunk. Megértőbb velem, más anyát talált bennem.

-

Gyerekként nagyon vallásos családban nevelkedett, még Auschwitzban is igyekezett betartani az előírásokat. A vallás fontos kapaszkodója, vigasza, mozgatórugója volt az életüknek, viszont még Izraelbe érkezése előtt elhagyta, holott bőven volt része megpróbáltatásokban és kihívásokban utána is. Mi lépett a helyébe?

SG: Nagyon istenfélő gyerek voltam, de miután visszajöttem, találkoztam olyanokkal, akikkel rengeteget beszélgetve már sokkal inkább úgy láttam, hogy mindez csak egy történet, egy nép története. Az isteni csodák, mint például a vízözön vagy a tíz csapás, igazából mind a természet műve - a Tóra meg is magyarázza. Miután ezt megértettem, nagyon megnyugodtam. Eltűnt az Istentől való félelem, és rájöttem, hogy csakis tőlem függ, hogy mi lesz belőlem, az én kezemben van az életem.

Ez erőt adott és felelősséget.

A vallás egy eszme, sőt, rögeszme. Megértem azokat, akik hisznek, mert ebben nevelkedtem én is. De én a természetben bízok, és igyekszem megtenni, amit megkövetel tőlem. Tőlünk függ, milyen állapotban éljük az életet, vigyázni kell arra, amink van, hallgatni a szervezetünkre. Én például minden nap tornázom, egészségesen étkezem. Eddig nincs panaszom, remélem, így marad továbbra is. De azzal nem is foglalkozom, hogy mi lesz, a lényeg az, hogy máma jó, és tegyünk azért, hogy holnap is jó legyen. Ehhez persze a gyűlöletet is el kell pusztítani, mert az felemészti az ember szervezetét. Haraggal és rengeteg méreggel jár, folyton okokat keresve a gyűlöletre. Ezzel muszáj leszámolni. De itt jön elő az, hogy először meg kell találni magunkat, és felismerni, hogy én vagyok felelős magamért. Aki vallásos, persze kövesse az előírásokat, de ne várja a csodát, csakis magára támaszkodjon. A csodát mi csináljuk.

Shiri Zsuzsa: Gitta vidámsága

Gitta könyve azokról mesél, akikről eddig nem nem nagyon volt szó, a vidéki zsidóságról. A történelmet az írástudók írják, de a táborokba deportált vidéki zsidók a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak voltak, akiknek esélyük sem volt elmenekülni. Gitta mindenféle nosztalgiázás, mismásolás és hazugságok nélkül mutatja meg, milyen volt a háború előtti világ. A Horthy-szobor nemcsak a zsidók sorsa miatt kérdéses, hanem azért is, amit például Gitta mesélt Csengerről, arról a hihetetlen kasztrendszerről és a szegénység miatti sorozatos megaláztatásról. Fontos, hogy megismerjük és szembenézzünk a holokauszttal, de nézzünk szembe ezzel is és fogadjuk el a felelősséget. Mert az előtte lévő és az utána jövő világ is ugyanez. Gitta ettől is fantasztikus, hogy képes szembenézni a hibáival, szembenézni a valósággal, és mindezt olyan vidámsággal, pozitív életszemlélettel és szellemi frissességgel, ami nagyon ritka ebben a korban. Igazából egy magyar önreflexió is ez a könyv. Egy olyan történet, ami nagyon releváns a mai Magyarországon is, de a magyar történetszemlélet, a magyar társadalomszemlélet szempontjából is.

-

Schőner Gitta és Shiri Zsuzsa - Fotó: Valuska Gábor

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

Az irodalom nagyon fontos szerepet játszik a holokauszt emlékének megőrzésében. A túlélők beszámolói, visszaemlékezései lehetővé teszik, hogy az utókor is tisztában legyen az elkövetett bűnök és kegyetlenségek mértékével. 

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

A sárkányok titkát kutatja Mirkó, amikor egy térképpel megszökik otthonról

...
Könyvtavasz

John Updike hősét felkérik, hogy írjon Amerikáról, de ő inkább a nemi életét részletezi

...
Könyvtavasz

Emma különösen érzékeny kislány, aki csak az állatok között érzi jól magát

...
Könyvtavasz

A Másodvirágzás a sírfeliratok mögött megbúvó életek regénye

...
Könyvtavasz

Zseniális állatok: van, amelyik popcorn-szagot áraszt

...
Könyvtavasz

Az életközépi válság nem tart örökké

...
Zöld

Byung-Chul Han is Nádas Péter falujában élne szívesen, és énekelne a körtefa alatt

A kiégés társadalma és A föld dicsérete  szerzője első magyarországi látogatásán arról beszélt, hogy a fogyasztói társadalom és a digitalizáció hatására az ember egyre inkább önmagába zárul, a Másik eltűnése miatt pedig az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Zalka Csenge Virág: A kacsalábon forgó palota egzotikum a külföldi közönségnek

...
ld

10 női szerző, akiről utcát nevezhetnének el Budapesten – kire szavazol?

...
Forgách Kinga

Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Podcast

Zalka Csenge Virág: A kacsalábon forgó palota egzotikum a külföldi közönségnek

A Túl a plafonon júniusi vendége Zalka Csenge Virág mesemondó, akivel beszélgettünk kópékról, ír temetőkről, a világ mesemondóiról és a formálódó hagyományról is.

Hírek
...
Zöld

Szavazz az év madarára!

...
Hírek

Meghalt Böszörményi Gyula

...
Hírek

Oslóban épül egy könyvtár, amelynek még senki nem olvashatja a könyveit

...
Nagy

3 írás Böszörményi Gyulától, amit online is olvashatsz

...
Szórakozás

Nemes Nagy Ágnest és Esterházy Pétert is megidézik Szigligeten

...
Könyvtavasz

A sárkányok titkát kutatja Mirkó, amikor egy térképpel megszökik otthonról

...
Hírek

Augusztusban Zalában, a Rájátszással folytatódik a Margó fesztiválsorozata

...
Beleolvasó

Kérjük, töröljék gyermekeiket

...
Hírek

Dakota Johnson eléggé kiborult A szürke ötven árnyalata forgatásán

...
Gyerekirodalom

A Balatontól a Bodrogközig – 5 gyerekkönyv a legmelegebb nyári napokra

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

...

Zalka Csenge Virág: A kacsalábon forgó palota egzotikum a külföldi közönségnek

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Még több olvasnivaló
...
Nagy

10 női szerző, akiről utcát nevezhetnének el Budapesten – kire szavazol?

Van, akinek kráter őrzi a nevét a Vénuszon, itt az idő, hogy Budapest is felfedezze őket. Szavazz te is!

...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

...
Zöld

Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Enyedi Ildikó új filmje, tárlatvezetés Oltai Katával, Zenélő Budapest és Európa Kiadó koncert [Programajánló]

Ezen a héten veszi kezdetét a Zenélő Budapest programsorozat, de lesz kurátori tárlatvezetés Oltai Katával, disputa a magyar zsidó irodalomról, valamint a város jelentőségéről a kortárs irodalomban, megnézheted Enyedi Ildikó új filmjét és a '80-as évek kultikus magyar együttesét.  

...
Szórakozás

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

A Szerelem és anarchia a második évadban is hozza, amit a címben ígér, és talán az eddigieknél is mélyebbre merül a könyvkiadás bugyraiba.

...
Szórakozás

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

Vágy, bűntudat, sebzettség, kommunikációs elakadások – ezekről mesél Sally Rooney első regénye, a Baráti beszélgetések, amelyet most már sorozatként is viszontláthatunk. A történet négy ember elképesztően komplikálttá és fájdalmassá fajuló viszonyrendszeréről szól, a nagy sikerű Normális emberekhez hasonlóan pedig itt is végig a szenvedély és a szenvedés határán billegünk.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A Balatontól a Bodrogközig – 5 gyerekkönyv a legmelegebb nyári napokra

A nyár egyik legforróbb napján utazós, nyaralós, csobbanós gyerekkönyveket kutattunk fel a friss megjelenések közül. Az összeállításban a kicsiktől haladunk a nagyobbak felé.

...
Gyerekirodalom

Fiala Borcsa hőse mindennapi túlélésre és medvetámadás esetére is ad hasznos tippeket

Fiala Borcsa ifjúsági regényében a hírhedt Bodrogközi Rém borzolja Dani és a nagypapája idegeit. Mire fény derül a több évtizedes rejtélyre, megtudhatjuk azt is, hogy, miért jó, ha van kéznél egy kis szárított rozmaring, tárkony vagy épp macskaalom. Olvass bele!

...
Nagy

A Félőlény nincs egyedül - Kiállítás nyílt Rátkai Kornél illusztrációiból

Rátkai Kornél illusztrált már bolygóvadászokat, elszánt magyar nőket, sárkányovisokat, és készített már történelmi szelfiket is. Grafikáiból pénteken nyílt kiállítás, amelyet Orosz Anett nyitott meg.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről