2021 legjobb könyvei: 20-11.

2021 legjobb könyvei: 20-11.

Itt az év vége, mi novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük listába gyűjteni kedvenc olvasmányainkat. A tavalyi évben a koronavírus kihatott a könyvkiadásra is, idén viszont már dübörgött a könyvpiac és az irodalmi élet. A listánk vegyes, ahogy ez lenni szokott: regények, verseskötetek, magyar és világirodalom mellett előretört a non-fiction is. Sokszor elmondtuk már, és most is hangsúlyozzuk, hogy ez nem egy átfogó lista, ellenben szubjektív: így olvasunk mi. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan könyvek kerültek fel a listára, amiket olvastunk, ezért nyilván vannak nagy hiányok is. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2021 legjobb könyve. Így olvastunk mi 2021-ben.

(A TELJES LISTA: 50-41.40-31.30-21., 10-1.)

Könyves Magazin | 2021. december 09. |

20. Jennifer Teege: Nagyapám engem agyonlőtt volna

JENNIFER TEEGE – NIKOLA SELLMAIR
Nagyapám engem agyonlőtt volna – Egy fekete nő szembenéz családja náci múltjával
Ford. Nádori Lídia, Park, 2021, 240 oldal
-

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a nagyapja a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth. Jennifer anyja, Monika Göth nevelőotthonba adta a kislányát, ahol addig látogatta, míg egy német család örökbe nem fogadta. Monika Göth soha nem mondta el sem a lányának, sem az örökbefogadó családnak, hogy ki az apja. Jennifer Teege a felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg.

“Ha egy nácira azt mondjuk, hogy szörnyeteg, akkor nagyon könnyű eltávolítani tőle magunkat, és azt mondani, hogy nincs közünk hozzá. Csakhogy a történelem ezt már lejátszotta nekünk: nemcsak egyes személyek voltak felelősek a történtekért, hanem az a sok ember is, akik támogatták ezeket az egyéneket és a rendszert. Mondhatod, hogy elhatárolódsz, hiszen soha nem lennél képes úgy viselkedni – csakhogy a valóságban ez másképp nézett ki” - mondta interjúnkban.

Jennifer Teegével készült interjúnkat ITT találod, a margós könyvbemutatót ITT.

19. Vay Blanka: Saját ketrec

VAY BLANKA
Saját ketrec
Európa Könyvkiadó, 2021, 488 oldal
-

A volt politikus és környezetvédő aktivista Vay Blanka 36 éves volt, amikor Berlinben, házas férfiként önmagának is bevallotta, hogy nőként szeretne élni. Saját ketrec című könyvében nemcsak a saját történetét olvashatjuk, nem elhallgatva a vívódásokat, a nehéz pillanatokat, az előbújások terheit és megkönnyebbülésit, hanem sodró lendületű, esszéisztikus vizsgálódások sorát “nőkről, férfiakról, férfias nőkről és nőies férfiakról, családról, igazi barátokról, sorstársakról, magányról, feladásról, kudarcokról és kitartásról, nemi szerepekről, a társadalmi elvárásokról, a politikáról, a jogokról.” A jelenkor Magyarországán égetően aktuális kötet lett ez.

A könyvbe itt ITT beleolvashatsz.

18. Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány

Donatella Di Pietrantonio
A visszaadott lány
Ford.: Todero Anna, Park, 2021, 224 oldal
-

Torokszorító traumával indít Donatella Di Pietrantonio regénye: a 13 éves narrátorral egy szép napon közlik, hogy eddig nem a valódi szüleik nevelték, és mostantól az igazi családjával fog élni. A viszonylagos középosztálybeli jólétben éldegélő lányt valóságos érzelmi és kultúrsokk fogadja új otthonában, ahol versengeni kell a falatokért, minden ragad a kosztól, és az sem tűnik fel, ha valamelyik gyerek kimarad éjszakára. A lánynak teljesen újjá kell építenie a saját identitását, meg kell találnia helyét az új közegben, az érzelmi stabilitás érdekében pedig új szövetségeket kell kiépítenie. A visszaadott lány az idei év egyik legerősebb könyve az anyaságról, és ahogy kritikánkban is írtuk: „lírai szépségű, mégis kegyetlenül őszinte szembesítés elhagyásról és elhagyatottságról, érzelmi hullámvasutakról és ellentmondásokról, a sokszor egekbe emelt, ugyanakkor megkérdőjelezett sisterhoodról”.

17. Simon Márton: Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni

Simon Márton
Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni
Jelenkor, 2021, 84 oldal
-

A Rókák esküvője után két évvel, talán onnan elrugaszkodva, Simon Mártontól szinte váratlanul jelent meg idén negyedik verseskötete, az Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni, ami talán a legszemélyesebb kötete a szerzőnek. A személyes kimondhatóságáról, a nyilvános megszólalásról éppúgy beszél a kötet, mint a dühről, a hazáról, a Covid-magányosságól, a közérzetről vagy a környezethez fűződő viszonyunkról. Önreflexíven, erős képekkel versel, sok madárral és piros színnel. A versvilágok történetközpontúbbak, nem véletlenül: "A történet alibi, hogy legyen egy helyzet, egy-két beszélő, egy táj, egy terep, amiben megtörténhet a szöveg. Ez néha szó szerint így van. Szeretem ezeket a “független filmes”, erős, jellegzetes jeleneteket, ezekre jó építkezni, ezekből lehet valahova jutni. Másrészt a történet tényleg börtön, bár ez iszonyú bombasztikus így, szóval talán inkább ketrec" - mondta Simon Márton a vele készített interjúban.

A kötet egyik legszebb verse egyébként a Könyves Magazin és a Mastercard tavalyi, 20/20 nevű projektjében jelent meg:

"Létezik ennek egy olyan verziója, ahol
egyszerűen csak visszaváltoztál rókává,
mint a mesében, a tuják között állva,
a hátsó kertben, a tűzfal előtt, remegve,
sápadtan, csukott szemmel, hófehér, kilenc-
farkú rókává, aztán eltűntél, én maradtam
csak itt az orgonabokor mögött, és a szellemek."

Interjúnk a szerzővel ITT olvasható. 

16. Marina Abramovic: Aki átment a falon 

Marina Abramovic
Aki átment a falon
Athenaeum, 2021, 395 oldal
-

Idén töltötte be 75. életévét Marina Abramovic performanszművész, aki egyszerre van hatással a kortárs művészetre, Jay-Z-re vagy Lady Gagára. Az ő legfontosabb művészi eszköze a teste, amit végletes helyzetekbe állít. Vágta meg a hasát, fogtak rá töltött pisztolyt, végigsétálta a kínai nagy falat, és ezeket általában nem önmagáért teszi, hanem azért, hogy így kényszerítse reflexióra a befogadókat. Az Aki átment a falon "egyszerre olvastatja magát életrajzként és az ambramovici művészetfelfogás elbeszéléseként. Marina Abramovic önéletrajzából egy dolog gyorsan kiderül: egyáltalán nem választja szét az életet és a művészetet, a kettő nemcsak folyamatos kölcsönhatásban áll, hanem alakítja is egymást." A kifejezetten olvasmányos, mégis alkotói, művészeti kérdéseket tematizáló könyv elején nagymamájával sétál egy erdőben, amikor egy kígyót talált - innentől kezdve mintha mindig a félelmet kutatná, amit annak legyőzésével próbál megismerni és megérteni.

"A könyv első harmadában Marinát gyerekként, majd fiatal festő szakos diákként láthatjuk, aki egyszerre próbálja megérteni a háború sújtotta balkáni állapotok brutalitását és különös esztétikáját, a titói kommunista eszme sajátos törvényeit és közben a szüleivel és testvérével való viszonyain keresztül találkozik a halállal, a félelemmel, a fizikai bántalmazással, a (pár)kapcsolatok diszfunkcionalitásával és a férfi-nő viszonyok különös dinamikájával. Ezekről az élményekről és traumákről plasztikusan, átélhetően és meglehetősen (ön)reflexíven ír, kellő táptalajt adva személyiségének, nőiségének, szexualitásának, szokásainak és későbbi művészetének megértéséhez" - írtuk kritikánkban.

Beszámolónk a kiállításáról ITT olvasható. 

15. Lydia Davis: Elég jól vagyok, de lehetnék egy kicsit jobban is

Lydia Davis
Elég jól vagyok, de lehetnék egy kicsit még jobban is
Ford.: Orzóy Ágnes, Magvető, 2021, 336 oldal
-

Lydia Davis minden kötete tele van izgalommal: elsősorban nem a fordulatos cselekmény miatt érdekes minden könyves megjelenése, inkább az a szűrő a lényeg, amelyen átereszti a valóságot. Lydia Davis írói szemüvege egészen sajátosan működik, és a leghétköznapibb, legbanálisabb jelenetekben, elemekben és szereplőkben is meglátja a nagyszerűt, a messzire mutatót, a jelentéssel telit, és puzzle-szerűen, játékosan, a hiányokra építve kerekít belőlük csontszikár történetet. „Történetei időnként leltárszerű felsorolásokban, álomképekben, máskor abszurd levelekben, nyelvi játékokban bomlanak ki. Jellemző rájuk a perspektívaváltás, a távolságtartás, miközben a maguk hétköznapi módján ismerősen szürreálisak is” – írtuk kritikánkban.

Interjúnk a szerzővel ITT olvasható.

14. Colson Whitehead: Harlemi kavarás

COLSON WHITEHEAD
Harlemi kavarás
Ford.: Pék Zoltán, 21. Század, 2021, 312 oldal
Colson Whitehead: Harlemi kavarás

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead regénye, a Harlemi kavarás a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A föld alatti vasút és A Nickel-fiúk szerzője már korábbi regényében is megmutatta, hogy nagyon jól érzi korszakok és helyek atmoszféráját, izgalmas, összetett karaktereket tud kitalálni, és nagyon érzékenyen közelít a társadalmi problémákhoz. Ebben a könyvében most egy olyan gengsztervilágot ábrázolt, ahol lehetetlenség jó embernek lenni és erkölcsös döntéseket hozni, különben maga alá gyűr mindenki. Közben pedig azt is megmutatta, hogyan alakult a feketék helyzete ebben az egyszerre zűrös és vibrálóan izgalmas időszakban. „Colson Whitehead regényéből Amerika múltjának egy sötét fejezete rajzolódik ki, amely megmutatja, hogy komoly törések, sérülések vannak az amerikai álom mögött. A regényt olvasva időnként óhatatlanul eszünkbe jut George Floyd halála, amely arra világított rá, hogy ezek a régi sebek azóta sem gyógyultak be maradéktalanul” – írtuk kritikánkban.

13. Karl Ove Knausgård: Harcok 

Karl Ove Knausgård
Harcok - Harcom 6.
Magvető, 2021, 1095 oldal
-

A Harcok megjelenésével befejeződött a Magvetőnél Karl Ove Knausgård regényfolyama, a Harcom. A hatrészes sorozat látszólag nem sok mindenről szól: van egy sokat szorongó írónk, aki egyes szám első személyben elkezdi írni az életét, radikálisan őszintén beledolgozva az életét. Ezt a radikalitást onnan is tudhatjuk, hogy a rokonok és ismerősök egy része az eredeti, norvég megjelenéskor eléggé kiégett azon, hogy Knausgard elárulja őket. A Harcok-kötet a maga módján óriási finálé, bár nem a legolvasmányosabb és legkönnyebben emészthető rész: rögtön a regény elején azzal a helyzettel találja magát szemben az olvasó, hogy Knausgård az első kötet megjelenése előtt áll, kiadójával egyeztet, elkezdi megmutatni a családtagoknak, vagyis már láttatni engedi, hogyan indult el ez a gigantikus irodalmi vállalás, és az eddigiektől eltérően ez a kötet már nemcsak az íróról szól, hanem az íróról és arról a művéről, amit mi magunk is olvashattunk már. Az elbeszélés ebből a szempontból részben körbeér, részben meg új irányokat nyit meg. Ez még metázósabb, mint az eddigiek, és ezért szippantja be az olvasót. Ami miatt viszont kőkemény a szöveg, a többszáz oldalas esszé Hitlerről és a Mein Kampfról, ne lepődjünk meg, hogy miközben feleségének próbálja megmutatni az első kötetet, Paul Celanról vagy Leonardo da Vinciről is beszél. A Harcok elbeszélője Malmőben él második feleségével, Lindával és három gyerekükkel. Az első Harcom-regény, a Halál megjelenése előtt elküldi a kéziratot a könyvben szereplő néhány ismerősének, és kirobban a családi botrány. Nagybátyja perrel és a kötet publikálásának megakadályozásával fenyegeti, és eléri, hogy Knausgård kételkedni kezdjen, hitelesen ábrázolta-e gyerekkorát és apja halálának körülményeit.

A rossz hír, hogy vége van a regényfolyamnak, a jó, hogy november közepén, listánk zárása után jelent meg új sorozata, az Évszakok.

Miről szólt a hat kötet?

Halál (Harcom 1.) – melyben megírja édesapja halálának körülményeit, és azt, hogy mi vezetett a férfi bukásáig
Szerelem (Harcom 2.) – melyben elmeséli, hogyan szeretett bele első látásra második feleségébe, Linda Boströmbe, és hogyan élte meg első három gyereke, Vajna, Heidi és John születését
Játék (Harcom 3.) – melyben visszaemlékezik a Tromøya szigetén töltött gyerekkorára
Élet (Harcom 4.) – melyben egy évig tanárként dolgozik egy északi sarkkör közelében fekvő halászfalu iskolájában
Álmok (Harcom 5.) – melyben egyetemre megy, megházasodik és rátör az írói válság
Harcok (Harcom 6.) – melyben Hitler és Breivik analizálása mellett arról is beszámol, hogyan omlott össze Boström, miután az első két kötet megjelent

Portrécikkünk ITT olvasható, ITT pedig beleolvashattok a kötetbe.

Beszélgetés Patat Bence fordítóval, és még egyszer kiemelten a Harcokról. 

12. Rényi Pál Dániel: Győzelmi kényszer - Futball és hatalom Orbán világában 

RÉNYI PÁL DÁNIEL
Győzelmi kényszer
Magyar Jeti Zrt., 2021, 400 oldal
-

Hogyan lesz a kisfiúból, aki a Don-kanyart megjárt nagyapjával nézi a meccseket, focista, katona, majd szakkollégista, aki a bibós focicsapatával megalapítja a rendszerváltás utáni legmeghatározóbb pártot? Miben voltak mindig mások a bibós-fideszes fiúk, mint az ellenfeleik? Egyáltalán, létezik ebben a rendszerben olyan, hogy valaki nem ellenfél? A gazdag forrásanyagból építkező Győzelmi kényszer - Futball és hatalom Orbán világában már megjelenésekor különleges figyelmet kapott, hiszen Orbán egyik közvetlen munkatársa üzent: “ugye a Karmelita is kap belőle?” A szintén focista múltú Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója megfordította az ok-okozati kapcsolatot: rendhagyó és izgalmas portréjában a foci felől bontja ki Orbán politikai fejlődéstörténetét.

Ahogy kritikánkban írtuk: "A Győzelmi kényszer műfaja alapvetően politikai életrajz, hiszen Orbán Viktor minden apró politikai döntése, konfliktusa szerepel a könyvben (vagyis a politikussá válás), viszont annál több és összetettebb, mert azáltal, hogy sportkönyvként működik, új nézőpontból tekinthetünk a főszereplő nagyvonalakban ismert magán- és közéletére is."

Recenziónkat ITT olvashatod, a szerzővel készült interjúnkat pedig ITT találod.

11. Tóth Krisztina: Bálnadal

TÓTH KRISZTINA
Bálnadal
Magvető, 2021, 64 oldal
-

Tóth Krisztina a hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat – írtuk a Bálnadal verseiről. A sűrű, erőteljes kötet bizonyos értelemben a tavaly megjelent Fehér farkas párja, ezekben a szövegekben is hétköznapi tereken, tárgyakon keresztül bomlanak ki az emberi életek mélységei, drámai pontjai. A nagyon átgondolt, alaposan megszerkesztett kötet Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írott verseit tartalmazza. A versek három feszes cikluson (Völgyút, Kínai utazás, Terek) át mesélnek az idő múlásáról, a múlt és jelen összefonódásáról, a jelenlét és a hiány kettősségéről. „A záró vershez kapcsolódva a kötet rengeteg kérdése mellé feltehetnénk azt is, hogy ki olvas ma még verseket, mi szükség van az irodalomra, azon belül is a lírára? Hosszasan gondolkodhatunk ezen, de addig is egész biztos vagyok abban, hogy a Bálnadal olyan kötet, mely minden szomorúságával és fénylő pillanatával együtt visszahozhatja a versek népszerűségét, élővé teheti (sok más, hasonlóan erős kötettel együtt) ezt a formanyelvet, megszólalásmódot, felélesztheti a líra pislákoló tüzét. Nagy verseket tartalmazó kis kötet, gyönyörű kiadvány, mely kísérőnk és fontos forrásunk lehet hetekig, de akár hosszú éveken át” – írtuk recenziónkban.

A kötetbe bele lehet olvasni ITT. A Bálnadal margós bemutatójáról ITT írtunk. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 30-21.

Itt az év vége, így elkezdtük összegyűjteni kedvenc olvasmányainkat. A listánk vegyes, ahogy ez lenni szokott, a 30-21. helyezettek között akad verseskötet, elbeszélés, non-fiction és nagyregény is. 

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 50-41.

Itt az év vége, mi pedig listába gyűjtöttük az idei kedvenc olvasmányainkat. Vannak köztük regények, verseskötetek, a magyar és világirodalom mellett pedig előretört a non-fiction is. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2021 legjobb könyve - itt az első adag, 50-41-ig!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó? Olvass bele R.F. Kuang új könyvébe!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.