Schőner Gitta: Egy remek dolog egyenlőnek érezni magunkat mindenkivel

Schőner Gitta: Egy remek dolog egyenlőnek érezni magunkat mindenkivel

Schőner Gitta 1929-ben, egy cipész hatodik gyermekeként született az akkor nagyjából 4 ezer fős határmenti Csengerben. A mélyen vallásos család a település 600 fős zsidó közösségéhez tartozott, akiket 1944-ben szinte egytől egyig deportáltak és csak alig néhányan tértek vissza. Gitta magát idősebbnek hazudva, és hihetetlen szívósságának, talpraesettségének köszönhetően túlélte Auschwitzot, a felszabadulást követően Svédországba került, majd egy rövid magyarországi kitérő után az akkor megalakuló Izraelben kezdett új életet, később pedig, már családanyaként, az Egyesült Államokban épített karriert. Muszájból megtanult németül, beszél svédül, héberül, angolul, de a magyar továbbra is a legkedvesebb, mert mint mondja, ez az egyetlen, amin igazán el tudja mesélni, mi minden történt vele és azt miként élte meg. Ezért is volt fontos, hogy könyve magyarul szülessen meg, ebben lett partnere a szintén Izraelben élő Shiri Zsuzsa szociológus-író. Gitta története maga a 20. század, amióta csak megszületett, az egész élete egy megállás nélküli nagy menet volt, sokszor egyik napról a másikra élve, tele megaláztatással, nélkülözéssel, veszteségekkel. Az emlékekből összeállított könyv mégis csupa energia és életöröm, tele őszinteséggel, bölcsességgel. Szabadságról, elfogadásról, vallásról, az egyén felelősségéről és a múlttal való szembenézés bátorságáról beszélgettünk a szerzőkkel.
Fotó: Valuska Gábor

Szeder Kata | 2021. december 08. |

Önnek mit jelent a szabadság?

Schőner Gitta: Azt, hogy a megalázottság-érzés lehullott rólam. Ezt rögtön a háború után, Svédországban éreztem meg, ott teljesen felszabadultam. Miután felépültünk, egy gyárban adtak nekünk munkát, ahol darabszámra dolgoztunk, és amikor megkaptam az első fizetésem, kiderült, hogy az több, mint az ott dolgozó mérnöké. Ez akkora élmény volt nekem! Mert amikor például Csengerben kineveztek egy doktort, annak olyan tekintélye volt, hogy nem is hasonlíthattuk magunkat hozzá, viszont Svédországban úgy éreztem, egyenlő vagyok mindenkivel. Ha mondjuk a miniszterrel, vagy bárki nagy tekintélyű emberrel találkoztam volna, nem éreztem volna magam kevesebbnek, mint ő. Neki az a dolga, szakmája, nekem meg ez, nincs különbség. És ez egy remek dolog. Egyenlőnek érezni magunkat mindenkivel. 

Shiri Zsuzsa
Gitta könyve
21. Század Kiadó, 2021, 290 oldal
-

Egy nagyon zárt kasztrendszerű világba született bele, ahol az áthatolhatatlannak tűnő válaszfalat nem is az eltérő származás, vallás jelentette, hanem a társadalmi státusz: ki szegény és ki gazdag. Emiatt már kisgyerekként rengeteg megaláztatás érte, de talán pont ezért is lett ennyire elfogadó másokkal.

SG: Egy olyan családba születtem, ahol teljesen egyenlőnek éreztük magunkat a keresztény szomszédokkal vagy akár a katonasággal. Különösen én, aki nagyon hazafias gyerek voltam. Imádtam a magyar verseket, történelmet. Egészen addig, amíg nem döntöttek úgy, hogy én nem vagyok odavaló, mindig is úgy éreztem, ez az én hazám, ide tartozom, ez az én nevelésem.

De soha senkit sem tudtam igazán elítélni.

Zsidók, keresztények, cigányok között élve nőttem fel, és nem éreztem különbséget sem vallásilag, sem társadalmilag. Inkább sorsilag, hogy kinek mi jutott. Mindig a népet vádoljuk, holott a nép csak anyag, a mozgató erő a vezetőség. A diktatúra nem a nép akarata, hanem azé, aki az erőt kézben tartja. Éppen ezért az SS-eket sem tudtam megítélni, mert ha az ember megérti a diktatúra működését, akkor elbizonytalanodik, hogy vajon kényszerből vagy önként viselkednek-e így. Persze voltak köztük szadisták, akik élvezték, hogy kiélhetik magukat, de sokakat kényszerítettek rá. Ezt hamar felismertem, úgyhogy a gyűlöletet nem is ismerem, csak a megértést.

Auschwitzban az életösztön volt a megtartó erő, ami a deportálás első pillanatától automatikusan működésbe lépett. Hazatérve viszont az élet elfogadása volt a nehéz, és nagyon megrendítő, amikor arról ír, hogy a túlélők mennyire kétségbeesve keresték egymás társaságát, hogy “megbírkózzanak azzal, hogy visszakerüljenek az életbe.” 

SG: Meg is lepődtem ezen. Volt egy barátnőm, Éva, akinek az édesapja visszajött. Nagy csalódás volt nekem, hogy ő újranősült és még boldognak is láttam. Nehéz volt ezt elfogadni, hiszen annyira boldog családja volt, és ebből már nem maradt semmi. Nagyon fiatal voltam. Felfogtam, de nem voltam képes beletörődni, hogyan lehet ilyen rövid idő alatt elfogadni az új életet. Hogy egy negyven feletti ember, akinek azért már van múltja, hogyan képes azt ennyire hamar elfelejteni.

De később aztán rájöttem, el kell ezt tussolni, elraktározni valahova, és csak élni a mának.

Én sem ültem bele a gyász székbe, és gyászoltam a veszteséget, hanem megpróbáltam felállni és menni tovább. 

Mikor adott magának lehetőséget arra, hogy a történteket feldolgozza?

SG: Éjszakákon át, amikor lefeküdtem, időnként előbukkantak, de amikor reggel felkeltem, mentem tovább. Néha beszélgettünk eseményekről, helyzetekről, de igazán mélyen sosem. Például a bátyám, aki az édesapámmal volt együtt, képtelen volt elmondani, hogy mi történt velük, mástól tudtam meg. A bátyám mindig csak annyit válaszolt, ne kérdezz.

-

A gyerekei számára mennyire lesz új mindaz, amit a könyvben elmesél? Mennyit tudnak mindabból, amin a szüleik keresztülmentek?

SG: Soha nem meséltem nekik erről, csak néha egy-egy rövid kis epizódot említettem meg, ha valahogy úgy jött ki. De nem beszéltem a szenvedéseimről. 

Miért nem?

SG: Magamnak sem tudom megmagyarázni. Persze hallották, ha a barátokkal, szomszédokkal beszélgettünk. Különösen Izraelben, ahol mindnyájan áldozatai voltunk ennek a helyzetnek, és mindenki máshonnan és más körülmények között szabadult fel, egymás között elmesélgettük a saját élményeinket. A gyerekek ezt hallották. De mivel nem beszéltek magyarul, nem nagyon érthették. Annyit tudnak, hogy megírtam az életem történetét, de csak most fogják megismerni, mi is az.

A lányom egy egész más mamát fog viszontlátni ebben a könyvben, meg fogja változtatni rólam a véleményét.

Megértőbb lesz. Ő volt az első gyerek, tapasztalatlan voltam, és olyan körülmények között született, hogy nem is éreztem azt az anyai érzést annyira, mint később a fiamnál. Nem volt rá időm, se alkalmam. És ezt a gyerek megérzi, más lesz emiatt a kapcsolat is. Később sokszor érezte úgy, hogy kritizálom őt - ez nagyon megmaradt bennem. Pár éve New Jerseyben iskolás gyerekeknek meséltem az élményeimről, és az erről megjelent újságcikkeket ő is olvasta - azóta úgy érzem, nagyon megváltozott a viszonyunk. Megértőbb velem, más anyát talált bennem.

-

Gyerekként nagyon vallásos családban nevelkedett, még Auschwitzban is igyekezett betartani az előírásokat. A vallás fontos kapaszkodója, vigasza, mozgatórugója volt az életüknek, viszont még Izraelbe érkezése előtt elhagyta, holott bőven volt része megpróbáltatásokban és kihívásokban utána is. Mi lépett a helyébe?

SG: Nagyon istenfélő gyerek voltam, de miután visszajöttem, találkoztam olyanokkal, akikkel rengeteget beszélgetve már sokkal inkább úgy láttam, hogy mindez csak egy történet, egy nép története. Az isteni csodák, mint például a vízözön vagy a tíz csapás, igazából mind a természet műve - a Tóra meg is magyarázza. Miután ezt megértettem, nagyon megnyugodtam. Eltűnt az Istentől való félelem, és rájöttem, hogy csakis tőlem függ, hogy mi lesz belőlem, az én kezemben van az életem.

Ez erőt adott és felelősséget.

A vallás egy eszme, sőt, rögeszme. Megértem azokat, akik hisznek, mert ebben nevelkedtem én is. De én a természetben bízok, és igyekszem megtenni, amit megkövetel tőlem. Tőlünk függ, milyen állapotban éljük az életet, vigyázni kell arra, amink van, hallgatni a szervezetünkre. Én például minden nap tornázom, egészségesen étkezem. Eddig nincs panaszom, remélem, így marad továbbra is. De azzal nem is foglalkozom, hogy mi lesz, a lényeg az, hogy máma jó, és tegyünk azért, hogy holnap is jó legyen. Ehhez persze a gyűlöletet is el kell pusztítani, mert az felemészti az ember szervezetét. Haraggal és rengeteg méreggel jár, folyton okokat keresve a gyűlöletre. Ezzel muszáj leszámolni. De itt jön elő az, hogy először meg kell találni magunkat, és felismerni, hogy én vagyok felelős magamért. Aki vallásos, persze kövesse az előírásokat, de ne várja a csodát, csakis magára támaszkodjon. A csodát mi csináljuk.

Shiri Zsuzsa: Gitta vidámsága

Gitta könyve azokról mesél, akikről eddig nem nem nagyon volt szó, a vidéki zsidóságról. A történelmet az írástudók írják, de a táborokba deportált vidéki zsidók a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak voltak, akiknek esélyük sem volt elmenekülni. Gitta mindenféle nosztalgiázás, mismásolás és hazugságok nélkül mutatja meg, milyen volt a háború előtti világ. A Horthy-szobor nemcsak a zsidók sorsa miatt kérdéses, hanem azért is, amit például Gitta mesélt Csengerről, arról a hihetetlen kasztrendszerről és a szegénység miatti sorozatos megaláztatásról. Fontos, hogy megismerjük és szembenézzünk a holokauszttal, de nézzünk szembe ezzel is és fogadjuk el a felelősséget. Mert az előtte lévő és az utána jövő világ is ugyanez. Gitta ettől is fantasztikus, hogy képes szembenézni a hibáival, szembenézni a valósággal, és mindezt olyan vidámsággal, pozitív életszemlélettel és szellemi frissességgel, ami nagyon ritka ebben a korban. Igazából egy magyar önreflexió is ez a könyv. Egy olyan történet, ami nagyon releváns a mai Magyarországon is, de a magyar történetszemlélet, a magyar társadalomszemlélet szempontjából is.

-

Schőner Gitta és Shiri Zsuzsa - Fotó: Valuska Gábor

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

Az irodalom nagyon fontos szerepet játszik a holokauszt emlékének megőrzésében. A túlélők beszámolói, visszaemlékezései lehetővé teszik, hogy az utókor is tisztában legyen az elkövetett bűnök és kegyetlenségek mértékével. 

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

...
Podcast

Tarantino jobban tette volna, ha novellafüzért ír “regény” helyett?

Varró Attilával, a Volt egyszer egy Hollywood szaklektorával beszélgettünk Tarantinóról, az íróról, a könyv és a film kapcsolatáról, az 50-60-as évek Hollywoodjáról, és arról is, milyen kihívásokkal szembesül a szaklektor, ha a kaszkadőrők főnökéről van szó?

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

...
Sándor Anna

Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

...
Ruff Orsolya

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A hét könyve
Kritika
Gerlóczynál a család elhallgatásokkal teli fikció
...
Kritika

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A Tudor-trilógia harmadik részében Hilary Mantel egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.

Hírek
...
Podcast

Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

...
Hírek

Betiltották a Maust egy amerikai iskolában a meztelenségre hivatkozva

...
Hírek

Frida Kahlo naplója végre magyarul is megjelenik

...
Hírek

100 éves lenne Göncz Árpád, egykori otthonából emlékhely lesz

...
Hírek

Ferenc pápa Bruck Edithet fogadta a Vatikánban

...
Szórakozás

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

...
Szórakozás

Queen-koncertfilm, Kertész, hősnők [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Nézz bele a Briliáns barátnőm harmadik évadába!

...

Tarantino jobban tette volna, ha novellafüzért ír “regény” helyett?

...

Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

...

Boldizsár Ildikó: Hétmilliárd individuum csap össze ahelyett, hogy közösséget alkotna

...

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A Tudor-trilógia harmadik részében Hilary Mantel egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.

...
Nagy

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az OrlandoA világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

...
Nagy

Ezek a non-fiction könyvek érkeznek 2022 első felében! (II. rész)

2022 első félévének kínálatából válogattunk - és mivel annyi izgalmas téma és cím érkezik, tényirodalmi ajánlónkat két részre bontottuk. Íme, a második adag!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció, ami a Netflixen látható.

...
Szórakozás

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

Az Auschwitzba deportált 230 ezer gyerek és kamasz közül mindössze 700-an élték túl a tábort. A holokauszt gyerekáldozataira és túlélőire emlékezik az Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm.

...
Szórakozás

Egy Rembrandt még ma is képes felbolygatni a világot

Milyen érzés egy Rembrandtokkal teli házban felnőni, miért vesz valaki öt éven keresztül heti egy festményt – és jut így tíz Rembrandthoz –, és hogyan lehet kiszúrni egy még katalogizálatlan mesterművet? Az én Rembrandtom azokat az embereket mutatja be, akik szenvedélyesen kötődnek egy-egy Rembrandt-képhez. 

Gyerekirodalom
...
Szórakozás

Sorozat lesz Percy Jackson és az olimposzi hősök kalandjaiból

A Disney+ sorozatot forgat a a Percy Jackson és az olimposziak című regényszériából. A hírt az író, Rick Riordan jelentette be.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli meseregény lett január könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbnek talál. Január kiemelt könyve A Zúzmaraszív folytatása lett.

...
Kritika

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

Olvass!
...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Grecsó hősét villámcsapásszerűen éri a felismerés, hogy már nem szeretik

Grecsó Krisztián Valami népi című új kötetének történetei azokról az otthontalan helyzetekről szólnak, amikor azt érezzük, hogy nem vagyunk a helyünkön. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Erdős Virág megmutatja, hogyan hat a biciklis futárkodás a költészetre

Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. Olvass bele!